Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. február 17., szombat T&örbesi az klubok , — Tizenöt! — mondtam azonnal és hai tarozottan, amint elhangzott a tízforintos \ kikiáltási ár; remélve, hogy az emeléssel i tekintélyt parancsolhatok. A remélt elcsen- j desedés helyett azonban az eddiginél is na- i gyobb licitlárma tört ki. — Harminchét... — próbálkoztam még i később, bár egyre bizonytalanabbul... Az- J tán csak a zsongásra emlékszem: valaki i harmincnyolcat ígért, s mire újabb aján- J latra merészkedtem volna — a húsklop- , foló lecsapott az árverési asztalra: a pla- « kát elkelt... így végződött első árverési próbálkozá- [ som az elmúlt hét végén Mályiban, az Üj ■ Tükör klubok országos módszertani ta- ' nácskozásán. Üres kézzel mégsem akarván J hazajönni, plakát helyett hoztam egy kul- » turális álhírt, ugyaninnen. íme: „Magyar* országon egy eddig ismeretlen ■ — Űj Tü- s kör klubmozgalom — névre hallgató szek■ ta tagjai Mályi közelében ... tömeges ön0 gyilkosságot kíséreltek meg. Cselekményük 1 okairól eddig még csak találgatások van* nak, de egyes, helyszínen talált túlélők ! szerint: tömény kultúrával etették őket.” Az álhír természetesen nem tőlem szár- e mazik, egy módszertani bemutatón „hozta I össze” a debreceni klubvezető. Magam, mint i a „túlélők” egyike, egyébként is bizonyít- i hatom, hogy ezen a három napon szó sem | volt a résztvevők tömény kultúrával ete- ( téséről. Hiszen ha csak az említett árve- J rést megelőző plakátkészítésre gondolok, i vagy a kulturális álhír-szerkesztésre meg * a történetalkotásra kép nyomán és az ol- [ vasóból riportalany elnevezésű szerepjáték- i ra: akkor belátható, hogy itt szó sem volt J „műveltségbirtokosok és buták” összezárt- i ságáról. Inkább három napon át együtt* gondolkodó, egymástól ötleteket befogadó, ! játékos készségű klubvezetők és klubtagok ■ együttlétéről szólhatunk. e — A beszélgető, vitatkozó, játszó klub- J tagok együttlétének viszont az a művelt- i ségtartalom az oxigénje, amit egymásnak II adni tudnak. Nélküle a kapcsolatok üres- íj sé, tartalmatlanná válnának. A művelődés f tehát észrevétlenül az egész klubéletet áthatja. Csak akkor különüljön külön idő- í keretbe, amikor a tagság igényli — olvas* hattuk a szombathelyi főiskolások Űj Tükör klubjának aktivizáló módszereket leíró kiadványában. De hát mit igényel a tagság, miért megy a klubba? Nagyon sok szó esett erről is. Csak egy vélemény: — Amikor a televízióban, rádióban, sajtóban, munkahelyen — és általában mindenütt — ismeretekkel tömik a fejünket, mindig művelni akarnak bennünket, akkor van-e még kedve a fiataloknak előadásokat hallgatni a klubban? Szerintem való igaz, hogy a klubba a baráti társaságért megy az ember. Mert hol máshol mondja el, mi bántja, mi a problémája, a baja?... Csakhogy itt az újabb kérdés: A klubok, amelyek a hatvanas években — pincékben, padlásokon és egyéb elhanyagolt helyiségekben — úgy elszaporodtak, hogy csak azt vettük részre: a közművelődési élet minden szférájában ott vannak: nos, ezek a klubok alkalmasak-e arra, hogy megfeleljenek a Imitálok igényeinek? Anélkül, hogy a kérdést itt meg akarnánk válaszolni, minden kommentár nélkül néhány azokból a gondolatokból, mely megfogalmazódott: — Jónak mondható-e a klúbok és az irányítók, működtetők kapcsolata? Nem — volt a válasz. Egy hasonlattal: a klubvezető játssza a súlyemelő, amazok a drukker szerepét. Középen van a baki, tehát a megyékben, ahol „az alsó és a felső kezdeményezéseket szűrik” ... Nagyon nehéz a fiatalokat a klubba csábítani, igényeiket felmérni. És ellenpélda: nekünk inkább szelektálni kell, mint csalogatni; arra törekszünk, hogy legyen hagyománya a klubnak, s ami ott történik, az legyen ésak rájuk jellemző; olyan, ami csak velük történik meg. Kapcsolat irányítókkal, működtetőkkel, igényfelmérés, programkialakítás, helyiségproblémák — mint tükörben: az egész klubmozgalom helyzetében láthatóvá lettek az Üj Tükör klubok arcvonásai is. Bár, mint a sárospataki klubvezető megfogalmazta: „Ha a klubokról azt mondtuk egy időben, hogy gyermekcipőben járnak, akkor most élik a »mezítlábas« korszakukat. Az Űj Tükör kluboknak van ugyan cipőjük, de hiányzik még a fűző, hogy biztosabban járhassanak”... Hazánkban — ha az előbbi hasonlatnál maradunk — közel 150 klub keresi a „fűzőt”. Az Űj Tükör Olvasószolgálat két és fél évvel ezelőtt hirdette meg azt a programot, mely e klubhálózat kialakításához vezetett. Ök nem irányítók, nem fenntartók, csak segítőként, tanácsadóként állandóan kapcsolatban vannak klubjaikkal. S e kapcsolatot maga az Űj Tükör, a képes kulturális hetilap tartja össze. — Az Űj Tükör pedig hetente az ötletek sorát adja. A kulturális hetilapban megjelenő írások beszélgetések, viták, vetélkedők és más ismeretterjesztési formák alapjai lehetnek. Csak az szükséges hozzá, hogy a klubtagok olvassák a hetilapot, közös megbeszélésen döntsék el, melyik írás az, mely gyújtópontul szolgál ismereteik bővítéséhez, melyik tartalmához kapcsolódjanak programjukkal. A plakát, melyet az árverésen elszalasztottam, az álhír, melyet sikerült megmentenem, e szellemben született. A Mályiban megtartott háromnapos országos találkozó jól szolgálta a biztosabb járás kellékeinek megtalálását. S az már külön örömünkre szolgálhat, hogy megyénk adott helyet e módszertani tanácskozásnak, útkeresésnek. Azért öröm, mert megyénk Űj Tükör klubjainak elismert jó munkája van mögötte. (ténagy) Hét vége nyolc járásban Már az elmúlt héten is jeleztük a megyeszerte folyó nagy farsangi készülődéseket, s mint az e hét végi programokból kitűnik: szombaton és vasárnap klubokban és művelődési házainkban egymást érik a táncos-zenés rendezvények. Csak „mutatóba” sorolunk fel néhányat. Tiszakesziben és Királdon farsangi gyermekkarnevál lesz szombaton délután, ugyanaznap este Putnokon a bányászok, Sátoraljaújhelyen az Űj Tükör ifjúsági klub tagjai rendeznek farsangi mulatságot. Tarcalon mindezt discóval oldják meg, Al- berttelepen ugyanakkor — ilyennel is ritkán találkozunk — „Alkoholmentes bál ’79” címmel rendeznek ösz- szejövetelt. És, ha már a „furcsaságoknál” tartunk, megemlítjük a kurityáni művelődési ház „Ingyom-bin- gyom” elnevezésű, játékra invitáló szombat esti programI HUJ a játékról pedig többnyire a gyermekek jutnak az eszünkbe. Nos, számukra még két eseményt jegyzünk fel a já nlatunkban-híradásunk- ban: a hejőcsabai Gárdonyi Géza Művelődési Házban vasárnap délelőtt 10 órakor Száncsengő címmel zenésverses gyermekműsort rendeznek, Szentistvánban pedig „Ki mit gyűjt?” néven új akcióra buzdítják a fiatalokat; célja a régi hagyományok összegyűjtése... A „felnőttebb” kulturális programok közül két kiállításra hívjuk fel a figyelmet: tegnap délután nyílt meg a Miskolci Galériában a türk- mén szőnyegek kiállítása, ma, szombaton este 6 órától pedig Tokajban nyílik Reményi Katalin ötvös, és Kolozsvári Miklós grafikus tárlata. Vasárnap este két műsoros rendezvény is bizonyára sok érdeklődőt vonz majd otthonról kimozdulásra. Ernődön este 6 órakor kezdődik fővárosi népdalénekesek — és az emődi—leninvárosi ci- terazenekar — közreműködésével nótaest; Talctaharkányban pedig a könnyűműfaj táncdalképviselői lépnek fel. Bizonyosra vehetjük, hogy a táncdalénekesek dalai többnyire „te-meg-én” kapcsolatról szólnak, Diósgyőrben, a Vasas Művelődési Központban „Te meg Én” elnevezéssel a közelmúltban szerveződött klub programja azonban sokkal valószerűbb találkozást ígér. Az egyedülállóknak és társtalanoknak fórumot teremtő klub ez alkalommal játékos szórakozást ígér. Üj könyvtári épület Sátoraljaújhelyen ■ Meghaladja a 80 ezret a sátoraljaújhelyi városi könyvtár köteteinek a száma. Ennek azonban mintegy a felét helyszűke miatt raktárban kénytelenek tartani. S ha ehhez hozzávesszük, hogy a könyvtárnak járási feladatokat is el kell látnia, s mint hálózati központnak több mint 50 község könyvtári irányítását is végeznie kell. érthetően nehezíti ez a kényelmetlen helyzet a könyvtári dolgozók munkáját, s nemcsak az időnként szükséges könyvtári rendezvények tartását, hanem még az olvasók kiszolgálását is hátráltatja. Ez a szűkös állapot azonban — remélhetőleg — nem sokáig tart. A Dózsa György utca elején ugyanis tető alatt van már az az új épület, amelynek alsó szintjein a városi-járási könyvtár kap helyet. Itt lesznek a kölcsönző-, olvasó- és folyóirattermek, az irodahelyiségek, az alagsorban pedig raktárt alakítanak majd ki a régi napilapok, folyóiratok és a forgalomból kivont, rongált könyvek tárolására. Könyvtárosok és olvasók egyaránt nagyon várják már azt az időt — s ez elsősorban áz építőkön múlik —, amikor a könyvtár átköltözködhet az új épület tágas, kényelmes termeibe. Nagyon régi óhaj teljesül ezzel, hiszen nemcsak a könyvállomány, hanem a beiratkozott olvasók száma is évről évre nő Sátoraljaújhelyen. Ma már megközelíti a négyezret, az ott megforduló kölcsönzők pedig évente több mint százezer kötetet vesznek ki a könyvtárból. alkonya Hazánk akárcsak a múltban, a jövőben is tárt kapukkal fogadja a turistákat. Mindazokat, akik. a honi tájak szépségére, városaink és íalvaink látnivalóira, a magyar ételek és boraink zamatára kíváncsiak, a Balaton hullámaiban kívánnak felüdülni, netán a rokonaik látogatására érkeznek. De a feketepiacok alkalmi ltufá- rai, valuták botcsinálta váltói, a magyar forint értékes hitelrontói nem kívánatosak. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön nyilvánosságra hozott új deviza- és vámrendelkezése éppen azt a célt szolgálja, hogy a turizmus dinamikus fejlődését megtisztítsa a kellemetlen sallangoktól. Egyetlen ország sem tűrheti el, hogy felelőtlen elemek a külföldi pénzpiacon' rontsák hivatalos fizetési eszközének a hitelét, illegálisan a határokon túlra csempészett tömeges tételekkel veszélyeztessék a nemzeti valuta árfolyamát. Minden jó érzésű állampolgár aggodalommal és megvetéssel figyelte, miként keletkeznek piacokon és áruházak környékén, utcákon és tereken alkalmi kirakodó vásárok, ahol bizonytalan eredetű holmik, csekély értékű „bóvlik” kellették magukat. A rendelkezések a magyar turistákat is érintik. A nyugati valutákért ezen túl többet kell fizetni, de nagyobb a rendelkezésre bocsátott összeg is. Kiterjesztették a turistaútlevéllel fölkereshető országok körét az USA. ra, Kanadára, Japánra, Indiára, Észak-Afrika és Dél- Amerika egyes országaira is. Az új intézkedés az idegen- forgalom érdekeit védi, a turizmust szolgálja. A • csempészek, feketézők és valutaüzérek ezentúl remélhetően elkerülik határainkat, hogy annál zavartalanabbul időzzenek körünkben a szívesen látott külföldi turisták. Miskolcon, a, Herman Ottó Múzeum Kossuth .utca 13. szám alatti Képtárában február 24-én nyílik meg Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrász- és grafikusművész éremkiállítása. E kiállításnyitás egyben a Képtár újjászületésének, újrarendezés utáni életének kezdete is lesz. A kiállításról, valamint a Képtár változásairól dr. Végvári Lajos művészettörténész, egyetemi tanár, a Herman Ottó Múzeum képzőművészeti osztályának vezetője tájékoztatott. * A február 24-én nyíló Borsos Miklós-kiállításon látható érmék, mintegy 150 darab, a néhány évvel korábban elhunyt híres miskolci műgyűjtő orvos, dr. Petró Sándor hagyatékából valók. A 150 érem az 1945 és 1975 közötti évekből származik, tehát mintegy harminc év munkásságát tükrözi. Tematikailag vegyesek, részben emlékérmek, részben saját érdeklődés alapján, részben pedig évfordulókhoz kapcsolódva született portrék. A közönség bizonyára érdeklődéssel fogadja majd, mert Borsos Miklós nagy hagyománytisztelő és -művelő ugyan, de egyéni éremalkotási módot dolgozott ki: vési az érmeket, és így sajátos vonósok jelentkeznek alkotásain, valamint igen sok motívum jellemzi azokat. Az éremkiállítást Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója fogja megnyitni és a nyitóünnepségen részt vesz Borsos Miklós is. * A Képtár újjászületéséről dr. Végvári Lajos elmondta, hogy szükséges volt újjárendezni a Képtár kiállításait és az indokok között egyik legfontosabb a Petró-hagya- ték múzeumi kezelésbe vétele. Az a gazdag festmény- és szobrászati anyag, amely így a múzeum, illetve a Képtár birtokába jutott, megkívánja, hogy legalább részben állandóan megtekinthető legyen, s ezért úgy döntöttek, hogy a XX. század magyar festészetén túl állandó kiállítás keretében 250 év magyar festészetéből és szobrászatuból nyújtanak válogatást állandó kiállítás keretében a Képtár emeleti helyiségeiben. Ezen az új tárlaton a Petró-hagyaték több darabja már restaurálva jelenik meg. Az az elképzelés, hogy az utcai nagyterem továbbra is a XX. század alkotóié legyen, a belső terem és az előtér pedig az előző időszakoké. Így tehát A nemzetközi gyermekév városi rendezvényeinek koordinálására, irányítására operatív bizottság alakult tegnap, pénteken, Leninvárosban. Mint az alakuló ülésen is elhangzott: a bizottság feladata, hogy a társadalmi és tömegszervezeteken keresztül bevonja a város lakosságát a programokba, bekapcsolódMányoki Adámlól kezdve tekinthető át a magyar festészet és szobrászat története. Végvári professzor most ír egy festészettörténeti munkát, ami több mint kiállításvezető; korszerű, értékelő festészettörténet, lesz és a 250 év magyar képzőművészet történetében segít majd jobban eligazodni. Az emeleti belső teremből a földszinti belső terembe kerül a Kondor Béla-emlék- szoba, részben cserélt anyagokkal, a grafikák korszerűbb, alumínium kerettel, és itt a műtárgyak élettartamát és biztonságát fokozó körülményeket tudnak majd biztosítani. Az időszaki kiállításokra a földszinti utcai termek maradnak, ahol a jövőben elsősorban grafikai anyagokat kívánnak bemutatni, de természetesen másfajta kiállításokra is sor kerül. A nyáron Egry József kiállítása látható majd, s itt rendezik meg a Képzőművészet és fotográfia című sorozat tárlatait is. Ezek sorában látható majd például a XIX. századi Borsos József több festménye és a vele rokon fotográfiák. Folytatják a Képtárban A vizuális kultúra műhelyei című sorozatot a tanárképző főiskolák anyagával. Ez év decemberében a grafikai biennáléhoz kapcsolódva, itt rendezik meg a korábbi biennálék nagydíjasainak kiállítását. Üj dolog az is, hogy a kapu alatt az utóbbi 250 év képzőművészeti, irodalmi, történeti és művészettörténeti eseményeiről nagyméretű táblázatos tájékoztatás látható február 24-től. * Az újjárendezés azonban ■ nem jelent végleges megoldást. Ugyanis később, a múzeum Felszabadítók úti új épületének átvételével javul a képtári anyag elhelyezése, a műtárgyak raktározási lehetősége, a későbbiekben pedig, hihetőleg, egy újabb épülettel o kiállítási szerkezet is megjavulhat. Addig azonban a Kossuth utca 13. alatt látható minden. Az épülettől függetlenül a Képtár folytatja a kisgalériák támogatását vándorkiállításokkal. Míg tavaly a munka témaköréből, most a család témaköréből állítanak össze vándorkiállítási anyagot, részben történelmi anyagból, részben a helyi művészek alkotásaiból. Az Erdőbényei Kisgalériában ez évben négy kiállítást kívánnak rendezni. Változatos, gazdag a képtárt program. Az újjászületést nyitó tárlat, Borsos Miklós kiállítása pedig kiemalkejék az országos rendezvényekbe és szolidaritást vállaljon az elnyomott országok gyermekeivel, népeivel. A bizottság a gyermekek sokoldalú személyiségformá- lásáért, szocialista szellemű nevelésükért, jogaik védelméért, a nevelési feltételek javításáért munkálkodik. dően ígéretes. (benedek) Nemzetközi gyermekév Operativ bizottság alakult Leninvárosban
