Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-22 / 44. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1979, február 22., csütörtök Losonozi Pál Fejér megyéién Megvédtek Lang See városát Losoncai Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán Fejér megyébe láto­gatott. Székesfehérváron, a megyei pártbizottság székha­zában Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bi­zottságának első titkára és Az elmúlt évben sokat em­legették a biztosítót, ámi ar­ra utal, hogy 1978-ban gya­korlatilag minden kárese­mény előfordult. Az emlé­kezetes békési földrengés hat és fél ezer családot érintett; a fagy, a jég, a víz sok gaz­daságban okozta a növény­zet nagymérvű pusztulását. Szűkebb környezetünkben ta­valy is jelentős károkat oko­zott a Tisza, a Bodrog és a Sajó áradása; lakóháztűz pusztított Özdon és még ki sem tavaszodott, amikor az „évszázad árvizeként” emle­getett idei jeges ár újból vé­gigsöpört a Tisza és a Bod­rog mentén. Az elmúlt 10 év csaknem 9 millió káresemé­nyének 20 százaléka tavaly következett be, a biztosító minden eddigi „rekordját” meghaladó összeget, 8,4 mil­liárd forintot fizetett ki té­rítésként. Az országos helyzetről a közelmúltban az Állami Biz­tosító vezérigazgatóságán tá­jékoztatták a sajtót. Mivel ott többször is szóba került Borsod, mint olyan terület, ahol a káresemények a me­gye sajátosságaiból adódóan sűrűn ismétlődnek, dr. Fö- venyessy Józsefet, az ÁB megyei igazgatóját arra kér­tük, vonja meg a múlt év megyei biztosítási mérlegét. 350 MILLIÓ MEZŐGAZDASÁGI KAROKRA Az említett 8,4 milliárd fo­rintból Borsod megyére 575,3 millió jutott — mondotta a megyei igazgató. Ebben dön­tően olyan károk szerepel­nek, mint a mezőgazdasági nagyüzemeket ért jég,- fagy- és vízkár, ami együttes ősz- szegben tavaly meghaladta a 350 millió forintot. Ugyan­akkor jelentős összegeket fi­zettek ki úgynevezett állami vállalati károkra és növeke­dett a múlt évben a lakos­sági biztosításokra kifizetett összeg is. Az ózdi lakóház­tűz csak egy a sok kárese­mény között, mint olyan, amely a megye, az ország közvéleményét is foglalkoz­tatta. A kötelező felelősség- biztosítás és a Casco alap­ján a gépjármükárokra, nem utolsósorban a lakossági va­gyonkár és a személybiztosí­tások alapján kifizetett ösz- szeg százmilliós nagyságra rúg. A megyei „mérleg” nyelve is a Tartozik oldalra billen: a biztosító összkiadá­sa Borsodban is meghaladta a bevételeket. A károk nagyarányú nö­vekedése természetesen azt is jelzi, hogy egyre több a biztosítások száma. A mező- gazdasági nagyüzemek nö­vénytermesztő, állattenyész­tő tevékenységét, álló- és forgóeszközeit éppúgy, mint a lakosság vagyonát: az épü­leteket, a lakásokat, a be­rendezési tárgyakat, gépjár­műveket több százmilliárdos értékben fedezi a biztosítás, hatalmasak tehát azok az ér­tékek, amelyekre — szak­mai kifejezéssel élve — ve­szélyközösségek szervezésé­vel a biztosító védelmet nyújt. KORSZERŰBB BIZTOSÍTÁSI FORMÁK A gazdasági, társadalmi élet változásaival lépést tart­Závodi Imre, Fejér megye tanácselnöke fogadta. Fejér megye vezetői tájékoztatták Losonczi Pált a megye gaz­dasági és társadalmi fejlő­déséről, majd az Elnöki Ta­nács elnöke Mór nagyközség­be látogatott. va változnak a biztosítási konstrukciók, bővül a koc­kázatvállalások köre. Ezt tükrözik a nagyüzemi gaz­dálkodás fejlődéséből faka­dó igények és a személybiz­tosítások körében beálló vál­tozások. A CSÉB-biztosítá- sokat a bevezetésük óta el­telt 15. év alatt folyamato­san korszerűsítették, fejlesz­tették, a legjelentősebb lé- í^és ebben a CSÉB 80-as vál­tozat bevezetése volt. Bor­sodban elsősorban a nagy­üzemekben a múlt év végén már 24 ezer dolgozó rendel­kezett ezzel a korszerű sze­mélybiztosítási formával. De megyénkben a biztosítások darabszáma tekintetében is rekordfejlődés volt tapasztal­ható 1978-ban: a különböző személybiztosítások tekinte­tében 90 százalékos a telí­tettség Borsodban, míg a megye lakosságának kéthar­mada rendelkezik épület- és lakásbiztosítással, közülük is mintegy nyolcvanezren an­nak két évvel ezelőtt beve­zetett, több kockázatot vál­laló módozatával. Érdemes ennél egy pilla­natra megállni! A tavalyi la­kóháztűz, vagy az idei árvíz tokaji károsultjai között is akadtak olyanok, akik ren­delkeztek ugyan biztosítás­sal, de annak régi módoza­tával, ami az árvízre nem terjedt ki. Részükre á biz­tosító természetesen nem tu­dott és nem tud kártérítést nyújtani. EGYSZERŰBB ÜGYINTÉZÉS Gyorsan, rugalmasan 1... A kárrendezéseknek, az ügyle­tek bonyolításának ezt az el­vét lépten-nyomon tapasz­talhatjuk a gyakorlatban. Ha elemi csapás, katasztrófa tör­ténik, a biztosító szakembe­rei azonnal megjelennek, és az intézet a károk végleges felméréséig is gyorssegélyt, segítséget ad stb. Mégis ta­pasztalható, hogy a biztosí­tással rendelkezők késedel­mesen jelentkeznek (azokról, akik manipulálással akarják félrevezetni a biztosítót, most ne szóljunk); vannak, akik arra várnak, hogy a biztosító magától jelentkez­zen, ha kár éri őket, vagy — különösen a községekben — az ilyen ügyek intézését is a tanácstól várják. Dr. Fövenyessy József elmondot­ta, hogy a megyei igazgató­ság és annak fiókjai min­den káreseménynél a gyors ügyintézésre törekednek, en­nek feltétele azonban,- hogy arról a kárt szenvedők ha­ladéktalanul értesítsék őket. Éppen az ügyfélszolgálat ja­vítása és korszerűsítése ér­dekében intézkedtek úgy, hogy minden szerdán min­den egységnél este hat órá­ig állnak az ügyfelek ren­delkezésére, hogy munkaidőn túl is lehetőség nyiljon a biztosítási ügyek intézésére. Eddig csak kevesen éltek ez­zel a lehetőséggel. Nem árt megjegyezni, hogy a kárese­ményt levelezőlapon, telefo­non is be lehet jelenteni, a szakértők ez esetben is gyor­san a helyszínre sietnek, a két miskolci városi fióknál pedig rövidesen telefon-au­tomatát kapcsolnak be erre a célra. O, ML (Folytatás az 1, oldalról.) Hanoiban szerdán nagy ér­deklődést keltő nemzetközi sajtóértekezletet tartott Ngu­yen Co Thach, a VKP KB tagja, külügyminiszterwhe- lyettes. Nguy9n Co Thach elmon­dotta, hogy a kínai agresz- szió három fő irányt kövei: Lang Son. Cao Ban és Luo Cai tartományi székhelyek ellen irányul. A kínai invá- ziós hadsereg mind a három várost el akarta foglalni, de a vietnami néphadsereg erős ellenállása miatt csak Lao Cai megszállását tudta elérni. A védelmi erők rendkívül erős ellencsapása a másik két körzetben megállásra, majd visszavonulásra kény­szerítette a kínai egységeket. A kínai agresszióval szem­ben alkalmazott vietnami taktikát elemezve a külügy­miniszter-helyettes így fo­galmazott: „Hanoi kisebb egységeket, vet be. nagyobb erővel üt”. — Más megol­dásra nincs is módunk — mondotta a miniszterhelyet­tes—, hisz egy 50 milliós lé­'(Folytatás az 1. oldalról) Szocialista Köztársaság ma­gyarországi nagykövetségét, s táviratban fejezték ki az ag­resszió elleni tiltakozásukat a Kínai Népköztársaság bu­dapesti nagykövetségénél. Ä szerencsi járásban is százával ítélték el a kínai agressziót az itt élő és dol­gozó emberek. 20-án a megy- aszói és a tarcali termelőszö­vetkezet zárszámadó közgyű­lése az elmúlt évben elért gazdasági eredmények ösz- szegzésén túl, állást foglalt a vietnami helyzettel kapcso­latban. A két szövetkezet tagsága mélységes megdöb­benéssel fogadta a kínai ag­resszió hírét, felmérve annak politikai súlyát. Tegnap dél­után a Szerencsi Csokoládé­gyárban és a Szerencsi Cu­korgyárban — csaknem ezer dolgozó részvételével — tar­tottak tiltakozó nagygyűlést. A két gyár dolgozói távirat­ban tiltakoztak az agresszió miatt Kína magyarországi Algéria újkori történelmé­nek alakulásában meghatá­rozó szerepet játszó Bume- dien államelnök halála meg­döbbentette az algériai és a nemzetközi közvéleményt. De az őáltala elképzelt gaz­dasági-társadalmi program, a „hármas forradalom” (ipari, mezőgazdasági, kulturális) megvalósítása az algériai nép legnagyobb feladata. A francia gyarmatosítás egy elavult, elmaradott gaz­daságot hagyott hátra, amely­re az ipari termelés ala­csony szintje,’beruházási cik­kek termelésének hiánya, a regionális aránytalanságok, a káderek alacsony száma és főleg a. volt anyaországtól való pénzügyi-gazdasági füg­gőség volt jellemző. A függetlenség kivívása (1962) után a fő feladat a következő volt: az alapvető ipari ágazatok megteremtése, s ezáltal a korszerű mező- gazdaság igényeinek kielégí­tése, a termelés szervezésé­nek állami tulajdonba véte­le. Az 1965. júniusi hatalom- átvételt követően került sor az államosításokra, amely lehetővé tette a gazdasági - pénzügyi alapok megterem­tését a nemzeti vállalatok létrehozása révén. Ezzel pár­huzamosan alaki toltá k ki az lekszámú nemzet áll szem­ben egy csaknem egymílli- árd főt számláló hatalom­mal. Arra a kérdésre válaszol­va, mit tesz Vietnam, ha megváltozik a kínai támadás iránya és jellege. Nguyen Co Thach így felelt: országa ké­szen áll arra, hogy a kínai agresszió irányának és jelle­gének megváltozásával is szembenézzen. Jelenleg azon­ban ugyanabban az irány­ban folytatódik a kínai egy­ségek támadása. Erősitik az inváziós egységeket. A vietnami- diplomata ki-' fejtette, hogy Peking na­gyobb arányú támadásra ké­szül Vietnam ellen, de a legutóbbi kemény vietnami válaszcsapások részleges visz- szavonulásra kényszerítették. A vezető hanoi politikus hangsúlyozta, hogy Vietnam a jelenlegi konfliktusban — éppúgy, mint az Amerika- ellenes háború idején — sa­ját erejére támaszkodik. Természetesen Vietnam nincs egyedül. Fontos tényező, hogy barátsági és együttmű­ködési szerződés köti a Szov­jetunióhoz — hangoztatta. nami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségéhez intézett táviratukban együtt­érzésüket fejezik ki a viet­nami néppel. Mezőkövesden a Kismotor- és Gépgyár Mezőkövesdi Üze­mében a délutáni munkás- gyülcs szervezője a Ho Sí Minh szocialista brigád volt. A műszakváltáskor megtar­tott tiltakozó gyűlésen a vál­lalat 300 dolgozója vett részt. Megyénk ipari üzemei mel­lett a mezőgazdaságban dol­gozók is kifejezték együttér­zésüket a hős vietnami nép­pel. A napokban megtartott zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseken mindenütt ál­landó napirendi pontként szerepel a Vietnami Szocia­lista Köztársaság ellen elkö­vetett kínai agresszió értéke­lése. Ezeken a közgyűléseken — például Bogácson, Mező- csáton, Múcsonyban, Szent- istvánban —, a mezőgazda- sági dolgozók egyöntetűen ítélték el Kína meggondolat­lan, durva külpolitikai lépé­sét a Vietnami Szocialista Köztársasággal szemben. állami külkereskedelmet és bankrendszert. Ilyen alapo­kon bevezethették a tervgaz­dálkodást is. A két négyéves terv jelentős eredményeket hozott. 620 új üzem létesült. 150 infrastrukturális beruhá­zás valósult meg. Az utóbbi években az ország 4,5 millió t kőolajat dolgozott fel, 100 ezer t petrolkémiai termé­A Forradalom hangja rá­dióállomás szerdán bejelen­tette, hogy nyugállományba helyezték az iráni hadsereg 16 tábornokát. Négy újabb magas rangú főtisztet letar­tóztattak. A teheráni rádió híradása szerint Tabriz vá­ros forradalmi bizottsága cáfolta azt a keddi hírt. amely szerint a városban levő amerikai konzulátust felgyújtották volna. Az iráni sajtó szerdán részleteket közölt az ország új alkotmányának előzetes tervezetéből. Ennek értelmé­ben az iráni parlament egy­kamarás lesz; a szenátust megszüntetik. A köztársasági elnököt négy vagy öt évre választják és egyszer vá­laszthatják újra. Az ország ügyeinek közvetlen irányí­tását a miniszterelnök tartja kezében. A nők választók és választhatók lesznek. Min­den paraszt tulajdonosa lesz annak a földnek, amelyet megművel, de azt nem ad­hatja el. A fontosabb ipar­ágak és a nehézipar tovább­ra is állami kézben marad­nak. Az iszlám síita ágazata államvallás lesz. Az Al-Szijasza című ku­vaiti lap szerdai száma sze­rint Khomeini az El Fatah vezetőségéhez intézett üzene­tében ígéretet tett a palesz­tin mozgalom mindenoldalú támogatására. Az iráni polgári repülés­ügyi minisztérium szerdán (Folytatás az 1. oldalról) jobb eredményekre, a haté­konyabb gazdálkodásra való törekvésnek. — Olyan légkört, olyan feltételeket kell teremteni — mondotta a megyei pártbi­zottság titkára —, amelyben mindenki értékének maximu­mát tudja nyújtani. Az el­következő év nehezebb lesz, mert nagyobbak a követel­mények, nagyobb az érték­mérő. Az egész közösségnek, minden kis termelő kollektí­vának,’ de minden egyénnek ismernie kell a fokozottabb követelményeket, s nem elég a célokat meghatározni, ha­nem azokat konkretizálni is kell. két, 400 ezer t acélt, 400 ezer db kerékpárt, 3 ezer trak­tort, 6 ezer tehergépkocsit állított elő és 7,5 milliárd m3 cseppfolyósított földgázt exportált. Az állami költség- vetésből, amely kb. 8,8 mil­liárd dollár (amelynek fede­zetét 53%-ban a szénhidro­gén-bevételek biztosítják), bejelentette: szombattól lóg­va ismét engedélyezik, hogy iráni nők és gyermekek el­hagyják az országot. A ren­delkezés férfiakra nem vo­natkozik. Az ügy hátterében az áll, hogy az új rendszer hatóságai meg akarják aka­dályozni azoknak a szemé­lyeknek a külföldre szöké­sét, akik korábban kompro­mittálták magukat. Az Eltela At című teherá­ni újság munkatársával együtt az MTI tudósítója beszélgetést folytatott Mehdi Taghvai-val. a Modzsahidin Khalgh nevű befolyásos isz­lám szervezet egyik képvi­selőjével. A szervezet a marxista be­állítottságú Fedajin csoporto­suláshoz hasonlóan a sah uralma idején illegalitásban volt. A jelenlegi iráni helyzet­ről szólva Taghvai hangsú­lyozta, hogy a forradalom erői között bármiféle szét­húzás az iráni néD vereségét hozná magával. Ennek elke­rüléséhez az kell, hogy a forradalom valamennyi cso­portosulása ideológiai meg­különböztetés nélkül szaba­don fejthesse lei nézeteit. „Ébernek kell maradnunk, mert az imperializmus csak taktikai visszavonulást haj­tott végre és bármelyik pillanatban kést döfhet a há­tunkba” — mondotta a Mod­zsahidin Khaigh képviselője. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy a jobb munkát job­ban meg kell becsülni, a rosszat pedig el kell marasz­talni. Nem szabad megtűrni az egyenlősdit, ami a jó mun­kát lényegében leértékelte, s a gyenge munkának, a ha­nyagságnak zöld utat adott. Az Augusztus 20. Tsz zár­számadásán miután a mérle­get és a magasabb mércét, szigorúbb követelményeket állító terveket egyhangúan elfogadta a tagság, Szabó Bá­lint tsz-tag javaslatára, a vi­etnami nép iránti szolidari­tást tolmácsoló, a felháborító kínai agressziót elítélő táv­iratot fogalmaztak a Vietna­mi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségéhez. mintegy 3,9 milliárd dollárt beruházásra fordítanak. Algéria fő bevételi forrá­sa a kőolaj és földgáz ex­portja. Csak ennek tudatá­ban tehetett olyan terveket és fejlesztést megalkotni, amely rövid távon lehetővé teszi az ország felzárkózását a fejlett ipari országok mö­gé. Mivel a kőolajkészletek az évezred végére kimerül­nek, jelentős hangsúlyt fog kapni a már most dinami­kusan fejlődő földgáz-kiter­melés. A földgázkészlet kb. 3563 milliárd m3, amely a világkészlet kb. 5,5%-a. 1905-re mintegy 75 milliárd m3-es földgázexportot ter­veznek, amelynek évi bevé­tele 12 milliárd dollár lesz. Ez az ágazat a jövőbeni fej­lődés kulcsa! Az elkövetkező évek nagy feladatai az iparosítás alap­vető ágazatainak kiépítése (kohászat, gépipar, elektro­nika, szervetlen vegyipar, petrolkémia). A foglalkozta­tottság kiterjesztése miatt u könnyűipar jelentős szerepet fog kapni. Nagyon fontos a mezőgazdaság korszerűsítése, elsősorban a magas népsza­porulat miatt, hiszen jelen­leg a szénhidrogén-bevételek csaknem 20%-át élelmiszer­behozatalra kell fordítani. Algéria lakossága az 197T. évi 18,3 millióval szemben 2000-re 35 millió lesz, amely­nek ellátása és foglalkozta­tása komoly problémákat vet fel Algéria jövője szempont­jából. A biztosító múlt évi mérlege fi Hallás meghaladta a Miieket TiiMszó és szolidaritási gyűlések megyeszerte nagykövetségénél; s a Viet­Zárszámadás Mezöcsáton Algéria jelene és jövője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents