Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
1979. február 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Fórum után A Magyar Rádió miskolci stúdiójának legutóbbi Fórum műsorában számos kérdés hangzott el a zöldség- és gyümölcsellátással kapcsolatban. Az avasi lakótelepen élők régóta sürgetik, ne kelljen cipekedni a Városból, intézkedjen a Zöldért, hogy gyümölcs- és zöldségszükségleteiket lehetőleg helyben szerezhessék be. A Zöldért ebben az évben is tervezi új elárusítóhelyek létesítését a város egyre növekvő lakótelepén, hogy az ellátás) gondokat csökkentse, jóllehet a városnyi lakótelep zöldség- és gyümölcsigényeinek hiánytalan kielégítése aligha oldható meg egyik napról a másikra. Szóvá tette az egyik hallgató, hogy a' Zöldért-kira- katokban csodálatos árukat lehet látni és bent a ládákból már jóval gyengébb minőségű gyümölcsöt mérnek. A Zöldén válasza: A kirakatban is ugyanolyan árunak kell lenni, mint a boltban, csakhogy a boltosok a kirakat üvege mögé kerülő almát, paprikát megtörölge- tik, a szebbik leiét fordítják előre és így tovább. Óhatatlan, hogy a kereskedő a szebb áruval ne dekorálja, ne díszítse az üzlet kirakatát, mint ahogy az is érthető, hogy nem teszi oda a sáros, földes árut. Ugyanakkor arra már nem jut idő, hogy a ládákban lévő összes gyümölccsel ezt tegye ... Egy miskolci hallgató kérdezte, miért, nem vizsgálják felül naponta a zöldségáruk minőségét, miért hagyják beszaladni. fonnyadni, míg aztán eladatlan marad és a szemétbe kerül. A kissé megíonnyudt árut le kellene árazni és olcsóbban eladni, így a bolt és a vevő is jobban járna. A válasz: a Zöldért éven-' te egymillió forint értékű zöldséget ád el olcsóbban ilyen okok miatt. Az áruértekének felülvizsgálata csak a boltosokon múlik és igaz, hogy nem élnek vele mindig, amikor lehetne. Ezért a jövőben szorgalmazzuk, hogy többet törődjenek az értékéből veszteti zöldség, gyümölcs értékesítésével. A piaci zöldség- és gyümölcsárak stabilitását a Zöldért kézben tarthatná, ugyanakkor gyakran látni a kiskereskedőknél a Zöldért áruit, persze drágábban. Ismert. hogy a kiskereskedők felvásárolják a boltokból a keresett zöldséget, gyümölcsöt, néha nagyobb tételekben is. Mit tehet ennek megszüntetése érdekében a vállalat. kérdezte Kiss Lászlóné miskolci, Győri kapui lakos. A Zöldén válasza: a vásárlóktól nem kérhet igazolványt a Zöldért boltosa, legfeljebb annyit tehet és ezt el is várjuk tőle. hogy a nagyon keresett zöldségekből, gyümölcsökből nagyobb tételt, mondjuk nyolc—tíz kilót ne adjon ki. A jelenség megszüntetése nemcsak a boltosokon múlik, hiszen előfordul, hogy a kiskereskedők öt—hat zöldséges üzletet is végigjárnak, mégsem mondanak le egykönnyen a szabálytalan beszerzésről, A fokozottabb ellenőrzéssel talán útját lehel állni a vásárlók rovására elkövetett közvetett árdrágításnak. N. .T. Fan és rá Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat egri és fehérgyarmati gyárában nagy gondokat okozott az év első két hónapjában a szokatlan hideg és a víz. Fehérgyarmat január első felében talán az ország leghidegebb pontja volt. így érthető, hogy a rendkívüli hidegben elfogyott az agyag és csak nagyon csökkentett teljesítménnyel dolgoztak a kitermelő gépek. A fehér- gyarmati és az egri gyárban az időjárás mintegy 20—25 százalékos terv lemaradást okozott. A putnoki bányánál a víz jelentett gondot. A mélyművelésű bánya „megszaladt vízzel” és így az igen jó minőségű alapanyaghoz a gépek nehezen, vagy alig fértek hozzá. Ezek a veszteségek a vállalatra vonatkoztatva az év első két hónapjában mintegy 0—11 százalékos termelés- csökkenést okoztak. Kiválóan vizsgázott A magyar tarka is jól bírja a ridegtartási körülményeket. Ezt igazolja az a kísérlet, amelyet a Fejér megyei tordas-gyúrói Egyetértés Termelőszövetkezet végez. A legnagyobb fagyban is szabadban tartott 100 üsző hidegtűrésből, ellenálló képességből kiválóan vizsgázott, ötven már vemhes és azt térvézik, hogy a születendő kis borjak életük első perceitől kezdve a szabadban nevelkednek majd. II ind a paragrafus? Import helyett hazai gyártás A MEZŐGÉP Kecskeméti Gyárában külföldi licenc alapján készítik a RAU-kombinat nevű mezőgazdasági gépcsaládot. A korábban importból vásárolt - sima, egyenletes talajt biztosító - mag. ágyelőkészitö gépből az idén 915-öt gyártanak. A képen: a RAU-6 talajművelő kombinátor ösz- szeszerelése. Nyílik a tulipán Már tavaszi hangulatot áraszt a szegedi Üj Élet Tsz színpompába öltözött üvegháza, ahol a napokban megjelentek az első feslő tulipánbimbók és fokozatosan nyílnak az ilyenkor még újdonságnak számító virágok. A legnagyobb mennyiséget a nőnap előtt hozzák forgalomba. KINEK LEHET « UJ SZEMÉLYGÉPKOCSIT ELADNI? Burján József és Miké Lászlóné miskolci, és számos más olvasónk arra kér választ, hogy az új gépkocsi elidegenítése szempontjából kiket lehet közeli hozzátartozónak tekinteni? Amint ismeretes, az 1979. január 20-ával hatályba lépett 2/1979. MT. sz. rendelet kötelezően előírta, hogy a MERCUR-lól. vagy más kijelölt vállalattól vásárolt új személygépkocsit 2 éven belül csak a MERCUR, az AUTÓKER, vagy más erre kijelölt vállalóinak, vagy annak bizományi közvetítésével lehel átruházni. Az új személygépkocsinak állampolgárok egymás közötti elidegenítése általában tilos, de a jogszabály kivételeket enged meg a Plk. 685. § b) pontjára utalással, amikor azt mondja, hogy a tulajdonos közeli hozzátartozójának az új személygépkocsit el lehet idegeníteni. Kiket kell közeli hozzátartozónak tekintem? A Polgári Törvénykönyv szerint közeli hozzátartozók: a házastárs; az egyeneságbeli rokon; az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek; az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelő szülő, valamint a testvér. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonos az új személygépkocsit, ’ vagy annak kiutalását (visszaigazolást) adásvétellel, cserével, ajándékozással stb. a közeli hozzátartozónak átruházhatja, A jogszabály ezenkívül megengedi az elidegenítést a házasság felbontása esetén, a vagyonközösség megszüntetése érdekében a volt házaslársa. illetve a közös tulajdon megszüntetése érdekében a tulajdonostárs javára is. Az új személygépkocsi forgalmazásának új rendjével az 1978. jan. I-gyel elrendelt egy éven belüli bármilyen jogügylettel történő elidegenítés esetére rendszeresített 10 százalékos okirati illeték megszűnt, de aki a személygépkocsi vagyonátruházásáról szóló szerződést késedelmesen jelenti be, illetve a tulajdonjog átírását késedelmesen eszközli, az késedelmi birságbt fizet. Külön felhívjuk a figyelmet az adóügyi jogszabályokra, miszerint a régi üzembentartó adófizetési kötelezettsége az átírás hónapjának végéig áll fenn. és a félévenként esedékes (önkéntes bevallású) évi adóból az eltelt hónapokra arányosan jutó részt köteles megfizetni. Az új üzembentartónak az átírást követő hó 1-től kell adót fizetnie. Gyakran előfordul, hogy a gépjármű adásvétel tárgya, de a forgalmi engedélyt nem írják át az új tulajdonos nevére. Ha az adófizetés nem a jogszabályok szerint történik, könnyen előfordulhat olyan meglepetés, hogy az elidegenített gépjármű miatt a korábbi tulajdonos lesz bírságolva, vagy a maradó gépjárművének forgalmi engedélyét vonják be. NYUGDÍJASOK FOGLALKOZTATASA Amint ismeretes, hogy a nyugdíjasok bizonyos munkakörökben és népgazdasági ágazatokban — a nyugdíjukat nem érintően — csak korlátozott időben, évi 840. vagy 1260 órában foglalkoztathatók. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága általában évenként, vagy esetenként ad engedélyt az általános korlátozás alól. 1979. évben a SZOT 3— 9483/1978. számú engedélye alapján évi 1260 órát dolgozhatnak nyugdíjasok Budapesten és a Balaton. Dunakanyar. Velencei tó üdülőterületeken, valamint Miskolc. Pécs. Szeged, Győr, Tatabánya, Salgótarján, Veszprém ipari központokban az élelmiszer-kiskereskedelem és vendéglátás üzleteiben, szállodáiban. az idegenforgalmi hivatalok és utazási irodák hálózatában. Akik 1979. évben mennek nyugdíjba, azok csak 840 órát dolgozhatnak ezeken a munkaterületeken. A VIRÁGÁRAKRÓL A szocialista szektorba (vállalatok és szövetkezetek) tartozó virágtermelők, a forgalmazók részére az egységes virágárképzés és -árkialakítás biztosítása, a helyes árpolitikai gyakorlat kialakítása, továbbá a tisztességtelen haszon keletkezése egyes eseteinek elkerülése érdekében az Országos Anyag- és Árhivatal közleményt .adott. ki. A közlemény szerint a termelői ár a szabad árformába tartozik. A fogyasztói árak a tényleges beszerzési árat és a jogszabályon alapuló kereskedelmi haszonkulcsot tartalmazhatják. A termelői árakat a szocialista szektorban éves ártervben kell meghatározni. Az irányha- szonkulcs differenciáltan 7— 50 százalék között van. A felhívás többek között azt tartalmazza, hogy a termelő a saját üzlethálózatában a saját termelésű virágoknál az együttes kereskedelmi haszonkulccsal képzett fogyasztói árat érvényesítheti. Az ÁH-közlemény elvárja, hogy az árpolitikai terv készítésénél a vállalatok ügyeljenek arra, hogy az úgynevezett kiemelt napokon (pl. kegyeletnap. nőnap, anyák napja .ballagások stb.) a keresettebb virágok arai az elmúlt. évhez képest alapos indok nélkül ne emelkedjenek. Dr. SasS Tibor Az SZTK-ban «ggi látta, hogy a betegek pénzt csúsztatnak kolléganői zsebébe. Ok gyakorlottan, félrenézve fogadták a hálás betegek „tizedként” lerótt adományait. Megrémült at»- lói, hogy egyfezer az ö zsebébe is belenyúl valaki. Elhatározta, hogy nővérköpenyéről lefejti mind a két zsebet. Szándékát nem titkolta el. Sőt! Dicsekedett ötletével. A kolléganők ösz- szesúgtak: — A kis buta! Lassan már mindent elhallgattak előtte, még a napi „kis szenzációkat” is ... A betegek virágot hoztak neki, csokoládét, giccses térítőkét. Ezeket a kedves figyelmességeket úgy fogadta, olyan szívesen, enyhe zavarral, ahogy adták. Egyik nap sovány, kis öregasszonyt hoztak. Az orvosnő megállapította,: súlyos szervi szívbaja van. Kórházba kell vinni. A kis- nővér hívta a mentőket, akik negyedórával később már az SZTK kapuja előtt álltak. A néni sírt. A kisnővér vigasztalta: — Két hét. Csak két hét. Utána egészségesen hazamegy a kórházból. — Nem mehetek én kórházba! Egyedül vagyok! Nincs senki, aki a papagájomat ellássa. Ki ad neki enni? — Szólok a szomszédnak. Nem lesz semmi baj! — Ugyan ki vállalná el? De magában bízom, kislány. Elvinné magához? Megtenné? Akkor nyugodt lennék! A lány kapott két kulcsot. A nagyobb a kaput nyitotta. A kisebb a téglá- nyi szobát. A parányi ablak kilincsén lógott a kalitka.' Az ijedt papagájjal fél óra alatt hazaért. Gyalog ment. Attól félt, hogy a villamoson kinevetik. KIS BUTA — Útközben találkozott egy kolléganőjével és másnap már tele volt vele a rendelőintézet: a kis buta egy beteg papagáját ápolja. Otthon sem örültek a váratlan vendégnek, de lassan megbarátkoztak vele. Éjszakára a konyhába tették, letakarták, hogy aludni tudjon. Másnap reggel már az egész család a madarat kényeztette, etette, szólásra biztatta. A lány aznap meglátogatta a nénit a kórházban. •A kis öregasszony boldogan újságolta szobatársainak: — Itt a kisnövérke! Ugye megmondtam, hogy meglátogat! Ha már ott volt, teljesítette az idős beteg apróbb kívánságait; friss vizet hozott a virágoknak. — Hálálkodva búcsúzott föle a néni és egy kicsit a kórterem is. Másnap reggel a madár kihűlt testtel feküdt a kalitka aljában. Mi lesz most? Elhatározta, hogy nem mondja meg a néninek. Nehezen indult aznap a kórházba. Az ágy szélére , ült, és elsírta magát. A néni megsimogatla a kezét. — Ugye, az éjjel meghalt a Pityuka? Tudtam én. Mcgéreztem. Ne sírjon. A néni látszólag nem vette a szívére. Mesélt magáról, hogy senkije sincs, a tanácstól kapott segélyből él. Amikor a munkatársai már hangosan nevettek rajta, dacból odavágta: a néni rám akarja hagyni a lakását! Mindezt csak azért mondta, mert szerette volna, ha befogadják, és nem nézik bolondnak'. Hadd higgyék azt, hogy ezért látogatta a nénit. De még ettől is megfosztották. — Te kis buta! — nevetlek a többiek. Hát még azt sem tudod, hogy nem hagyhatja rád á lakását, mert az a tanácsé! — De azért szép tőle, hogy ö is adni akar valamit — vélte az egyik védőnő. Amikor hazavitték a nénit. elment meglátogatni. Segített neki. Szivéhez nőtt a kis Öregasszony. A nini a viaszosvá™ I,tH1 szonnal borított konyhaasztalnál ült, amit a vasárnap tiszteletére térítővel takart le. Eltette a cukrot, amit a lány hozott, és sokáig szótlanul szorongatta barázdált kezével a lány kezét... Bódi Agnes Jogászunk válaszol