Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 9. szám

1979. január 12., pentek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Jogok

és kötelességek

zelését. Bál*

lakosság i

Molnár Béla művezető: „Változatos a munkám, minden részsiker örömül szolgál, ezért is szeretem." Fotó: Laczó József

Hétfőtől: gyöngykovaföld Erdöbényéről

Á huszonévesek üzeme

C mberi tulajdonság, ‘— hogy szívesen élünk a jogok gyakorlásának lehetőségével. Ám, ha kötelezettségeinkről esik szó, kissé megrettenünk, hajlamosak vagyunk mellékesen kezelni vagy éppenséggel teljesen megfeledkezünk róluk. Pedig nem lenne szabad háttérbe szorítani, hiszen a jogok és kötelességek szerves egységet alkotnak, életünk, munkánk alappillérei. Sok konfliktus származóit már abból, amikor az egyiket túlságosan a másik fölé helyeztük.

Ezúttal a kötelezettségek teljesítését vettük nagyító alá.

Mindenki előtt ismert, hogyha valaki lakást bérel, azért rendszeres időközönként lakbért, s a lakáshasználattal kapcsolatos egyéb díjat köteles az állam számlájára befizetni. Mondhatná valaki, ez magától értetődő, még a gyerek is tudja, minek erről cikkezni. Ezzel egyet is lehet érteni. Csakhogy egyes emberek, amikor az említett kötelezettség teljesítésére kerülne sor', igyekeznek nem tudni róla. Az ember nem is hinné, hány lakástulajdonos, illetve főbérlő szegi meg a törvényt azáltal, hogy nem fizeti be a részére megállapított lakbért, fűtési díjatElgondolkodtató, hogy ezek a személyek nem elsősorban a kisfizetésű vagy sokgyermekes családok közül kerülnek ki. Persze akad közöttük, aki elherdálja a jövedelmét, így már nem jut belőle ilyen célra. A legtöbbjüknek azonban volna myjől rendezni a „számlát”.

De lássuk a tényeket. Ezúttal Kazincbarcikán és Leninvárosban érdeklődtünk, hogy a lakók menynyire érzik kötelességüknek a lakbér pontos befiCsütörtök volt. május negyediké. A harangokat ugyan nem verték félre, embert nem veszélyeztetett az ár, amit a Bódva a hegyekből hozott. A szürke víz itt- ott kicsapott a mederből, hiszen gát nem állta útját, s a völgyben szép lassan elterült. Ezen a napon egy ember dühösen kifakadt: az ördög verje meg azt a vidéket, ahol az egész gazdálkodást a víz sza' "’"ózza. Gát helyett.

Oly békésen csörgedez most a jéggel szegélyezett Bódva, mint egy álmos, békés patak. Nehéz elhinni, hogy órák alatt akkora kárt tud okozni, hogy egy gazdaság is belerendül. Pedig a tények a következők: a bód- vaszilasi Bódvavölgye Termelőszövetkezetben 10 millió forintos árbevétel-kiesést jelentett az ár- és belvíz. A szántóterület 64 százalékán alig termett valami. Az ilyen alacsony hozamok; a kukorica 13 mázsás, a napraforgó 4 mázsás, vagy a búza 23 mázsás hektáronkénti termése aláásta a jövedelmezőséget. Mégpedig alaposan. Szmoják János, a szövetkezet. elnöke:

— A termelési költségek megkétszereződtek, hiszen alighogy levonult az ár, megint nekifogtunk vetni, műtrá- gyázni, vegyszerezni. Viszont a hozamok annyira gyengék lettek, hogy arról jobb nem beszélni. A biztosító ugyan fizetett, de kiszámoltuk, hogy ágazat 4 millió forint veszdöntő többsége időről idő- J re eleget tesz állampoigá- i ri kötelezettségének. bi- ] zony szép számmal akad- i nak olyanok is. akik fity- 1 tyet hánynak a szabályok- ] ra. Leninvárosban, a vá- i rosgazdálkodási vállalat | kimutatása szerint 1078. i november 30-án közel fél- J millió forint hátralékot i tartottak nyilván. Me- • gyénk másik fiatat váró- , sában, Kazincbarcikán a i bérlők adóssága ennek [ csaknem kétszerese, kőéül- i belül egymillió forintra te- j he'tő. Leninvárosban van ; olyan személy, aki 56 hó- i nappal van elmaradva. [ Külön könyvet vezetnek a t hátralékosokról, akik a vi- ' lág legtermészetesebb dől- J gának tartják, hogy ezer t forintokkal adósak a lak- [ bérfizetéssel. Kíváncsiak i lennénk, mit szólnának az j érintettek, ha munkahelyü- , kön nem kapnák kézhez i időben a munkájuk után ! járó fizetést. Szinte bizo- J nyos. ők háborodnának fel i legjobban a mulasztásért, j Azt is megtudtuk, hogy ■ havonta, a befizetési ha- J táridő lejárta után átlago- i san 600—800 felszólítást j kézbesít a posta a hátra- i lékosoknak. Nagy részük a > következő hónapban eleget [ tesz. kötelezettségének, de i mindig akadnak olyanok, J akiket -nem idegesít az i egyre növekvő adósság. j

M

it tehet ilyenkor a [ városgazdálkodási vállalat? A bírósághoz for- ' dúl, hogy érvényt szerez- \ zen törvényeinknek. S ■ megkezdődik a hetekig, hó- | napokig, sőt évekig tartó i kötélhúzás. Per pert követ, j A városgazdálkodási válla- i latok ma már ott tartanak, 1 hogy egy jogásszal az élen , külön csoportot bíztak meg i a hátralékosok ügyeinek J intézésével. i

Hát ezért tartottuk szűk- | ségesnelc a cikk megírá- ' sát.

U U i

teséget; termeli. Így nem maradt'más választásunk, mint ott megtermelni a nyereségei, ahol valamit az ár meghagyott.

És nekikezdtek...

Azt mondják, az emberek itt úgy hozzászoktak a rendkívüli évhez, 'hogy már a rendes év tűnik rendkívülinek. Valami folyton arcul csapja az ’ embert, hol ár. hol fagy. hol egy vihar végez a reményekkel. És mégis újra nekikezdenek ...

Az elnök: — Hogy ne kelljen más előtt szégyenkeznünk. azt ismételgették az állattenyésztők, hogy lehetetlen 50 százalékot emelni a tejtermelésen.' Aztán emeltek hatvannégyet. Egv tehéntől 1800 helyett 3000 liter tejet fej toli. •

Szinte hihetetlen eredmény, hiszen a közelmúltban mentesítette állományát a tbc- íertőzéstól a szövetkezet. Több mint ötmillió forintért vásároltak üszőket, de ezektől a fiatal állatoktól rendes körülmények között remélni sem mertek ekkora ..teljesíti ményt”. így, hogy mindenre odafigyeltek a takarmányozástól kezdve, a fejésig, nyertek az ágazaton 1,5 milliót. Ennyivel premizálta az állam az ugrásszerű fejlődést. A

A jugoszláv iparnak évente körülbelül 500 tonna wolf- rarara van szüksége, ezt eddig importból fedezték. Szerbia különböző részein a közelmúltban wolf ramérc-lelő- helyeket tártak fel és ezekre támaszkodva saját wolfram- ipa’r kiépítésének gondolatával foglalkoznak. Kutatási tevékenységre és a részletek pontos felmérésére az ország

1980-ig 21 millió dinárt szándékozik fordítani. Ha a remeit készletek a geológusok . munkája alapján beigazolódnak. 1985-ig teljesen megszüntethető az import.

*

A .napokban bocsátották első ízben vízre az olajipari felhasználásra szánt mini tengeralattjárót, amelyet egy francia cég tervez Románia részére. Az SM 358 elnevezésű 5 millió frank költségű hajó hossza 7 méter, súlya 12 tonna. Öt emberrel a fedélzetén 5 órát képes 300 méter mélységben tölteni. Az olajkutató tengeralattjáró modellt a tervek szerint az év végén szállítják le.

*

A fogyasztói árak emelkedésének üteme a közös piaci országokban tavaly, az EGK statisztikai hivatalának előzetes becslése szerint, 7,3 százalék volt szemben az egy évvel korábban jelzett; 10,1 és az 1976-ban mért 11 százalékkal. Az infláció az EGK- ban tavaly alacsonyabb volt, mint az Egyesült Államokban, ahol 8,5 százalékot mértek. A leggyorsabb ütemű volt 1978-ban az infláció Olaszországban, 11,5 százalékkal, A második helyen áll Franciaország (9,5 százalék), őt követi Nagy-Britan- nia és Írország 8—8 százalékkal.

*

Irodai munkák elvégzésére is alkalmassá teszi a vakokat az USA-ban kifejlesztett Optacon nevű elektronikai berendezés. Az Optacon két részből áll: egy miniatűr felvevőkészülékből, amelyet a vak egyik kezével a nyomtatott szöveg sorai fölött vezet, másik kezét pedig a leolvasó berendezés billentyűzetére helyezi. A billentyűzet reprodukálja a szöveget. A világ 45 országában 5000 ilyen készülék működik.

juhászat még hozott kétmilliót tisztán a konyhára, sőt még a szabadtartásos marhatartáson is volt plusz haszon.

— Van 3700 hektár ősgyepünk. A feltételek azt diktálják. hogy a szabadtartást erőltessük. Háromszáz

szarvasmarhánk legel az év nagy részében legelőn. Meggazdagodni ugyan nem lehet az ágazaton, de valami nyereséget mindig „kicsikarunk”. (Egy tehénen 870 forint az éves haszon.) Végül összeadtuk. hogy a 64 százaléknyi kárral szemben mit hozhat az. ami megmaradt, s láttuk, hogy hiába az erőfeszítés, a szövetkezet még mindig ráfizet. Valahonnan még mindig pénzt kellett hát előteremtenünk.

És folytatták a munkát tovább.

Mondják az itt lakókra, hogy összetartanak. Hogy makacsok. Hogy mindig talpra tudnak állni. Nos, a vezetőség október végén „cikázni" kezdett. Kilenc falu tartozik a szövetkezethez. Kilenc faluban kezdődtek meg a beszélgetések, a pártértekezletek. Nem meggyőzni kellett a 900 szövetkezeti tagot, csak mozgósítani, feladatot adni nekik. Az elnök:

Megyénk legfiatalabb termelőegységének stílszerűen fiatalok a gazdái. Az erdő- bényei gyöngykovaföldet égető üzemben még középkorú munkást is alig látni, a vezetők pedig szinte kivétel nélkül huszonévesek. Három ifjú szakembert mutatunk be az alábbiakban, s rajtuk keresztül szólunk a nagy fontosságú beruházás jelenlegi helyzetéről.

— Közülünk én vagyok itt a legrégebben — mondja a 27 éves Molnár Béla művezető. — Korábban a művek központjában, Mádon dolgoztam technikusként, s az építkezés beindulásakor helyeztek ki ide. Változatos a munkám. minden részsiker örömül szolgál, ezért is szeretem.

Az elmúlt év december elsejétől próbaüzemei a létesítmény. Ez annyit jelent, hogy „bejátsszák”, üzemképes állapotba helyezik a gé— Elmondtuk mit kell tenni, tagjaink pedig megértették, hogy ezt meg kell tenni. Egyik napról a másikra megemeltük a szövőüzem tervét 20 szaza lék lull. Az asz- szonyok minden zokszó nélkül kezdtek bejárni műszakokra szabad szombaton, s ha kellett vasárnap is. És teljesítették a tervet. Utána

néztünk. hogy építőbrigádunk milyen munkát vállalhat; még fel. Ok kérték, ők igényelték, mert megértették, hogy baj van, s minden zokszó nélkül dolgoztak ők is, hétköznap, ünnepnap. A traktorosok. ahogy végeztek a szántással, s leszálltak a „lóról”, az építők segítségére siettek. Így készült el három kisebb híd, egy határátkelő, két vasvázas szín, terven felül. két hónap alatt.

És még így is hajszálon múlott... Karácsony előtt egy nappal dőlt el, hogy nyereséges lesz-e a szövetkezet;. Akkor adták át az erdészetnek a létesítményt, s ha az nem veszi át, hibát talál, akkor vége az egésznek. Átvette. És így kétmilliós nyereséggel zárja az évet a szövetkezet. Ez az utóbbi évek legjobb eredménye.

Végszó helyett: az elnök mondta, hogy rendes évben nem tudnak hozamokban, eredményekben villogni, hiszen adottságaik kedvezőtlenek. Így túlságos derűlátásra okuk nem lehet, amíg hiányozni fognak a Bódva gátjai.

Még jó, hogy az akaratnak nincsenek gátjai.

— kármán —

pékét, berendezéseket, illetve az esetleges hibákat kijavítják. Rendkívüli türelmet, s időt igényel ez a munkafolyamat. Segítséget az üzemeltető személyzet sehonnan sem várhat. Hazánk, sőt Európa első kovaföldet kal- cináló üzemét építették fel ugyanis Erdőbénye-ligeten, s az úttörőmunkát végzőknek kell megfizetniük a „tanulópénzt”.

— A kivitelezésben húsz vállalat és szövetkezet működött közre — folytatja a művezető —. általában megfelelő eredménnyel. Mégis volt „csúszás” a megvalósításban, mert a tervdokumentációk késtek, s az eredeti elképzeléseken is módosítani kellett. Bizony, tucatnyi alkalommal tartottunk kommunista műszakot, a munkák meggyorsítására, s gyakran szombaton, vasárnap is dolgoztunk. Nem panaszképpen mondom, nehogy félreértse. hiszen ezt az üzemet mi valóban magunknak építettük.

Szétnézek az üzemben, s kísérőm, a 25 éves Zakuczki János aprólékosan elmagyarázza a technológiai folyamatot, megnevezi a gépi berendezéseket, A lényeg, hogy a közelben bányászott tengeri eredetű kovaföldet dolgozzák majd itt fel maximum 1 milliméteres granulátummá, amit növényvédőszer- hordozóanyagkénf hasznosíts, nak. Teljesen automatikus irányítású lesz az üzem termelése, s kevés, mindössze 80 ember szükséges a felügyelethez.

— Tavaly decemberben jöttem ide dolgozni — . laszol kérdésemre a Bodrog- szegibe való fiatal művezető —. a DIGÉP szerencsi gyáregységet. cseréltem fel az új munkahelyemmel. Mindig is érdeklődtem az új dolgok iránt. így készséggel igent mondtam a falumbeli ■ üzemvezető hívására. Amott öt embernek voltam a csoport- vezetője, itt egy műszakot, harminc emberi irányítok majd. Azt is tudom, hogy százmillió forintba került a beruházás, rendkívül értékes a külföldről vásárolt technológia. Nem félek a felelősségtől, a jövőtől.

Féltve őrzött kincs, ereklye az üzemvezető asztalán két csomagocska. A rajta levő dátum. 1978. december 21. 15 óra 30 perc mérföldkő az üzem történetében. Ekkor termelt először készterméket az erdőbényei kal- cináló üzem. A sikeres próbaüzemelés bizonyítéka tehát a műanyag zacskóba zárt néhány dekagrammnyi égetett gyöngykovaföld.

— Amikor kézbe vettem az első csipetnyi granulátumot, örömömben csaknem a levegőbe ugrottam — újsá- gólja Puskás János, a minőségi ellenőrzés vezetője. — Nem olyan még persze, amilyennek lennie kell, de már termék. Felelős vagyok azért, hogy az üzemből csak az előírásnak megtelelő minőségű termék kerüljön ki, s feladatomnak akár éjjelnappali munka árán is eleget akarok tenni. Az égetett kovaföld egyébként akkor jó. ha egy grammja 0,6—0,7 milliméter vegyszert képes felszívni.

Ez a 27 éves vegyésztechnikus azelőtt a kazincbarcikai 105. számú Iparitanuló Intézetben volt szakoktató. Korábbi nyári gyakorlata során ismerte meg az érc- és ásványbányákat, s azért is jött ide dolgozni, mert a szülei ezen a vidéken élnek. Háromszobás lakást kapott a vállalattól. havi alapbére 3500 forint Szeptember óta munkahelye az üzem, s óvónő felesége tudná csak igazán megmondani, hogy már eddig is mennyit túlórázott a sikeres üzemindításért,

— Várjuk az olasz Sacmi cég vezetőszerelőiét, hogy elvégezze az utolsó ellenőrzést a szárít óberendezésen. Ha mindent rendben talál, megkezdődhet a kísérleti termelés. Utána elküldjük a termékmintákat a majdani vásárlóknak. akik aztán megnézik. megfélel-e a követelményeiknek. Ha nem. javítunk rajta — így a meo- vezető.

Az üzem vezetője ugyancsak fiatalember. 31 éves. s mérnöki diplomával rendelkezik. Öi'ári József azelőtt a művek tmk-üzemét irányította. de a beruházás lebonyolítása már az ő nevéhez fűződik. Ö is' hasonlóan lelkes. ha az üzemről van szó, s sokat remél az új létesítménytől.

— Előreláthatóan az üzemszerű termelés megkezdése az első negyedév végére várható — tájékoztat. — Idei tervünk 12.5 ezer tonna égetett kovaföld előállítása, ebből 4500 tonnát exportálunk. Szeretnénk mielőbb megkezdeni a ~ kísérleti termelést, lehetőleg napokon belül.

*Telefonon kaptuk a legújabb hírt Faúr Pétertől, az Omzágos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Műve beruházási osztályvezetőjétől, hogy az olasz cég szakembere megérkezett, a szárítókemence üzembe helyezése nvors ölemben halad. Január 15-én. hétfőn már készterméket gyárt gvöngykovaföl- det éget az erdöbényei üzem.

Kolaj László

A nyereség kovácsai

Szék s iiiakacs emberek