Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1979. február 3., szombat r Megnyitották a Békevilágtanács rendkívüli ülésszakát Mintegy 100 országból ér­kezett küldöttségek jelenlé­tében pénteken délelőtt Ber­linben, az NDK népi kama­rájának — törvényhozásá­nak — a köztársasági palo­tában levő tanácstermében Homes Csandra elnök meg­nyitotta a Béke-világtanács 4 naposra tervezett rendkí­vüli ülésszakát. A magyar békemozgalom küldöttségét Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketa­nács elnöke, a Béke-világta­nács elnökségének tagja ve­zeti. Romes Csandra elnök be­szédében hangsúlyozta, hogy a Béke-világtanács berlini ülése — a testület eddigi legszélesebb körű és legmaga­sabb szintű tanácskozása — az optimizmus és a bizalom jegyében, egyben pedig ag­godalommal végzi munkáját, mivel a NATO-tól a kínai vezetésig sokfajta új veszély fenyegeti a nemzetközi bé­két és biztonságot. — Az ülésszak korunk legégetőbb problémáival foglalkozik, s egyben a világ különböző földrészein szabadságukért küzdő, szabadságukat védő népek iránti szolidaritás to­vábbi erősítésére törekszik. Erich Honecker a megnyi- lóülésen elhangzott beszé­dében aláhúzta: a nemzet­közi fejlődés kétségkívül vá­laszút elé került. — A nem­zetközi viszonyokban sajná­latos módon keverednek a pozitív és negatív vonások. Azt mindenesetre megelége­déssel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt években az enyhülés jelentős pozitív vál­tozásokhoz vezetett. Ez első­sorban Európában tapasztal­ható, s a békeerők ereje kö­vetkeztében az enyhülés meghatározó tendenciája a világpolitikának — hangoz­tatta, s kiemelte a Varsói Szerződés moszkvai nyilat­kozatának nagy fontosságát, amely „realizmusa és konst- ruktivitása következtében elősegíti, hogy jelentős elő­rehaladás történjék a béke útján. Honecker aláhúzta a Viet­nam és Kambodzsa, az afri­kai népek, a palesztin nép és más harcoló népek iránti szolidaritás fontosságát, majd rámutatott: a 30. születés­napját ünneplő NDK, amely megalakulása órájától a béke, az antífasizmus, a humani­tás, a haladás és a népek megértése szellemében lép fel, a Szovjetunió és a többi szocialista ország oldalán a jövőben is minden erejével ebben a szellemben tevékeny­kedik. — A béke erői világmére­tű akcióikkal'elősegíthetik az enyhülést, mind kedvezőbb feltételeket teremthetnek a nemzetközi együttműködés számára. Ha a béke minden ereje — egyes kérdésekben meglevő nézetkülönbségektől függetlenül — együtt lép fel, szézúzhatja az enyhülés el­lenségeinek koncepcióját, s új haladás lehet a béke útján. A BVT ülését számos ál­lam- és kormányfő, pártve­zető és más politikus üdvö­zölte, Leonyid Brezsnyevnck, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének üze­netét a résztvevők nagy tap­sától kísérve Jevgenyij Fjo- dorov akadémikus, a szovjet békebizottság elnökhelyettese olvasta fel. iriüi fejlemények A Nemzeti Front és Kho­meini között teljes az egyet­értés abban, hogy népszava­záson kell dönteni Irán új államformájáról — jelentet­te ki Karim Szandzsabi, a polgári ellenzék politikai ve­zetője, Szandzsabi pénteken nyilatkozott a sajtónak Kho- meininek a teheráni bazár­negyed egy ismert iszlám is­kolából átalakított főhadi­szállásán. A polgári politi­kus már csütörtökön este megkezdte • tanácskozásait Khomednivel. Khomeini ajatollah, a val­lási-politikai ellenzék vezére szombaton reggel sajtóérte­kezletet tart — közölték a főpap környezetében. Jelez­tek, hogy ezen „fontos po­litikai döntéseket jelent be”. Az iráni fővárosban pénte­Ózd idei tervéből (Folytatás az 1. oldalról) kedők boltját adják ót. A város kereskedelmi hálózatá­nak idei bővítési tervében helyet kapott egy 250 négy­zetméteres élelmiszerbolt is: a Március 15. úton tavasz- sza! már ptléphetik küszöbéi az első vásárlók. A lakótelepi lakások épí­tésével egyidőben tervezi a város a közművesítés meg­valósítását. Erre a célra majd’ 30 millió forintot szán­nak a Béke-telepen, további 14 millió forintot pedig a Vörös Hadsereg úti vízveze­ték, szennyvízelvezető építé­sére használnak fel. A vá­rosfejlesztés pénzösszegéből parkok építésére is jut, — s ez különösen fontos Özdon, ahol a levegő szennyezettsé­gét enyhíteni kell. A tervek biztatóak: a városi park te­rületén két strandmedencét építenek, s ezeket még az idén átadják. A város közlekedésében fontos szerepet játszó autó­busz-pályaudvar alapozási munkái még az elmúlt év­ben befejeződtek. A fogadó- épületet— a Volán 3-as számú Vállalatának beruházásaként — a BÁÉV építi. Előrelát­hatóan még ebben az évben át is adják. Käzis közlemény (Folytatás az 1. oldalról) valamennyi népének érdeke­it szolgálja. A közel-keleti helyzetet át­tekintve, megállapították, hogy a Camp David-ban alá­írt keretmegállapodások to­vább bonyolították a térség helyzetét, komoly gátját ké­pezik az igazságos és tar­tós béke létrehozásának. Leszögezték, hogy a Camp David-i megállapodások a nemzetközi jog megsértésével jöttek létre, ellentétben áll­nak a térség népeinek javát szolgáló átfogó politikai rendezés érdekeivel, ellenté­tesek a közel-keleti válság rendezéséről szóló ENSZ-ha- tározatokkal. Az Egyesült Ál­lamok az egyiptomi—izraeli különbéke létrehozásával ar­ra törekszik, hogy az arab népek rovására terjessze ki befolyását a Közel-Kelet tér­ségében. A felek aggodalommal ál­lapították meg, hogy az Iz­raellel együttműködő libano­ni jobboldali erők a feszült­ség fokozására törekszenek azzal a céllal, hogy szétzúz­zák a libanoni államot és fel­morzsolják az Izraellel szem­beni Palesztinái ellenállást. A magyar fél nagyra érté­kelte a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezet küzdelmét, amelyet az arab világ impe­rialistaellenes erőivel együtt az igazságos közel-keleti bé­ke megteremtéséért, a haladó arab államok egységének megszilárdításáért, az arab népek jogos ügyét támogató szocialista országokkal való együttműködés elmélyítéséért folytat. A tárgyaláson áttekintet­ték a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Palesz­tinái Felszabadítási Szerve­zet kétoldalú kapcsolatainak helyzetét és megelégedéssel állapították meg, hogy a fe­lek közötti együttműködés eredményesen és széles körű­en fejlődik. Az együttműködés további elmélyítése és szervezetté té­tele érdekében a látogatás alkalmával az 1979—1983-as évekre szóló együttműködési megállapodás aláírására ke­rült sor a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottsága között. Halló, itt Jégvirág IX. Akik legyőzték a balsai iégtortal Az Izraeli Rádió pénteken jelentette, hogy megkezdték a Jordán-folyó völgyében lé­tesítendő három „félkatonai- mezőgazdasági” zsidó telepü­lés közül a másodiknak épí­tését, s egyben közölte, hogy néhány napon belül hozzálát­nak a tervezett harmadik település építéséhez is. Az izraeli kormány, mint arról beszámoltunk, az Egyiptommal kezdett tárgya­lások megtorpanása és az Egyesült Államok rosszallá­sa ellenére december köze­pén úgy döntött, hogy a meg­szállt Ciszjortyániában és a Gaza-övezetben folytatják a zsidó települések létesítését. Ennek végrehajtásaként az elmúlt napokban meg is kezdték a (elvezett három település egyikének építését Gazában, s most a Jordán völgyében — Naáma mellett — folytatják a munkálato­kat. A kapitány késik. A víz­ügyi igazgatóság tokaji sza­kaszmérnökségének rádióte­lefonján 11 óra 40 percre adott randevút. A balsai rév pontonján hallgatom a jég­táblák tompa dörrenését, s amíg szédelegve nézem a sebesen száguldó barnászöld Tiszát, gyengén odafagy ci­pőm talpa a vastagon jeges, zúzmarás vaspadlóhoz. A karnyújtásnyira sistergő, harsogó ár hangjaiba végre motorzúgás vegyül. A sűrű­södő ködből, mint valami kísértethajó, hirtelen kibuk­kan a Jégvirág IX., a szám­szeri nt hétre gyarapodott jégtörőflotta döngölős ve­zérhajója. Amíg a jeges part fáinál kikötnek, a meleg kucsmában, vastag csizmá­jában is fázósan szemlélődő révész, Balogh Ferenc ép­pen azt magyarázza, mi le­het a pontosságra kényes kapitány késésének oka: vagy húsz perccel ezelőtt alighanem szétverték a bal­sai .jégtorlaszt, 50—100 mé­teres félelmetes nagyságú jégtáblák úsztak le itt. Ma­gukkal sodorták a közéjük szorult vezérhajót is. Pillanatra átvillan ben­nem"- biztosabb lenne a par­ton maradni, de közben már lépkedek a hajó oldaláról aláeresztett csúszós pallón fölfelé. Nyomomban a Fel- ső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazatóság vezetője. Munka­társaival az imént érkezett megszemlélni a folyót teljes szélességében elzáró jégtor­laszt, amely —, mint hallom — keményen tartja magát, az előbb csupán egy 300 mé­teres darabot sikerült levá­lasztani belőle. A parancsnoki állásban Bodolai Albert hajóvezető Steján András gépésszel egy ritmusban kezeli a jókora körmánykereket, meg a gép kallantyúit, távolodunk a parttól. A jól megtermelt, magyaros bajuszt viselő ka­pitánytól nem könnyű meg­tudni, mi is történt a tor­lasznál. Zemlényi István, a flotta parancsnoka egyszerre két rádiótelefonon beszél, hol a központtal közli a leg­frissebb híreket, hol a be­osztott hajóvezetőknek ad utasításokat. Sípol a rádió, dübörög, fújtat a motor, a hozzánktörleszkedő jégtáb­lák horzsolódása is behal­latszik. A zalkodi 6/2-es gát­őrháztól érkezik üzenet: újabb szakembercsoport csatlakozna a jégszemléhez. Megbeszélik a kikötés he­lyét, a Jégvirág VIII. paran­csot kap az újonnan érkezők felvételére, egyúttal a ve­zérhajó Után hozza a jég- robbantó járőröket is. Zem- lényi kapitány arcáról mint­ha ezt olvashatnám le: nem taxi ez, inkább hagynának dolgozni. Dr. Szeiferl Gyula a má­sik rádiótelefonon miskolci kollégájával, dr. Vezse Sán­dorral, az ÉVIZIG igazgató­jával tanácskozik, javasolja, hogy a gyorsabb eredmény érdekében —, ha ez nem ve­szélyezteti az emberek testi épségét — a hajóról végez­zék el a jégrobbantást. A vonal túlsó végéről néhány ellenvetés érkezik: alapo­sabban meg kell fontolni, körültekintően megszervezni az akciót. Végre egy kis szünet, ar­ra kérem Zemlényi kapi­tányt, ismertesse feladatu­kat és a pillanatnyi helyze­tet. — Január 26-án kaptuk a riasztást, azóta reggel öttől, este nyolc-kilencig talpon vagyunk, öt hajóval kezd­tük, még kettőt kaptunk a szolnokiaktól erősítésként. A tiszalöki duzzasztóműtől in­dultunk, Tokajig járunk. A Tisza és a Szamos jege tor­lódott össze a balsai vasúti híd környékén, mintegy 3 kilométer hosszúságban, a folyón megállt a jég. Emiatt másfél, kétméternyit vissza­duzzadt a víz szintje, a hul­lámtéren talált kerülőutat a jeges ár. Ha nem sikerül megindítanunk a zajlást, széttörni a dugót, megsérül­het a duzzasztómű, s az ár kárt tehet a partvédőmű­vekben, művelt területeket önthet el. — Mikor volt a legkriti­kusabb a helyzet? — Harmincadikán. Akkor éjjel is dolgoznunk kellett, egyhuzamban 36 órán át döngöltük, szabdaltuk, kor­mányoztuk a jeget. A legénység éppen Vajda Béla fedélzetmester, „má­sodállásban” hobbiszakács főztjét dicséri — gyümölcs­levest és rizseskacsát reme­kelt ebédre —, amikor meg­állunk a Tisza közepén. Előttünk félkaréjban ott van parttól-partig a jégtorlasz. Vastagsága 2—4 méter kö­zött váltakozik, de a pari- közeiben fenékig fagyott, a „Nem nehéz megjósolni, mi történik majd — mondta az első ítélet idején H. J. Smith neves amerikai jo­gászprofesszor. — Miss Hearst egy ideig börtönben marad, de közben a kulisszák mö­gött hatalmas gépezet indul meg kiszabadításáért és az akció sikerrel is jár majd”. Pontosan ez történt. Az unatkozó milliomoslány, akii elraboltak, majd — mert hát ez .ugye olyan érdekes, és ezt még nem próbálta — maga is bankrabló és országosan körözött gengszter lett. hét évi börtönt kapott. Hiába védte egymillió dolláros gá­zsiért' Lee Bailey. Amerika első számú ügyvéd-sztárja, az. ügy védhetet.len volt. az esküdlek egyszerűen nem te­hettek mást, mint hogy bű­nösnek nyilvánították a vád­lottat. De apja, a sajtóki­rály milliárdos azért még tehetett egyet és mást. El- tévelyedett kislánykáia — részletekben — alig két esz­tendőt töltött a luxus-rács mögött, most pedig különle­ges elnöki döntéssel arnnesz; fiát kapott. Aligha fogjuk megtudni, mennyi Pénz áramlott bizo­nyos politikai kasszákba a felmentés ellenértékéként. Az azonban már most is vi­lágos, hogy az egyenlőségről és az emberi jogokról oly szívesen szónokló amerikai igazságszolgáltatás újra öreg­bítette hírnevét. fi magyar-szovjet környezi egyiltiíiiiisi bizottság ülése (Folytatás az 1. oldalról) elgondolásnak hogy a KGST tagállamai egyes területeken úgy fejlesszék saját ipari ka­pacitásukat — hogy létrejöt­tük a közös gondok megoldá­sát, is elősegítse. Ugyancsak aláhúzta a kor­mány elnökhelyettese az al­katrészek és félkésztermékek gyártására vonatkozó egyet­értést is, hangsúlyozva, hogy ez különösen fontos a ma­gár népgazdaság szempont­jából. hétméteres vastagságot, is el­éri. Itt csak a robbantás se­gíthet. A gépész megmutatja a döngölőszerkezetet: a hajó orrán és farában hosszirá­nyú tengelyen elhelyezett, egyenként 35 mázsás nehe­zékeket, amelyeket körbe­forgatva billegte!ik a hajót, így zúzzák a jégakadályokat, vágnak középütt csatornát. A munka zömét a vezérhajó végzi, a kisebb jégtörők fel­adata, hogy a leválasztott óriási táblákat a robbantás után szétszabdalják, elkor­mányozzák — például a hi­dak környékén —. elkísér­jék odáig, ahonnan már ár­talmatlanul úszhatnak to­vább. A kapitány a robban­tás előkészületeivel foglalko­zik, a hajóvezető és a gé­pész 550 lóerős motorjával „ugrásra” készülődik. Há- romszor-négyszer nekiszala­dunk, aztán majd meglátjuk ki győz — mondja büszkén Bodolai Albert, s társára ka­csint, akinek az a dolga, hogy a nekirugaszkodást kö­vetően gyorsan hálramene- kítse a hajót, nehogy isméi a leszakadó táblák közé szo­ruljanak. Megérkeznek a jégrobbantó járőrök, rövid, feszült tanácskozás után munkához látnak. Atszállunk a vezérhajó ol­dalához simuló Jégvirág IT. nevű kis jégtörőre. ám mindjárt'a visszaindulás el­ső pillanatában kishíián sú­lyos balesel szemtanúi le­szünk. A hajó orrában a csörlőt sebesen tekerő Erdős Á két okmány aláírásán részt vettek a magyar és a. szovjet küldöttség tagjai. Olt volt dr. Szűrös Mátyás, ha­zánk moszkvai nagykövete. A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos komiányközi együttműködési bizottság 22. ülésszakán részt vett magyar delegáció, ame­lyet Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatá­nak elnöke vezetett, pénteken hazaérkezett Moszkvából. János egyszercsak megcsú­szik a jeges, olajos vaspad­lón és hanyatt vágódik. Ä le­repülő 6—8 kilós hajtókar szerencsére elkerüli arcát, az ijedtségen kívül nem esik baja. A fordulóban visszaintünk Zemlényi kapitánynak. A ve­zérhajó íeketés füstgázba burkolózva nekilendül a tor­lasznak. Néhány tízméter, s szem elől veszítjük egymást a ködben. Ismét kikötünk a rév pon­tonja mellett. — Szaladja­nak! — kiált ránk valaki a partról, az átfolyt az úton, talán még kijutnak a gép­kocsival. Szedem a lábam, ám újabb baj fogad, a ko­csi egyik kereke alatt besza­kad d keréknyomot fedő jégkéreg, földön támaszko­dik a lökhárító. Szerencsére nem vagyunk egyedül, hó­rukk! — kirántjuk a csap­dából. A következő százhúsz méteren út helyett végtelen víztükrön „szántunk”, kü­szöbig ér a víz. Másfél órá­ja még a jeges út padkája alatt néhány centire reme­gett a víz fodra, most a fel­szakadó ködben szemmér- tékkel tartjuk az egyenest. Végre megvan a kél Vjízbe- vesző keréknyom, ahol az út folytatódik, ott ér véget a jeges történet. Az első gon­dolatom : az utolsó percben érkeztünk... Néhány órával később ér­kezett a hír: a balsai jég- Ior!asz nem áll többé a je­ges tiszai ál" útjában. Azok­ra gondolok, akik oly sokat birkóztak vele, lám nem­hiába 1 Kovács György Attila ken is folytatódtak a felvo­nulások. A kormányellenes tömegmegmozdulások egyik központja ezúttal is a tehe­ráni egyetem környéke volt. Unsz ü év - mennyiért?

Next

/
Thumbnails
Contents