Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

1979. jonuór 30„ kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mindig pontosan... Ezt tapasztalták a társadalmi ellenőrök \ — Mit tud elrontani? — kérdeztük Csontos Enikőt, aki egy műszak alatt 3,5 ezer gombot varr fel. — Én csak a jelölést nézem, hogy mindig pontosan oda kerüljön a gomb — válaszolta a Borsod megyei Kézműipari Vállalat kazincbarcikai koni'ckcióüzcmének dolgozója. Sál» fazeizi Eíelnilszer Szalon Január tí-i számunkban „Mint rózsához a tövis?, Diá­kok: a mezőgazdaságban” címmel összegző írás jelent, meg az iskolák által a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyához beküldött jelentések alapján az elmúlt év őszi be­takarítási munkáinak tapasz­talatairól. Ebben szóvá tettük, hogy több iskola kifogást emelt a diákok szállításának bonyodalmai, nehézségei mi­att. Többek közölt ezt irtuk: Részlet az edelényi gimná­zium jelentéséből (a Léhi ÁG-ban dolgoztak): „a ki- cs hazaszállító autóbuszok kés­tek. Előfordult, hogy a taná­rok saját autójukon vitték haza a bejáró gyerekeket”. A kazincbarcikai Ságvári Gim­názium és Szakközépiskolából ezeket írták (a Bodrogközi ÁG-ban dolgoztak): „a sátor­aljaújhelyi Volán szerződéses kötelezettségét nem teljesí­tette, öl busz helyett négyét üzemeltetett. Egy buszba hat- osztályt zsúfollak”. A cikk ezen részei ellen a Volán 3. sz. Vállalat levélben emelt kifogást. Idézet a leve­lükből: „Vállalatunk és üzem­egységeink évről évre első­rendű gazdasági és politikai feladatként kezeli az állami gazdaságok, szakszövetkeze­tek, termelőszövetkezetek be­takarítással együtt' járó sze­métszállítás igényének kielé­gítését... A cikkben írt Léhi ÁG részére IX. 1-töl X. 16-ig 4 db, a Bodrogközi ÁG ré­szére IX. 1-től X. 10-ig 5 darab autóbuszt biztosítot­tunk bérautóbuszként. A két szóban forgó állami gazdaság több bérautóbuszt tőlünk a mezőgazdasági munkákhoz nem igényelt, ha kért vol­na, úgy annak eleget tet­tünk volna. A cikk a Vo­lánt marasztalja el, konkré­tan azért, hogy az autóbu­szokat késedelmesen állította ki. Ez a megállapítás valót­lan, mellyel nem tudunk egyetérteni. Az ÁG-ok kér­déses időszakban a Volántól autóbuszokat vettek bérbe, melyre az ÁG-ok biztosítot­tak autóbuszvezetőket... Tehát ném a Volán üzemel­teti a bérleti idő alatt az autóbuszokat... Ha az érde­kelt ÁG-oknál szervezési hiányosságok voltak, ezt nem engedhetjük a Volánnak fel­róni és a nyilvánosság előtt minket elmarasztalni”. Mi hát a valóság? Ki állít igazat? Az iskolák-e, akik a jelentéseket küldték a me­gyei tanácsra, vagy a Volán? A teljesség kedvéért akkor hallgassuk meg a másik fél véleményét is. Vadász László, a Léhi Ál­lami Gazdaság királykúti gyümölcsösének telepvezetője (ebben a gyümölcsösben dol­gozlak az edelényi gimnazis­ták): — Valóban voltak ná­lunk Volán bérelt buszok. Ezek azonban a felnőtt dol­gozókat szállították. A diá­kok szállítására, ai Volán ka­zincbarcikai, ormosbányai és edelényi kirendeltségétől kü­lönjáratokat rendeltünk. Ide Királykáira szám szerint-ha­tot. Ezeken a buszokon Vo­lán-pilóták voltak és reggel, illetve délután a megrendelt időben kellett az iskola előtt, valamint a gazdaságban len­niük. SajnoS. igaz az' iskola panasza. Ezek a buszok szin­te sohasem érkeztek ponto­san. Ügy reggel, mint dél­után késtek, s ez nekünk, gazdasági dolgozóknak is mun ka szervezési gondok at okozott. Ezekért a késésekért ki más felelős, ha nem a Vo­lán? Az említett cikkben a má­sodik jelentés a sátoraljaúj­helyi Volánt marasztalta el a kevesebb autóbuszért. Nos, nem tudom a Volántól kül­dött reagáló levél aláírói, Nagy István főosztályvezető és Küblik Ferenc osztályve­zető ott voltak-e Sátoralja­újhelyen a helyszínen, Po­gány Lajos, a kazincbarcikai Ságvári Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója ugyan­is ott volt. És ő, mint a szemtanú mondja a követke­zőket: — „Szeptember 12-én, kedden és szeptember 13-án, szerdán is csak négy autó­busz jött a gyerekekért. Nem is csuklósak, és így egy busz­ba hat osztályt a szó szoros értelmében ' bepréseltünk. Ekkor én felháborodva kö­zöltem a sátoraljaújhelyi Vo­lán egyik illetékesével, hogy a szerződés be nem tartásá­ért feljelentem őket. Erre a következő naptól ott volt az öt autóbusz”. Ezek Után bevalljuk', nem értjük a Volán reagálását. Mindenesetre megkérdezzük: szerintük kit kell elmarasz­talni a történtekért? Ugyanis a buszok késése — az edelé­nyi gimnazisták esetében —; a szerződésben vállaltnál ke­vesebb busz és az ezzel járó zsúfoltság — a barcikaiak szüretén —, sajnálatos tény marad. Hajdú Imre A brnói vásárközpontban idén is megrendezésre kerül február 21. ég 28. között a Nemzetközi Élelmiszer Sza­lon. Ez a szakvásár a KGST- országok egyik jelentős ren­dezvénye A magyar élelmi­szeripar hagyományos rész­vevői között szerepel az Ag- rimpex különböző vető- és takarmánymagvakkal, a Hun- garofruct zöldség- és gyü- mölcskonzervekkel, szárítmá. nyokkal, a Komplex élelmi­Idén február 14. és 23. kö­zött kerül megrendezésre Moszkvában a számítástech­nikai vásár. Hazánkat a llungexpo szervezésében a Labor Műszeripari Művek és a Metrimpex Külkereskedel­mi Vállalat képviseli., A bemutató célja: a szak­embereket. informálni a leg­szeripat'i gépekkel, a Monim- pex szeszes italokkal, édesség­gel. paprikával, virágokkal, a Terimpex pedig készétellion- zervekkel, tartósított húsáru­val. tejtermékekkel. A kiállítás szervezését a Hungexpo végzi. Célja a ma­gyar élelmiszeripar termelé­sének és fejlődésének bemu­tatása és az iparág szerepé­nek demonstrálása a KGST integrációjában. modernebb műszaki-tudomá­nyos információt gyűjtő, fel­dolgozó, tároló és kiadó auto­matizált rendszerekről. A vásárt a moszkvai kiállí­tási területen, a Szokolnyiki parkban rendezik meg, kife­jezetten a szakemberek ré­szére. a nagyközönség kizárá­sával. Magyar részvétel a moszkvai számítástechnikai vásáron ellenére sem akarják az alaszkai árut vásárolni. Mi­ért? A konzerves dobozo­kon az igazságnak megfele­lő felirat van, hogy lazac- kunzervet tartalmaz. A do­boz kinyitása után a vevő fehér húst lát, pedig min­denki tudja, hogy a lazac húsa rózsaszín. Így tehát a vevő úgy érzi. hogy becsap­ták, mert igazi lazac helyett másféle halat adtak el neki, rosszabbat, valószínűen ton­halat. A konzerv ugyanolyan ízletes, mint a rózsaszínű lazac, de a vevő elhatároz­ta. nem vásárol többet an­nak a cégnek a termékéből, amelyik rászedte. Bizonyít­ja ezt az is, hogy az ára sokkal alacsonyabb, mint a rózsaszínű lazackonzervé. A vevő tudja, hegy a lazac az egyik legdrágább hal. Ép­pen ezért nem hisz abban a cégben, amelyik oly olcsón adja el az igazi lazacot. A beszéd . után MacAreck úr a következő javaslatot tette: 1. A cég vezetősége hat hónapig teljhatalommal ru­házza fel, 2. az új igazgatónak joga lesz saját ár- és eladási po­litikát folytatnia, és joga lesz kivonni a már az üz­letben levő árut is, 3. az ideiglenes vezető megszerzi a megfelelő esz­közöket a termelés fenntar­tása érdekében. 4. fenntartja magának azt a -ogot. hogy olyan reklám­ba 'árától folytasson, ame­lyet jónak' és szükségesnek vél. hogy á cég áruját a pia- vau bevezesse, 5. MacAreck úr három évig megkapja a jelenlegi ár és az általa megállapí­tott ár közötti különbség fe­lét, 8. ' MacAreck úr teljes anyagi felelősségei vállal mindén cselekedetéért a hat hónap alatt, amíg egy sze­mélyben vezeti a céget. A cég vezetősége hosszú vita után elfogadta a felté­teleket. Tulajdonképpen nem volt más választásuk. Mégis, amikor látták a megbízott igazgató első hú­zásait. akik arra szavaztak, hogy adják kezére a céget, sajnálták lép'süket.'Ezek az első utasítások furcsák vol­tak. MacAreck úr minde­nekelőtt kivonta a forga­lomból a konzervet és áron alul eladta egy dél-amerikai cégnek. Megparancsolta azt is, hogy makulatúrának ad­janak el minden régi fel­iratos csomagolópapírt. He­lyettük másokat rendelt, a legjobb grafikusoknál. Az új csomagolópapíron nagy be­tűkkel az állt: „Fehér la­zac”. aztán egy stilizált la­zac. amint a vízesés előtt a magasba szökken. Még az eddigi formáját, is megvál­toztatta a doboznak. Az .új drágább volt. de sokkal szebb. EH követően a New York-i tőkés megparancsolta, hogy a maximumra fokozzák a termelést. Mégsem adtak el egyetlen dobozzal sem. Mind a gyár raktárába került, és onnan küldték a saját nagy­kereskedelmi üzletükbe, amely minden állam fővá­rosában és nagyobb város­ban volt. A cég vezetősége és a . felügyelő bizottság tag­jai kénytelenek voltak elis­merni, hogy szó ami szó, ennek a „diktátornak” nem rossz a fantáziája. Nem számolt a költségekkel sem. Bár sem a hal, sem az íz, látszatra semmit sem válto­zott, ez az elegáns csomago­lás sokkal tetszetősebbé telte. Végül, amikor már ele­gendőt gyártottak, elliövfet- kezett az új vezető utolsó csapása. Hatalmas reklámot csaptuk a napilapokban és az időszaki kiadványokban, a rádióban és a televízió­ban, a h'irdetöoszlopolion és az autóbuszokon. Speciális játékokat — kis fehér laza­cokat — osztogattak a gye­rekeknek ingyen az üzletek­ben és az áruházakban — és mindegyiken ez a jelmon­dat volt: „A mi lazacunk a legjobb. mert sohasem vörösödül!" E gigantikus reklámhadjá­rat megkezdésének napján á fehérlazacos dobozok, meg­jelentek minden élelmiszer- üzletben. Az ára sokkul ma­gasabb volt. mint a cég ré­gebbi terméke. Sőt, maga­sabb volt a konkurrens cég termékénél is. Az eredményre nem kellett sokáig várni. Két héttel ké­sőbb a körzeti nagykereskedel­mi vállalatok új szállítmányo­kat kérlek. A raktárak ha­mar kiürültek. A gyár há­rom műszakban kezdett dol­gozni. Egész Alaszkában felvásárolták a halat és speciális prémiumokat álla­pitoltak meg a halászoknak, akik a legjobb eredménye­ket érték el. Igaz, a reklám­akciót kissé csökkentették, de továbbra is mindenütt le­hetett találkozni ezzel a fel­irattal: „A mi lazacunk a legjobb, mert sohasem vörö­södül!” í A konkurrens cégek kö­vetelték a levételét. Más cé­gek véleménye szerint ez a mondat a vevőben azt az érzést keltette, hogy a többi lazac húsa is fehér, csak a feldolgozás alatt nyer kü­lönös színt. Ezért ezt „becs­telen konkurrenciának” ne­vezték. Az Egyesült Álla­mokban az ilyesmit nagyon szigorúan pénzbírsággal bün­tetik. Mister MacAreck határo­zottan visszautasította a kon­kurrens cég követelését, hogy hagyja abba eddigi reklámtevékenységét. Hosz- szan tartó pereskedésre ke­rült sor. ami az alaszkai gyár győzelmével ért véget. Az ügyvédei bebizonyítot­ták. hogy ezek a szavak: „sohasem vörösödül”, nem jelenti azt. hogy más cégek termékei rosszak. Az ügyes halbiológusok megállapítot­ták. hogy mielőtt a kis la­zacok elérnék a megfelelő nagyságot, ugyanolyan fe­hér a húsuk, mint más ha­laknak. Csak akkor lesz ró­zsaszínű, ha meghaladta a7f a bizonyos nagyságot. És éppen eddig az időszakig — bizonyították a1 védők —vo­natkozik a jelszó „a mi lar zaeunk a legjobb, mert so­hasem vörösödül”, tgv a cég felmentő ítéletet kapott és elutasították a konkurrencia által követelt kártérítést. (Folyta tjük) Esti epizód a miskolci 1-Iági étteremben: Kék köpenyes, idős hölgy — a ruhatáros — sorra jár­ja az asztalokat és sorra fi­gyelmezteti a vendégeket a feliratra, amely szerint a ru­határ kötelező. Sokan ódz­kodnak a kabát átadásától, ám végül is beadják dereku­kat. mert az illető hölgy fel­világosítja őket arról, hogy ez egy másodosztályú hely, s mint ilyenben, nem illendő csak úgy. panyókára. vagy a szék karfájára vetett kabá­tokkal üldögélni. A vendég ezután más szol­gáltatások igénybevételére is kedvet kap. de a mellékhe­lyiség ajtajának kinyitása után visszaretten a látvány­tól. — Ruhatárosnő van. taka­rító nincs — sajnálkozik az üzletvezető. Pontrendszerben Fenti epizódunkkal nem a Miskolci Vendéglátóipari Vál­lalaton kívánjuk elverni a port. Az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség ellenőrei az elmúlt év utolsó két hónap­jában megtartott Vizsgálat uk­kor náluk szerezték a leg­több pozitív tapasztalatot. Csupán egy, a megyénkben, — de így van ez országosan is —, jellemző helyzetet aka­runk érzékeltetni. Mielőtt azonban beszámolnánk ta­pasztalataikról, intézkedéseik­ről, megemlítünk néhány fon­tosabb ismérvet, amelynek alapján kategorizálják, azaz osztályba sorolják a vendég­látóhelyeket. Az illetékes vállalatok ezt egy miniszteri rendelet értel­mében bonyolult, összetett pontrendszer alapján hajtják végre. Egy-egy kategóriában minimumok és maximumok szerepelnek, s így fordulhat elő, hogy eltérő felszereltség­gel, kínálattal és felszolgálás­sal azonos osztályú legyen két egység. Sőt, az 1972-ben kiadott rendelet lehetővé te­szi. — természetesen szigorú kritériumok alapján —, tal­ponállók, borpoharazók ma­gasabb besorolását. Például II. osztályú Miskolcon a Bú­za. téri „Boris” vagy a Tokaj étterem minőségi poharazója. A felügyelő hatóságok rend­szeresen ellenőrzik a besoro­lást, felhívják a figyelmet a hibákra, s ha azokat a meg­adott határidőn belül nem szüntetik meg. kezdeményez­hetik a működési engedély visszavonását. Formaruha, étkészlet A legalacsonyabb besoro­lásnál a IV. osztálynál öt fő kritériumot határoztak meg. Ez a szám az I. osztályig az ötszörösére emelkedik. Ma­radva a második kategóriá­nál. a konyha és az eladótér tisztasága mellett., követel­mény még a felszolgálók egy­séges formaruhája, a porce­lán étkészlet és a rozsdamen­tes evőeszköz is. A kereskedelmi felügyelő­ség ellenőrei a járási hivata­lok és a városi tanácsok szakigazgatási dolgozóival együtt, a Borsodi Vendégi á- tóipari Vállalat, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat egy­ségeit és 28 áfész-üzletet, 11. termelőszövetkezeti vendég­látóhelyet kerestek fel. A legtöbb kifogást — mint már említettük — a mellékhelyi­ségek állapota ellen emelték. Hiányzott az egészségügyi papír, a mosdóból a szappan, a tükör, a piperepolc, sőt né­hány egységben még kézmo­sásra sem volt lehetőség. Ke­vesen tudják: ártájékoztatót: minden üzletben kötelesek a vendégek rendelkezésére bo­csátani. Ez lehet étlap, ital­lap, vagy pedig kifüggesztett árlap. A vizsgált egységek egyharmadában nem találtak ilyet, s ez már nemcsak el­lentétben van az előírások­kal, hanem sérti a fogyasztók érdekeit is. Az ellenőrök gyakran találtak hibát azt épületek külsejében. Az el­használt, rongálódott cégtáb­lák nemcsak rossz reklámot, cégért jelentenek, hanem ká­rosan befolyásolják a város, a falu képét is. Bár az egyik legfőbb kö­vetelmény a tisztaság, az el­lenőrök mégis találkoztak el­hanyagolt konyhákkal, étter­mekkel. A borsodi vendéglá­tó néhány üzletében pedig ésszerűtlen takarékosságként régi söröscímkén. csomagoló­papíron számolták ki a ven­dég fogyasztását. Gyakori szabálytalanság volt még, hogy a II. osztályú üzletek­ben alumínium kávéskanalat, poháralátétet, préselt poha­rakat használtak. A nagyító alá vett 78 étte­remből. presszóból, talponál­lóból végül is majd’ 30 szá­zalék nem felelt meg osztá­lyos fokozatának. Egyetlen jelentkező — A hibák többsége a ve­zetők, s a dolgozók nemtörő­dömségéből adódik — mond­ta Abuczki József, a kereske­delmi felügyelőség vezetője. Üjra, s újra minden évben visszatérő gondokkal találko­zunk, s ezért úgy gondoljuk, hogy már csalt egyre emel­kedő bírságokkal, esetleg büntetőjogi felelősségre vo­nással segíthetünk. Kérjük vendégeinket is, amennyiben mulasztást vesznek észre, je­lezzék azt azonnal az üzlet­vezetőnek, a vállalat vezetői­nek, de panaszukkal közvet­lenül hozzánk is fordulhat­nak. A vizsgálat „eredménye­ként” kilenc üzletvezetőre, il­letve a szabályok ellen vétő dolgozóra összesen 12 ezer forint bírság kiszabását ja­vasoltuk. A Magyar Nemzet utolsó oldalán napok óta közölnek egy hirdetést, amelyben az Európa Szálloda mellékhelyi­ségeinek tisztántartására ta­karító kisiparost keresnek. A mellékhelyiségek takarításá­nak megoldására megyénk­ben is történtek hasonló kí­sérletek. Bárki végezhetne ilyen tevékenységet, hiszen az iparengedély soron kívül megkapható. Jelentkező azonban évek óta csak egyetlen akadt. Ma már senki sem kíván ilyen áron — nem is olyan ala­csony — jövedelemre szert tenni. Udvardy József Uj csavarfajta (Ingáról Elsősorban az élelmiszer- és a vegyipar számára lesz igen kelendő az a nagyszilárdsá­gú, korrózióálló csavarfajta, amelynek kísérleti gyártását most kezdték meg a Csavar­ipari Vállalat Ongai Üzemé­ben. Az új acélfajta a savak­nak és a korróziónak tökéle­tesen ellenáll, szilárdsága pe­dig lényegesen magasabb, mint a jelenleg ismert acél­fajtáké. A Borsod megyei üzemben az idén kialakítják az új ter_ ■mék gyártási feltételeit, és várhatóan mintegy tizenöt— húszezer darabot készítenek belőle egy exportra kerülő gépsor számára. Még egyszer a Élői őszi munkájáról

Next

/
Thumbnails
Contents