Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 29. szám Ára: 1.60 forint Vasárnap. 1979. február 4. AZ MSZMP BORSOD ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1978-ban a termelés növe­kedése az iparban megköze­lítette, az építőiparban és a mezőgazdaságban elérte a tervezettet. Az aktív keresők száma a népgazdaság egé­szében valamivel több, ezen belül az anyagi ágakban ke­vesebb volt, mint 1977-ben. A termelés növekedése a munkatermelékenység emel­kedéséből származott. A la­kosság jövedelmének és fo­gyasztásának növekedése megközelítette a tervezettet. Az ország termelő állóeszkö­zei, valamint lakásállománya, egészségügyi, szociális és kul­turális létesítményei bővül­tek és korszerűsödtek. Az előrehaladást jelző eredmények mellett azonban néhány fontos területen nem érvényesültek kielégítően a tervben meghatározott köve­telmények. A gazdálkodás hatékonysága az előirányzott­nál csak kisebb mértékben javult. A termelés anyag, és eszközigényessége fokozódott. Elmaradt az igényektől a ter­mékszerkezet korszerűsítése. A belföldi felhasználás növe­kedése meghaladta a terme­lés növekedését. A kivitel alig, a behozatal jelentősen A szocialista ipar bruttó termelése a tervezettnél va­lamivel mérsékeltebben, 5,2 százalékkal nőtt. A termelés növekedése az élelmiszer- iparon kívüli ágazatokban együttvéve 6,1 százalék-, az élelmiszeriparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mér­tékben növelte termelését a vegyipar, 10,7 százalékkal, a villamosenergia-ipar, 9,8 szá. Zalákkal, az építőanyagipar 7,6 százalékkal és a gépipar 6,4 százalékkal. A bányászat, emelkedett. Mindennek fon­tos szerepe volt abban, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előző évinél ked­vezőtlenebbé vált. A megtermelt nemzeti jö­vedelem 1978-ban több mmt 510 milliárd forint volt, ösz- szehasonlító áron min egy 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés nem érte el a tervben előirány­zott 5 százalékot, részben mert a bruttó termelés a szá­mítottnál mérsékeltebben emelkedett, másrészt, mert az anyagi ráfordítások a terme­lést meghaladóan nőttek. A belföldi felhasználáson belül a lakossági fogyasztás a tervezetthez közelállóan, 3 százalékkal emelkedett. A felhalmozás a tervezett csők. kenéssel szemben mintegy7 25 százalékkal nőtt. Ebben sze­repet játszott, hogy a terve­zett csökkenés helyett a be­ruházások összehasonlító áron körülbelül 4 százalékkal nőt­tek, de különösen a készlet- felhalmozás volt nagymérté­kű. Mindezek következtében a belföldi felhasználáson be­lül tovább nőtt a felhalmozás aránya. ÉPÍTŐIPAR a kohászat és a könnyűipar termelése 2—3 százalékkal emelkedett. A termelés mennyiségének tervezettet megközelítő nőve. kedése nem járt együtt a ter­melés összetételének és szer­vezettségének, a termékek minőségének és választéká­nak szükséges mértékű ja­vulásával. A termékszerkezet korszerűsítése több ipari ága. zatban, főként a gépiparban és a ruházati iparban az in­dokoltnál lassúbb ütemben haladt. Az ipari ráfordítások hatékonysága nem javult a tervezett mértékben. TERMÉK TERMELÉSÉ 1978-ban az ipar elsősor­ban a belföldi felhasználók részére növelte értékesítését. Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a beruházási cé­lú eladások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés utón 5 százalékkal emelke­dett a nagy- és kiskereskede­lem részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú érté. kesítést is. Az exportra tör­ténő értékesítés csak mérsé­kelten emelkedett. Az ipar anyagellátásában a hazai termelés bővülése mel. lett növekedett az anyagim­port szerepe. Az energiahor­dozók és any'agok behozatala a termelés növekedését jóval meghaladóan fokozódott A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban éves át­lagban 1 687 100 fő volt, 1400 fővel, 0,1 százalékkal keve­sebb, mint 1977-ben. A mun­katermelékenység 5,3 száza­lékkal emelkedett Az év folyamán az ipar ál­lóeszközei bővültek és kor­szerűsödtek. A Borsodi Ve­gyikombinát új pvc-gyára évi 150 000 tonna pvc-por gyártó és évi 124 000 tonna maró­nátron gyártó kapacitással termel. A Tiszai Vegyikom­binál új polipropiléngyárá­ban belépett 40 000 tonna évi polipropilén gyártó kapacitás. Elkészült a 750 kV-os távve­zeték Albertirsa—országha­tár közötti szakasza. A Tiszai Hőerőmű 1978-ban üzembe helyezett blokkjai a villamos erőművek teljesítőképességét további 430 mW-tal, 9 száza­lékkal bővítették. Az Ózdi Kohászati Üzemek acélter­melést növelő beruházása — amelynek felét már 1977-ben üzembe helyezték — teljesen befejeződött. Átadták a Zala­egerszegi Hűtőházat, amelyen belül 11 500 tonna mély hő­mérsékletű tárolórész és évi 11600 tonna mirelitárut elő­állító üzem létesült. Meg­kezdte termelését a Gyulai Húskombinát, amely évi 21 600 tonna hús és évi 2800 tonna szárazáru-gyártó kapa­citásbővítést jelent. Az országos építési-szerelé­si teljesítmény7 a tervben elő­írt 4—5 ^zúzalékos ütemnek megfelelően mintegy7 5 száza­lékkal, ezen belül a kivitele­ző építőipari szervezeteknél 5,8 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban fog­lalkoztatottak száma 0,3 szá­zalékkal meghaladta az előző évit. Bővült és korszerűsödött az építőipar gépparkja, ja­vultak a dolgozók munkakö­rülményei. MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, VÍZGAZDÁLKODÁS A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelen­tős emelkedés után 2 száza­lékkal nőtt. A növényterme­lés termelési értéke, egy7es ágazatok kiemelkedő ered- méhyei ellenére alig haladta (Folytatás a 2. oldalon.) NÉHÁNY FONTOSABB Az 1978. évi termelés mennyisége Az 1978. év az 1977. év százalékában Villamos energia, milliárd kWó 25,5 109,2 Szén, millió tonna 25,7 100,8 Kőolaj, millió tonna 2,2 100,4 Földgáz, milliárd köbméter 7,3 111,1 Acél, millió tonna 3,9 104,1 Hengerelt acél, millió tonna 3,2 103,6 Bauxit, millió tonna 2,9 98,3 Timföld, ezer tonna 785,4 99,9 Alumínium felgyártmány, ezer tonna 150,5 107,7 Tégla, milliárd darab 1,3 99,5 Cement, millió tonna 4,8 103,1 Műtrágya, hatóanyagban, ezer tonna 887,3 110,2 Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna 21,2 123,8 Műanyagok, ezer tonna 212,8 143.5 Vegyi szálak, ezer tonna 28,4 109,2 Autóbusz, ezer darab 13,1 110,3 Számítástechnikai termékek, folyó áron, milliárd Ft 4.5 107,4 Rádió, ezer darab 264,0 102,1 Televízió, ezer darab 434,7 102,7 Hűtőszekrény, ezer darab 432,1 94,9 Mosógép, ezer darab 223,2 1.10,2 Pamutszövet, millió négyzetméter 365,0 99,8 Gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,6 99,7 Kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,1 97.4 Cipő, millió pár 45,9 100,2 Fogyasztói tej, millió liter 783,2 102,1 Vágott baromfi, ezer tonna 156,5 104,4 Napraforgóolaj, ezer tonna 73,7 109.9 Sör, millió hektoliter 7,2 103,4 Á jvli>ga/pa^Aő.í!í"8- évi FEJLŐDÉSÉNEK ' ; FŐBB MUTATÓSZAMAI Terv 1978. év 1977. év Tény százalékban Nemzeti jövedelem 105 104 Ipari termelés Országos építési-szerelési 105,5—106 105,2 teljesítmény 104 —105 105 Mezőgazdasági termékek termelése Egy lakosra jutó átlagos 102 —103 102 nőm inál jövedelem 107 —107,4 107,5—108 Egy keresőre jutó nominálbér .107 108 Fogyasztói árszínvonal 104 104,6 Egy lakosra jutó reáljövedelem 103 —103,2 103 Egy keresőre jutó reálbér 102,8—103 103 A lakosság fogyasztása A szocialista szervek beruházásai, 103,4—103,6 103 milliárd Ft 180 —182 196,5 Lakásépítés, ezer db 90 88 IPAR — Viz alá korüli ház. Repülőgépes szemle Csökkent az árvizes terület Az árvíz, az ellene való vé­dekezés szempontjából — mint legutóbbi, szemléje so­rán dr. Gergely István, az MSZMP KB tagja, az Or­szágos. Vízügyi Hivatal elnö­ke, államtitkár megállapítot­ta —, az országban a legkri­tikusabb helyzet az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság területén, Borsod me­gyében van. Az év elejétől két ciklusban, tíznapos szü­nettel. ma 25. napja tart az ár- és belvíz elleni védeke­zés. A Tiszán és a Bodro­gon egymás után érkező ár­hullámok át áztatják a töl­tést. A védekezés a hidro- meteorológiai helyzetnek megfelelően nagy erők bevo­násával folyik. A Tisza men­tén. Zemplénagárd és Üjlő- rincfalva között harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. A folyó Riese tér­ségében tetőzött. A Bodro­gon az országhatártól a tor­kolatig harmadfokú árvízvé­delmi készültség vigyázza a gátakat. A folyó Felsőberec- kinél tetőzött, Sárospataknál árad. A Takta alsó szaka­szán harmadfokú árvízvédel­mi készültséget tartanak, mi­vel a magas tiszai vízállás miatt erős az úgynevezett visszaduzzasztás. A Sajó je­lentősen apad, az árvízvédel­mi készültségi fokozatot meg­szüntették. Csökkent a bel­vízzel elöntött területek nagysága is. Jelenleg Bor­sod megyében 20 ezer hek­tár belvizes terület van. A szivattyútelepek1 és -állások naponta két és fél millió köbméter vizet továbbítanak a befogadókba. A gátak men­tén megfeszített védekezési munka folyik. Tegnap 2400 vízügyi. illetve víztársulati dolgozó, 230 különféle gép­jármű és földmunkagép, 31 vízi jármű vett részt a mun­kálatokban. Nehezíti a hely­zetet, hogy a gátak, a tölté- ’ sek koronája átázott,. Igeik nagy nehézségek árán 1 tud-. V ják a különböző .védekezési;.; anyagokat a, 'teherkocsikkal; ;Á a helyszínré^'séallítahi, iéppén:,;\ ezér^f.a szállítás'.feetemes,'ré-;' y ; ské'tfev.ízi útoifi;;loÍ:d.iák,' meg.:•;• A viszonylag Atáiá'ős'. j’,ma­gas áyhullám' niiátt átáztak a töltése^, néhány helyen a Ti­sza -ed} a Bodrog mentén a mentett oldalon szivárgások és csurgások keletkeztek. Ezek ellen Révleányvárnál, Vencsellőnél és Balsa térsé­gében. a Bodrog mentén Sá­rospatak és Törökér között töltésmegtámasztáson dolgoz­nak, homokzsákos bordák, il­letve kő segítségével, ellen­nyomó medencéket építenek. Tegnap az Országos Víz­ügyi Hivatal repülőgépes szolgálatának együk Pilátus típusú repülőgépével az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei re­pülőgépes szemlét tartottak. A szakembereket elkísérte lapunk munkatársa is. Két­száz méter magasságban óránként 200 kilométeres se­bességgel haladtunk Miskolc- tól a Sajó vonalán Kesznvé- tenig. A levegőből is meg­nyugtató volt látni, hogy7 á Sajón jelentős az apadás, a torkolatnál azonban igen sok jég torlódott össze. A Tak- taköz felett elrepülve látható volt, hogy a belvizes terület nagy része elszigetelt belvi­zes foltokból tevődik ki. Mint a repülőgépes szemle is bizonyította, a legsúlyo­sabb helyzet a Bodrogközben alakult ki. A jobb parti nyílt ártérben levő házak víz alá kerültek, sok házat körül­vett, elöntött a víz, Sárospa­tak, Bodrogolaszi, Olaszlisz- ka, Sárazsadány7, Vámosúj­falu, Bodrogszegi és Zalkod helységekben. Ezekből a há­zakból a mentés és a kite­lepítés megkezdődött és fo­lyamatban van. A csónako­kon kívül lánctalpas úszó­gépkocsi is részt vesz a mun­kálatokban. A hullám­terek a foly'ónál a Tisza és a Bodrog mentén mindenütt teljesen megteltek, amely lassítja az apadást. Felsőbe- recki fölött megfordulva a Bodrog vonalát követtük, de a folyó másik oldalán a re­pülőgépes szemle második részében az elöntött, vagy vízzel körülvett családi há­zak szomorú látvány7át csak részben enyhítette, hogy a gátakon, a gátak mentén mindenütt láthattuk a véde­kezési készültségi fokozat­nak megfelelő megerősített figyelő szolgálatok a védeke­zési munkában résztvevő víz­ügyi dolgozókat, gépkocsikat, munkagépeket, hajókat. A repülőgépes szemle után Stefan Márton, az ÉVI­ÉIG igazgatóhelyettes-főmér­nöke elmondotta, hogy a szemle során meggyőződtek az árvízvédekezési munkála­tok jelenlegi helyzetéről. Megállapították, hogy a véd- művek jól bírják a tartós és magas árvíz nyomását, az eddigi munkálatok, beavat­kozások eredményesek vol­tak. Víz csak ott jutott be az épületekbe, családi házakba, ahol mentesítetlen a terület, tehát nincsenek gátak, töl- toltések. Oravec János A Tisza mentén a hétvégi házakat is elöntötte az árvíz. Laczó József lelv. \ JS Kizpenti Statisztikai Hivatal jelentése az 1978. évi terv lefejtésétől, a népgazdaság te;Éésétil

Next

/
Thumbnails
Contents