Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-16 / 12. szám

1979. Január 16., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Mm Élni feleli Egy év leforgása alatt ti­zenegy és fél százalékkal nö­velték termelésüket a lenin- városi üzemek, vállalatok, amelyek így 14 milliárd 198 millió forint értékű terméket gyártottak. Ez a növekedési ütem több, mint amennyit országosan elértünk. Vajon jó ez a népgazdaság szempont­jából? A kérdésre egyértelmű igen lehet a válasz. A nagyará­nyú termelésnövekedés ugyanis az új termőkapacitá­sok üzembe helyezésének, másrészről a termelékenység ei elkedésének köszönhető. S ami igen lényeges még a ter­melés mennyiségi növekedé­sét illetően, hogy minden egyes áruféleség gyártásának fokozásával elsősorban alap­vető belföldi igényeket elégí­tettek ki. Ez volt a helyzet a nitrogénműtrágya, a íes- tékíélék. a műanyagok eseté­ben, hogy csak néhány példát említsünk. Számottevő eredményként könyvelhető el, hogy a Tiszai Erőmű Vállalat 1978-ban 77,4 százalékkal tudta energiater­melését növelni. Ez ugyanis azt jelentette, hogy sikeresen üzembe helyezték az új 860 megawattos erőmű utolsó két gépegységét, teljesítve ezzel a kormány által előírt beruhá­zási programot. De megem­líthetjük a beruházás alatt levő Tiszai Kőolajipari Vál­lalatot is, amely a tervhez képest 808 ezer tonnával több kőolajipari terméket fogadott, tárolt, illetve továbbított a belföldi felhasználóknak, ugyanakkor megoldotta a Szovjetunióból importált nagy mennyiségű gázolaj for­galmazásával kapcsolatos fel­adatokat. A termelés növelése tette lehetővé például a TVK-ban, hogy a nem rubel elszámo­lású exporttervét a vállalat 36,3 százalékkal túlteljesítet­te, s a terven felüli árualapot kedvező áron tudta értéke­síteni, melynek révén 510 millió forintnak megfelelő többlet tőkés árbevételre tett szert. Az exporttevékenységet folytató vállalatok közül a Tiszai Köolajfinomító és a Kézműipari Vállalat az el­múlt évben egyaránt fokozta tőkés kivitelét. A TIFO ily módon több mint 2,7 millió dollár értékű terméket ex­portált, amely csaknem öt­szöröse volt a tervben sze­replő összegnek. A múlt év egyik .jelentős eredménye volt, hogy a vál­lalatok többsége számottevő sikereket ért el a hatékony­ság növelésében, hiszen a termelési többlet nagy részét a termelékenység fokozásá­val biztosították. A legjobb eredményt felmutató válla­latok közé sorolhatjuk a TVK-t, a Tiszai Erőművet, az ÉPFU-t, az Építőipari Szö­vetkezetei, a Közmű- és Mélyépítő Vállalatot, vala­mint a Csőszerelőipari Vál­lalatot. A beruházások határidőre és költségkereten belül tör­ténő megvalósítása örökösen visszatérő gond hazánkban. Nem így Len in városban, ahol — bár előfordultak nehézsé­gek ebben a munkában — a fejlesztési tevékenységet a beruházás; munka színvona­lának javulása, egyre na­gyobb szervezettség, tervsze­rűség, jó együttműködés jel­lemezte. A legjobb példa erre a TVK polipropiléngyára, amely magas színvonalú elő­készítő és szervező munka eredményeképpen három hó­nappal a kormány állal meg­szabott jiatáridö előtt elké­szült és még ugyanebben az esztendőben 8500 tonna mű­anyagalapanyagot adott a népgazdaságnak terven felül. S ha ehhez még hozzá tesz- szük. hogy a TVK mint be­ruházó a kivitelezőkkel együttműködve, mintegy 200 millió forint költségmegtaka­rítást ért el az új létesít­mény építésében és szerelé­sében, mindenki számára egyértelművé válik: Lenin- városban a párthatározatok szellemében valósulnak meg a népgazdaságot gyarapító fejlesztések. Rekord mennyiséget dolgoztak fel Szerencsen Ugyancsak megfogyatkoz­tak a Szerencsi Cukorgyár udvarán a répahegyek, an­nak ellenére; hogy Hatvan­ból naponta ötven vagon utánpótlás érkezik. Az elő­zetes számítások szerint a nyersanyagkészlet a hét vé­gén elfogy. Ez annyit jelent, hogy a jövő hét elején leáll a gyár, hiszen nincs mit fel­dolgozni. s elcsendesednek az üzemcsarnokok. Tegnap a kampány 125. napját fejezték be a nagy múltú gyárban. Eddig több mint 41 000 vagon répát dol­goztak fel és 4800 vagonnál több cukrot állítottak elő. Ezek a gyártási adatok, ame­lyekből jól lemérhető, hogy sikeres évet könyvelhettek el a cukorrépa-termesztő gaz­daságaink. Három megyé­ben, a cukorgyár körzeté­ben 45 mázsával emelkedtek hektáronként a hozamok és a cukorszázalék is közel két százalékkal nőtt. A minél magasabb digesztióhoz érde­ke fűződik a gyárnak, hi­szen nem mindegy, hogy egy mázsa répából mennyi cuk­rot állít elő. A minőségi ösz­tönzés, amely a répa cukor- tartalmának javítását szol­gálja, idén már éreztette ha­tását, hiszen az elmúlt évi k millió forinttal szemben 17 millió forint prémiumot fizetett ki a termelőknek a gyár. Az elmúlt év termesz­tői sikereinek köszönhető, hogy 430 ezer tonna felett lesz a feldolgozott répa, s ez a mennyiség harmincéves visszatekintés tükrében a legtöbb, amelyet a gyár egy kampány alatt feldolgozott. A 125 nap alatt szinte za­vartalan volt a gyártás üte­me. Naponta átlagosan 340 vagon répa került a feldol­gozó gépsorokra, annak el­lenére, hogy a technológiá­ban még mindig vannak szüle keresztmetszetek. Hi­szen a rekonstrukció, amely évek óta folyik, csak 1980 után fejeződik be. akkor lesz képes a gyár napi 490 vagon termény feldolgozásá­ra. Idén 85 millió forintot áldoznak arra, hogy a sok gondot okozó közúti és vas­úti répafogadást korszerű­sítsék. Üj berendezések vá­sárlásával lehetőség nyílik arra, hogy a közeljövőben az átvétel zavartalanul, ütem szerint menjen. Ha a re­konstrukció befejeződik, ak­kor a kampány is lerövidül. S a Szerencsi Cukorgyár körzetében száz nap alatt befejeződhet a cukorrépa feldolgozása. A Diósgyőri Gépgyárban A Diósgyőri Gépgyárban egy kábclsodrőgcp furatait készíti Molnár Ferenc, a 14 tagú Amur szocialista brigád vezetője. Ezen a hatalmas méretű portálmarógépen Horkai Tibor, a Horizont II. szocialista brigád tagja dolgozik. Folyamatos lesz az ellátás Űj felületkezelő üzem Mezőkövesden Gfí leli a gyáregységből Az állami tejipar várha­tóan 6 százalékkal több tejet vesz majd át a termelőktől, ez a mennyiség lehetővé te­szi a belföldi fogyasztás to­vábbi növelését. A húsipar felvásárlási előirányzatai a tavalyihoz hasonlók. Miután idén az elmúlt, évinél keve­sebb élőállatot exportálnak a belföldi csontoshús-terme­lést 4 százalékkal növelik. A magasabb fokon feldolgozott termékek arányát pedig 2— 3 százalékkal emelik. Vágó­baromfiból az üzemek any- nyit adnak majd, mint az el­múlt évben, a tojástermelést szintén a kereslethez igazít­ják, s várhatóan egész év­ben folyamatos lesz az ellá­tás. Az üzemek a tavalyinál 3,5 százalékkal több sört ad­nak, hozzávetőleg ilyen arányban bővíti az édesipar is a termelést. A sütőipar­ban folytatódik a péksüte­mények évek óta tartó elő­retörése a kenyér rovására. Az idén január 1-től igazi gyárral rendelkezik Mezőkö­vesd. A Kismotor- és Gépgyár eddigi 3-as számú gyáregysé­gét ugyanis gyárrá „léptették elő”. Nem egészen tíz esz­tendővel ezelőtt a vidéki ipa­rosítási program keretében a budapesti központtal működő és már akkor is munkaerő gondokkal küzdő vállalat a helyi és a megyei szervek segítségével Mezőkövesden te­lephelyet hozott létre. Kez­detben alig 70 fő volt a lét­szám, ezek az emberek is nagyrészt betanított munká­sok voltak. A telephely fel­adata bizonyos alkatrészek gyártása volt. A Kismotor- és Gépgyár valóban jó helyre telepítette a ■ telephelyet, hi­szen a további fejlődésnek minden feltétele rendelkezés­re állt. s ezzel éltek is. Egyre nőtt a termelés volumene, egyre többféle terméket állí­tottak elő. amelyet csak úgy tudtak megoldani, hogy kü­lönleges figyelmet szenteltek a szakmunkásgárda kiképzé­sére. nevelésére. Ennek volt a következménye — többek között —. hogy a későbbiek folyamán a telephely gyár­egység lett. Üj. 4000 négy­zetméter alapterületű üzem­csarnok épült megfelelő szo­ciális létesítményekkel és irodaházzal. A múlt évben 14 millió fo­rintos ráfordítással új felelet kezelő üzemrészt hoztak lét­re és helyeztek üzembe. En­nek az objektumnak viszony­lag nagy a kapacitása, telje­sen új és korszerű a techno­lógiája. Arra szolgál, hogy úgynevezett felület-foszfáto- zással korrózió ellen védje, festésre előkészítse a külön­féle gyártmányokat. A január 1-től gyárrá minősített volt gyáregység a vállalat más. gyáregységeitől átvett már különféle gyártmányokat, el­sősorban a nagykapacitású felületkezelő üzemrész teljes és folyamatos kihasználása érdekében. De ez még így sem biztosított. Éppen ezért, mint Bojtár István főmérnök elmondotta, több más válla­lattal tárgyalnak, melyek cél­ja bérmunka-vállalás, éppen a nagykapacitású felületkeze­lő üzemrész folyamatos ki­használása érdekében. A Kismotor- és Gépgyár az ország különböző területein öt telephellyel, egy gyáregy­séggel és három gyárral ren­delkezik. beleértve most már a mezőkövesdit is. A vállalat a múlt évben egymilliárd- kétszáznegyvenegy millió fo­rint értékben gyártott a jár­műipar részére különféle sze­relvényeket, alkatrészeket. Ezenkívül motorszerelvénye­ket. Diesel-motorokat, ezek­hez elektromos gépcsoporto­kat és pótalkatrészeket készít a közúti járműgyártó válla­latoknak. A mezőkövesdi gyáregység annak idején első­sorban az ezekhez szükséges alkatrészeket, de később már késztermékeket, csomagolt pótalkatrészeket, szerelt lég­fékberendezéseket. a vasúti járművekhez ajtózárakat, cso­magtartókat. fogasokat készí­tett. A gyárrá való nyilvánítás nem egyszerűen formai kér­dés. Hiszen a múlt évben a még mezőkövesdi gyáregység 46.7 millió forint termelési értéket állított elő, míg az idén a termelési terv már 74.8 millió forint. Több új termék, é most már egyre több kész­termék előállítása szerepel a programban. A gyárrá való ..előléptetés'’ nemcsak meny- nyiségi, hanem minőségi vál­tozást is jelent, illetve jelent­het. ha az adott lehetőségek­kel jól élnek. Nyilvánvalóan nagyobb lesz az önállóságuk, mint gyáregység korukban. Ez az önálló értékesítésben is megnyilvánulhat. De nem­csak az önállóság növekszik, hanem nyilvánvalóan a fele­lősség is. És itt elsősorban a minőségre kell gondolnunk. A mezőkövesdi gyár nemcsak hazai megrendelésre, hanem exportra is készít terméke­ket, így például légfékberen­dezéseket a Szovjetunió minszki traktorgyárának, va­lamint különféle vasúti jár­művekhez tartozó szerelvé­nyeket a Német Demokrati­kus Köztársaságba. A múlt évhez viszonyítva erősen megemelt termelési terv és megszigorított minő­ségi előírások realizálásához a feltételek megvannak. A közel félezer fizikai munkás fele szakmunkás. A gyár gon­doskodik az utánpótlásról is. Jelenleg 80 — többségében — gépi forgácsoló, lakatos és villanyszerelő ipari tanuló képzésével foglalkoznak. O. ). Felújítják a párisin! Miskolci üvegipari termékek Minden piacon értékesíthető Ma reggel a Miskolci Kertészeti Vállalat dolgozói egy nagyobb szabású re­konstrukció első ütemeként megkezdték Miskolcon, a Bajcsy-Zsilinszky út (Kun Béla út sarok—Ady-híd kö­zötti szakaszán) az északi, páratlan oldali parksáv tel­jes felújítását. Mint azt Tarnóczky András, a kerté­szeti vállalat főmérnöke el­mondta, a rekonstrukciót, esztétikai okok mellett, in­dokolja az u tény is, hogy a fák egy része elérte a lég­vezetékeket, valamint a cser­jés rész nem egy helyen dzsungelszerűen elburján­zott. Ezért a felújítás során sor kerül egyes fák. cserjék kivágására is. amit termé­szetesen nyomban pótolnak előnevelt, földlabdás díszal- mafákkal (virágával és ter­mésével díszít) és mezei ju­harokkal (szép. s ugyanak­kor jól tűri a városi poros, füstös levtígőt). Tavasszal teljes talajcserére is sor ke­rül ezen a szakaszon, majd pedig virágokai ültetik be a szegélyt. A Bajcsy-Zsilinszky út; arculata azonban már a mostani, 2—3 napos munka eredményeként is átalakul, s ahogy a kertészek ígérik, az eddiginél sokkal szebb, esz- tétikusabb utcakép fogadja az errejárókat. A Miskolci Üveggyár évek óta az üvegipar élvonalá­ban dolgozik. Tavaly ta­vasszal Élüzem kitüntetést kaptak és reménykednek, hogy az idei tavaszon is ha­sonló ünnepséget rendez­hetnek. Erre minden alapúk adott: határidő előtt, teljesí­tették az 1978. évi tervet, jó minőségű termékeket állí­tottak elő, eleget tettek az exportprogramnak. Tavaly az újítómozgalom színvona­la is jelentősen emelkedett és ez is hozzájárult a ki­emelkedő gazdasági ered­mények eléréséhez. Ebben a szüntelenül kor­szerűsödő kis gyárban olyan termékeket állítanak elő, amely minden piacon érté­kesíthető. Hengerelt üvegből és U-profilüvegből a terve­zett 1 648 000 négyzetmé­terrel szemben 1 717 000 négyzetmétert állítottak elő. Teljesítésük meghaladta a 210 millió forint értéket. Az előző évben 185 milliót pro­dukáltak. A termékek iránti igények még a túlteljesíté­seknél is magasabbak vol­tak — mondotta Kopcsek Imre gyárigazgató, és ko­moly gondot okozott, ho­gyan tudják teljesíteni a sok belföldi megrendelést úgy. hogy exportra is jusson ter­mékeikből. Igyekeztek ru­galmasan alkalmazkodni a megnövekedett igényekhez. Elsősorban nagy gondot for­dítottak a tartalékok feltá­rására. A gyártási technoló­giai veszteségek minimális­ra való csökkentésével egy százalékkal javították a jó üvegkihozatali. Nyolcmillió forinttal csökkentették a tá­rolási veszteségeket. Beve­zették a raklapos anyag- mozgatást. Nagyon sokat le­hetett köszönni a szocialista munkaversenynek, a szocia­lista brigádoknak. Jó a mun­kahelyi légkör, az üzemi de­mokratikus fórumokon sok jó észrevétel hangzott el. A Miskolci Üveggyár 700 ezer dollár és 200 ezer rubel értékű exportot teljesített 1978- ban. Jugoszláv export­juk mellett jelentős mennyi­ségű árut szállítottak Szí­riába és Libanonba is. Nagyon népszerű termé­kük — bel- és külföldön egyaránt — az U-profilüveg. A különleges méreteket is vállalni tudják. A szállítási szerződésekben foglaltakat maradéktalanul teljesítik. 1979- ben közel azonos nagy­ságrendű feladatot kell el­végezniük, mint 1978-ban. Csakhogy ez olyan gondokat is jelent, hogy 40 termelő munkanapjuk esik ki az V-ös kemence tervezett átépítése miatt. U-profilü végből 813 ezer négyzetmétert, színes mintás üvegből 308 ezer négy­zetmétert. színes drótüvegből 451 ezer négyzetmétert akar­nak gyártani. Gyorsítják a gépcseréket. Tovább csök­kentik a tárolási időveszte­ségeket. Termékeik piacát tavaly megalapozták, ezért növelni tudják az exportot, természetesen a hazai igé­nyek maximális kielégítése mellett. Munkába állítják az üvegleszedő gépet, a gyári műszakiaknak ezzel az al­kotásával létszámot takarí­tanak meg és megkönnyítik a fizikai munkát. Igyekez­nek takarékosabban dolgoz­ni. Alapanyagból 350 tonna megtakarítást határoztak el. Ez 250 ezer forintot jelent. Földgázt és villamos energi­át 300 ezer forint értékben takarítanak meg. A Miskolci Üveggyár dol­gozói tavaly élüzem szinten teljesítették kötelességeiket, az idei elvárásoknak sem akarnak alacsonyabb szinten eleget tenni. / Boda István

Next

/
Thumbnails
Contents