Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-12 / 9. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 \ 1979, január 12., péntek A NEB napirendjén A parlagferiiíelek problémáié Akár jelképnek is felfogható: a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság évi első ülésén, tegnap megyénk ' parlagföldjeinek problémakörével foglalkozott. Utóvizsgalat volt a jelentés alapja, ami mutatja: az utóbbi időszakban többször is napirenden szerepelt ez a téma. Többek szerint is ideje lenne már abbahagyni. Ugyancsak többek szerint később is foglalkozni kell vele. Már ez is jelzi: összetett, sokrétű problémáról van szó. Jelenleg ugyan á parlagföldeket is jótékony hótakaró fedi, megyénkben is egységes, a maga módján szép a határ, a hó alatt azonban csupán a földek hasznosítását illetően is számos gond, tennivaló feszül. Senkinek nem kell A népi ellenőrök ezt a témát korábban 1977-ben vizsgálták meg. Hét járás 34 községében 6000 hektárnál több szántó és 160 hektárnál több szőlő volt akkor parlagon. A vizsgálat most is 34 községre, nagyjából a fenti területekre terjedt ki. Több helyütt jótékony változás tapasztalható, de mégsem valószínű, hogy a parlagföldéket előre meghatározható, behatározható idő elteltével sikerül majd hasznot hozó területekké tenni. Ezek a földek nagyobbrészt nyilvánvalóan rossz helyen találhatók, hasznot sem igen hoznának. A szövetkezetek nem kényszeríthetők rá, hogy átvegyék, művelés alá fogják ezeket a földeket. Nehéz is lenne, mivel nem csupán gyenge minőségűek, hanem szétszórtak is, tehát nem képeznek egy nagyobb tagot. A szövetkezetek tízezer forint állami támogatást kérnek minden hektár után, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya az illetékes minisztériumtól próbálja is előteremteni ezt az/ összeget, de egyelőre eredménytelenül. Nincs miből. Szaporítja a gondot az is, hogy ma már a magánosok az év bármely szakában fölajánlhatják a földet az államnak. A községi tanácsok átveszik, de nem tudnak mit kezdeni vele. A mezőgazda- sági üzemeknek nem kell, mivel művelésük egyértelműen , ráfizetéses lenne, a magánosoknak szintén nem kell. Általában ezek a földek nem kellenek senkinek. A tegnapi vitában többen el is mondták: ha ennyire egyértelmű a ráfizetés, maradjanak a parlagföldek úgy, miként vannak. Hiszen a művelésük az állami támogatós millióit, milliárdjait kívánná! Minden talpalatnyira Csakhogy! Mindahányan tapasztalhatjuk: termőföldjeink évről évre csökkennek. A városok, a községek terjeszkednek, új gyárak épülnek, utakat is építünk, nagyon várjuk már a mi megyénkben is az autópályát, szükséges, égetően szükséges több útvonal szélesítése stb. Valahol mindez a termőföld rovására megy, mert másra nem mehet. Nagyon is szükségünk van minden talpalatnyi termőföldre! Még akkor is, ha nehezen, sok gonddal- bajjal jár a megművelés. A parlagföldek hasznosításának kérdése valójában mégsem lehet vita tárgya. Ez is többször elhangzott a tegnapi ülésen. Vita lehet ellenben — természetesen a szakemberek között — a hasznosítás hogyanja, mikéntje. A méretek aránytalansága A jelenleg érvényben levő rendelkezések szerint 1500 négyzetméter a legkisebb terület. amit magános megkaphat használatra. Nagy ez a terület, elriasztja az érdeklődőket. A nem mezőgazdaságban dolgozók ugyanis, akik a valamelyes haszon- szerzés mellett főként kedvtelésből művelik, vagy művelnék a földel, ilyen nagy területtel már nem tudnak megbirkózni. Ez már erős munkát, „hajtást” igényel. Szükséges lenne tehát ennek az alsó határnak a csökkentése. Egy másik határnak pedig a növelése lenne szükséges. Miskolc, Özd és még több település környékén csupán tízévi időtartamra adják át a földet. Tíz év rövid idő ahhoz, hogy a föld használója „beruházzon”. Ebben a rövid időszakban inkább csak kapni akar a földtől. , de adni nem. Ami nagyjából érthető is, hiszen mire jól beállna minden, akkorra már le is . kell róla mondania. Legelők és erdők A parlagterületek hasznosítása az alföldi megyékben is sok gondot okoz, elképzelhető. milyen nagy ez a gond nálunk, a dombos, hegyes vagy éppen az árvizes területeken. különösen a Bodrogközben, a fatóaköz- ,ben. Gond még híres tájegységünkön ; Tokaj-Hegyalján is. Jó hír, hogy itt, ez utóbbinál. állami támogatással már megindult a hasznosítás, több szakszövetkezet már reményt keltőén munkálkodik és bízhatunk benne, hogy a jövőben sikerül előbbre jutni. Más területeken a hasznosításról más elképzelések születtek. És nem csupán elképzelések, hanem tettek is. Ugyancsak a tegnapi ülésen hangzott el. hogy megyénkben az elmúlt négy év alatt csaknem tízezer hektárral növekedett a legelők nagysága. Ez ugyanis a hasznosítás egyik módja. Azokon a területeken, amelyeken a föld egyáltalán nem alkalmas mezőgazdasági kultúrák termesztésére. Másik lehetőségként az erdősítés került szóba. Az egyik felszólaló elmondotta: környékünkön az egyik dűlőit Farkas-hegynek nevezik. Megtudták, azért, mert valaha ott erdő volt, farkasok is éltek benne. Az akkori idők emberei kényszerű szükségből, hogy bármilyen földecskét is, de nyerjenek, kiirtották az erdő egy részét és küszködtek az így megszerzett földdel. Most parlag az is. Talán helyesebb is lenne visszaadni az erdőnek. Természetesen fák telepítésével. De, ahol a szántó mégis teremni képes, azt, ott jó lenne mégis megtartani annak. Szántónak. Mert fogyatkozó földjeink idején • szükség van arra is. amit az terem. Priska Tibor Hazaérkezett Púja Frigyes Púja Frigyes külügyminiszter, aki dr. Ali Abdesszalam Triki líbiai külügyminiszter meghívására január 6-a és 9-e között Líbiában, valamint Dom Mintoff máltai miniszterelnök és külügyminiszter meghívására január 9-e és 11-e között a Máltai Köztársaságban lett hivatalos látogatást, csütörtökön hazaérkezett. Fogadásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Mohamed T. Bugaighis, Líbia budapesti nagykövete is. Kizitlea a téllel Szóróanyag-felvétel a Szentlélek melletti depónál Szabados György felv. (Folytatás az 1. oldalról) Lejjebb, Hollóstetőnél is a rakodással bajlódnak a jóval nulla fok alatti hidegben, miközben körülöttünk mindent elfed, betakar a zizegve hulló hódara. Jaksi-János] és Bodnár József néha egy-egy rövid melegedésre behúzódik a közeli faépület • kályhája mellé, hogy aztán folytathassák útjukat, fölfelé a hegyekbe vezető szerpentineken. Itt most a rakodási idő is számít, miközben újabb hóréteg tapad a már félig megtisztított, sóval fellazított hó- kérgű utakra. A kesztyű csak akadály. Helyette szájuknál melengetik meg elgémberedett uj.iaikat. A megye főbb útjai után, ahol legfeljebb vizes, latyakos volt tegnap este az aszfalt, most a hegyi utakon kell még megküzdeni a hóval, faggyal, síkossággal. A Miskolci Köztisztasági Vállalat három műszakban küszködik a téllel, a napokban leesett 10—15 centiméteres hóval. Szerdától csütörtökig 186 kilométeren végezték el a szórást, hogy elsősorban a fontosabb utakon zavartalan legyen az autóbuszok, egyéb járművek közlekedése. A sózáshoz, szóráshoz 122 köbméter anyagot használtak fel, csütörtökön is nyolc sózógép járta a miskolci utcákat, két hófelrakó tisztította a belvárost a félretolt, felhalmozódott hótól. Az autóbuszjáratok vonalain kívül az üzemekhez, intézményekhez vezető utakat is az elsők között szórták meg síktalanító anyaggal. Száztíz kilométer közjárda, 300 buszmegálló takarításáról kellett ezekben a napokban gondoskodni, nyomban, a hóesés után. Három műszakban, műszakonként valamivel több mint száz alkalmi munkás dolgozott a miskolci utcákon, éjszaka 150, nappal 120 forintos műszakdíjért. Rajtuk kívül részt vett a hó elleni hadjáratban a Köztisztasági Vállalat hatvanfős csapata is. Az időjárás enyhébbre fordult és az utakon az olvadás, a sózás okozta latyak sokfelé a járművek kerekei alól került a járdára. Sajnos, a magánházas területeken nem minden tulajdonos veszi komolyan járdatakarítási, -seprési kötelezettségét, mint ahogy ezt a belvárosban több üzlet előtt sem tartják kötelezőnek. Az ellenőrzésre, vagy ha úgy szükséges, a bírságolásra is gondolni kellene a város útjainak, járdáinak tisztántartása, letaka- rítása érdekében. Nagy József Pártbizotfsági ülések LENIN KOHÁSZATI MÜVEK A Lenin Kohászati Műyek pártbizottsága tegnap délelőtt a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban üiést tartott, amelyen felszólalt Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára. A testület megvitatta és elfogadta az elmúlt évi cselekvési program végrehajtásáról és a vállalat 1978. évi gazdálkodásáról szóló jelentést, valamint a pártbizottság ez évi gazdaságpolitikai cselekvési programját. BORSODI VEGYIKOMBINÄT Tegnap délután a kazincbarcikai Radnóti Miklós MűVárossá avattál; Csütörtökön várossá avatták a Szabolcs-Szatmár megyei Vásárosnaményt. Az ünnepség elnökségében helyei foglalt Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, Pénzes János, a megyei tanács elnöke,, valamint a megye és város társadalmi szervezeteinek több képviselője. Czakó János, a városi tanács elnöke üdvözölte a velődési Házban tartotta kibővített ülését a Borsodi Ve- gyikombinát pártbizottsága, amelyen részt vett és felszólalt Amriskó Gusztá v, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Megvitatták a vállalat 1978. évi gazdálkodásáról és a cselekvési programról szóló előterjesztéseket, majd elfogadták, az ez évi gazdaságpolitikai cselekvési programot. Szerdán délután tartott kibővített ülésén tárgyalta az elmúlt évi munkát és fogadta el az 1979. évi cselekvési programját a Sárospataki városi Pártbizottság. Vásárosnaményt megjelenteket, majd Biszku Béla mondott beszédet. Elismeréssel szólt arról az áldozatos munkáról, amelyet a település lakossága végzett a várossá fejlődés feltételeinek megteremtéséért, majd pedig a 60-as években megindult intenzív ipartelepítés eredményeit méltatta. A Politikai Bizottság tagja ezután átnyújtotta Czakó Já-. nos tanácselnöknek a várossá nyilvánítást tanúsító okiratot, s a városi rangra emelt település jelképes kulcsát. Ütést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kulturális miniszter javaslatára a kormány rendeletet hozott a művelődési otthonuk működésének újraszabályozására. Az intézkedés célja az 1960vban hozott jogszabályok korszerűsítése, e közművelődési intézmények tevékenységének fejlesztése. A Minisztertanács a belkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján a kereslet és a kínálat összhangjának javítása érdekében határozatta! módosította az új személygépkocsik vásárlásának, illetve ' a három évnél nem régebben vásárolt járművek eladásának feltételeit. A Minisztertanács titkársága vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői észrevételek és javaslatok megvalósításának lehetőségét és tájékoztassák erről az országgyűlés elnökét, valamint az indítványozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Minisztertanács csütörtöki ülésén a belkereskedelmi miniszter előterjesztésére határozatot hozott a sze• mélygépkocsi-értékesítés egyes kérdéseiről. Ennek megfelelően az új személygépkocsi megrendelésekor az eddigi 20 százalék helyett 50 százalék előleget kell fizetni. Ez az előírás — azok kivételével, akiknek a Merkúr 1979-re igazolta vissza a kocsi kiadását — vonatkozik mindenkire, azokra is, akik a rendelkezés hatálybalépése előtt rendelték meg az autót. Ezeknek a vásárlóknak 1979, noT vember 30-ig kell kiegészíteniük az előleget a vételár 50 százalékára. Természetesen, aki ezt nem kívánja, visszavonhatja megrendelését, az esetben a Merkur a már befizetett előleget visszatéríti és a szerződést felbontja. A Minisztertanács rendelkezése előírja azt is. hogy a Merkúrtól vásárolt új személygépkocsi három éven belül csak az arra kijelölt vállalatoknak, szövetkezeteknek, vagy azok közvetítésével adható el, magánforgalomban tehát nem értékesíthető. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közel; hozzátartozók — például a házastársak, egyeneságbeli rokonok és testvérek — közötti gépkocsik értékesítésére vagy ajándékozására. Intézkedéseit a Miniszter- tanács a kereslet és a kínálat egyensúlyának javítása, a reálisabb igények kialakulása, nem utolsósorban a spekuláció visszaszorítása és az ezzel, kapcsolatos jogtalan jövedelemszerzés megszüntetése érdekében hozta meg. Ugyanis az autópiacon az utóbbi időben erősödtek a spekulációs jelenségek, a magánforgalomban a használt autók ára irreálisan emelkedett, nemegyszer meghaladta az új autó értékét.. Ismeretes, hogy az utóbbi években az életszínvonal növekedése nyomán a lakosság személygépkocsi iránti kereslete jelentősen megnőtt, az igények jóval meghaladták az importbeszerzés lehetőségeit. A Merkur jelenleg már több mint félmillió megrendelőt tart nyilván, s a kocsikra — a típustól függően — három-hat évig keli várakozni. Az előjegyzések jelenleg; nagy száma azonban nem a valós keresletet tükrözi. Emögött sok esetben a számítás, a spekulációból eredő, jövedelemszerzési szándék is meghúzódik. Befizették az előleget például olyanok is, akiknek egyébként nincs., vagy nem lenne 'kocsira szükségük. Így azoknak is hosszú ideig kell várakozniuk a személygépkocsira, akik — bár kedvezőtlenebb az anyagi helyzetük — tényleges szükségletüknek megfelelően. nem pedig spekulációs céllal kívánnak autót vásárolni. Mindezek joggal keltettek visszatetszést a lakosság körében. Sebestyén Námlorné, az Országos Békelanáes elnöke sajtótájékoztatóját tartja. Az Országos Béketanács négytagú küldöttsége, amely élén Sebestyén Nándornéval, az OBT elnökével két hetet a Vietnami Szocialista Köztársaságban töltött, csütörtökön sa j tótáj ékozla tón összegezte élményeit. Sebestyén Nándorné beszámolt a kambodzsai határ mentén egy héttel ezelőtt szerzett tapasztalatairól, az akkor még uralmon lévő Pol Pot-rezsim hadseregének pusztításairól és a vietnami területen a menekült- táborokban élt kambodzsai hazafiakkal folytatott; beszélgetésekről. Rámutatott, hogy a kambodzsaiak elismerőleg szóltak a Vietnami Szocialista Köztársaságtól kapott segítségről, és reményüket fejezték ki, hogy rövidesen visszatérhetnek a népelnyomó diktatúrától megszabadult hazájukba. Az Országos Béketanács elnöke ezt követően ismertette a pusztító árvíztől sújtott Vietnam helyzetét, az újjáépítés eredményeit és hangsúlyozta: az OBT küldöttsége az egész magyar nép töretlen szolidaritását tolmácsolta Vietnamban és ezt a szolidaritást a földrajzilag távoli ország lakói a múltban is és most is nagyra értékelik.
