Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

1979. január 17., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

váci sikere

(Tudósítónktól):

A Váci városi Tanács, a Pest megyei Tanács V, B., az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Dunakanyar Intéző Bizottság tervpályázatot hirdetett a Vác-Alsóváros (Déli Városkapu) rendezésére. A tervpályázat célja olyan korszerű javaslatok beszerzése volt. amelyek lehetővé teszik e történelmi emlékekben gazdag, de új épületekkel is gazdagodó városrész átépítését olyan módon, hogy az kellő átmenetet képezzen a városközpont és az ú j lakótelep között.

A megadott határidőre 27 pályaművet nyújtottak be. A bíráló bizottság döntése alapján — első helyen említve — rangsorolás nélkül 60 ezer forint díjban részesítette egy nyolctagú miskolci tervezőcsopört (if j. Sári István. Dávidházy Péter. T. Karmazsin Klára. Bu- nyovszky Attila, Kiss Lajos- né. Klein György, Tóth Dászlóné és Oszkó Mária) kollektív munkáját.

A zsűri részletes értékelése szerint a miskolci pályázók a meglevő városszerkezetet továbbfejlesztve, áttekinthető és jól szervezhető rendszert alakítottak ki. Területfelhasználásuk egyértelmű. logikus és jól ütemezhető. Törekszenek a kisvárosi forma, hangulat megtartására és a kereskedelmi zóna határozott megformálásra. Gondoltak a gépjárműparkolókra, a zöldterületekre és a szükséges útvonalak kialakítására.

Papp Rezső

Szabadalomnak minősítették a Jászberényi Hűtőgépgyár technológiai laboratóriumában kidolgozott találmányt. Az úgynevezett szervetlen felületkezelő csoport hosszú kísérletezés után olyan vegyianyagot állított elő, amellyel az autószifonok poíírozásához, kémiai fénye- sítéséhez eddig használt import foszforsavat lehet helyettesíteni. Az anyag nemcsak minőségileg veszi fel a versenyt az importált fosz- forsavvaf, hanem olcsóbb li annál.

Tízszer annyit gyárthatnának!

A gépsor évi 300 ezer négyzetméter Copisolt gyárthatna. Feltéve, ha folyamatosan üzemelne ...

Fotó: Laczó

Riportot készítünk a Sajó- szentpéteri Üveggyár szálhúzóüzemében. A fiatal üzemvezető, Kotány Béla kalauzol a műhelyeklDen, akitől többek között az újdonságok iránt érdeklődünk. Megemlíti, hogy 3 éve gyártják az úgynevezett Copisolt, de ez a termék valahogy nem akar „befutni”. Miért? Kérdésünkre tanácstalanul tárja szét a karját, ő sem érti.

A durvaszálhúzóban felállított gépsor most sem üzemel. Kérésünkre beindítják, s így megismerkedhetünk a szóban forgó termék előállításával. A lényeg, hogy a gép hengerei három, egyenként 1 milliméter vastag üvegfátyolt sajtolnak egymásra. Teljesen automatikus irányítású, nagy teljesítményű a gép, ezért is fájlalják any- nyira az üzemben, hogy gyakran van tétlenségre kárhoztatva.

— Az elmúlt évben 30 ezer négyzetméter Copisolt gyártottunk — magyarázza az üzemvezető. — A mennyiség az elérhető teljesítménynek mindössze az egy tizede. Jól hallotta: az egy tizede! A gép ugyanis folyamatos üzemelés mellett évente 300 ezer négyzetméter Copisolt készíthetne.

Mi is ez a kevésbé kelendő áru? A Copisol alkalmas építőanyagként való felhasználásra. Rendelkezik azzal a kiváló tulajdonsággal, hogy nagy mértékben megszűri, lecsökkenti a zajt. Az összesajtolt üvegfátyol-rétegeket bitumenezett papírok közé helyezik, s beépítik az épületfödémbe. Ez által — ezt. megmérték — 21 decibellel csökken a zajhatás. A Copisol alkalmazása tehát rendkívül előnyös az új lakótelepeken, ahol jóformán még a hangosabb beszéd is át- hallatszik a szomszédba.

Ha ennyire értékes a Copisol, akkor miért nem alkalmazzák mégsem az építkezéselven? Talán máshol olcsóbban gyártják, mint Sajó- szentpóteren ? Esetleg van tőle jobb, kedvezőbb paraméterekkel bíró anyag? Az

üzemvezető nemet int a fejével :

— A Copisolt hazánkban csak mi készítjük és forgalmazzuk. Az ára négyzet- méterenként 40 forint 10 fillér. Az Építésügyi Minőség- ellenőrzési Intézet vizsgálata bizonyítja, hogy a Copisol legalább olyan jó, mint a hasonló francia termék. t

Mi a véleményük a felhasználóknak a kérdés kapcsán ?

Érdeklődésemre a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat és a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szakemberei elmondták, hogy ismerik a Copisolt, s annak előnyeit. Miért nem biztosítanak akkor az alkalmazásához szabad utat? Nos, mert drága, s mert használata nem fér bele az építési normába.

Az érem másik oldala persze, hogy a termelés nélküli „pihenő” gépsor is jelentős ráfizetés, népgazdasági kár. Rágondolni sem mer az ember; vajon nem importálnak-e ilyen terméket? Az is nyilvánvaló, hogy a lakók kedvezőbben éreznék magukat a Copisollal szigetelt, kevésbé zajos lakásokban. Tény, hogy Borsodban az építőipari vállalatok számos más, új dolgokat sem hasznosítanak : műanyag ajtó, műanyag ablak. Ezek esetében is a magas költség a kizáró tényező, ezzel szemben másutt a felhasználást kifizetődőnek tartják. Talán nem érdemtelen emlékeztetnünk építőipari szakembereinket: nem mindig az a drágább, ami többe kerül!...

(kolaj)

Tömöri tervek

A kombinált acélmű építésénél

Döntő év lesz az 1979-es esztendő

\ '

Az idei esztendőt döntő fontosságú évnek tekintik a szakemberek vaz LKM-ben megvalósuló kombinált acélmű építése szempontjából. A határidők betartása érdekében egy sor területen megfeszített munkára lesz szükség. Rendkívül nagy munka vár a kivitelezőkre, így megyénk nagy építőipari vállalatára, az ÉÁÉV-re is. Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat már eddig is bizonyságot tett arról, hogy lehetőségeihez mérten kellőképpen felkészült feladatainak teljesítésére.

Az ÉÁÉV az eltelt egy év alatt a főcsarnokban betervezett nyolcvan oszlopalapból 33-at 'már elkészített, további 27 építését pedig folyamatosan végzi. A vállalat jelentős előrehaladást ért el a nyersvaskeverő és a konverter kocsipálya-alapok készítésében is. Az ÉAÉV ugyanakkor érdekelt a vasszerkezetek helyszíni szerelésében: a múlt év végéig több mint 400 tonna anyagot építettek be. Most, az új esztendő első heteiben az a legfontosabb, hogy mindenütt meggyorsuljon ez a munka.

Ahhoz ugyanis, hogy valóra váljanak a legutóbbi állam- titkári és miniszterhelyettesi szemle határozatában foglalt célok, 1970 első negyedévében pótolni kel a szerkezet- szerelésben mutatkozó 674 tonnás elmaradást. Ez azt jelenti. hogy havonként 650 tonna acélszerkezetet kell a helyszínen összeszerelni.

Az utóbbi időben a legnagyobb gondot az oxigéngyár építése körül kialakult huzavona okozta a beruházónak. Dr. Szcppelfelel Sándor, az LKM vezérigazgatója ez! szóvá is tette a közelmúltban megtartott sajtótájékoztatón. Mint mondotta, az itt végzendő munkák nagyságrendje eltörpül ugyan a beruházás más területein meg oldandó feladatok mellett, fontosságukat azonban aligha kell különösebben bizonygatni. Mert hiába készül el minden egyéb létesítmény, ha nincs oxigén, a termeié sem kezdődhet el.

Az oxigéngyár építésében, a 22-es számú Állami Építőipari Vállalat hibájából bekövetkezett több hónapos határidőcsúszást az idén az ÉÁÉV-nek kell felszámolni,

ugyanis az építésügyi tárca illetékes vezetői ezt a vállalatot jelölték ki a munkák folytatására, ami egyáltalán nem lesz könnyű. Az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat és az LKM vezetői azonban bíznak benne, hogy 1979 végére „egyenesbe jönnek” a feladatok teljesítésében. Ez azért is nagyon fontos, mert megkezdődött az oxigéngyár szovjet gyártmányú berendezéseinek szállítása, tehát a géphiány nem lehet akadálya a létesítmény határidőre való megvalósításának.

Az ez évi munkák közül — az elmondottakon kívül — a főcsarnok program szerinti építése az egyik központi "eladat. Így, az év végére a sarnok oszlopalapjainak csaknem 95 százalékát — szám szerint 75 darabot — kell elkészíteni. Ezenkívül tető alá kell helyezni a főcsarnok I-es és Il-es ütemét, míg a III-as ütemnél az oszlopok építésének, valamint a darupályák szerelésének befejezését tervezik.

L. L..

A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben kívánatos a melléküzemági tevékenység bővítése. A tömöri Petőfi Termelőszövetkezet vezetői is régóta törekszenek már arra, hogy melléküzem- ágat létesítsenek. A közös gazdasághoz tartozó községekben, Tomoron, Lakon. Szakácsiban, Irotán és Hegy- megen — a felmérések szerint: —- még mintegy 80 olyan női munkaerő van, akit nem tudnak egész éven át, folyamatosan foglalkoztatni. A Cserehát e távoli vidékéről a férfiak’ jó része az iparba, a bányákba jár dolgozni, de a nők nem szívesen vállalják az ingázást. A tsz próbálkozásai most valószínűleg sikerhez vezetnek, és a FÉ- KON-nal, a Férfi Fehérnemű Gyárral kooperálva sikerül a nők számára helyi munkalehetőséget biztosítani. Ügy tervezik, hogy egy kisebb üzemcsarnokban még az idén mintegy 30—40, a varrógépek kezelését könnyen elsajátító nődolgozóval megkezdik a fehérneművarrásit, s a melléküzemágat a jövőben tovább bővíthetik. Ha a terv megvalósul, a nők számára biztosított állandó munkalehetőséggel több család élet-1 színvonalában következik be javulás, s a közös gazdaság fejlesztését is segíti majd a melléküzemág jövedelme.

Az országutak ,,vándorai”

Dplpl/ítf 11 óra tájban uticiuu szivar alakú>

fekvő tartályos cementszállító jármű zúg végig Hajdú- böszörmény utcáin. A jármű s a pilóta ismerős.

— Mit keres ebben a nagy faluban?

— Vigyázzon, a falut itt ne nagyon mondja — világosít fel Ignácz Miklós, a 3-as számú ÉPFU gépkocsivezetője. — Egyszer én is ezt találtam mondani, a böszörményiek halálosan meg voltak sértve.

Ez város, s én is ezt a városí- tást segítem elő. A IiCM-ből hoztam cementet a tanácsi építő vállalatnak.

— Hogyan mutatkozott be az új év?

— A múlt héten még nem volt fuvar. Ma kezdem a munkát. A hét jól kezdődik. Mára van egy másik feladatom is, az Alsózsolcai Épü- letelemgyárba kell kivinnem cementet. Ügy tudom, úgy látom, hogy az idén nagyobbak a követelmények, mint tavaly, de ha karbantartjuk a járművet, ha jól dolgozunk, tikkor elvégezzük, amit várnak tőlünk.

Felsózsolca és Miskolc között —, mert pilótánk is így akar! a — hatalmas, üres tréler éri utol személygépkocsinkat. '

— Hová vezet az útja?

— A ponyvám szétszakadt — mondja Goda Miklós, — emiatt megyek be üresen a miskolci központba. Ma reggel hétkor kezdtem. Kétszer vittem házgyári elemeket a zsolcai házgj’árból az Avasra. Az idő olyan hideg, hogy nem tudnak rendesen hegeszteni sem.

A szél kajánul fütyörész, gonoszul keresi a rést az ember és a ruha között. Ujjaim megdermednek, a golyóstoll felmondja a szolgálatot.

— Nincs melegebb a kocsiban?

— Központi fűtésem van! Ilyen kocsi nincs több az ÉPFU-nál! — büszkélkedik a gépkocsivezető. Megmutatja, hogy a fölösleges kipufogó gázt csövön át vezeti a fülke aljáp. Ez meleggé, barátságossá teszi a kicsi helyiséget. A cső túlnyúlik a fülkén, állandóan melegen tartja a hajtóanyagtartály csövét. így nem kocsonyásodik a gázolaj.

— Nézze, a kezem! Bok- szoskezünek neveznek. Nem szégyellem. Mindig csinálok valamit a kocsin. Ez a mi kenyéradónk. Meg kell becsülni. Erédetileg motorszerelő voltam, gépipari technikumi oklevelem van, mégis a volán mögé ültem. Szeretek vezetni, hivatásomnak tekintem. Mi, a házgyári Táncsics brigád tagjai „hajtjuk” a munkát, ez hozza a vastag borítékot. Nekem is három gyermeken van, kell a pénz. A tél múlását, a tavasz közeledtét várjuk, akkor dolgozhatunk úgy, ahogy mi szeretünk. Sok helyre szállítottam és szállítok házgyári elemet. A megyén kívül tavaly vittem házgyári elemet Mán- dokra. onnan a Szovjetunióba szállították. Vittem elemeket Nógrád megyébe, Dunakeszibe, Váera, sőt besegítettem többedmagammal a győri házgyárnak is.

Kókai Lajos, a kazincbarcikai kirendeltség dolgozója hét órakor kezd munkához. A nyolc tonnás MÁZ billenős kocsival befut Miskolcra, a Sajó-parti kavicsdepóból megrakodik, visszaindul, az Üt- Vasútépítő Vállalatnak szóló szállítmánnyal. Vakva József, a PVC—III. területén munkálkodik, földel fuvaroz.

— Sok vállalatnak dolgozunk — mondja Ráski János, a barcikai kirendeltség vezetője. — Igaz, az út csúszós, fagyos, havas, de embereink becsülettel helytállnak, ahol csak lehet. Most egy műszakban dolgoznak, szállíta- natv, ha jobbak lesznek a lehetőségek, két műszakban is fogunk dolgozni.

— A kemény hideg érezteti hatását — foglalja üsz- sze a tapasztalatokat dr. Lénáid József, a 3-as számú ÉPFU igazgatója. — Cementből naponta a tervezett mennyiségnek csak a felét tudjuk elvinni, hiszen csak a telepített üzemek tudnak betonozni. Házgyári elemeket is szállítunk, de a hideg ezt is fékezi. A gondokon az segít, hogy jó előre számítottunk a kemény télre. A BVM miskolci gyárával közösen itt a miskolci központi telephely mellett, s önmagunk a Sajó- parton kavicsból depót alakítottunk ki, igv a hagyományos járművek tudnak szállítani.

— Ez évi feladataink jóval nagyobbak az elmúlt évitől, amelyet élüzem szintű eredményekkel zártunk. Több mint hét és fél millió tonna árut kell az országban, és 120 ezer tonna anyagot kell külföldre, illetve külföldön szállítanunk. így csak cementből — döntően a IiCM- ből — félmillió tonnát, s főleg a miskolci és a debreceni házgyárból 6700 házhoz szükséges elemet kell a több megyében folyó építkezések színhelyére fuvaroznunk.

Az igazgató elmondja, hogy a tavalyitól több anyag szállítását gazdasági okokból 3 százalékkal kevesebb gépi járművel, s kevesebb ember részvételével akarják elvégezni. Ez önmagában is a munka magasabbfokú szervezését, a munkaidő jobb kihasználását, az egy személyre jutó termelési érték 3,7, az eszközök hatékonyságának közel 3 százalékos növelését kívánja meg.

Sok jó megoldást alkalmaznak. Ilyen például az, hogy a HCM-ben éjjel feltöltik a cementszállító gépek tartályait, elkészítik a szállítási okmányokat, s a gépkocsivezető a helyszínre érkezése után tíz perc múlva már útnak is indul. A bérezés a munkák túlnyomó részében a teljesítménytől függ. Ezt tovább akarják szélesíteni, így például ki akarják terjeszteni a karbantartásra is.

jäfft'/ hogy az év az első

'f1* ■ napokban „döcögve” kezdődött. Az emberek azonban jól ismerik a vállalat és önmaguk feladatait, saját képességeiket, s a nagyobb munkára készen állnak.

Csorba

Az elmúlt évben 485 millió forintot költöttek beruházásra a Borsodi Szénbányáknál, s várhatóan az idén is ennyi pénz áll majd rendelkezésre fejlesztési célokra, továbbá gépek vásárlására. A putnoki aknában (14 millió forintot fordítanak a bányabeli feltárás folytatására, a föld alatti és a külszíni szállítási rendszer kialakítására. Ugyancsak tervezik a szállítási rendszer rekonstrukcióját. illetve korszerűsítését a rudolftelepi és a lyukói aknában.

Továbbra is jelentős ösz- szegekérl vásárolnak bányabeli gépeket, a termelés gyorsí tására. könnyítésére.

Ha a vállalat megkapja a kért 90 milliós többlet állami támogatást, akkor vásárolnak két MK- é. két VOP- típusú biztosítóberendezést. Az elképzelések sorában szerepel még hét elővájó gép. valamint rakodógépek vá- > sárlása is. A szociális jellegű beruházások közül megemlítjük. hogy fürdőt építenek Ormosbányán és Lyukó- bányán.

Beruházások a szénbányáknál