Észak-Magyarország, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
1979. február 17., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Példa az okos emberről Holnapformálás Baktakéken A tágas, modern kultúrhúz nagytermében még a íal melletti „állóhelyek” is l'og- lallak. A három falu lakosságát egyesitő Szárazvölgye Termelőszövetkezet tagjai dugig töltik a helyiséget. Az asszonyok többsége, s a t érti ak egy része is meleg kabátban, mert hiába a négy nagy olajkályha, nehezen melegíti tel a terem levegőjét. Elég azonban néhány perc, s az elmúlt év munkáját, eredményeit és eredménytelenségeit sorjázó, mérlegelő elnöki beszámoló szavai feledtetik a hideget is, a fal melletL állók fáradtságát is. Csak arra figyel, arra összpontosít mindenki, hogy mi volt, s hogyan lesz, hogyan kell lennie majd ebben az évben. Mert a múlt. évet számadó szavakból kiviláglik, hogy a korábbi esztendők baját, az egyesülés hozta pillanatnyi torpanást nem sikerült még megfelelően ellensúlyozni. S ráadásul olyan, á korábbi irányítást, könyvelést bíráló tényezők is előbukkantak, amelyek több mint három- milliós tévedést takartak. Ez az 1978-as eredményt terheli. így azután bizony hiába volt az új, hozzáértő vezetés, a tagság erőfeszítése, a feltárt hiányok miatt veszteséget mutat az 1978-as mérleg. Ennek ellenére a termelőszövetkezet helyzete stabilizálódott, bizakodva •tervezik a holnapot. Csak annyit, amennyi gazdaságos — Alapos, körültekintő •munkára van szükség a növénytermelés területén — mondja Szádváry Gyula, a termelőszövetkezet elnöke, beszámolójában — mert, ha a hozamok növekedésének aránya alatta marad a költségnövekedés arányának, az adott termék nem gazdaságos. Most már világosan látjuk, hogy elmúlt évi tervszámaink kissé magasak voltak. A termelési rendszer által megkövetelt technológiának nem tudtunk megfelelni mindenben, éppen a magas költségek miatt. Nem is lenne ajánlatos például azt a mütrágyamennyiséget kiszórnunk, amit javasolnak, mert domborzati viszonyaink, a csapadékviszonyok nem teszik lehetővé, hogy a hatóanyag gazdaságosan érvényesülhessen. A tagság közül többen bólintanak vagy félhangosan helyeselnek: — Ügy igaz! Arról van itt szó. hogy 80 —35 mázsánál magasabb hektáronkénti búzatermést, (tavaly 30.3 mázsás volt az átlag), vag^ 40—45 mázsánál magasabb kukoricaállagot elérni (ebből 32,7 mázsát termeltek 1978-ban), nem érdemes. erre nem is törekednek. -A többet ugyanis csak lényegesen nagyobb ráfizetéssel érhetnék el. Az ugyanis a helyzet, hogy a kiszórt műtrágya hatóanyagát a víz nem a talajba mossa be, hanem leviszi a völgybe, s legfeljebb a vízelvezető árok tulaját ...táplálja”, s végső soron a folyókba jutva, a folyóvizet szennyezi. — A gazdaságosságra kell törekedni az állattenyésztés területén is. Több tejet, olcsóbban. 1 hozzáértőbb, fegyelmezettebb munkával. Mert meg kell mondani: fejőasz- szonyaink tavaly inkább civakodtak. sr hajba is kaptak, ahelyett, hogy szakszerű munkával, odafigyeléssel a többre törekedtek volrn.. — Az elnök szavai hallatán a ..vétkesek” lehajtják fejüket. miközben a tagság helyesel. Mert igaz ami igaz. alig több. mint kétezer literes tejhozammal csak ráfi- aetni lehet az állattenyésztésre. Nem beszélve arról, hogy az alacsony tejhozam miatt egymillió forintos állami támogatástól estek el. Még szerencse — s ez a szakemberek. az állattenyésztők munkáját, dicséri —, hogy a hízómarha-értékesí- tés valamennyire kompenzálta a veszteséget. Értik is, tesznek is A szakszerűen, közérthetően elemző beszámoló világos perspektívát rajzol: tovább fokozni a melléktevékenység, az építőipari, a szállítási, az asztalosipari munkák arányát és gazdaságosságát; kevesebb búzát, kukoricát, s több árpát, olajosmagvakat termelni; tovább növelni az állatíe- nyészlés arányát, a takarmánytermelést, s mindezt magasabb technológiával. Ez az idei év és a közeli évek teendője is. Mert bizony a munkaerőhelyzet sem rózsás. Baktakéken ugyanis a dombok, a kevés csapadék, a szeszélyes időjárás melleit a tagság életkora is magas. Nem kevesebb, mint 80,4 év! Vannak fiatalok is, az alkalmazottak többsége az. De a holnapot építeni csak azzal a tudattal, s szándékkal lehet, hogy: gépesíteni, gépesíteni kell, fejleszteni a termelési technológiát. Mert a tagságnak magasabb élet- színvonal kell — panaszra ugyan nincs ok, a tagok jövedelme azért nem alacsony, s a családoknál más •terűidről, az iparból is jön a pénz — az egyre több nyugdíjast is segíteni kell (jelenleg 176 nyugdíjas és 179 járadékos van a 363 tsz- tag mellett). Szükség van hát az észre, a tettre. Ahogy ezt a hozzászólások is példázzák. — Van eg- szólásmondás — mondja az egyik termelőszövetkezeti tag — okos ember nem ütközik kétszer ugyanabba a köbe. — Ezt kell hát tennünk. Ügy, ahogy a tervben is szerepel: ha a tehenészet nem gazdaságos, Váltsunk, erősítsünk más ágazatot. — Ebben is egységes a i közgyűlés nézete. De néhány felszólalásból kiderül, hogy egységes az akarásban is. Sorra szólalnak fel az elnök, illetve a vezetőség által megjutalmazott brigádok: a Május 1. szállítóbrigád. a Kilián György nevét viselő lakatosbrigád, az Április 4. szerelőbrigád lúgjai, vezetői és vállalnak: több munkát, több áldozatot, a vasárnapokat, szabadnapokat is ha kél.1, a többért. Hogy egy százalékkal csökkenjen az üzemanyagfelhasználás. hogy csak 3,40 forintba kerüljön a gépjárműveken egy-egy megtett kilométer, s hogy. mint tavaly, az idén is iegalább plus^ 300 ezer forinttal több értékű munkát végezzen a lakatos- és szerelőüzem. S olyan emberek ígérik, akiknek a szava garancia. Ezt 1978-ban már bebizonyították. A közgyűlés után. kint az ulcén a domboldalról sebesen lefelé futó vizet, a megduzzadt patakot szemlélgel- ve Nagy Zoltán, a járási pártbizottság első titkára megjegyzi: — Ez az. ami sokat elvisz. Ezt. kell itt Baktakéken ésszel, hozzáértéssel kivédeni. ellensúlyozni. De az az érzésem, a tervek és az emberek szavai alapján, hogy nincs ok nyugtalanságra. A baklakékiek jól tervezik a holnapot, s lesz is erő ahhoz, hogy véghez vigyék, amit akarnak. A közgyűlés hangulata alapján van alapja a bizakodásnak. Barcsa S. A nehézfémentödében A Csepel Müvek Székesfehérvári Nehézfé.möntödéjében megszün- tették a gazdaságtalan termékek gyártását és áttértek az ötvözött, öntészeti réztömbök gyártására. Ezt műszaki fejlesztés, valamint munkaszervezés előzte meg. fgy 1979 elejétől már ez a gyár dolgozza tel az országban keletkező rézhulladékot, és látja el a Csepel Müveket, valamint más vállalatokat is öntészeti tömbökkel. A képen: emelővillás targonca könnyíti meg a réztömbök emelését. Cukorból A szabadkai Zorka vegyiüzem a közeljövőben nyugati licenc alapján — Jugoszláviában elsőként — megkezdi a mosópor cukorból való gyártását. A tervek szerint kezdetben évente 3000 tonna cukrot dolgoznak fel, ebből 5000 tonna aktív anyagot készítenek, ami 30—35 ezer tonna mosópor előállítását biztosítja. mosópor A mosószerek cukorból történő előállítása viszonylag új módszer, 1976-ban szabadalmaztatták, de azóta már több országban tért hódított. Jugoszláviában jelenleg bőven van cukor, ugyanakkor a mosószerek aktív anyagához szükséges nyersanyagot importálják. Így az új gyártási módszer bevezetése valuta-megtakarítást is jelent. Gyakran leírjuk, egymás közti beszélgetések során hangsúlyozzuk, a legkülönfélébb fórumokon szóvá tesz- szük, hogy a munkaerővel való helyes és ésszerű gazdálkodás mindenekelőtt nép- gazdasági érdek. Sokszor szóba került már az is. hogy a munkaerőhelyzet feszültségeinek egyik neiji lebecsülendő forrása, hogy hazánkban az alacsony termelékenység miatt lényegesen több a munkahely, mint a rendelkezésre álló munkáskéz, Tudvalévő azonban, hogy gondjainkat nem elsősorban a létszámhiány okozza. hanem az. hogy a meglevő munkaerőforrásokat nem használjuk ki megfelelő hatékonysággal. Ennek okaj rendkívül szerteágazóak. amelyek megtalálhatók a fejlesztési politikában éppúgy. mint a képzési rendszerben. Éppen ezért a gazdaságirányítás valamennyi eszközének összehangolt alkalmazására van szükség ahhoz, hogy megteremthessük az alapokat a munkaerő-gazdálkodás terén nélkülözhetetlen fordulathoz. A munkaerővel való gazdálkodás színvonala természetesen kihatással van a mindenkori feladatok végrehajtására. Az ily módon való helytelen gazdálkodás érződik a beruházás feladatainak határidőre történő elvégzésében, a napi teendők megoldásában és mindabban, ami a munkával együtt jár. Márpedig nem lehet; közömbös. hogy milyen hatékonysággal valósulnak meg célkitűzéseink. Amikor a munkáról esik szó. önkéntelenül oda gondoljuk a fegyelmet is. Azt a fegyelmet, amely alatt nemcsak az emberi magatartás, hanem az anyagi eszközökkel való gondos gazdálkodás is értendő. A gazdálkodás pedig mindig anyagi érdekeltséggel és felelősséggel jár együtt Régi tapasztalat, hogy például egy beruházás indítása és kivitelezése során a megbízó, a tervező, a beruházó és a kivitelező mindeddig abban volt érdekelt, hogy az épülő mii minél drágább legyen. Ehhez kötődött ugyanis az anyagi érdekeltség. ami természetesen odavezetett. hogy elhúzódtak a határidők, növekedtek a költségek, egyszóval nem a programban előírt módon történt a feladat végrehajtása. Nagyon helyesen, ma már mind löbb szó esik arról, hogy annál nagyobb legyen személy szerint is az anyagi juttatás, minél olcsóbban készül el bármilyen munka, beruházás, stb. Ebben van ösztönzés, hiszen ily módon megváltozik a szemlélet és akiket illet, nem a bizonyítványok magyarázására fordítják energiájukat, hanem azon törik a fejüket, hogy a jobb munkával, korszerűbb szervezéssel elért megtakarítást hogyan lehetne, hogyan kelt elosztani. Erre receptet adni nem lehel. De az. elv. hogy ahol minél többet takarítanak meg. ott annál nagyobb legyen a személy szerint járó anyagi • juttatás i„ Persze van az éremnek egy másik oldala is. Nevezetesen az, hogyha például egy beruházás kivitelezésénél csúszik a határidő, ennek legyen kézzelfogható következménye is. Olyasféle „szankció”, hogy amilyen mértékű — pénzben kifejezve — a csúszás, ennek megfelelő összeg befizetésére kötelezzék a mulasztással illethető vállalatot. S ezt az ösz- szeget a fejlesztési alap terhére. vagy más lehetséges forrásból vegyék el. fgy bizonyára megszűnnék a kényelmeskedés. az egészségtelen nyugalom, nagyobb lenne az aktivitás, a helyes irányú útkeresés. Mindebből pedig következik az, hogy az oly sokat idézett hatékonyság kellő színvonalra emelkedne. A hatékonyságra sok-sok példa idézhető Borsodból is. Hogy mást ne mondjunk, a lyukóbányai példa mindenképpen követendő, ahol egy év alatt 1 millió tonna szenet termeltek, tonnánként 50 forinttal olcsóbban. Az így megtakarított összeg kereken 50 millió forint. Nemcsak földrajz... Bogácson a fehérnemű szövetkezet egyik szalagvezetője először csak egy mellék- helyiséget, egy kamrát adott saját házában raktár céljára a szövetkezetnek. Rövid idő múlva már az iroda is a ház üveges verandájára költözött. Hamarosan sor került egy lakószoba igénybevételére ’is. Végül azután a tulajdonosnak kellett új lakás után nézni. Magyar Ernő, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője mesélte el ezt a kis történetet, akivel a megyében működő termelőerők térbeli rendszerének alakulásáról, az ipartelepítésről, szaknyelven a településhálózat kialakításáról, annak tapasztalatairól beszélgetünk. — Hogyan is kezdődött, miért volt szükség ezekre az ipartelepítésekre? — Az ipartelepítés egyike a legfontosabb társadalmi problémáknak, amelyekhez többek között elsőrendű politikai, szociális és gazdasági érdekek fűződnek. — Sokunk számára emlékezetes az 1965-ben megkezdődöd szénbányászati racionalizálás. Az akkor felszabaduló munkaerő foglalkoztatását meg kellett oldani. De emellett arra is gondolnunk kellett, hogy a vidéken élő nőknek, lányoknak, asszonyoknak lakóhelyükhöz közel teremtsünk munkaalkalmakat. — Ezekben a nagyobb darab kenyeret jele ntő kisüzemekben elismerő szavakat lehet hallani erről az akcióról, az ipartelepítésről. Mi volt és mi most ezzel kapcsolatban a tanács álláspontja? Város és lain — A megyei tanács a korábbi időszakokban igen jelentős anyagi támogatást biztosított a megyébe települt ipari szövetkezetek számára. A beindulás, a kezdet ennek ellenére ' nem volt- könnyű. Hát hogy is lelt volna az? — Az újonnan bevont dolgozók túlnyomó része képesítéssel. képzettséggel nem rendelkezett. Termelési tapasztalataik sem voltak. Érthető hát, hogy például a Budapesti Fehérnemű Szövetkezet csernelyi üzemében először még így vélekedtek: — Nem tudjuk mi ezt a munkát elvégezni. Azonban rá egy évre, a népnyelv által „gatyaüzemnek” becézett termelőegység már exportra is gyártott. Hat. igen. valahol itt van elásva a kutya ... azaz a kis- és középüzemek jelentősége. Amíg a nagy textil-, illetve ruhaipari, gyárak és tizeinek viszolyognak a kis- szériájú termeléstől, a kisüzemek gyorsan átallhatnak és át is állnak más és más, néhány darabos gyártásra is. A Habselyem 1700 fős kollektívájának csak 50 ezer darabos szériánál kezdődik a mennyiség. Ott, de még a Hegyalja Ruházati Szövetkezetben sem fogadják kitörő örömmel a kisebb sorozatú megrendeléseket. A kis- és középüzemek azonban legyártják azokat, bár nekik is jobb lenne „csukott szemmel”, begyakoroltán nagyobb mennyiséget gyártani. Az 1500—2000 darabos szériá.jú termelésnek, ha a minőség jó. már esélye van a lökés exportra is. A fennmaradó termékek pedig a hazai választék bővítésére, szélesítésére is alkalmasak. — Mi teliét a soron levő teendő? — A meglevő üzemek korszerűsítése. megfelelő koncentrálás még inkább elősegíti az általános társadalmi és a konkrét gazdasági célok — a tervszerű fejlődés, a gazdasági hatékonyság — megvalósulását. E célkitűzések realizálását elősegítendő a könnyűipari miniszter, Borsod megye párt- és állami vezetőivel 1977 októberében megvitatta a további teendőkéi. E megbeszélést követően az érdekelt szervek megvizsgálták a megyébe települt szövetkezeti üzemek, telepek helyzetét, 'fejlesztési lehetőségeit. — A szerzett tapasztalatok után egyetértettek abban. hogy a budapesti szövetkezetek megyébe települt részlegeinek termelésére az exportkötelezettségek és a belkereskedelmi ellátás érdekében is szükség van. Ezért az V. ötéves terv során a legszükségesebb fejlesztéseket: a lelepek koncentrációját, az anyagi lehetőségek függvényében elvégzik. — A megyei tanócs vb ipari osztálya az elmúlt év végén újból megvizsgálta a teiepek helyzetét. Mit állapított meg? — A Budapesti Fehérnemű Szövetkezet 11 telephe- lyéböl kettőt ez év január elsejével megszüntetett. Cser- nelyen: a Borsodi Szénbányák Vállalattól átvett épületben az átalakítási munkák elvégzésével, a korszerű gyártástechnológiának, valamint a szociális és egészségügyi követelményeknek megfelelő üzemei alakítottak ki. Az eredeti üzem bővítése Hangonyban is befejeződött az elmúlt évben. Bogácson ú.j üzemépület építését kezdték meg 1978-ban. Átadása után lehetőség lesz a jelenleg 3 üzemben folyó termelés összevonására. A központi telep kialakítása Bükk- ábrányban is befejezés előtt áll. Talán a Munka- és Védő- ruházati Ipari Szövetkezet Csokvaomány—Tólápán levő üzemének van a legjobb lehetősége a további fejlődésre. A már meglevő üzem is korszerűnek mondható. A későbbi bővítéshez. ■ fejlesztéshez pedig még a tanácsi szervek segítségére is számíthatnak. (És talán számíthatnak lassa.i a Miskolci Postaigazgatóságra is abban. hogy megkapják a már régóta várt telefont.) ★ Egy év alatt .jelentős változások történtek — mint látható — a Budapesti Fehérnemű Szövetkezet telepeinél. Üzembővítést tervez a minőségi fehérnem ű készt - tő és a csecsemőruházati szövetkezet is. Van azonban olyan szövetkezet nem egy, ahol elakadt a korszerűsítés folyamata. Buciiért Miklós
