Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. Január 30., kedd A képernyő előtt Űj művelődési központ Debrecenben Nézőpont, Nyitott könyv, meg két feldolgozás Az egyesztendős Nézőpont, a havonta jelentkező közmű­velődési műsor három témát kínált az elmúlt heti — immár tizenharmadik — adásában. Juhász Ferenc döbbenetes erejű vallomása az emberhez kötő hűségről — Szabó Gyula tolmá­csolásában — új színfolt e magazinműsorban, értékes él­mény. A másik két téma közül az első, az iskolakönyvtárak problémaköre bizonyára a közművélődés igen sok munkálóját gondolkodtatta el. A magyarországi iskolakönyvtár-háJózat jelenleg több mint tizenötmillió kötettel rendelkezik; a veszprémi, illetve környékbeli példák azt bizonygatták, hogy a kisiskolások barátkozása a könyvtárral, a könyvtár-hasz­nálattal igen jó úton halad. Már hajlamosak lennénk az elé- gültségre, amikor egy megyei szintű vezető szakember szájá­ból elhangzik: „Amíg iskolába járnak, rákényszerülnek a könyvtár-használatra, de később ..(Hasonló kérdések, két­kedő gondolatok hangzanak el, ha a zenetanulást, színházlá­togatást, hasonlókat vizsgáljuk.) A műsor — helyesen — azt igyekezett bizonyítani, hogy az iskolai könyvtárakkal lehet megalapozni a majdani felnőttek és a könyv örök összetar­tozását, de az utolsó gondolat — évi 35 millió forintba kerül az iskolakönyvtár, vajon megéri-e? — nyugtalanító és elgon­dolkoztató még akkor is, ha a könyvtár-fehntartásra fordí­tott pénzek egyenlegét könyvelésszerűen nem is kívánjuk soha kimutatni és elemezni. Az adás jelentős részét foglal­ta el a harmadik téma, Az Árvácska-titok, azaz egy idősödő asszony emlékezése gyermekkori találkozásaira Móricz Zsig- monddal. Az emlékező szerint ő volt az Árvácska modellje. Ebben a tudatban él. A műsorvezető — összekötő szövegében — cáfolta ezt, mondván ennek ellenére e történet sokat mond el Móricz realizmusáról, az emberhez való hűségéről, hiszen ez az asszony is lehetett volna. Ez így igaz, mégsem helye­selhető a tiszta hittel tett önvallomás után, immár a vallo­mástevő távollétében nyilvánosan rávilágítani tévedésére, hi­szen riport közben is mód nyílt volna erre.-k A Nyitott könyv című sorozat most Fekete Gyula új re­gényéből. a tizenkét kötetesre tervezett regényláncolat hato­dikjaként megjelent Hiányzik egy férfi-bői mulatott be egy dramatizált részletet, majd tíala Imre beszélgetett az íróval. Szeretem ezt a könyvkínáló sorozatot, becsülöm törekvéseit, ez esetben ismertem a regényt, meg az íróját — szűkebb pát­riánk szülöttje — is. mégis vagy talán éppen ezért ezt a szer­dai adást nem. sorolhatom a sorozat legjobb darabjai közé, A Mihályfy Sándor rendezte dramatizált részlet igen keveset tudott megmutatni magából a műből, de ha sokakat tett ki­váncsivá a teljes regény megismerésére, úgy érdemes volt megcsinálni. Én hiányérzettel néztem, a regény egészéről valami átfogóbb képet vártam. (Szóvá kell tenni olyan apró ügyetlenséget is, hogy 1045-ben Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye mai közigazgatási térképe lóg a járási rendőrkapitány falán, hosszú évekkel megelőzve a történelmet, a hivatalos lapon meg a négy évvel később elfogadott népköztársasági címer látható, bár ezek nem lényeges, de bosszantó aprósá­gok.) A Bata Imre és a szerző közötti beszélgetés túl sokat akart elmondani, így mindenből említett valamit, de keveset. Fekete közéleti publicisztikai tevékenysége eléggé ismert, most nem erről és egyéb témákéi kellett volna szólni, hanem bővebben azokról az élményekről, amelyek Feketét a tizen­két könyv megírására sarkallják, arra „kényszerítik”, hogy a megélt történetet önmagán átszűrve lállassa. Erről csak érintőlegesen esett szó. ★ Péntekén és szombaton egyegy ismert drámai történet újabb feldolgozását láthattuk. A király meztelen című tör­ténet meglehetősen' ismert; erre alapult Jevgenyij Svarc fel­nőtteknek szóló mesejátéka, Várkonyi Gábor rendezésében. A mese Svarc feldolgozásában sajátos vonásokkal dúsult, talpnyaldk, haszonlesők siserehada áll szemben a jókkal, a tisztafelkűekkel; a realitás és a fantasztikum furcsán keve­redik benne, szereplők feltűnnek és eltűnnek, oktalan kép­sorok peregnek előttünk, míg a matrózblúzos gyerek ki meri mondani, hogy a király meztelen és beteljesül az igazság. Kitűnő színészek egész sora tevékenykedett, — vagy éppen csak jelen volt —, hogy a meséből kibontakozzék a mögöttes mondandó. „Ha az iró őszinte hitéből, jobbító szándékából legalább egy csipetnyit meg tudunk őrizni — már érdemes volt...” — írja a dramaturg előzetes ajánlásként. Nos, egy csipetnyi bizonyára megőriztetett. A másik játék az ugyan­csak ismert Krétakör, amelyet a XIII. századi kínai Li Hsziang-tao drámája nyomán fogalmazott képernyőre Bódy Gábor. Az etikai horrornak szánt történet az egykori kínai színjáték izeinele érzékeltetésével elsősorban a tévédrámai érdekességeket igénylő nézőknek nyújtott élményt. Benedek Miklós A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT felvételre keres „D”-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőkéi, tehergépkocsi-vezetőket, egyéves szakmai gyakorlattal, legalább 30 000 km vezetési igazolással. A „D”-vizsgávaI nem rendelkezők részére a KPM Autóközlekedési Tanintézetnél „D”-tanfolyamon való részvételt biztosítunk. Felvételre keres továbbá a vállalat: autószerelőket cs koesitakarító nőket. Szirmabcscnyö, Kistokaj, Alsózsolca, Fclsözsolca köz­ségekből személyzeti járatok biztosítják a munkába járást. Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szondi Gy. u. I. sz. Üj kulturális létesítménnyel gazdagodott Debrecen. A Köl­csey Ferenc Megyei Városi Művelődési Központ és Ifjúsági Ház elsősorban Hajdú-Bihar megye és Debrecen közművelő­dését szolgálja. Képünkön: a Debreceni Népi Együttes tánc- csoportja próbál. Búcsúzunk Csanády Hátúi Elhunyt Csanády Ila, a Miskolci Nemzeti Színház tag­ja-— ismét szegényebbek let­tünk egy rokonszenves em­berrel, egy jelentős színész­nővel. Több mint hatvan sze­rep emlékeztet rá Miskolcon, aho] 1949-től mostanáig tag­ja volt a színháznak. Hétköz­napi hősöket, anyákat, meg­tört munkás, és parasztasz- szonyokat alakított. Utoljára 1972-ben Gárdonyi Géza Lám­pásában lépett színre Kecs­kés Ágostonná szerepében. Csanády Ilát csak a színpa­don lehetett észrevenni — ott volt képes akárcsak néhány perces szerepekben is íelfor­rósítani a levegői —, a ma­gánéletben egyszerűen, szin­te rejtetten élt. Hogy mennyi mindent tudott a szakmáról és az életről, azt pályatársai csak akkor tapasztalhatták, ha mellé ültek a színházi kis- padra, s Ila néni — mindig egyszerűen, őszintén — me­sélni kezdett. Törékeny alak. ja az utóbbi időben már egy­re ritkábban tűnt fel a szín­házban, de kollégái munká­ját, a produkciókat, figye­lemmel kísérte. Egészen ja­nuár 25-)g ... Hetvenegy éves korában távozott el közülünk, Gy — © Végre minden kész volt, és a gyár termelni kezdett. A munkások gyorsan meg­tanulták az új szakmát. Au­tókkal, hajókkal vitték az óriási mennyiségű fehér la­zacot. A raktárakban nőt­tek a dobozhegyek. A készáru vándodolt to­vább az Egyesült Államok üzleteibe, A nagykereskedők már néhány hét múlva ér­tesítették a konszern vezető­ségét, hogy a hírek nem a legjobbak, az árura „nem harapnak”. Ezért nagy reklámot csap­tak az amerikai sajtóban. Az autósztrádákon hatalmas táblák jelentek meg ezzel a felirattal: Csak alaszkai la­zacot; vegyél! Az eredmény nullával volt egyenlő. (A fel­dolgozott hal eladása nem­csak hogy nem nőtt, hanem a kombinát beindítását kö­vető fellendülés után vissza­esett. Még a nagyon drága reklámhadjárat ellenére is csökkent. Az amerikai fo­gyasztók egyszerűen nem akarták vásárolni az alasz­kai terméket. A vezetőség úgy határo­zott, hogy komoly mérték­ben leszállítja az árakat és külön prémiumot fizet az eladóknak, ami talán fellen­díti a piacot az újabb ter­mékek előtt. Eltelt egy idő és a keres­kedelmi igazgatónak kelle­metlen hírt kellett közölnie az igazgatósággal — ahe­lyett, hogy emelkedett vol­na az eladás, még jobban csökkent. A gyárnak óriási veszteségei voltak. A továb­bi árengedmény lehetetlen volt. Már így is a termelési ár alatt adták el. Ilyen hely­zetben a bankokat nyugtala­nította a konszern anyagi helyzete és a hatóság nyo­mása ellenére úgy döntöt­tek, hogy megtagadják a to­vábbi hiteleket. Az üzlet az üzlet. A konszern a csőd szélén állt. Világos volt, hogy még két-három hónapig húzni lehel az időt és akkor be kell jelenteni a fizetéskép­telenséget. Ebben a helyzet­ben legfeljebb az állam- kincstár kapja meg az adót, a bankok a hitelt. Ellenben a rengeteg kisember, halász elveszti a megtakarított pén­zecskéjét. A konszern veze­tősége szünet nélkül tanács­kozott.. Az egyik viharos ülés idején, amikor kétség- beesetten keresték a kataszt­rófa elkerülésének módját, a felügyelő hatóság egyik tag­ja szót kért és furcsa javas­latot tett. Bejelentette, hogy van egy barátja — amerikai pénzember —, aki nagyon ügyes és nagy gyakorlattal rendelkezik. Ide kellene hív­ni, és megkérni, hogy segít­sen. Elvégre ebben nincs semmi rizikó.' mert a cég helyzete úgyis reménytelen. A javaslatot elfogadták, és még ugyanazon a napon tá­viratot küldtek New York­ba. egy bizonyos Henry Mac- Arecknek. A válasz színtér) távirati­lag érkezett. Mister Mac- Areck elfogadta elvben a ja­vaslatot. hogy foglalkozik a konszern megmentésével, csak azt kérte, hogy részle­Hidegjárás a könyvtárakban Furcsa látvány lehettünk ott Sajópálfalán, fényes nap­pal, amint hárman-négyen, a megyei könyvtár munkatár­saival, egy középület ablaká­hoz szorítva magunkat: le­selkedtünk befelé. Az épület — itt van a tanácsi kiren­deltség is — kívülről szépen mutatott., most újították fel. A kirendeltség szobájából függöny rekesztette ki kí­váncsiságunkat. a másik he­lyiség — a könyvtáré — azonban pőrén mutatta, ab­lakon át is, a felújítási mun­ka nyomait. A szanaszét-ár- vaságon túl, amit valóban láttunk, mintha érezni véltük volna a benti hideget is. Meg hát tudtuk is, hogy hideg van benn, hisz’ nem véletlenül álltunk meg itt. Ez a falusi könyvtár már máso­dik hónapja tart zárva: mert nem tudják mivel fűteni . . . — Nem kell ebből olyan nagy ügyel csinálni — mond­ták egy helyen, de hát szó se volt ügycsinálásról. Szólni kell azonban — e szélsősé­gesnek tekinthető— eset mel­lett arról, ami e hónapok­ban a megye könyvtárosai­nak a többségét első helyen foglalkoztatja: ez pedig a könyvtárak fűtésének a prob­lémája. \ Csak néhány reagálás an­nak hallatára, hogy felemlít­jük e témát: „Valóban ez a legnagyobb probléma jelen­leg”; „Hideg könyvtárakat akarnak látni7 Bárhová me­hetnek ...” (Minden bizony- nyai a visszajáró téma - fel­említése mondatja ezt ilyen sommás-keserüen, mert ké­sőbb kiderül, hogy ahol füg­getlenített könyvtáros van, s naponta nyitva tartanak: ott nincs ilyen nagy probléma.) ... „Ilyen ügyben hasonlókat mondhatok ... bár, talán a a mi járásunkban még súlyo­sabb a helyzet a sok apró te­lepülés miatt...” Ez utóbbi beszélgetés további szavai is ide kívánkoznak: — A csobádi könyvtáro­sunk például évekig nem tu­dott fűteni... Most már nem panaszkodik, mert sikerült „szereznie” egy könyökcsö­vei ... Mogyoróskán ugyan van egy nagy öntöttvas kály­ha, de azzal nem lehet be­fűteni a helyiséget. Pedig higgye el, van igény arra, hogy a könyvtárakba ne csak „hozom-viszem” alapon men­jenek be az emberek. Külö­nösen olt fontos ez, ahol ta­nulók, továbbtanulók vannak.- (Visszaidézve az Indításra: Sajópálfalán a végzett nyol­cadikosok majd’ mindegyike középfokú oktatási intéz­ménybe jár, s naponta haza­utazik.) Amikor bekopogtattunk könyvtarakba, tanácsokhoz, nem tapasztaltunk mindenütt olyan riasztó helyzetét, mint Sajópálfalán. (Ez persze egyáltalán nem baj.) .. . Gi- rincsen például nemcsak a végi, rossz kályha üzemel, már újat is vettek ... és Sajóhíd- végen is lehet már fűteni rendesen ... Sajókeresztúr- ban pedig megjavították a ré­gi olaj kályhákat; csak most az egyik csepeg, a másik meg kormol ... A könyvtáros bi­zonygatja ugyan, hogy jól el lehet már itt lenni esténként, dehát, s ezt már csak magam gondolom; biztosabb otthon... Szóval nagyon elférne itt két új olajkályha, vagy más fű­tőalkalmatosság; erre. azon­ban nincs ígéret. A sajópál- falaiak viszont reményked­hetnek, ehhez az Arnóti közös községi Tanács elnökéneksza­vai adnak alapot: — Tény, hogy a sajópálfa- lai könyvtárban a fűtés egye­lőre megoldatlan. A megyei könyvtárban több a beszélgetésekben a rezig­náltság, mint — bar itt me­leg van — az optimizmus: a megye falvainak téli könyv­tári helyzetét illetően. Pedig semmi többet nem kívánnak: mint hogy ezekben a könyv­tárakban meleg legyen hideg téli délutánokon és estéken is. Mindenütt. Hogy oda szí­vesen menjen be az ember. S maradjon. * Még sok mindenről kéne itt szólni. Például a könyvtárak otthonosságáról, a takarítás­ról ... Végezetül azonban a megyei könyvtárban dolgozó szakfelügyelő példáiból idé­zek ide egyet: — Elszomorodik az ember, ha — mint én is — látja, hogy egy könyvtárban ott di­dereg a pedagógus, aki vetél­kedőt szervezett és fel akar készülni, majd egy idő után télikabátját jobban magához szorítva, így szól: „hadd vi­gyem haza ezeket a könyve­ket; már meggémberedtek az ujjaim az írástól; ebben a hi­degben” ... Tcnagy József Jerzy K"9ey Mister MacAreck üzletei FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY les adutokat küldjenek a cég helyzetéről, mint példá­ul a mérlegről, a hitelezők­ről, a fizetések határidejé­ről és a cég készítményének eladási módjáról. Az adatok kézhezvétele után a pénz­ember két h tét kért. hogy megismerkedjen a helyzet­tel. Ezután megérkezett Alaszkába és kérte, hogy hívják össze a vezetőségi ülést. MacAreck úr referátumá­ban részletes analízist adott a vállalat helyzetéről. A cég hibája, hogy kimondot­tan Intelekre támaszkodott. Ez tette lehetővé a nagy zu­hanást: amikor a bankok felmondták a hiteleket és megtagadták a további ki­fizetéseket. Saját erőből kel­lett volna tartalékot terem­teni. hogy a gyár túlélje a kritikus időszakot. A vezetőség ' képviselői megmagyarázták. hogy a konszern részvényesei első­sorban halászok és helyi kisemberek. A nagy töke nem érdeklődött az ilyen be­fektetés iránt, ami pedig a bankhiteleket illeti, egyedül csak a hatóság 'nyomásának engedve éltek vele. a ható­ságéval. mely érdekelt volt az iparosításban azon a te­rületen. ahol sok munkanél­küli van. Éppen ezért a ban­kok már az első alkalmat megragadták, hogy megta­gadlak a további hiteleket. MacAreck úr tudomásul vette a magyarázatot, hang­súlyozva. hogy az ő figyel­meztetésének elsősorban el­méleti jellege van. mert úgy sincs semmi lehetőség en­nek a hibának helyrehozá­sához. Mert. ha új részvé­nyeket adnának is ki, nem találnának rá vevőt a pia­con. Ki vásárolná meg az olyan cégnek a részvényét, amelyről köztudott. hogy csőd szélén áll? MacAreck vizsgálata kimutatta, hogy a vásárlók a kedvezményes ár i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents