Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 9979. január T9,, péntek Történelmi harminc esztendő II KGST megalakulásának évfordulóján (I.) A politikai eseménynaptár jelentős évfordulójára emlékezünk. Harminc esztendővel ezelőtt, 1949. január 20- án alakult meg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa. A történelmi jelentőségű elhatározást az európai népi demokratikus országok mondták ki Moszkvában, mintegy nyitányaként a szocialista világrendszer gazdasági kibontakozásának. Az idősebbek minden bizonnyal még jól emlékeznek az akkori időkre. A második világháborúban félig romba dötött, kifosztott hazánk — a többi baráti országokhoz hasonlóan — éppen hogy talpra állt, az európai földrész gazdaságilag és politikailag megosztott volt. a hidegháború fagyos szele egyre erősebben fújt. Mi és a többi szocialista 1 országok mihamarabb meg akartak erősödni. Ehhez kívánt segítséget nyújtani a KGST, amely alapokmányában a következőképpen fejezte ki az új szervezet elvi alapjait és céljait: ,.A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának célkitűzése, hogy a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján elősegítse ezekben az államokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenységének szakadatlan emelkedését és népeik jólétének állandó növekedését.” Az európai szocialista országok közös gazdasági szervezetbe való tömörülését a szocialista fejlődés, a közös cél és az azonos érdekek tűzték napirendre. Siettette ezt a folyamatot, hogy az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és néhány más nyugat-európai ország kormánya bojkottálta a kereskedelmi kapcsolatokat a népi demokráciák országaival és a Szovjetunióval, mivel ezek az országok lehetetlennek tartották, hogy alávessék magukat az országok szuverenitását és nemzet- gazdasági érdekeit sértő Marshall-terv diktátumának. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát létrehozó hat tagállam — Bulgária. Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — járatlan úton indult el. (A hat tagállamhoz nem sokkal később csatlakozott Albánia — mely 1961 óta gyakorlatilag nem vesz részt 'a közös munkában — és a Német Demokratikus Köztársaság. 1962 óta tagja a KGST-nek Mongólia. 1972- től a Kubai Köztársaság, 1978-tól pedig a Vietnami Szocialista Köztársaság, Egyes szerveiben megfigyelőként jelen . vannak — és így együttműködnek — Jugoszlávia, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság; egy ideig ugyancsak megfigyelőként részt vett a KGST tevékenységében a Kínai Népköztársaság is. Folynak a megbeszélések a KGST és Finnország együttműködésének formáiról is. A KGST-t létrehozó tagállamok hogy egyáltalán elindulhattak a ki nem taposott úton, annak köszönhető; a szocialista országok gazdasági és államrendje azonos típusú, azonos az ideológiájuk és közös a céljuk. De még egy ilyen alapról induló szervezetnek is ki kellett mondania; a KGST az egyenjogú, szuverén országok nemzetközi szervezete. Az együttműködésben részt vevő országok teljesen egyenrangúak, együttműködésük során szigorúan tiszteletben tartják egymás függetlenségét és szuverenitását. A szoc' sla országok közösségében egyetlen országnak sincsenek és nem is lehetnek különleges jogai vagy kiváltságai. A szocialista országoknak nincsenek és nem is lehetnek nemzetek feletti szervezetei. Közismert, hogy az alapszabály rögzíti: a KGST tanácsa csak egyhangú határozatokat hozhat, vagyis a többségi akaraton nyugvó álláspontot nem lehet senkire rákényszeríteni. „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei” című dokumentum — amelyet a KGST-ben részt vevő országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1962. júniusi moszkvai tanácskozása hagyott jóvá — a következőkben jellemzi a szocialista országok baráti közösségét: „A szocialista világrendszer a szocializmus és a kommunizmus útján haladó olyan szabad, szuverén népek társadalmi, gazdasági és politikai baráti közössége, amelyeket a közös érdekek és célok egysége. a nemzetközi szocialista szolidaritás eltéphetetlen szálai fűznek össze. A szocialista országoknak egységes rendszerben való szoros tömörülését a gazdasági és politikai fejlődés objektív törvényei teszik szükségessé.” A KGST-be tömörült baráti országok közös érdekei, céljai, elképzelései a szervezet 30 éves fennállása óta nagy fejlődésről tanúskodnak. Az együttműködés első szakaszában, 1949 és 1954 között a tagállamok elsősorban az árucsere-forgalom fokozását tekintették fő feladatnak. Hosszú lejáratú külkereskedelmi egyezményeket kötöttek egymással, s csak azok alapján bonyolították le kölcsönös árucsere-forgalmukat. Ezzel a KGST nagy segítséget nyújtott a tagországoknak a szocialista gazdasági rend megszilárdításához. a szocialista ipar kibontakoztatásához, sikerült kivédeni a tőkés országok részéről megnyilvánuló diszkriminációt. Az árucsere-forgalommal a nemzetközi gazdasági kapcsolatok tervszerűbbé, a gazdaságfejlesztés megalapozottabbá, biztonságosabbá vált a tagországokban. Ebben az időben indult meg a KGST- országok között a műszakitudományos együttműködés. Már a KGST II. ülésszaka határozott a műszaki kutatások eredményeiről, a szabadalmak átadásáról. A döntően kereskedelmi, árucsere-forgalmon nyugvó gazdasági kapcsolatok azonban csak utólag és közvetve hatottak a termelésre. Ezt korrigálta a KGST tevékenységének második szakasza, az 1955—i957-es időszak, melynek alapvető jellemvonása a termelési kapcsolatok kialakulása. Ekkor fogadták el első ízben határozatot egyes gépipari termékek gyártásának szakosítására. A termelési kapcsolatok kialakítását szolgálta az 1956-ban létrehozott, úgynevezett ágazati állandó bizottságok, melyek bázisul szolgáltak a közvetlen termelési kapcsolatok kialakulásához. S ehhez már csak egy lépést kellett tenni a népgazdasági . tervek összehangolásához. 1958 óta a korábbi kétoldalú tervösszehangolást felváltotta a minden tagországra kiterjedő előzetes tervegyeztetés. így lehetőség nyílt, hogy valamennyi szocialista ország igényeit kölcsönösen figyelembe lehessen venni, még a tervkészítés időszakában, ami növeli a tervek realitását. A világ termelőerőiben végbement óriási fejlődés, az elmúlt évtizedekben kibontakozott — korábban példátlan — műszaki-tudományos forradalom új követelményeket állított a KGST- országok együttműködése elé. Ez az 1969 áprilisában megtartott XXIII. ülésszakkal következett be. Ekkor határozták el. hogy kidolgozzák a szocialista gazdasági integráció hosszú távlatra szóló komplexprogramját. Kétéves, igen intenzív, . a KGST-országok sok ezer szakemberét megmozgató munka után készült el a szocialista gazdasági integráció komplexprogramja, melyet a XXV. ülésszakon — 1971 júliusában — a tagországok kormányfői egyhangúlag hagytak jóvá. A komplexprogram megfogalmazása szerint a szocialista gazdasági integráció „... a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak, a gazdaságok közelítésének és a nemzeti gazdaságok korszerű, nagy hatékonyságú szerkezete kialakításának, gazdasági fejlettségi színvonalaik fokozatos közelítésének és kiegyenlítésének, a gazdasági élet. a tudomány és a technika legfontosabb ágazataiban mélyreható és tartós kapcsolatok kialakításának, ezen országok nemzetközi piaca bővítésének és megszilárdításának, az áru- és pénzkapcsolatok tökéletesítésének folyamata, amelyet a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjai és kormányai tudatosan és tervszerűen szabályoznak. Ez a folyamat kedvező feltételeket teremt az országok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a tudományos-technikai forradalom széles körű kibontakoztatásához, amely a kapitalizmus és a szocializmus közötti történelmi verseny egyik fő területévé vált. és a szocialista társadalom fejlődésének fontos feltétele”. A komplexprogram célja, hogy 15—20 év alatt az együttműködést olyan szocialista nemzetközi gazdasági integrációvá alakítsa át, amelynek folyamatai megfelelnek a korszerű nemzetközi munkamegosztás köve- telményeinfek. A komplexprogram új fejlődési szakasz kezdete, a szocialista gazdasági integráció kiteljesedése. Ez a program magában foglalja mindazoknak a szervezési és gazdasági intézkedéseknek az összessé- ! gét. amelyeket a tagországoknak meghatározott időr.e meg kell valósítaniuk. (Folytatjuk) Huszár István NSZK-beli tartózkodása során találkozott Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. Képünkön: a két politikus. Hóvihar miatt nem szállhatott le a francia köztársasági elnök különrepüiőgépe délben a Bukarest melletti Otopeni repülőtéren. A leszállópályát állandóan takarították, de a bukaresti repülőtér a gépet nem tudta fogadni. A különgép —, amelyen Valéry Giscard d’Estaing elnök és felesége, valamint kíséretének tagjai tartózkodtak — elérte Bukarest légtei’ét, át is haladt a fővároson, de a fenti okok miatt nerp kapott leszállási engedélyt, s visszarepült Párizsba. A párizsi Élysée-palota a nap folyamán bejelentette, hogy függően az időjárási helyzettől, Giscard d’Estaing pénteken kezdi meg romániai látogatását, tartózkodását azonban megrövidítik. Pb-ilés az eicsi járástól! (Folytatás az 1. oldalról) minőség javítása és a köli- ségszintek csökkentése mellett kell elérni. Az encsi járásban — mint a felszólaló hangsúlyozta — az idén fokozott figyelmet kell fordítani a gazdaságosság, a hatékonyság, a minőség, az üzem- és munkaszervezés, és munkafegyelem javítására, a társadalmi tulajdon védelmére, a takarékos gazdálkodásra. Felszólalásában dr. Ladányi József különösen felhívta a pártszervezetek Költségvetés és (Folytatás az 1. oldalról.) Az Augusztus 20. és a diósgyőri Váríürdő belépőjegyei csak kisebb mértékben lesznek drágábbak. A villanyte- lepi strandon ötről nyolcra emelkedik a közös öltözői, hétről 12 forintra a szekrényes öltözői belépő. Diósgyőrben a közös öltözői ötről hétre, a kabinos belépő tízről tizenöt forintra emelkefigyelmet irányító, meggyőző, felvilágosító, mozgósító és ellenőrző funkciói ellátásának maradéktalan megvalósítására. A vitát Nagy Zoltán, a járási pártbizottság első titkára foglalta össze. Ezt követően az Encsi járási Pártbizottság elfogadta a vállalatok és szövetkezetek 1978. évi gazdálkodásáról szóló jelentést, és határozattá emelte a járási párt-végrehajtóbizottság által benyújtott, 1979. évre szóló cselekvési programot. fejlesztési alap dik. A gőzfürdő belépődíjai nem változnak. Az emelésekkel az Országos Anyag- és Árhivatal egyetértett, ugyanis ez része a szabadpiaci árak éves 2 százalékos árszintemelkedésének. Ugyancsak a tegnapi ülésen a miskolci Semmelweis kórház igazgató főorvosává dr. Jánvári Annál nevezték ki, aki eddig a megyei tanács egészségügyi osztályának ve- zetőhelyettese volt. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 15—18. között látogatást tett hazánkban Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunist a Pártja Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében volt Zbynek So- jalc, a KB osztályvezető- helyettese. Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a látogatás során fogadta Milos Jakest. Milos Jakes megbeszéléseket folytatott Borbély Sándorral, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával, Kovács Antallal, a KB osztály- vezetőjével, Romany Pállal, a KB tagjával, mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterrel. Látogatást tett több mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemben, s ismerkedett tapasztalataikkal. A szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott megbeszéléseken vélemény- és tapasztalatcserét folytattak a Magyar Népköztársaságban és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban folyó szocialista építőmunka időszerű feladatairól. a két testvérpárt agrárpolitikájának megvalósításáról. A megbeszélések tükrözték, hogy eredményesen fejlődik az MSZMP és a CSKP, a két ország néoei- nek sokoldalú együttműködése és testvéri barátsága. Milos Jakes és kísérete csütörtökön elutazott Budapestről. Khomeini ayatollah, a siita vallási ellenzék vezetője, Párizsban visszautasította Carter amerikai elnök szerdán hozzá intézett felhívását. Azt hangoztatta, hogy Iránban helyreáll a rend és a nyugalom, ha idegen kormányok nem avatkoznak be az ország belügyeibe. A főpap megállapította. hogy nem az Egyesült Államok dolga eldönteni, vajon törvényes-e az iráni kormány? Khomeini tudvalevőleg törvénytelennek, utódkormánynak tekinti Baktiar újsütetű kormányzatát. Az Al-Szaíir című libanoni lapnak adott interjúban Khomeini kifejtette külpolitikai alapelveit. Az általa megalakítandó iszlám köztársaságról kijelentette, hogy külpolitikájában az el nem kötelezettség fogja vezérelni, és nem vesz részt semmilyen katonai szövetségben. Amatőr művészeti mozgalom — Szakmunkásképző intézetek Isi tartót! a megyei közniíivelcriési bízottéi Tegnap délelőtt Bujdos Jánosnak, a megyei tanács elnökhelyettesének elnökletével ülést tartott a megyei tanács közművelődési bizottsága. A bizottság ez évi első összejövetelén megjelent , Hámori Lászióné, az Országos Közművelődési Tanács képviselője, Szödy Szilárd, a Kulturális Minisztérium és Héra Istvánná, a Népművelési Intézet munkatársa. Napirenden két rendkívül fontos téma szerepelt, melyek a közeljövőben lapunknak is alkalmat adna — a közművelődési bizottság vitája alapján — részletesebb és sokoldalúbb elemzésre. Különösen élénk vitát váltott ki „Az amatőr művészeti mozgalom helyzete és feladatai’’ című téma. Ehhez a napirendhez — melynek tárgyalása csaknem három órát vett igénybe — tizenkét szakembe 'köztük az országos szervei képviselői) szólt hozzá. Leg többen a különböző művészeti ágakban létrehívott csoportok szakmai vezetésének problémáival foglalkoztak. Á jövőben fokozatosan meg kell teremteni a csoportvezetők különböző szintű képzését és továbbképzését. Egyébként is minősíteni kell az együtteseket; pontosan fel kell mérni, hány élcsoport működik a megye területén, milyen az úgynevezett középmezőny és menynyi az alkalmi egyesülés. A Népművelési Intézet munkatársai legutóbbi vizsgálatuk alkalmával javasolták, hogy 'oáziscsoportokat, illetve intézményeket kell létrehozni. Ezek a módszertani központok feladatát tölthetnék be. Működésükhöz a Népművelési Intézet szakmai és anyagi támogatást tud nyújtani. Ezzel összefüggésben felmerült, hogy — különösen Miskolc város területén — az eddigieknél jobban kell koordinálni a különböző művészeti együttesek munkáéit. Sürgős feladat a —metre területén talán leggyen- •ébben funkcionáló bá.bmoz- ■alom — megerősítése Múlhatatlanul szükséges, hogy Miskolcon létrehívjanak egy bábszínházát. Többen beszéltek — a jelenlevők egyértelmű helyeslése közben g- az öntevékeny művészeti mozgalomban dolgozó szakemberek erkölcsi és anyagi megbecsüléséről. Második napirendként „A szakmunkásképző intézetek közművelődési tevékenységét” tárgyalta a bizottság. A vita során szélesedett a témakör; a megyében élő, csaknem tizenötezer szak- munkásjelölt közművelődési lehetőségeiről, kulturális ellátásáról volt szó. A tények örvendetesek; sikerült megtalálni a szakmunkástanulók művelődésének változatos formáit. Sokat segítenek ebben az ismeretterjesztő társulat szakemberei, a könyvtárosok, a képző- és a színházművészek. A KISZ Központi Bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium ió gazdája a szakmunkástanulók kulturális ellátásának. A jövőben azonban naevobb gondot kell fordítani a bejáró tanulókra, valamint a mezőgazdasági jellegű szak- munkáskéoző intézetekben tanuló ifjúságra. Gy—
