Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
tb^AK-MAGYARGRSZAG 4 1979. január 27., szombat A kiállítás néhány szép darabja Kiállítás Sárospatakon A zempléni üveghuták művészete A közelmúltban a. sárospataki iíatvoczi Múzeum délnyugati lermeiDen egy.iau- szaitos kiállítás nyitt meg Zempléni utíegniUail művészété címen. A tárlókban egyedülálló gyűjteményt láthatunk az egykori Rakóczi- uradalomhoz tartózó í egeci üveghuták termékeinek impozáns darabjaiból. A gyűjtést a hatvanas években a Rákóczi Múzeum igazgatója, Balassa Iván megbízásából Takács Bála, a Sárospataki Kollégium Tudományos Gyűjtemények volt munkatársa vegezte. Az anyaggyűjtő munkát ipartörténeti, levéltári kutatás követte, amelynek eredményeként 1966-ban megjelent A Zempléni-hegység üveghutái címen a téma teljes körű tudományos feldolgozása. A huták történetét ebből a műből ismerjük. A gyűjtemény fejlesztése, a helyszíni gyűjtés ma már szinte lehetetlen. Ezért mondhatjuk, hogy a zempléni huták művészetének történelmi és tárgyi emlékei valóban az utolsó órában kerültek közgyűjteménybe. Az első üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította, valószínűleg a mai Öhután. A lengyel származású Hutnik Tamással kötött bérleti szerződést az üzemeltetésre, a szabadságharc ideje alatt a regéci huta bekapcsolódott azon ipari üzemek termelésébe, amelyek a katonaság ellátásának nélkülözhetetlen forrásai voltak. Az üveggyártáshoz szükséges fa elfogyása után’ 1758-ban Üjhutára, majd 1849-ben Középhutára telepítették át az üzemet, ahol 1916-ig működött. A regéci huták XVII. századbeli és XVIII. sz. eleji készítményeiből semmi nem maradt ránk ép állapotban. Az összeírásokból derül ki, hogy fő termékei az ablakok üvegezéséhez szükséges üvegtányérok, kristálykárikák és parasztkarikák voltak. A Rákóczi-vár ásatásainál előkerült. töredékek mind kör- alakúak voltak. Általában közhasználatú. közönséges öblösüvegeket gyártottak. A XVTIJ. századi darabok, pálinkás és boros palackok, butéliák mind parasztházakból kerültek elő. A műhely vásárlóközönségét a környező falvak lakossága képezte. Az üvegeknek a bortermeléssel való kapcsolata pedig szinte magától értetődő. Az üzem termékeinek jellegzetes csoportja a tokaji borospalackok voltak. Tokaj- Hegyalján már évszázadokkal ezelőtt szokásban volt, hogy egy-egy jobb évjáratú borból a szőlősgazdák palackoztak, és pincéjükben félretettek maguknak néhány üveggel, ünnepélyes alkalmakra. Az is előfordult, ho^y nagyobb szőlőbirtokosok külön tulajdonjeggyel ellátott palackokat készíttettek a hutákban. A sárospataki uradalom pincészetében 1842- ben 5675 darab borral telt butéliát írtak össze. Egy darab megmaradt és a Rákóczi Múzeum gyűjteményébe került azokból a palackokból, amelyekben Mezőssy László tolcsvai szőlőbirtokos az emigrációban élő Kossuthnak küldött bort minden évben , A regéci huták XIX. századi készítményein a formáknak és színeknek nagy gazdagsága tárul elénk. Ezeken a darabokon már a technikai felkészültség egyéni leleményességgel, művészi érzékkel párosult, bár a huta mesterei még mindig az ősi, történeti stílusban dolgoztak. Az edényeken az alexandriai és a velencei reneszánsz szál- és fonáldísz élt tovább. A Zempléni-hegység falvaiban általánosan ismertek voltak az úgynevezett habos üvegek. A habos jelző az edények díszítésére vonatkozott, arra a jellegzetes dekorálást módra, amely a regéci huta készítményeit megkülönböztette más műhelyek termékeitől. A dísz azáltal jött létre az üveg felületén, hogy a kissé felfúvott üvegre vékony, nyúlós, tejfehér üvegfonalat csavartak, majd pedig ezt a koncentrikus körökben, illetve csigavonalakban elhelyezett szálakat vasszöggel felfelé húzogatták és további fúvással a fonalak egybeolvadtak az üveg falával. Tipikus népi ivóedény a kulacs és a zsebbe - való pálinkás bütykös. Különlegesek a buborékos kancsók. A buborék úgy jött létre az üveganyagban, hogy a kancsó testét még képlékeny állapotban megszúrkálták, s ezáltal zárt hólyagok keletkeztek az edény falában. Sajátosan dekoratívak a rücskös díszítésű, formába fúvóit, és mindig szögletes szájperemű kancsók. A háztartási célokat szolgáló változatos használati edények, mellett többféle változatban és méretben készültek patikaedények, pl. folyadékok tárolására szolgáló ballonok, kisebb gyógyszeres üvegek, tégelyek, mozsarak. Fizikai és kémiai kísérletek bemutatására, ásványtani gyűjtemények tárolására a Sárospataki Főiskola több alkalommal a hutában szerezte be a szükséges üvegtárgyakat. Díszedények a műhely termékei között egészen elenyésző százalékban voltak. A huta főleg olyan termékeket bocsátott a vásárló- közönség rendelkezésére, amit használati célokra tudott fordítani. A készáru terjesztésének leggyakoribb módja a vándorkereskedelem volt. A főúri, kisnemesi vagy polgári réteg otthonaiba elvétve került regéci üvegtárgy, , mert ők inkább rangosabb cseh és osztrák árukat vásároltak. A kiállítás tárgyait szemlélve megállapíthatjuk, hogy azok egyszerű vonala, anyagszépsége, a díszítés változatos, mértéktartó alkalmazása miatt a regéci üveghuta termékei közel állnak a mai ember ízléséhez és ez méltóvá teszi őket arra, .hogy megismerjük a régi magyar iparművészet eme szép alkotásait, üvegművességünk értékes emlékeit. Pécsi Judit Kazinczy Miauiban és Zemplénben A Sátoraljaújhelyi városi Tanács gondozásában jelent meg a Zempléni Füzetek első kötete, amely a magyar felvilágosodás egyik legjelentősebb szellemi nagyságának Kazinczy Ferencnek állít emléket (Dr. Hőgye István Katona Rezsőné. dr. Komáromé Sándor. Konstantin József. Kovács Dániel és dr. Kovács Miklós munkáin.) A cél — mint erről Kovács Dániel, a kötet szerkesztője beszélt — az, hogy közelebbről megismerjük Kazinczy"nak szőkébb hazánkban töltött éveit; itteni sokrétű munkásságát. Valamennyi tanulmány — gazdag forrásanyagot felhasználó — alános filológiai munkára vall. Megelevenednek Kazinczy hétköznapjai, pataki diákévei, áttekinthetjük Kassán kifejtett irodalmi munkásságát. Különösen figyelemre méltó az író és irodalom- szervező iskolafelügyelői tevékenységét bemutató fejezel, de beléphetünk Kazinczy széphalmi írói műhelyébe és képet kapunk zempléni köz- szolgálatáról is. A kötetet Kazinczy hasonmás közlésű levelei, jelentései, rajzai egészítik ki. Megismerhetjük a rendkívül sokoldalú embert és művészt, aki korábban — mint írja — csak egyik napról a másikra élhetett, csupa szerencsével. s az ég irgalmából. Az eddig csak szakmai körökben ismert kiadványt az érdeklődők a sárospataki és a sátoraljaújhelyi könyvesboltokban szerezhetik be. Pereces es ] ovo je Busszal a várostól alig néhány percnyire van. Természeti fekvése, adottságai ideálisak. Ma több ezer ember él itt. Mégis, néha úgy tűnik, mintha mostohán bánnának Pereces fejlesztésével. jövőjével. Hogy tulajdonképpen mi is az igazság ebben a kérdésben, erről érdeklődtünk dr. Gyimesi Bélától, a III. kerületi hivatal elnökétől és dr. Horváth Bélától, városi főépítésztől. 1970-ben az utolsó nép- számlálás idején Perecesen alig több. mint ötezer ember élt. Ha az úgynevezett magasépítéseket nem vesszük figyelembe, akkor egy hektárnyi területre 11 lakos jut. A városi méreteket figyelembe véve ez alacsony érlék. Éppen ezért megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy több ember, változatlanul kényelmes körülmények között élje le itt mindennapjait. Indokolja ezt továbbá a megfelelő környezet és a jó közlekedési viszonyok, amik összekötik Perecest Miskolccal. Tulajdonképpen 1970. óta lényeges változás nem történt. Csupán annyi, hogy a tipikusan bányásztelepülés más gazdára talált. A Borsodi Szénbányák Miskolci Bányaüzeme Lyukóbányára költözött. Az alagutat, amely a bányásztelepülés lakosságát és a munkát biztosító bányát összekötötte, azóta betemették. Tulajdonképpen tehát mégiscsak változás történt Pereces életében. Ma már raktárhelyiségként funkcionál a régi bányászétterem. gyom lepi el a valaha sok előadást átélt bányász erdei színpadot, ma már áttörhetetlen fal van a régi alagút bejáratánál. Az elmúlt év decemberében újjáalakították a helyi könyvtárat. Igaz, közművelődési célokra csak az épület alsó helyiségét tudják hasznosítani. Tervek, elképzelések születtek a régi intézmények és helyiségek hasznosítására, így oéldául a régi szabadtéri színpadot a jövőben erdei iskolává, vagy nyári napközis táborrá szeretnék átalakítani. Az elmúlt időszakban a területi népfront, a helyi párt- és társadalmi szervek kezdeményezésére létrehozták Pereces lakóinak nyugdíjasok klubját. A mintegy hatvan tagot számláló klubnak átmenetileg a helyi pártszervezet adott otthont. A jövőben azonban hasznosabb lenne azzal a gondolattal is foglalkozni, hogy jelenleg az időjárás viszontagságainak és pusztításainak kitett, régi bányászétterem igazán megfelelő otthont biztosíthatna az embereknek, a csupán ideiglenes megoldás helyett. Az itt élők valóban szívükön viselik lakóhelyük sorsát. Sokat is tesznek ennek érdekében. Példa erre a 280 ezer forint értékű társadalmi munka, amelyet 1978- ban végeztek. A csinosítga- tásra. szépítgetésre nagy gondot fordít a III. kerületi hivatal is. Az elmúlt évben 35 ezer forintot fordítottak a 104-es Szakmunkásképző Intézet felé vezető út lépcsőinek helyrehozatalára, további 130 ezer forintot a Bodza utca felújítására, 38 ezer forintot a Debrecenyi Márton tér aszfaltozására és 17 ezer 500 forintot KRESZ-táblák felállítására. A megfelelő vízelvezetést közel 50 ezer forintos beruházással biztosították. Az idei esztendőben 600 ezer forint áll rendelkezésre a III. kerületi hivatalnak Pereces fejlesztésére. Ebben. — többek között — szerepel a Jó szerencse utca. továbbá a járdák rendbehozatala, valamint buszvárók építése. Régi és még hosszú ideig nyitott kérdés a település lakóinak, a szinte ősidők óta fennálló kolóniák sorsa. Most első ízben készítik el Pereces rendezési tervét, amelynek határideje az 1980-as év eleje. Távlati tervekben szerepel. mintegy ezer lakás megépítése. Igaz. ez olyannyira a jövő feladata, hogy a VII., illetve a VIII. ötéves terv tennivalói között szerepel. Hét vége nyolc járásban „Szilveszter után! — B. Ü. É. K.l" ... még egyszer. Legalábbis Szentistván- ban, a községi művelődési házban így lesz szombaton este 7 órától. A tervek szerint szórakoztató műsor keretében — Kati-val és a Kerek Perec-cel — még utoljára megköszöntik ezt az új esztendőt. A pótszilvesz- terezéseknek egyébként is „dúl” még a szezonja, főleg a vendéglátóhelyeken. A miskolciak például még a jövő szombaton is ismételhetnek a Palotásban ... Biztosra vehetjük, hogy ezek az alkalmatosságok nem múlnak el dal és nóta nélkül. Egészen más jellegű éneklés részesei lehetnek azonban az érdeklődök a mezőcsáti nagyközségi és járási művelődési központban. E szavak után a bányatulajdonos elhagyta a termet. Brett úr megpróbálta lecsillapítani a kedélyeket. Elnézést kért főnöke viselkedéséért, de szemrehányást tett az újságíróknak. amiért Geiger-i'éle készüléket hoztak magukkal. Különben, magyarázta. a hányó radioaktivitása még nem jelenti azt, hogy itt urán van. Előidézhette más is. Ö, Brett mérnök, nagyon sajnálja, hogy így végződött a sajtókonferencia. Már éppen rá akarta beszélni mister MacArecket, hogy adjon engedélyt a bánya megtekintésére. Ez az incidens után teljesen lehetetlen. Az egyik újságíró megkérdezte, hogy mióta nem hordhat az ember magánál Gei- ger-féle készüléket. Ez a készülék nem lőfegyver, akkor hát mister MacAreck miért lett olyan indulatos, amikor megtudta, hogy az egyik újságírónál van és annak révén megállaDÍtotta. hogy a hányó radioaktív. Erre a kérdésre Brett mérnök határozottan megtagadta a választ, „Amint kiléptünk az épületből —- írta a tudósító — kísérőink már vártak bennünket. Most: sokkal többen voltak, mint korábban. Az egyik újságíró megkérdezte, hogy lefényképezheti-e Brett mérnököt, háttérben az épülettel. Brett, kényszeredetten engedett a kérésnek, sőt javasolta, hogy akkor a háSzombaton délelőtt ugyanis itt rendezi meg a járási úttörőszövet,ság az „Éneklő rajok" versenyét. nyóval vegyék le. Ezután az újságírókat kikísérték a bánya telepéről. A legnagyobb szenzáció este robbant ki Amikor a filmet előhívták kiderült, hogy egyetlen kép sem jó. Fény érte a képeket sőt az egész tekercset, még azokat is, amit az újságírók zsebükben hordtak. Ez a legfőbb indok, hogy a régi hányó radioaktív Így hát MacArecknek és a mérnöknek az a kijelentése, hogy ott nincs urán. messze van az igazságtól.” Még nagyobb szenzáció' váltott ki az a hír, hogy mister MacAreck már két héttel a bánya részvényeinek megvásárlása előtt megkapta az engedélyt az urán felku tatására és kitermelésére. Felesleges hozzátenni hogv az „Albert Stern. Harry Bracken, James Kane kereskedelmi cég” vezetői minden kis hírt elolvastak a Lesz dal és ének a sátoraljaújhelyi járásban levő Füzér község művelődési házában is; de itt elsősorban a tánc tölti majd meg a színpadot. Itt vendégszerepei a Hegyalja Népi Együttes január 27-én, szombaton este ti órától. És még szombatnál meg dalnál, zenénél maradva: a Görömbölyön élő idős emberek is bizonyára jó hangulatban töltik el a délutánt a Budai Nagy Antal Művelődési Házban, ahol az öregek napja rendezvényén iskolások műsora és szalonzenekar gondoskodik a jó szórakozásról. Discók, bálok és táncmulatságok e -hét végén is bő számmal várják a táncolni vágyó fiatalokat. régi bányáról és bőségesen kommentálták is. Ezekben a napokban a titkárnő és a beosztottak igyekeztek elkerülni főnöküket. — Micsoda gazember! Micsoda rendkívüli gazfickói — ismételgette Kané. — A vétel előtt már két héttel korábban megkapta az engedélyt az uránkutatáshoz. Jól tudta, hogy ott kincs rejtőzik és ezért csak néhány nyomorult fillért adott. Micsoda söpredék! — Ne felejtsétek el — jegyezte meg Slern úr —. hogy ez az alabamai pontosra annyit fizetett nekünk, amennyit kértünk Egyáltalán nem alkudozott. — Az nem jelent semmit — makacskodott mister Kané. — Becsületes ember nem iát* el így. Abban a pillanatban, amikor megtudta, hogy ott urán létezik, el kellett volna jönnie hozzánk, és értesíjerzy Mister MacAreck üzletei FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY
