Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-27 / 22. szám

1979. január 27., szombat

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Á tetteken a sor

■I a az energiaellátás mennyiségében és t| minőségében nem tudunk kedvező ®* változást elérni, számolni kell azzal, hogy termeléskorlátozó intézkedésekre is sor kerülhet. A lenti bejelentés egy hónappal ezelőtt a nehézipari miniszter sajtótájékoztatóján hangzott el. A miniszter elmondta, hogy az energiafelhasználás növekedésének üteme 19711-ban nem csökkent a kívánt mértékben, éppen ezért az idén a fogyasztás mérséklése érdekében gyors, hatékony intézkedésekre van szükség.

Tehát szembe kell néznünk a tényekkel, s amíg nem késő, tennünk kell azért, hogy takarékosabb energiagazdálkodás érvényesüljön a felhasználás, a fogyasztás minden területén. Mert igen sok még a kiaknázatlan lehetőség. Eddig ugyanis nem túl sok energiát fordítottunk a villamos energia és más energiahordozók lehető legcélszerűbb felhasználására. Általában bőkezűen bántunk a drága pénzen előállított energiával, jóllehet, már évek óta tart az energiahordozók világpiaci árának nagyarányú emelkedése, amely óriási terhet ró a népgazdaságra.

A mai helyzetben megengedhetetlen luxus lenne továbbpazarolni a villamos áramot, az olajat vagy éppen a földgázt. Ezt a fényűzést nálunk sokkal fejlettebb és energiahordozókban gazdagabb államok sem engedhetik meg maguknak.

Mi hát a teendő? Abban nem lehet vita, hogy az eddigieknél jobban kell takarékoskodni minden energiával. De hogyan? Számtalan lehetőség nyílik minden üzemben, vállalatnál az energia takarékos felhasználására, illetve a fogyasztás csökkentésére. Nézzük például a vegyipart, amely köztudottan energiaigényes ágazat.

Beszélgetőpartnerünk Szénási Tibor, a Tiszai Vegyikombinát műszaki igazgató- helyettese.

— Vállalatunk átlagosan 90—100 megawatt villamos energiát használ fel termelési feladatának teljesítéséhez. Ez tekintélyes energiamennyiség. Gondoljunk csak arra, hogy a régi, 200 megawattos Tiszai Erőmű —, amely az ötvenes évek végén az ország villamosenergia-szükség- letének csaknem egyötödét biztosította — energiatermelésének mintegy felét a TVK használja fel.

— Az ilyen energiaigényes iparágban sók olyan munkaterület van, ahol kisebb- nagyobb megtakarítást lehet elérni — jegyeztük meg.

— Éppen a közelmúltban vizsgáltuk felül egyebek között az úgynevezett térvilágítás csökkentésének lehetőségét. A felmérés során megállapítottuk azt is, hogy az energiafogyasztás mérséklését más munkahelyekre, például egyes üzemcsarnokokra is ki lehet terjeszteni. Mert mi szükség van arra, hogy fényárban ússzon több ezer négyzetméteres helyiség. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a biztonságos munkavégzés szabályait, ez viszont nem jelenthet kibúvót az ésszerűnek látszó megoldások alól. Számításaink szerint a térvilágításnak és az

üzemeken belüli világításnak a célszerűség határain belül történő szabályozásával mintegy 0.5—1 megawatt energiamegtakarítást tudunk elérni. Ez az energia- mennyiség a vállalat összes felhasználását alapul véve ugyan elenyésző, mégis szót érdemel, hiszen ha csak fél megawattal számolunk, ez az energia Lenin- város világításához szükséges áramnak az egynegyedét teszi ki, tehát mindenképpen jelentős megtakarítás. A fentieken túlmenően szóba jöhet még az irodahelyiségek világításának és fűtésének felülvizsgálata, illetve módosítása.

— Bizonyára nagy lehetőségek rejlenek a fajlagos energiafelhasználás javításában is.

— Igen, más módon is lehet és kell is takarékoskodnunk. Itt van például a gőzfelhasználás. Veszteségelemző vizsgálataink egyértelműen bebizonyították, milyen óriási lehetőségek rejlenek egyebek között a keringetett hűtővíz-felhasználás csökkentésében, amely ugyancsak az energiatakarékosság egyik módja. Ezért a re- cirkulációs hűtővízrendszerekben bizonyos technológiai változtatásokat, korszerűsítéseket hajtottunk végre, amelyek révén sok ezer köbméterrel csökkent termelőüzemeink hűtővíz-felhasználása. Ezt a munkát a jövőben tovább akarjuk folytatni.

Az igazgatóhelyettes a beszélgetés során elmondta: a vállalat vezetői fontosnak tartják a fajlagos energia, gáz- és vegyipari benzin stb. felhasználás értékeinek további javítását. Ez mindenekelőtt a műszaki fejlesztés színvonalának növelésével, az optimális üzemmenet biztosításával, s megfelelő karbantartási tevékenységgel valósítható meg.

Ezzel kapcsolatban Szénási Tibor megemlítette, hogy az olefingyárban már tavaly is sikeresnek bizonyult a fajlagos benzinfelhasználás csökkentésére irányuló kísérlet. A technológiai berendezéseket szállító nyugatnémet Linde cég annak idején szerződésbe foglalta az általa garantált paramétereket. Eszerint egy tonna etilén előállításához 3,75 tonna vegyipari benzinre volt szükség. Ez az arány egyáltalán nem volt rossz, még ha a világ- színvonalat is vették összehasonlítási alapnak, viszont nem is jelentette a felső határt. Ennek tudatában láttak munkához a szakemberek, hogy tovább csökkentsék a fajlagos benzinfelhasználást. Az eredmény nem maradt el: 1978-ban 12 és fél ezer tonnával kevesebb benzint használtak fel azonos mennyiségű és minőségű etilén legyártásához. S mint mondják, ez még nem, a csúcs.

M

indent egybevetve, vállalataink sokat tehetnek az energiatakarékosság fokozásáért. Mindenekelőtt meg kellene gyorsítani a helyi lehetőségek feltárását, amely az utóbbi években eléggé lelassult. Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy a vállalatok — az árak és a gazdasági szabályozók folytán érdekeltté váljanak az energiával való jobb gazdálkodásban.

L. L.

A Vologda lakótelepen próbálták ki az új technológia lehető gégéit

Szabados György felvétele

Vizsgázik a KERVfiZ

Érdekes, szokatlan, vagy csúnya?

1975-ben vetődött, fel először az ötlet, a megye közvéleménye ennél később értesült róla. A hír tetszésre talált, hiszen mindenki tudja, hogy az új városrészek birtokosainak örömét majd’ minden esetben elhomályosítja a boltok, szolgáltató létesítmények hiánya. Gondoljunk a miskolci belvárosi lakótelepre, amelynek lakói az amúgy is zsúfolt főutcái, vagy az ideiglenes céllal épült parányi faházakban kénytelenek beszerezni napi készleteiket. A szolgáltató- ipar helyzete még ennél is mostohább, a javítóműhelyekhez, az apró-cseprő háztartási ügyek intézéséhez villamosra, buszra kell szállniuk a lakótelepieknek. A borsodi tervezők és építőipari szakemberek ambícióját dicséri, hogy az iskolák és az egyéb gyermekintézmények gyors megvalósítására megszületett a ma már orA három község határában (Bodrogkeresztúr, Bod- rogszegi. Szegilong) gazdálkodó bodrogkeresztúri Béke Szakszövetkezet „márkás” szőlőterületein ezekben a

napokban hótakaró fedi a

vitis viniferát. Amíg azonban az ültetvények téli álmukat alusszák, a tagság korán ébredt, s nem tétlenkedik. Kezükben metszőollóval, dacolva hideggel, fagy- gyal. hóval, széllel, a szőlészetet értő, szerető emberek már az idei terméskilátásokat alakítják. Mi Tárczy Józsefiéi, a szakszövetkezetfő- agronómusával mégis az elmúlt évnél kezdjük a beszélgetést.

— A termés mennyiségé- val elégedettek vagyunk.

•kiáronként 90 mázsa szöt szüreteltünk. M\ sohasem törekszünk nagyobb termésre, mert véleményünk szerint az ennél is több szőlő a minőség rovására menne. Tavaly a 8400 mázsa szőlőnk minősége a kései kitavaszodás, jégkár, kevés napfény és a vegetáció elhúzódása miatt így is gyengébb lett a vártnál. Átlago- saji csak I/B-s minőségű mustot adóit a tavalyi esztendő. Elmondhatjuk: 1978- ban nem termett igazi tokaji alapanyag.

A bodrogkeresztúri Béke Szakszövetkezet az úgynevezett tagi földekkel együtt 4200 hektáron gazdálkodik. Annak ellenére, hogy ebből „csupán” 162 hektár a közös és 115 hektár a tagi szőlő, mégis a szőlészet, borászat a

Aki telepít, a jövőre is pelei

legjellemzőbb termelési tevékenysége a szakszövetkezetnek, ez egyben legnagyobb jövedelemforrása is. A bodrogkeresztúriakat úgy tartják nyilván Hegyalja- szerte, mint azt a gazdaságot, amelyik leginkább szívügyének tekinti a szőlőtelepítést. Ez igaz is. hiszen 1974 óta, egy esztendőt kivéve. mindig telepítettek szőlőt.

— Aki telepít, a jövőre is

gondol, s a szőlésznek csak így szabad gondolkodnia 1974-ben 20. 1975-ben 43.

1976-ban 20,5, 1978-ban pedig 30 hektárt telepítettünk újonnan. Az idei tervünk 25 hektár. jövőre pedig további 60 hektárral növeljük szőlőterületünkéi.

Az idei és -a jövő évi telepítések meliorációs munkái már tavaly elkezdődtek. Az úgynevezett bodrogkeresztúri katlanban végzett földmunkákra 100 százalékos állami támogatást. kaptak, s a telepítésekhez is 70 százalékos állami dotáció jár.

— Országszerte gond az oltványellátás. A Béke szak- szövetkezeinél ez nem jelentkezik?

— Ezt, a gondot, sajnos mi is érezzük. Az időjárás az elmúlt években rendkívül kedvezőtlen volt az oltvány- szaporításra- Hegyalja hagyományos fajtáinak eredése egyébként is nehézkes. Az oltványgondok ellenére ígéretet kaptunk, hogy tavaszra, amikor' hozzákezdünk a 25 hektáros telepítéshez, meg lesz a szükséges szaporítóanyag.

A szakszövetkezet szőlőinek egy része tagi szőlő. Sok közöttük a hagyományos, karós művelésű, ami hektáronként 40—45 mázsánál többet nemigen ad. Ezenkívül nem ritka a pusztuló, elöregedő szőlő sem. Itt is akad nem egy — a Tokaj-Heg.valjára sajnos már jellemző — parlagterület,

— Főleg a legmagasabb lejtőtartományban vannak ilyen elhagyatott területek. Ide meliorációra lenne szükség. Amiben a szakszövetkezetünk segíteni tud. az elsősorban a tömbtelepítések felkarolása. Most is indul 14 fővel egy hathektáros telepítés. Gépet, fuvart, anyagot mi biztosítunk és szakmai tanáccsal is segítjük a kivitelezést. Egyébként gazdaságunk 18 féle szolgáltatást nyújt tagjainak, a talajmunkáktól kezdve a termés beszállításáig. Ezekért a tagság önköltségi árat térít. Az év végén a termés után forintban befizetett 10 százalékért pedig újabb gépeket, anyagokat vásárolunk, továbbsegítve ezzel tagjaink

mezőgazdasági tevékenységét— Beszélgetésünk elején szóba került a minőség kérdése. Azonkívül, hogy túlzásba nem pövelik a termésátlagot, mi mást tesznek még a minőség érdekében a bodrogkeresztúriak ?

— Jelenlegi szőlőterületeink 10—12 százalékos lejtőtartományban vannak. Az új telepítéseink 18 százalékos lejtőkre kerülnek. Újra megyünk felfelé a hegyoldalon. A minőség ugyanis — ezt valljuk — elsősorban a felsőbb régiókban terem meg.

Mindezeket hallva, s gondolva az így megnövekedett költségekre, önkéntelenül is kiszalad a számon: megéri?

— A tokaji bor minőségének védelme kívánja ezt a lépést. Persze, ennek érdekében korántsem elég az, ha csak mi lépünk. A minőség becsülete mindenképp megkívánja a felvásárlási árak megnyugtató rendezését. Ne a mennyiséggel, hanem a minőséggel járjon jól a gazdaság. Érdekeltté kell tehát tenni az üzemeket, hogy a szürettel ne érjen véget a szőlővel való bíbelődés. hanem betárolva nemes, igazi hegyaljai borokat érleljenek. Csak ez lehet a népgazdaság célja, érdeke is.

(bajdii)

szágszerte híres borsodi vázpanel és — mint említettük — 1975-ben megszületett az ötlet a kereskedelmi intézmények megteremtésének gyorsítására, a KERVÁZ-ra is.

A Borsodi Állami Építőipari Vállalat és később az ÉSZAKTERV szakembereinek ötletét szinte azon nyomban felkarolták a tanácsok, így a megyei és a Miskolci városi Tanács: jelentős ösz- szegeket ajánlottak fel és folyósítottak a KERVÁZ kidolgozására, a gyártási feltételek megteremtésére.

A kezdet kezdetén arról volt szó, hogy a miskolci Vologda lakótelepen építik fel a KERVÁZ prototípusát. A tervek is sajátos szempontok alapján készültek: az ötletgazdák ezen az épületen szándékoztak kipróbálni az összes lehetőséget, így aztán terveztek földszintet, emeletet, kiugrót, beugrót, árkádot... És lett olyan, amilyen. A vélemények megoszlanak. Van, aki azt mondja szokatlan, van, aki érdekesnek tartja és van, aki kijelenti, hogy az épület egyszerűen — csúnya. Megkérdeztük erről a KÉR- VÁZ egyik feltalálóját, kidolgozóját. Simon Gábort, a BÁÉV kivitelezési főmérnökét.

— A külső megjelenésről annyit, hogy a Vologda lakótelepen épült szolgáltatóház a kísérleti jelleg miatt valóban egyedi. Ezzel nem mondom azt, hogy szép, de azt sem, hogy csúnya. A színét, azt a furcsa zöldet nem tartom éppen a legszerencsésebbnek, de ezen a későbbiekben lehet majd segíteni. A többi KERVÁZ-épület mindenesetre nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb lesz.

— Végül is nem a szolgáltatóházzal mutatkozott be az új technológia,

— A harmadik lett az első! A Lenin Kohászati Műveli kombinált acélművének építésén dolgozó munkások számára tervezett kétezer adagos konyha-étterem lett volna a harmadik borsodi KERVÁZ-épület. de a fontosság és az LKM rugalmas és segítőkész intézkedése folytán ez készült el először Október óta üzemel, mindannyian elégedettek vagyunk vele. Beváltotta a technológia a hozzá fűzött reményeket: tíz és fél hónap alatt felépítettük.

— Mennyi ideje készül s Vologda lakótelepi épület?

— 1977 novemberében kapta meg a BÁÉV az építési területet, azon a télen kezdtük szerelni és a múlt év decemberében megtörtént a műszaki átadás. E hónap végéig befejezzük a hiány- pótlási munkákat. aztán megkezdhetik a költözködést az üzemeltetők.

— Kik lesznek az üzemeltetők, mi is épül a Volog- dán? — kérdeztük Dakos Lászlótól, a Miskolci Beruházási Vállalat építési műszaki ellenőrétől,

— Nyílik itt egy Gelka- szerviz. valamint márka- szervizt nyit a Videoton. Az Ezermester és Úttörő Kis- áruház egy újszerű, kölcsönzővel ellátott barkácsműhelyt létesít. cipőszalont rendez be a Miskolci Bőripari Szövetkezet, részleget költöztet ide a Miskolci Kertészeti Vállalat, valamint a Miskolci Köztisztasági Vállalat. Reméljük, februárban, márciusban mindannyian beköltöznek, így a tavasszal megnyílhat a ház.

— As ön véleménye szerint milyen a KÉR VÁZ?

— Belül szebb, legalábbis ez a szolgáltatóház belül szebb mint kívül. A határidőt tartotta az építőipari vállalat, nem túl sok a hiánypótlási munka sem. A költségek sem magasabbak a tervezettnél. A térburkolat csak a tavasszal készül el. a sportcsarnok környékéhez hasonló lesz. a „túlkoros” fákat is a tavasszal ülteti be a kertészeti vállalat.

Simon Gábor kivitelezési főmérnök említést tesz a következő KERVÁZ-házakról: — Befejeződtek az avasi lakótelepen az iskolai napközi otthonokat ellátó étteremkonyha szerelési munkálatai, szeptembertől már étkezhetnek itt a gyerekek. Egy-két hél múlva elkészülünk az ózdi ABC-áruház. és hamarosan a leninvárosi ABC- áruház szerelésével is. Nem sokkal később készül el az ózdi bútoráruház... aztán következik a többi kereskedelmi és szolgáltatóipari intézmény a megye különböző nőni lain.

Vizsgázik tehát a borsodi eredetű KERVÁZ. mégpedig nem is rosszul. A továbbiakban is sokat vár tőle a megye lakossága.

Lévay Györgyi