Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Sárospatak évszázadai Egy könyv kiadót keres fi fi , ’• A 17. századi kollégiumi viselet első hiteles ábrázolása. 1979. január 7., vasárnap Mementó! Az 1879-cs nagy szegedi árvíz áldozatainak emlékére készít emlékművet Srgesdi György, budapesti szobrászművész. A tizenegy méter magas, rozsdamentes acélból készülő alko­tást, a százéves évforduló alkalmából állítják majd lel a Ti- sza-parti városban. A legritkább esetben for­dul elő, hogy már ákkor fel­hívjuk egy-egy kiadványra, könyvre a figyelmet, amikor annak lapjai még kézirat­ként pihennek a szerző fiók­jában. Ezúttal azonban úgy érezzük, kötelességünk Janó Ákos Sárospataki történelmi képeskönyvéhez kedvet csi­nálni. Egyelőre nem az olvasó­nak, hanem mindazoknak, akik gondozásában megjelen­hetne. Ezt annál is inkább nyugodt szívvel megtehetjük, mert a műről — ha egyelő­re még nem is hivatalos lek­torokként — olyan kitűnő szakemberek mondták el a véleményüket, mint Détshy Mihály, ' Ujszászi Kálmán és Szabadfalvi József. Az em­lített szakemberek mindany- nyian a legmelegebben ajánl­ják a képeskönyv kiadását. Janó Ákos műve ugyanis nagy hiányokat pótolhatna. Kezdjük mindjárt ott, hogy a sárospataki Rákóczi Múzeum évenként 130—150 ezer látogatót számlál (közü­lük több mint százezren az ország különböző települései­ről Patakra látogató turis­ták). akiknek többsége — az A Borsod megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Szövet­ségének ez évi munkatervé­ben az előző esztendőknél is több, hasznos, a termelőszö­vetkezeti vezetők, szakembe­rek továbbképzését, ismere­teiknek bővítését szolgáló tan­folyam, tapasztalatcserével egybekötött tanácskozás és tanulmányút szerepel. Már az elkövetkező napokban zárszámadási és terkészítési konzultációi rendeznek a tsz-főkönyvelők részére, majd a tsz-elnökök és a Isz- társulások vezetői vesznek A mezőgazdasági üzemek­ben nagymértékben növeke­dett az utóbbi években a kü­lönböző kemizálási munkák szerepe, jelentősége. Szigorú rendeletek írják elő, hogy a kemizálást, a növényvédelmi munkákat csak megfelelő szakképzettséggel rendelke­zők irányíthatják és végez­hetik el. Ezért megyénkben is nagy gondot fordítanak a növényvédelmi betanított élményen kívül — valami olyan tárgyi emléket is sze­retne magával vinni, mely híven őrzi a látogatás emlé­két; melybő bármikor fel­eleveníthető a nevezetes vá­ros valamennyi régészeti, néprajzi és kultúrtörténeti emléke. A múzeumnak van ugyan egy — évről évre változó, bővülő — harmincegynéhány lapos ismertetője, ez azonban korántsem pótolhatja a ké­peskönyvet, mely átfogó és nagyon szemléletes ismerete­ket nyújt a városról. A kétívnyi szöveg a kez­detektől (régészeti emlékek) egészen Patak városi rangra emeléséig (1968) kalauzolja az olvasót. A nyomdakész állapotban levő könyvet alkalmunk volt átlapozni, s bizton állíthat­juk, hogy Janó Ákos műve az utóbbi évek egyik leg­jobb, legszínesebb honisme­reti kézikönyveként kerülhet­ne forgalomba. A szerző tiszteletre méltó tudományos igénnyel és fel- készültséggel. de a nagykö­zönség számára is élvezhető módon — színes olvasmány- nyá oldva — írta meg mű­részt egy Leninvárosban ren­dezendő gazdasági és tár­sadalompolitikai konzultáció sorozaton. Az 1979. évi rendezvény­programban szerepel többek között az energiagazdálkodás időszem kérdéseinek a zöld­ségellátás problémáinak, a búzatermesztés időszerű kér­déseinek megvitatása, egy si­lókukorica-termesztési ta­nácskozás, a korszerű gép- karbantai'tási rendszerek és technológiák megismerését szolgáló ankét. Sok lesz a helyszíni tapasztalatcsere is. munkások képzésére és to­vábbképzésére. A Borsod megyei Növényvédő és Ag­rokémiai Állomás a téli hó­napokban most is több tan­folyamot szervez. Hathetes, bentlakásos „iskolákon” több mint 209 betanított, nö­vényvédelmi ’ munkást ké­peznek ki. Az első két ilyen tanfolyam január 8-án. hét­főn nyílik meg Telkibányán, illetve Kékeden. vét; nem kevesebb, mint 140 képpel, rajzzal egészítve ki az anyagot. Mit „mutat” elsősorban a képeskönyv? Természetesen a város minden korszakát, kü­lönös tekintettel a kollégium szellemi életére, a Rákóczi- várra. a pataki céhes iparra, a hegyaljai szőlészetre, bo­rászatra. Nagyon érdekesek a 19. századi, .illetve század­fordulói városképek (festmé­nyek. levelezőlapok, rajzok) if anyag jó része — 'leg­alábbis a nagyközönség előtt — ismeretlen. B'zonyára nagy érdeklődést kelt az 1621-ből származó kollégiu­mi törvénykönyv különböző szövegrészeinek fotómásolata, a számos (1531-től reánk maradt) kollégiumábrázolás, a kriptákból előkerült ruhák, II. .Rákóczi Ferencnek az az ok’evele. amely 1703-ban harcba hívja a hatalmas Rá- kóczi-birtokokon élő jobbá­gyokat. A kuriózumok közé tarto­zik ifjú Csécsi János kézira­tos földrajzkönyve, egy rajz, mely a 17. századi kollégiu­mi viseletét ábrázolja, s megismerhetjük a híres pro­fesszorok portréit is. A kályhacsempék, habán kerámiák — a íazekasmes- terség megannyi emléke — mellett „mutatja” a könyv az üveghutákat, a malomkőbá­nyát, s a népművészeti em­lékeket is. Az utolsó lapok egyikén a város új címerét látjuk, majd a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának dí­szes oklevelét, mellyel Sáros­patak várossá nyilváníttatik. A felsoroltak azonban csak szerény töredékei a gazdag gyűjteménynek:.. * A képeskönyv — amelyből éppen csak ízelítőt nyújtot­tunk — kiadót keres. Ügy hisszük, a kiadó jelentős köz­művelődési funkciót teljesí­tene Janó Ákos kéziratának gondozásával. A vállalkozás gazdaságilag is sikerrel ke­csegtet, hiszen csak a pataki múzeum évi tízezer példányt könnyedén tudna értékesíteni a könyvből. Mikor megérkeztem, egye­nesen a „Griff”-be mentem. A szimpatikus portásnö szét­tárta karját: — ön ma az ötvenedik, aki szoba után érdeklődik, nekünk, meg egy szabad he­lyünk sincs. Szczecinben most négy kongresszus van. Min­den szálloda a padlásig zsú­folt. — De hiszen minden kulcs itt lóg. — Mert az urak Miedzyzd- rojéban tanácskoznak. Min­dennap autóbuszokkal utaz­nak oda. Nálunk júniusban, júliusban és augusztusban ál­landóan kongresszusok van­nak. — És télen? — Télen nyugalom van. A kongresszusok akkor Zakopá- néban vagy Krinicében van­nak. Végső esetben az alsó­sziléziai üdülőhelyeken. De hiszen a szerkesztő úr is jól tudja ezt. így volt, és így is lesz. Tudtam. így hát csak ká­romkodtam, és tovább indul­tam. Sajnos, a portásnő iga­zat mondott. Mindegyikben ezt a választ kaptam: — Még pótágyunk sincs! A legcsekélyebb reményem seni volt, amikor elmentem az utolsó szczecini szállodá­ba. Bejárata előtt egy gyö­nyörű. hamuszínű Mercedes parkírozom A recepcióban röviden kö­zölték, hogy a szálloda a kül­földiek számára van fenntart­va. Lengyel államnolgárnnk csak kivételesen adnak ki LABODA KÁLMÁN: • Egy -marék hó. összeszorítom feldobom J könnyen. Oda se nézek hova esik. i Talán ­tavalyi [ könnyem. Verdi. Hizet, Csajkovszkij — dél időben A Magyar Rádió hamar népszerűvé lett koncertsoro­zatában január 9-én hangzik el az a hangverseny Buda­pesten, a Nemzeti Galériá­ban, amelyen a MÁV Szim­fonikus Zenekar — Ober­frank Géza vezényletével és Simántíy József közreműkö­désével — Verdi A szicíliai vecsernye nyitányát és A trubadúr Ili. felvonásából Menrico áriáját, Bizet Car- men-jének négy zenekari részletét és a Vírágáriáját, Csajkovszkij Anyegin-jének II. felvonásából Lenszkij áriáját, valamint a,Rómeó'és Júlia nyitányfantáziáját mu­tatja be. Ä Hangversenyek délidőben sorozat január 9-i koncertje 12.50-kor a Kos­suth adón hallható. Két magyar film Januárban a most műsoron levő BÜÉK !-ot követően még két további új magyar film kerül a premiermozik közönsége elé: Bacsó Péter Áramütés című filmjét 18-tól, Tarr Béla Családi tűzfészek című munkáját pedig 25-től vetítik. Ez utóbbi először a filmklub hálózatban látható. szobát. De szezonban ez na­gyon ritkán fordul elő. Alig­hanem az egyik szczecini híd alatt kell majd éjszakáznom. — Kié az a gyönyörű autó? — elegyedtem beszélgetésbe a portással, arra számítva, hogy kegyeibe fogad, és megenge­di, hogy a szálloda kis sza­lonjában egy kényelmesebb fotelban szundítsak. — A Mecedes — válaszolt a portás áhítatosán — az amerikai Henry MacAreck tulajdona. Mister MacAreck már néhány napja nálunk szórakozik. Gazdag vendég. Ez a kiegészítés teljesen fe­lesleges volt. Tudtam, hogy egy ilyen autó tulajdonosa biztosan nem postás és nem is kaiauz. ,, — ,Ö, éppen most 'ön le a lépcsőn — súgta a portás, ugyanakkor mély meghajlás­sal köszöntötte a magas bor­ravalót adó vendéget. A lépcsőn egy ötven év kö­rüli világos hajú, jó képű. kreolbőrű férfi jött lefelé. Mozdulatai energikusak vol­tak. Az amerikai könnyű, ha­muszürke öltönyben közele­dett. letette a kulcsot a pult­ra és angolul szólt a portás­nak. Ebben a pillanatban is­mertem fel. Hiszen ez semmiféle mis­ter Henry MacAreck, aho­gyan a portás mondta, ha­nem Henio Makarek. a haj­dani iskolalársam. Egy pad- ban ültünk a varsói Mikolaj Rey Gimnáziumban. A jövevény szintén megis­mert. A mosoly elöntötte az arcát. Vállon veregetett, és azt mondta: VÉDELEM ALÁ HELYEZIK A baranyai falvakban vé­delem alá helyezik a jelleg­zetes faluképet alkotó épü­let-együtteseket, hogy meg­őrizzék az utókor számára. Nemcsak az egyes népi épí­tészeti emlékekre, hanem a teleDülések saiátos szerkezeti egységeire is vigyáznak. Megóvják a templom-papiak, iskola, a tanácsház-posta- bolt. vagy a gazdasági jel­legű épületcsoport alkotta ré­gi faluképeket. JUTALMAT KAPTAK A pécsi Janus Pannonius Múzeum megjutalmazta azo­kat az aknamélyítő munká­sokat, akik a közelmúltban értékes arany- és ezüstpéijz leletre bukkantak. Találtak 400 éves aranypénzeket, 6 méter mélységben a föld alatt középkori épületfalakat, velencei dukál, zápolya! és török aranyat. — Mister George Edigey? Yes? — és már lengyelül tel­te hozza: — Hogy vagy. őréé bika? Egymás karjaiba vetettü magunkat. Az előkelő porti nem tudta eltitkolni csodál­kozását. és felháborodását. Hogyan lehetséges ez. hogy egy amerikai milliomos az el- sy jött-ment varsói firlcász- nak a nyakába ugorjon? Egv olyannak, akinek még rendek szobáia sincs. — Mit csinálsz Szczecin­ben? — kérdeztem az érzel­mes üdvözlés után. — Ellőttem meglátogatni a hazámat. 1939 óta először. Szczecinig jutottam el. Iti maradtam. Szerelmes vagyok ebbe a városba és nem tu­dok innen elszakadni. Már négy napja itt ülök. És te mit csinálsz itt? Itt laksz? — Nem. Egy bírósági tár­gyalásra utaztam ide. Újság­író vagyok, és Varsóban la­kom. Égy órája repültem ;de de hiába jártam sorra aszál­BEVÉTEL FILMEKBŐL Több, mint 2 millió dol­lár bevételt jelentett a Hun- garofilmnek az a három kül­földi film, amelyet 1978-ban Magyarországon forgattak. A pálmát a Pepsi-Cola cég ál­tal menedzselt pszichológiai dráma, a „Kilences alakzat” című alkotás vitte el. A meg­rendelők 1,2 millió dollárt utaltak át a Hungarofilm bankszámlájára. A külföldi •forgatócsoportok idei ma­gyarországi programjai kö­zül kiemelkedik az a francia film, amely Verne Gyula Sándor Mátyás című regé­nyéből készült. ORSZÁGOS SZAKKÖNYVTÁR LETT Országos feladatkörű tu­dományos szakkönyvtár lett az Állami Gorkij Könyvtár. A 250 ezer könyvet és fo­lyóiratot tartalmazó állo­mánynak zöme idegen nyel­vű. Kétszázezer kötetnek 40 százaléka orosz nyelvű. lodákat. Azt hiszem, a híd alatt kell töltenem az éjsza­kát. Henry MacAreck elnevette agát. — Kérek ennek az úrnak ,'lőkészíteni egy szobát — fordult, a portáshoz. — Nehéz lesz, elnök úr — magyarázta a portás —, min­den szobánk foglalt. — Ne szédítsenek, ilyen meséket a gyermekeinek me­sélhet, de nekerri nem. Most vacsorázni megyünk. Vissza- jövetelünk előtt ennek az úr­nak a csomagjai már legye­nek a szobájában. Érthető? Az előkelő portás mélyen meghajolt. — Mit meg nem teszek en az elnök úrért. Habár, iste­nemre mondom, az állásomat kopk^ztatom. Kénytelen le­szek ’ az NSZK-beli uraktól elnézést kérni és a negyedik emeletre költöztetni őket, — Nos. ezt értem, ez' sze­retem! Ez az öné Mac­Areck hanyag mozdulattal a Tanfolyamok, tapasztalatcserék Kemizálás csak képzettséggel (gyarmati) Jerzy EÄ9ey Mister MacAreck üzlet FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents