Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-30 / 24. szám
1979. jonuór 30„ kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Mindig pontosan... Ezt tapasztalták a társadalmi ellenőrök \ — Mit tud elrontani? — kérdeztük Csontos Enikőt, aki egy műszak alatt 3,5 ezer gombot varr fel. — Én csak a jelölést nézem, hogy mindig pontosan oda kerüljön a gomb — válaszolta a Borsod megyei Kézműipari Vállalat kazincbarcikai koni'ckcióüzcmének dolgozója. Sál» fazeizi Eíelnilszer Szalon Január tí-i számunkban „Mint rózsához a tövis?, Diákok: a mezőgazdaságban” címmel összegző írás jelent, meg az iskolák által a megyei tanács művelődésügyi osztályához beküldött jelentések alapján az elmúlt év őszi betakarítási munkáinak tapasztalatairól. Ebben szóvá tettük, hogy több iskola kifogást emelt a diákok szállításának bonyodalmai, nehézségei miatt. Többek közölt ezt irtuk: Részlet az edelényi gimnázium jelentéséből (a Léhi ÁG-ban dolgoztak): „a ki- cs hazaszállító autóbuszok késtek. Előfordult, hogy a tanárok saját autójukon vitték haza a bejáró gyerekeket”. A kazincbarcikai Ságvári Gimnázium és Szakközépiskolából ezeket írták (a Bodrogközi ÁG-ban dolgoztak): „a sátoraljaújhelyi Volán szerződéses kötelezettségét nem teljesítette, öl busz helyett négyét üzemeltetett. Egy buszba hat- osztályt zsúfollak”. A cikk ezen részei ellen a Volán 3. sz. Vállalat levélben emelt kifogást. Idézet a levelükből: „Vállalatunk és üzemegységeink évről évre elsőrendű gazdasági és politikai feladatként kezeli az állami gazdaságok, szakszövetkezetek, termelőszövetkezetek betakarítással együtt' járó szemétszállítás igényének kielégítését... A cikkben írt Léhi ÁG részére IX. 1-töl X. 16-ig 4 db, a Bodrogközi ÁG részére IX. 1-től X. 10-ig 5 darab autóbuszt biztosítottunk bérautóbuszként. A két szóban forgó állami gazdaság több bérautóbuszt tőlünk a mezőgazdasági munkákhoz nem igényelt, ha kért volna, úgy annak eleget tettünk volna. A cikk a Volánt marasztalja el, konkrétan azért, hogy az autóbuszokat késedelmesen állította ki. Ez a megállapítás valótlan, mellyel nem tudunk egyetérteni. Az ÁG-ok kérdéses időszakban a Volántól autóbuszokat vettek bérbe, melyre az ÁG-ok biztosítottak autóbuszvezetőket... Tehát ném a Volán üzemelteti a bérleti idő alatt az autóbuszokat... Ha az érdekelt ÁG-oknál szervezési hiányosságok voltak, ezt nem engedhetjük a Volánnak felróni és a nyilvánosság előtt minket elmarasztalni”. Mi hát a valóság? Ki állít igazat? Az iskolák-e, akik a jelentéseket küldték a megyei tanácsra, vagy a Volán? A teljesség kedvéért akkor hallgassuk meg a másik fél véleményét is. Vadász László, a Léhi Állami Gazdaság királykúti gyümölcsösének telepvezetője (ebben a gyümölcsösben dolgozlak az edelényi gimnazisták): — Valóban voltak nálunk Volán bérelt buszok. Ezek azonban a felnőtt dolgozókat szállították. A diákok szállítására, ai Volán kazincbarcikai, ormosbányai és edelényi kirendeltségétől különjáratokat rendeltünk. Ide Királykáira szám szerint-hatot. Ezeken a buszokon Volán-pilóták voltak és reggel, illetve délután a megrendelt időben kellett az iskola előtt, valamint a gazdaságban lenniük. SajnoS. igaz az' iskola panasza. Ezek a buszok szinte sohasem érkeztek pontosan. Ügy reggel, mint délután késtek, s ez nekünk, gazdasági dolgozóknak is mun ka szervezési gondok at okozott. Ezekért a késésekért ki más felelős, ha nem a Volán? Az említett cikkben a második jelentés a sátoraljaújhelyi Volánt marasztalta el a kevesebb autóbuszért. Nos, nem tudom a Volántól küldött reagáló levél aláírói, Nagy István főosztályvezető és Küblik Ferenc osztályvezető ott voltak-e Sátoraljaújhelyen a helyszínen, Pogány Lajos, a kazincbarcikai Ságvári Gimnázium és Szak- középiskola igazgatója ugyanis ott volt. És ő, mint a szemtanú mondja a következőket: — „Szeptember 12-én, kedden és szeptember 13-án, szerdán is csak négy autóbusz jött a gyerekekért. Nem is csuklósak, és így egy buszba hat osztályt a szó szoros értelmében ' bepréseltünk. Ekkor én felháborodva közöltem a sátoraljaújhelyi Volán egyik illetékesével, hogy a szerződés be nem tartásáért feljelentem őket. Erre a következő naptól ott volt az öt autóbusz”. Ezek Után bevalljuk', nem értjük a Volán reagálását. Mindenesetre megkérdezzük: szerintük kit kell elmarasztalni a történtekért? Ugyanis a buszok késése — az edelényi gimnazisták esetében —; a szerződésben vállaltnál kevesebb busz és az ezzel járó zsúfoltság — a barcikaiak szüretén —, sajnálatos tény marad. Hajdú Imre A brnói vásárközpontban idén is megrendezésre kerül február 21. ég 28. között a Nemzetközi Élelmiszer Szalon. Ez a szakvásár a KGST- országok egyik jelentős rendezvénye A magyar élelmiszeripar hagyományos részvevői között szerepel az Ag- rimpex különböző vető- és takarmánymagvakkal, a Hun- garofruct zöldség- és gyü- mölcskonzervekkel, szárítmá. nyokkal, a Komplex élelmiIdén február 14. és 23. között kerül megrendezésre Moszkvában a számítástechnikai vásár. Hazánkat a llungexpo szervezésében a Labor Műszeripari Művek és a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat képviseli., A bemutató célja: a szakembereket. informálni a legszeripat'i gépekkel, a Monim- pex szeszes italokkal, édességgel. paprikával, virágokkal, a Terimpex pedig készétellion- zervekkel, tartósított húsáruval. tejtermékekkel. A kiállítás szervezését a Hungexpo végzi. Célja a magyar élelmiszeripar termelésének és fejlődésének bemutatása és az iparág szerepének demonstrálása a KGST integrációjában. modernebb műszaki-tudományos információt gyűjtő, feldolgozó, tároló és kiadó automatizált rendszerekről. A vásárt a moszkvai kiállítási területen, a Szokolnyiki parkban rendezik meg, kifejezetten a szakemberek részére. a nagyközönség kizárásával. Magyar részvétel a moszkvai számítástechnikai vásáron ellenére sem akarják az alaszkai árut vásárolni. Miért? A konzerves dobozokon az igazságnak megfelelő felirat van, hogy lazac- kunzervet tartalmaz. A doboz kinyitása után a vevő fehér húst lát, pedig mindenki tudja, hogy a lazac húsa rózsaszín. Így tehát a vevő úgy érzi. hogy becsapták, mert igazi lazac helyett másféle halat adtak el neki, rosszabbat, valószínűen tonhalat. A konzerv ugyanolyan ízletes, mint a rózsaszínű lazac, de a vevő elhatározta. nem vásárol többet annak a cégnek a termékéből, amelyik rászedte. Bizonyítja ezt az is, hogy az ára sokkal alacsonyabb, mint a rózsaszínű lazackonzervé. A vevő tudja, hegy a lazac az egyik legdrágább hal. Éppen ezért nem hisz abban a cégben, amelyik oly olcsón adja el az igazi lazacot. A beszéd . után MacAreck úr a következő javaslatot tette: 1. A cég vezetősége hat hónapig teljhatalommal ruházza fel, 2. az új igazgatónak joga lesz saját ár- és eladási politikát folytatnia, és joga lesz kivonni a már az üzletben levő árut is, 3. az ideiglenes vezető megszerzi a megfelelő eszközöket a termelés fenntartása érdekében. 4. fenntartja magának azt a -ogot. hogy olyan reklámba 'árától folytasson, amelyet jónak' és szükségesnek vél. hogy á cég áruját a pia- vau bevezesse, 5. MacAreck úr három évig megkapja a jelenlegi ár és az általa megállapított ár közötti különbség felét, 8. ' MacAreck úr teljes anyagi felelősségei vállal mindén cselekedetéért a hat hónap alatt, amíg egy személyben vezeti a céget. A cég vezetősége hosszú vita után elfogadta a feltételeket. Tulajdonképpen nem volt más választásuk. Mégis, amikor látták a megbízott igazgató első húzásait. akik arra szavaztak, hogy adják kezére a céget, sajnálták lép'süket.'Ezek az első utasítások furcsák voltak. MacAreck úr mindenekelőtt kivonta a forgalomból a konzervet és áron alul eladta egy dél-amerikai cégnek. Megparancsolta azt is, hogy makulatúrának adjanak el minden régi feliratos csomagolópapírt. Helyettük másokat rendelt, a legjobb grafikusoknál. Az új csomagolópapíron nagy betűkkel az állt: „Fehér lazac”. aztán egy stilizált lazac. amint a vízesés előtt a magasba szökken. Még az eddigi formáját, is megváltoztatta a doboznak. Az .új drágább volt. de sokkal szebb. EH követően a New York-i tőkés megparancsolta, hogy a maximumra fokozzák a termelést. Mégsem adtak el egyetlen dobozzal sem. Mind a gyár raktárába került, és onnan küldték a saját nagykereskedelmi üzletükbe, amely minden állam fővárosában és nagyobb városban volt. A cég vezetősége és a . felügyelő bizottság tagjai kénytelenek voltak elismerni, hogy szó ami szó, ennek a „diktátornak” nem rossz a fantáziája. Nem számolt a költségekkel sem. Bár sem a hal, sem az íz, látszatra semmit sem változott, ez az elegáns csomagolás sokkal tetszetősebbé telte. Végül, amikor már elegendőt gyártottak, elliövfet- kezett az új vezető utolsó csapása. Hatalmas reklámot csaptuk a napilapokban és az időszaki kiadványokban, a rádióban és a televízióban, a h'irdetöoszlopolion és az autóbuszokon. Speciális játékokat — kis fehér lazacokat — osztogattak a gyerekeknek ingyen az üzletekben és az áruházakban — és mindegyiken ez a jelmondat volt: „A mi lazacunk a legjobb. mert sohasem vörösödül!" E gigantikus reklámhadjárat megkezdésének napján á fehérlazacos dobozok, megjelentek minden élelmiszer- üzletben. Az ára sokkul magasabb volt. mint a cég régebbi terméke. Sőt, magasabb volt a konkurrens cég termékénél is. Az eredményre nem kellett sokáig várni. Két héttel később a körzeti nagykereskedelmi vállalatok új szállítmányokat kérlek. A raktárak hamar kiürültek. A gyár három műszakban kezdett dolgozni. Egész Alaszkában felvásárolták a halat és speciális prémiumokat állapitoltak meg a halászoknak, akik a legjobb eredményeket érték el. Igaz, a reklámakciót kissé csökkentették, de továbbra is mindenütt lehetett találkozni ezzel a felirattal: „A mi lazacunk a legjobb, mert sohasem vörösödül!” í A konkurrens cégek követelték a levételét. Más cégek véleménye szerint ez a mondat a vevőben azt az érzést keltette, hogy a többi lazac húsa is fehér, csak a feldolgozás alatt nyer különös színt. Ezért ezt „becstelen konkurrenciának” nevezték. Az Egyesült Államokban az ilyesmit nagyon szigorúan pénzbírsággal büntetik. Mister MacAreck határozottan visszautasította a konkurrens cég követelését, hogy hagyja abba eddigi reklámtevékenységét. Hosz- szan tartó pereskedésre került sor. ami az alaszkai gyár győzelmével ért véget. Az ügyvédei bebizonyították. hogy ezek a szavak: „sohasem vörösödül”, nem jelenti azt. hogy más cégek termékei rosszak. Az ügyes halbiológusok megállapították. hogy mielőtt a kis lazacok elérnék a megfelelő nagyságot, ugyanolyan fehér a húsuk, mint más halaknak. Csak akkor lesz rózsaszínű, ha meghaladta a7f a bizonyos nagyságot. És éppen eddig az időszakig — bizonyították a1 védők —vonatkozik a jelszó „a mi lar zaeunk a legjobb, mert sohasem vörösödül”, tgv a cég felmentő ítéletet kapott és elutasították a konkurrencia által követelt kártérítést. (Folyta tjük) Esti epizód a miskolci 1-Iági étteremben: Kék köpenyes, idős hölgy — a ruhatáros — sorra járja az asztalokat és sorra figyelmezteti a vendégeket a feliratra, amely szerint a ruhatár kötelező. Sokan ódzkodnak a kabát átadásától, ám végül is beadják derekukat. mert az illető hölgy felvilágosítja őket arról, hogy ez egy másodosztályú hely, s mint ilyenben, nem illendő csak úgy. panyókára. vagy a szék karfájára vetett kabátokkal üldögélni. A vendég ezután más szolgáltatások igénybevételére is kedvet kap. de a mellékhelyiség ajtajának kinyitása után visszaretten a látványtól. — Ruhatárosnő van. takarító nincs — sajnálkozik az üzletvezető. Pontrendszerben Fenti epizódunkkal nem a Miskolci Vendéglátóipari Vállalaton kívánjuk elverni a port. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség ellenőrei az elmúlt év utolsó két hónapjában megtartott Vizsgálat ukkor náluk szerezték a legtöbb pozitív tapasztalatot. Csupán egy, a megyénkben, — de így van ez országosan is —, jellemző helyzetet akarunk érzékeltetni. Mielőtt azonban beszámolnánk tapasztalataikról, intézkedéseikről, megemlítünk néhány fontosabb ismérvet, amelynek alapján kategorizálják, azaz osztályba sorolják a vendéglátóhelyeket. Az illetékes vállalatok ezt egy miniszteri rendelet értelmében bonyolult, összetett pontrendszer alapján hajtják végre. Egy-egy kategóriában minimumok és maximumok szerepelnek, s így fordulhat elő, hogy eltérő felszereltséggel, kínálattal és felszolgálással azonos osztályú legyen két egység. Sőt, az 1972-ben kiadott rendelet lehetővé teszi. — természetesen szigorú kritériumok alapján —, talponállók, borpoharazók magasabb besorolását. Például II. osztályú Miskolcon a Búza. téri „Boris” vagy a Tokaj étterem minőségi poharazója. A felügyelő hatóságok rendszeresen ellenőrzik a besorolást, felhívják a figyelmet a hibákra, s ha azokat a megadott határidőn belül nem szüntetik meg. kezdeményezhetik a működési engedély visszavonását. Formaruha, étkészlet A legalacsonyabb besorolásnál a IV. osztálynál öt fő kritériumot határoztak meg. Ez a szám az I. osztályig az ötszörösére emelkedik. Maradva a második kategóriánál. a konyha és az eladótér tisztasága mellett., követelmény még a felszolgálók egységes formaruhája, a porcelán étkészlet és a rozsdamentes evőeszköz is. A kereskedelmi felügyelőség ellenőrei a járási hivatalok és a városi tanácsok szakigazgatási dolgozóival együtt, a Borsodi Vendégi á- tóipari Vállalat, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat egységeit és 28 áfész-üzletet, 11. termelőszövetkezeti vendéglátóhelyet kerestek fel. A legtöbb kifogást — mint már említettük — a mellékhelyiségek állapota ellen emelték. Hiányzott az egészségügyi papír, a mosdóból a szappan, a tükör, a piperepolc, sőt néhány egységben még kézmosásra sem volt lehetőség. Kevesen tudják: ártájékoztatót: minden üzletben kötelesek a vendégek rendelkezésére bocsátani. Ez lehet étlap, itallap, vagy pedig kifüggesztett árlap. A vizsgált egységek egyharmadában nem találtak ilyet, s ez már nemcsak ellentétben van az előírásokkal, hanem sérti a fogyasztók érdekeit is. Az ellenőrök gyakran találtak hibát azt épületek külsejében. Az elhasznált, rongálódott cégtáblák nemcsak rossz reklámot, cégért jelentenek, hanem károsan befolyásolják a város, a falu képét is. Bár az egyik legfőbb követelmény a tisztaság, az ellenőrök mégis találkoztak elhanyagolt konyhákkal, éttermekkel. A borsodi vendéglátó néhány üzletében pedig ésszerűtlen takarékosságként régi söröscímkén. csomagolópapíron számolták ki a vendég fogyasztását. Gyakori szabálytalanság volt még, hogy a II. osztályú üzletekben alumínium kávéskanalat, poháralátétet, préselt poharakat használtak. A nagyító alá vett 78 étteremből. presszóból, talponállóból végül is majd’ 30 százalék nem felelt meg osztályos fokozatának. Egyetlen jelentkező — A hibák többsége a vezetők, s a dolgozók nemtörődömségéből adódik — mondta Abuczki József, a kereskedelmi felügyelőség vezetője. Üjra, s újra minden évben visszatérő gondokkal találkozunk, s ezért úgy gondoljuk, hogy már csalt egyre emelkedő bírságokkal, esetleg büntetőjogi felelősségre vonással segíthetünk. Kérjük vendégeinket is, amennyiben mulasztást vesznek észre, jelezzék azt azonnal az üzletvezetőnek, a vállalat vezetőinek, de panaszukkal közvetlenül hozzánk is fordulhatnak. A vizsgálat „eredményeként” kilenc üzletvezetőre, illetve a szabályok ellen vétő dolgozóra összesen 12 ezer forint bírság kiszabását javasoltuk. A Magyar Nemzet utolsó oldalán napok óta közölnek egy hirdetést, amelyben az Európa Szálloda mellékhelyiségeinek tisztántartására takarító kisiparost keresnek. A mellékhelyiségek takarításának megoldására megyénkben is történtek hasonló kísérletek. Bárki végezhetne ilyen tevékenységet, hiszen az iparengedély soron kívül megkapható. Jelentkező azonban évek óta csak egyetlen akadt. Ma már senki sem kíván ilyen áron — nem is olyan alacsony — jövedelemre szert tenni. Udvardy József Uj csavarfajta (Ingáról Elsősorban az élelmiszer- és a vegyipar számára lesz igen kelendő az a nagyszilárdságú, korrózióálló csavarfajta, amelynek kísérleti gyártását most kezdték meg a Csavaripari Vállalat Ongai Üzemében. Az új acélfajta a savaknak és a korróziónak tökéletesen ellenáll, szilárdsága pedig lényegesen magasabb, mint a jelenleg ismert acélfajtáké. A Borsod megyei üzemben az idén kialakítják az új ter_ ■mék gyártási feltételeit, és várhatóan mintegy tizenöt— húszezer darabot készítenek belőle egy exportra kerülő gépsor számára. Még egyszer a Élői őszi munkájáról