Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

1979. január 3., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hazánkra, s különösen Borsodra az a jellemző: erő­teljesen növekszik az ipari üzemek termelése, a különbö­ző művek szinte ontják az áruk tömegét, s ez nagyobb tempót követel a vasúti szál­lítástól is. A MÁV munkáját, a forgalom növelését leféke­zi, hogy egy sor vállalatnál nem fordítanak kellő figyel­met az áruk kirakására, a vasúti kocsik mielőbbi visz- szaadására. A Gazdasági Bizottság a be- és a kirakás ösztönzése vé­gett a 70-es évek elején fel­emelte a kocsiálláspénzt, így például 24—48 óráig visszatartott vasúti kocsiért 16 forint helyett 100, a 48 órán túl visszatartott kocsi­kért óránkénti 20-ról 200 fo­rintra növelték a kocsiállás- pénzt. Az alap kocsiállás- pénz a MÁV-nál marad, a különbözet az illetékes mi­nisztériumhoz kerül, ahon­nan, az összeg jelentős részét visszaadják a vállalatoknak a rakodás, a szállítás gépesí­tése végett. A gazdasági vezetők egy része a saját és a közösség gondjainak megoldása végett élt a lehetőséggel. Az üze­mek, szövetkezetek olyan építésekre, gépek vásárlásá­hoz kértek anyagi támoga­tást, amelyek valóban indo­koltak voltak, így a Borsod megyei Szállítási Bizottság a kérést támogatva, a pályáza­tokat — talán egy eset kivé­telével — felküldte a KSZT- hez. Ennek eredményekép­pen eddig megyénk terüle­tén 270 millió 643 ezer forin­tot fordítottak a rakodás fej­lesztésére, s ebből több mint 114 millió forintot kaptak a vállalatok a felemelt kocsiál­láspénz összegéből. A Tiszai Erőmű a fejlesz­tési alapból 10 millió forin­tot kapott a négytengelyes vagonbuktató építéséhez. (A mű nagyobb összeget tett hozzá.) Az erőműbe a me­gyéből és az ország más ré­széből naponta 4—5 ezer ton­na szén érkezik. Igaz, volt itt vagonbuktató, de az csak a kéttengelyes kocsikat „fo­gadta”. A MÁV jelentős mennyiségű négytengelyes, nagy befogadóképességű va­gonokat állított a közlekedés szolgálatába. Ilyen kocsik­ból csak kézi erővel tudták kirakni a szenet. Az erőmű a múlt év december 31-én helyezte üzembe az új va­gonbuktatóját. Ez sokszoros eredményt hozott. Nincs szükség a nehéz emberi, fi­zikai munkára, a kocsik gyor­sabban visszakerülnek a vas­úti vérkeringésbe. Anyagilag is előnyös: ez év tíz hónáp- jában a tavalyi közel 20 mil­lióval szemben egymillióra csökkent a kocsiálláspénz összege. így jóformán egy év alatt megtérült a beruházás összege. Élt a lehetőséggel a Volán 3-as számú Vállalata, .amely a rakodásfejlesztési alapból kapott 453 ezer forintból és saját hozzájárulásával a Gö- möri pályaudvari részlegé­nek a kocsik ki- és beraká­sához emelővillás targoncát, Volvo rakodógépet, s Castor gépet, a szerencsi állomáson emelővillás targoncát helye­zett üzembe. Eredményekép­pen a G.ömöri pályaudvaron a késetten kezelt kocsik ará­nya két és fél százalékkal, Szerencsen a múlt évi 34-el szemben 15,8 százalékra csök­kent a késetten kezelt kocsik száma. A késedelmesen kirakodó vállalatok' közé tartozik a TŰZ ÉP, az ÁFOR és a TVK. Több vonatkozásban a gon­dok azonosak. Itt is, ott is hiányzik a munkáskéz, az árut útba indító vállalatok nem készítenek egységrako­mányt, a terméket egyszerű­en. beöntik a kocsiba. A TVK-ban például a festék- alapanyagot, a hordós áru­kat, a lemezdobozokat kézi erővel szedik ki a‘ vagonok­ból, rakodólapra rakják, és úgy gépi erővel szállítják a raktárba. így küld árut a Szolnoki Vegyiművek, az Al­földi Szilikátüzem, az Orszá­gos Érc- és Ásványbánya Vállalat. Nagyon kívánatos az egységrakomány képzése, amely meggyorsítja a ki- és a berakást. Ez a módszer; mind jobban terjed, de vala­mi úton-módon jobban kelle­ne erre ösztönözni az árukat útba indító vállalatokat. Vannak elgondolkoztató, nyugtalanító jelenségek. Egy idő után a felemelt kocsiál­láspénz elvesztette haté­konyságát, mert az „ügyes” vállalatok beépítik a terme­lési költségekbe, s így vég­eredményben a vásárló fizeti meg a vállalat hibájának, hanyagságának, nemtörő­dömségének következménye­it. Remélhetőleg, hogy az új szabályozók ebben is rendet teremtenek, s a kocsiállás- pénz összegét leválasztják a tényleges termelési költsé­gektől. Egy sor vállalat szinte no­tóriusan késlekedik a vasúti kocsik kirakásával, kevés fi­gyelmet fordít a rakodás gé­pesítésére. A megyei szállí­tási bizottság legutóbbi ülé­sén úgy határoztak: elemzik az ilyen vállalatok munkáját, felfedik a hibák okait, oko­zóit, segítenek a hatékonyabb módszer kidolgozásában. Érthetetlen dolog, hogy a vállalatok különösebben nem is igényelnek pénzt a rako­dásfejlesztési alapból, gyéren érkeznek pályázatok, pedig van lehetőség, van pénz a fejlesztésre, rakodó-szállító­gépek, daruk beszerzésére. Tulajdonképpen önmaguk sorsát nehezítik meg, s te­remtenek olyan állapotokat, hogy a szállítást végző dol­gozók előbb-utóbb hátat for­dítanak az ilyen vállalatnak. Csorba Barnabás A MEzögÉP Vállalat szekszárdi gyárában elkészítettek a szőlő, valamint a bogyós gyümölcsöt betakarító kombájn pro­totípusát. a szőlökombájn itthon, a bogyós gyümölcs betaka­rító gép pedig a Szovjetunióban vizsgázott sikerrel a nagy­üzemi minősítő próbákon. A tapasztalatok alapján jövőre elkészül a. null-széria, 1980-tól pedig megkezdődik a. sorozat­gyártás. A képen: A szüretről visszaérkezett szőlőkombájnt átvizsgálják a szakemberek és elvégzik rajta a szükséges apróbb változtatásokat. (Folytatás az 1. oldalról) mai napon már két alka­lommal is működött és a BVK-t hét megawatt erejéig korlátozta. B. Tóth Miklós diszpé­csernek ez már nem az első munkanapja. Szilveszterkor is dolgozott, bár fél szem­mel néha a televízióra is nézhetett. — Hiába, az üzemvitel már csak ilyen terület. Aki idejön, annak számolni kell azzal, hogy itt nincs ünnep és vasárnap. A tél mindig problémákat okoz. A hideg­ben összetapad a szén. ne­hezebb a szállítás, az ürítés, gyakran van elakadás. _ És- ilyenkor nagyobb az erőmű­vel szemben támasztott igény is. A külső hőmérsékletnek megfelelően emelni kell a fűtővíz hőmérsékletét is. Ez a villamosenergia-termelés területén okoz veszteségeket. — Most maximális terhe­léssel dolgozunk — mondja. — Ez jó az erőműnek is, mert nem kell gépegysége­ket leállítani. Reméljük azonban, hogy nekünk nem kell hasonló nehézségekkel megküzdenünk. mint ami­lyenelvet a televízióban a kör­nyező országok területén lát­hattunk. Csendes hajnai a Volánná! Éjszaka van, alszik a vá­ros, de a Volán készenléti szolgálatának tagjai éber fi­gyelemmel várják a jelzése­ket. Berregnek a készülékek. — Megyaszóról jelentke­zem, a kocsi nem indul... — Sajóbábonyból jelent­kezem. Hernádinémetiből a vasúti telefonvonalon kérnek segít­séget az autóbusz beindítá­sához, hogy a dolgozók az új év első munkanapján időben a gyárba, a vállalat­hoz érjenek. így aztán négy óra tájban a Volán-telepek­ről több műhelykocsi a hi­degindítókkal nekivág a sö­tét útvonalaknak __ A Volán 3. sz. Vállalata naponta 6220 járatot indít, s ennek 67 százaléka a kü­lönböző műszakokba szállít­ja az embereket. Ehhez mérten a 6—7 autóbusz, ami­nek motorja a váratlanul beköszöntő hideg miatt nem tudott beindulni, százalékos arányban kevés, de kínlód­tak a gépkocsivezetők, nyug­talankodtak az utasok, így igazán jól jött a gyors se­gítség. A vállalatnál már decem­ber elején felkészülteit az ünnepi forgalmakra, az eset­leges hideg időre. Az utas- forgalom a sok éves átlag­hoz viszonyítva közepes, s zökkenőmentes volt. A me­gye különböző területeiről, a Miskolcra való visszaáram­lás január elsején megkez­dődött, így aznap délelőtt fokozottan figyelték a for­galmat, s 27 busz áll „beve­tésre” készen. Tegnap még a , szokásosnál többen utaztak. Ma, szerdán a diákok utaz­tatásához készülnek fel, hogy az ifjak a szülői ház­tól minden különösebb gond nélkül - bejuthassanak a kü­lönféle iskolába, tanintéze­tekhez. Megemelt terv A technológiai üzemekben, ahol egész évben megszakí­tás nélkül termelnek, az idei esztendő első munkanapja január elsejére, azaz új évre esett. — A Tiszai Vegyikom­binát legnagyobb termelő­üzemében, az olefingyárban 1979. január 1-én semmilyen fennakadás nem volt — új­ságolta Horváth Tibor gyár­vezető-helyettes, aki éppen a szokásos ellenőrzést végezte a munkahelyeken. — Az el­ső huszonnégy órában 720 tonna etilént és ennek meg­felelő propilént és piroben- zint termeltünk, amely ki­egyensúlyozott üzemmenet­nek felel meg. — Mi lett az első napi termelés sorsa? — Az etilén több mint fe­lét — 370 tonnát — csőveze­téken a szovjetunióbeli Ka­A kívülről „lakatlannak” tűnő felvonulási épület vil­lanykályhával fűtött helyisé­gében tizenhat férfi ücsö­rög. Leülnek, felállnak, ci­garettáznak, s ha motorzú- gást hallanak, megpróbálnak kinézni a mésszel telefröcs- költ ablakon. Közben be­szélgetnek. Szidják a szil­veszteri esőt, dicsérik ezt a január másodikat fagyot, szidják a rengeteg ünnepet és dicsérik az újévi töltött káposztát. Az Üt- és Vasútépítő Vál­lalat kubikos- és ácsbrigád­jával az avasi lakótelepen, a majdani 24 tantermes szak­munkásképző iskola telkén találkozunk. Amolyan kény­szerpihenő van reggel 9 óra­kor. — Minden évben így van ez az első munkanapon — mondják. — Tíz napig sza­badságon voltunk, leltárba kellett venni előtte az összes Az Özdi Kohászati Üze­mek kohó- és acélműve, és a közlekedési és szolgáltató gyáregység az ünnepek alatt is folyamatosan dolgozott. A hirtelen beállt hideg időjá­rás különösebb problémát ez idáig sem a termelésben, sem a szállításban még nem lusba szállitottuk. A Borsodi Vegyikombinátba 173 tonnát továbbítottunk ugyancsak ve­zetéken. ezáltal biztosítottuk testvérvállalatunk számára a pvc-por folyamatos gyártá­sát. A fennmaradó etilén­mennyiség itt maradt a TVK-ban, amit társüzsmünk. a polietiléngyár dolgozott fel műanyag-alapanyagnak. Horváth Tibor kérdésünk­re elmondta még, hogy a vállalat idei terve 253 ezer tonna etilén előállítását írja elő számukra. Ez a meny- nyiség 6 ezer tonnával több a műit évi előirányzatnál, s 3 ezer tonnával haladja meg a gyár névleges kapacitását. A megemelt terv teljesítése tehát minden eddiginél na­gyobb feladat elé állítja az olefinüzem munkás- és mű­szaki kollektíváját. anyagot, amit aztán beszál­lítottak a központi raktár­ba. A művezetőnk éppen az anyag miatt van távol. Min­den percben megérkezhet, őt várjuk. — ilyenkor már csak így van. Még a védőital, a for­ró tea sem érkezett meg. Pedig szükségünk lesz rá. ha kimegyünk. Jó kemény hi­deg van, de inkább ilyen legyen, mint sár. Agyagos erre a talaj, igen rossz, ha felázik. — Meddig dolgoznak itt? — November elején jöt­tünk és vagy két évig ma­radunk. Azelőtt lakóházak építkezésén dolgoztunk, előt­te meg a Hejöcsabai Cement­gyárat építettük. — Teljesítménybérben dol­goznak a brigádok. Nem bosszantó ez a tétlenség? — Egyhamar bepótoljuk mi ezt. Hajtós a társaság. okozott. Már a múlt év vé­gén is gondot jelentett vi­szont, hogy a szükségesnél jóval kevesebb ócskavasat szállított a Kohászati Alap­anyagellátó Vállalat. Az acél- termeléshez nélkülözhetetlen hulladékvas hiánya tegnap is zökkenőket öltözött; a ke­mencék „várakoztak” — ahogy az olvasztárok el­mondták. A pódiumon — amelynek az egyik oldala teljesen nyitott — az acél­gyártók elég mostoha körül­mények között dolgoznak, hiszen az egyik oldalról a kemencék ontják a hőt, a másik oldalon pedig a hi­degnek vannak kitéve. Ter­mészetesen megfelelő téli munkaruhával vannak' ellát­va és forró teát is kapnak. Épül a Búza téri aluljáró A hideg sem akadályozza a Búza téri aluljáró építőit. Ké­pünkön: Szűcs Mihály és Luez Mihály ácsbrigádja. Szabados György felv. Az ünnepek alatt viszony­lag enyhébb volt az időjá­rás, azonban az új év cson­tokba hasító hideget hozott. A lakások távfűtése örökzöld téma. Január 2-től egy új vállalat hivatott megoldani megyeszerte a távhőszolgál­tatást. A Miskolci Ingatlan- kezelő Vállalat távhőszolgál- tató főosztályából egy na­gyobb egységet hoztak létre. Az ünnepek után a Borsod megyei Távhőszolgáltató Vállalathoz komolyabb pa­nasz nem érkezett be. Ugjranazok a szakemberek végzik a távfűtési tevékeny­séget, mint korábban, így az átállás miatt zavarok nem A MÁV Miskolci Igazga­tósága felkészült az ünnepi csúcsforgalomra. A korábbi napi 180 helyett 200 sze­mélyszállító vonat érkezett a Tiszai pályaudvarra, vagy innen indult tovább. Az új év első napján igen nagy volt Miskolc felé az áram­lás, s az utasok egy része továbbhaladt Budapest irá­nyába. Tegnap reggel meg­telt utasokkal a Zemplén- expressz, a gyors, valamint a mentesítő gyorsvonat is. A menetrendszerűséggel nem volt különösebb baj, mind­össze a Krakowia késett a lengyelországi nagy hóviha­rok miatt 150 percet. Me­gyénk területén Hidasnéme­tiből jeleztek kisebb hóesést. Ma az utasforgalom a szo­kásos hétköznapi lesz, kivé­ve a diákokat. Az iskolákba következhetnek be. Igyekez­nek a jövőben is panaszmen­tesen dolgozni, hogy me­gyénk távfűtése az egyre hi­degebb időben is egyenletes legyen. A miskolci városi fűtőmű­ben ottjártunkkor elmond­ták, hogy a meteorológiai előrejelzések szerint szabá­lyozzák a gerincvezetékekbe jutó víz hőmérsékletét. Mis­kolcon azonban a lakások­ban tehát, ahol távfűtés van, várhatóan egyenletes mele­get biztosítanak a vállalat dolgozói, s a szokatlanul hi­deg időjárás ellenére sem csökken a lakásokban a hő­mérséklet. utazó diákok számára men­tesítő vonatokat nem indíta­nak útba, de a szerelvénye­ket egy-két rákapcsolt ko­csival megerősítik. Az igazgatóság dolgozói számolnak az időjárás zord­ra válásával. Éppen ezért, minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a sze­mélyvonatok fűtésére, vilá­gítására. Miskolcon erőtelje­sen működtetik a villamos­mozdony vontatása szerelvé­nyek előfűtő gépeit, s ellen­őrzik, hogy a fűtött szerel­vények szolgálják az utasok kényelmét. Felkészültek az esetleges hóakadályok meg­szüntetésére, és gondoskod­nak a váltók állandó tisztén tartásáról, hogy a biztosító berendezések hibamentesen működhessenek. „Bégetö” exportszállítmány A magyar mezőgazdaság külföldön legkeresettebb ter­mékei közé tartozott az el­múlt évben a bárányhús. Az idén várhatóan még több lesz a „bégető” exportszál­lítmány. s ebből jelentős részt vállalnak megyénk fej­lődő nagyüzemi juhászatai. A bárányexport a legzordabb téli hónapokban sem szüne­tel. Az elmúlt év utolsó „bé­gető” exportszállítmányai de­cember 28-án indultak el megyénkből Olaszországba. Három vagon pecsenyebá­rány a Léhi Állami Gazda­ságból, öt vagon a Mező- nagymihályi Állami Gazda­ságból, egy kamionnyi bá­rány pedig a selyebi terme­lőszövetkezetből. 1979 első exportbárányait az év első munkanapján, tegnap „gyűj­tötték” össze a környező ju- hászatokból a mezőcsáti és az encsi vasútállomásra. In­nen indítják őket útnak ma, szerdán vagonokban a kons- tancai kikötő felé, ahonnan hajóval teszik meg az utat valamelyik libanoni kikö­tőié Munkában a mükotlósok Barmen nyíre is tombol a tél, a szikszói Béke Tsz „csibegyárában”, a baromfi- keltetőben most sem szüne­tel a „termelés”. Az év utol­só hetében 28 000 darab, teg­nap, az év első munkanap­ján 40 000 darab tenyész­tojást raklak be a keltető­gépekbe. A „mükotlósok” alól az első idei csibék janu­ár közepén fognak kikelni. Nagy hidegben, fűthető jár­művekben teszik majd meg az utat a pecsenyecsirkét hizlaló nagyüzemekbe. Évkezdés a melegedőben Hulladékvasra van szükség Az új év első munkanapján Egyenletes a távfűtés Késett a Krakowia

Next

/
Thumbnails
Contents