Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
T978. december 12., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Szakma-e a drótgyártás?... Miért U művezető? Ezzel a főcímmel kérdeztünk rá nemrég lapunk hasábjain, az országosan egységes műszakpótlékrendszer hatásaira. Akkor az Ózdi Kohászati Üzemekben kialakult bérarányokról szóltunk. Megállapítottuk, hogy a gyárban az intézkedés általában kedvezően hatott, de a kereseti arányok olykor túlzott mértékű eltolódása egy sor megválaszolatlan kérdést hozott felszínre. Most a December 4. Drótművek tapasztalatainak összegzésével folytatjuk a műszakpótlékrendszer kedvező-kedvezőtlen hatásainak vizsgálatát. * A technológiából következik, hogy a drótgyárban tulajdonképpen nincs diszpécser, programozó, termelésirányító. A művezetők általában több műszakban dolgoznak, így megkapják a különböző pótlékokat. Még az állandó délutónos takarítónőket is megilleti a 20 százalékos juttatás. Érthetően nincs kimutatható feszültség — a pótlékok miatt — segédmunkások, betanított munkások és művezetők keresete között. A folyamatos üzemekben is viszonylagos egyensúlyi helyzet alakult ki. Az állandó délelőttös karbantartó szakmunkások sem érzik sérelmesnek, ha a több műszakos betanított gépmunkások időnként magasabb jövedelemhez jutnak, mint ők. Ennek az az egyszerű magyarázata, hogy a közelmúlt vállalati beruházásai, rekonstrukciói során több célfeladatot is kaptak a karbantartók, igaz, feszített munka eredményeként, de keresetük jelentősen emelkedett. Ugyanakkor tudják azt is, hogy a betanított gépi- munkások tulajdonképpen szakmunkások... Ezt a felsőbb szervek évek óta nem ismerik el, mondván: a drótgyártás nem szakma! A különböző drótgyártó munkakörökre a betanított munkások bérbesorolását alkalmazzák. Ennek a hátrányos anyagi megkülönböztetésnek kibogozhatatlan morális szövevénye van. A drót- gyári munkások húsz-harminc éves szakmai gyakorlattal, fontos és jelentős műszaki-elméleti tudással, nem mondhatják el magukról, hogy szakmunkások. Az is igaz. a szakmunkásképző inr tézet.ekben nem lehel beszerezni a „papírt”, mert nincs ilyen irányú képzés. Korábban volt, hőkezelő szakmun- kási bizonyítványt adtak a fiatalok kezébe, többen a drótgyárban lettek kemence- mesterek. Később megszüntették ezt az oktatást is. Az ország egyetlen drótkötél «várában — az eredmények egyértelműen igazolják — a dolgozók magas elméleti-gyakorlati tudással rendelkeznek. Papírok nélkül is. Sok helyütt fordított a helyzet. Szerencsére a drótgyári dolgozók a szakmaszeretetüket, a gyárhoz való tartozásukat nemcsak papírokkal igyekeznek igazolni, hanem elsősorban a munkájukkal. Az átlagos műszakszám eléri a 2,3-et. Ennek további emelésére már kevés lehetőség van. A jövő mindenütt a folytonos üzemeltetésé. Ezt a fiatalok nem szívesen vállalták, s ma is húzódoznak tőle. Többet ér nekik a szabad hétvége, mint a pénz. Az idősebbek, a vidékiek, a hét közbeni szabadnapokat jobban fel tudják használni a háztáji munkákra. A több műszakos és folytonos üzemeltetés nagyobb megterheléssel jár mindenütt, ezt ismeri el az egységes műszakpótlékrendszer. Más kérdés, hogy a drótgyárban például, s több vállalatnál ennek a béremelkedésnek nincs termelésfedezete. Kétségtelen, jelentős életszínvonal-politikai intézkedés, de a termelésben nem hozta a várt eredményt. Nincs értelme mindenáron folytonos üzemre átállni, ha akadozik az anyagellátás, a gépek állnak, s az emberek csak „bent vannak”. Történetesen a dotált vasárnapon feszített a munkavégzés, de hétfőn, anyag- és alkatrész- hiány, szervezetlenség és egyéb okok miatt, a munkások egymást nézik, matatnak, salakolnak, keresik a munkát. A' drótgyárban a mozgóbér odaítélését munkafegyelmi, technológiai feltételekhez kötik. Ebben nincs semmi új, csupán annyi, egyre jobban tudatosodik az emberekben, hogy a mozgóbér nem havi járandóság, azt adott esetben meg is lehet vonni! Nem fordulhat elő, valaki éveken keresztül kapja a mozgóbért, s azt sem tudja, miért? 1 A huzalműben várhatóan a közeljövőben térnek át a folytonos üzemvitelre. Ez körültekintő előkészítést igényel. Nyilván a munkások szemléletváltására is szükség van, de minden bizonnyal nem rajtuk fog múlni a siker. Az alapvető gond az, hogy az ózdi hengerhuzal, mint alapanyag nem mindig megfelelő. A drótgyáriak ezt mondják. Özd ennek ellenkezőjét igyekszik bizonyítani. A két vállalat között jó az együttműködés. Eddig is tisztázták a problémákat, s ez a jövőben is a szakembereken múlik. A következő év behatároltabb gazdálkodása kevesebb lehetőséget ad a bérek emelésére. Az egységes műszakpótlékrendszer bevezetése, ha szabad így fogalmazni, még időben jött. Komolyra fordítva a szót: minden becsületes munkás tudja, hogy a műszakpótlék nem jelenléti díj csunán. hanem a nagyobb megterheléssel járó munka elismerése. S az a cél. hogy ennek az életszínvonal-politikai intézkedésnek egs’re inkább leeven termelésfedezete. Hatékonyabb, szervezettebb munkavégzéssel, minden műszakon. Karosi Imre Tizenöt éves fejlesztési koncepció A Leninvárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága elfogadta Leninváros-óváros (I. kerület — szerk.) részletes rendezési tervét. Az ÉSZAK- TEHv által kidolgozott tizenöt éves fejlesztési koncepció első helyre sorolja a lakásépítést, ugyanis a terv megvalósítása során, az óváros lakóinak a száma a jelenlegi 1500-ról várhatóan háromezer fölé emelkedik. Az elképzelések szerint, a mun- káslakás-akció keretében 40 korszerű csoportos családi ház épül, több vállalat be- nyúilotta már ez irányú igényét. Már a jóváhagyott tervnek megfelelően építik a Szőke Tisza Termelőszövetkezetben a kivitelezés alatt álló új irodaházat, míg atsz-majort a városon kívülre telepítik. Egyebek között megszüntetik az óvárosi temetőt, ugyanis ez év novemberében átadták rendeltetésének a város új temetőjét. A terv számol orvosi rendelő és gyógyszertár, továbbá kereskedelmi és vendéglátóipari egységek építésével. Ezenkívül több gyermekintézménnyel — bölcsődével, óvodával — gyarapodik majd ez a városrész. Tervezik egy Ifi tantermes általános iskola létesítését, valamint az öregek napközi otthonának építését. Egerben, a VII,ATI Irányítástechnikai Berendezések Gyárában készítik a hazai szerszámgépipar számjegyvezcrlósű forgácsológépeihez a nagy értékű vezérlőberendezéseket. Az ezekkel irányított eszterga, illetve fúró-marógépek nagy részét külföldön értékesítik. A képen: fúró-marógép vezérlő- berendezéseinek alkatrészeit szerelik. tetten lőtt bérért Régi és új ízek Karácsony a Szerencsi Csobiéprta Ez év januárjától a Magyar Villamos Művek Tröszthöz tartozó vállalatoknál rátértek a központi bértömeggazdálkodásra, az eddig alkalmazott bérszínvonal-gazdálkodás helyett. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a tényleges létszámtól függetlenül felhasználhatják a számukra jóváhagyott, úgynevezett tehermentesen igénybe vehető bértömeg 60 százalékát. A szabályozás a Borsodi Hőerőmű Vállalatnak kedvező. Az elmúlt évi 1098 bérszínvonalas bázislétszámmal szemben, ugyanis a tröszt ez évre 1068 főt tervezett a kazincbarcikai vállalatnak. A harminc főnyi létszámcsökkenésből következik, hogy a dolgozók az ez évre tervezett 5,2 százalékos bérfejlesztésen kívül további többletbérre számíthatnak. A létszámcsökkenésre jutó bér haltizede megfelel 400 ezer forint többletbérnek. A vállalat vezetősége döntésével egyetértett a szak- szervezeti bizottság is, s eszerint az ez évre rendelkezésre álló többletbért mozgóbér formájában fizetik .ki. A gazdasági egységek tehát a korrigált bázislétszámhoz viszonyított minden egyes létszámmegtakarítás után 8 ezer forintot fordíthatnak dolgozóik többletbérezésére. A gazdasági egységeknél elsősorban azokat a dolgozókat részesítik többletbérben, akik a létszámhiány következtében többletmunkát vállalnak és végeznek. A többletbért persze csak akkor használhatják fel teljes egészében, ha a gazdasági egység maradéktalanul, a bázishoz viszonyított túlóra fel- használása nélkül teljesíti feladatát. Azok az egységek, ahol új berendezés üzembe lépése, vagy szervezés miatt nőtt a létszám, a dolgozók bérpreferenciában részesülnek. Ez az év gondokkal kezdődött. Nagyok voltak a készletek a csokoládésyár- ban. A kereslet a nyár közepéig visszaesett, de augusztusban, szeptemberben a piaci jelzések már egyre élénkebb forgalomról számoltak be. A gyár piackutató munkája, a javuló propagandatevékenység meghozta a várt eredményt. „Figurás” csokoládék... A szaloncukorgyártást — a karácsonyi ünnepek egyik tó kellékéé! — már nyáron megkezdték. December 15—18-ig előreláthatólag mintegy 735 tonna mártott szaloncukrot ad a Szerencsi Csokoládégyár a kereskedelemnek egy kilogrammos és hatvandekás kiszerelésben. Üreges, figurális Mikulás-árukból, a diósgyőri gyáregység több mint ezer tonnát állított elő. A gyáregység novembertől gyakorlatilag már az újévi és a húsvéti ünnepekre készül, amikor megkezdte a csokoládé malac, a csoki pezsgősüveg és a húsvéti nyuszi és tojásfigurák gyártását. (A Diósgyőrben gyártott idényjellegű üreges, figurás csokoládé iránti igény erőteljes növekedésével függ össze a diósgyőri gyáregység rekonstrukciós bővítése is.) Húsvétra, a növekvő kereslethez igazodva, mintegy öt százalékkal több idényjellegű terméket ígér a gyár. A nagv feladatnak a jelenlegi termelési kapacitáson belül, mind nehezebb megfelelni, hiszen a napi forgalmazási cikkek iránt is óriási a kérésiét Öltöztetni is kell Az első fél évben tapasztalható visszaesés nemcsak a termelésben jelentkezett, hanem anyagbeszerzési következményei is voltak. (A kakaóbab megrendelése, szállítása sem megy egyik napról a másikra.) Így érthető hát, hogy az év második fél évében ugrásszerűen jelentkező igénynövekedésnek a gyár nem tudott egyik napról a másikra — rugalmasan — megfelelni. Nem egy esetben előfordult — például Mária, Erzsébet, Katalin napkor —, hogy nélkülözni kellett a desszerteket, a csokoládé díszdobozokat. Ilyen esetekben jó szolgálatot tehetnének — a puf- ferként is Üzemelő — kereskedelmi vállalatok raktárai, de a boltvezetők attól félve, hogy nagyobb mennyiségű áru az eltarthatósági határidő lejártáig nem talál gazdára — csak óvatosan rendelnek. A csokoládégyárban is rájöttek. hogy milyen fontos a termékek ..öltöztetése”. Piac- kutatási felmérések alapján, már elkészültek az új csomagolóanyagok is, amelyek játékos jellegű grafikákkal, címkékkel keltik fel a ever- mekek figyelmét Új termekek, úi ízek Jövő év első negyedévében cukorkákból és karamellákból olcsó újdonságok kerülnek az üzletekbe. A szemenként csomagolt töltetlen méz, gyógykaramella, az omlós, puha karamella is bizonyára kedvelt édesség lesz, Hamarosan az üzletekbe kerül a Suli, a Baby és a Palkó kis csokoládé is. A gyár tapasztalata ugyanis az, hogy a csokoládé darabáruból a kisebb súlyegységűek könnyebben találnak gazdára. Jelentős igény van a Negró gyógycukorkára is, ezért a Szerencsi Csokoládégyár év elején elkezdi a gyártását és az 1980-as években végleg átveszik a gyártási profilt a Csemege Édesipari Gyártól. A tejcsokoládé nem újdonság. Az előkészített tej- és étcsokoládémassza finomítás és temperálás után, Colmach- rendszerű formázó apparátusba kerül. Az alapanyag és a Mikulás-figura is hagyományos, de a formatervező részleg már gondolt az „új divatra” és színes, előnyomott sztaniolba, csillogó ruhába öltöztetik a „régi” figurákat. Buchert Miklós Ki hamarabb ér a malomba, hamarabb érői Hallgatom Körösi Lászlót, a hernádriémeti Hernádvöl- gye Tsz főmezőgazdászát, amint az idei esztendő termésátlagait sorolja, s azon kapom magam, hogy meg sem lepődöm a hallott adatokon. Pedig igazán nagy és szép eredményeket, sikereket takarnak a sorolt számok, s .nem egy gazdaságban, ha csak a felével tudnának előhozakodni, már csodálkozva, sőt elismerően kapnánk fel a fejünket. Hernádnémeti azonban egészen más. Itt évek óta megszoktuk a nagy számokat, a kimagasló terméseredményeket. Nem vitás, a hernádnémeti termelőszövetket természeti adottságai alapján Borsod azon gazdaságai közé tartozik, akikhez úgymond „kegyes volt a természet”. De az sem vitás, hogy egyedül csak ez nem jelent üdvösséget, A 45.5 mázsás búza-, a 40.6 mázsás tavaszi árpa-, a 417 mázsás cukorrépa- és a 80,5 mázsás kukoricatermést nem garantálja a „csak vetni ne felejtsenek el” elv figyelembevétele. Ezekhez az eredményekhez több kell; úgy is mondhatnánk, nemcsak a vetésről, hanem sok minden másról sem szabad elfeledkezniük. Néhány hátul kollogő gazdaság — lévén náluk nem „divat” — rácsodálkozik mindarra, amit a hernádné- metielc csinálnak, akik pedig nem tesznek mást, mint vallják: ki hamarabb ér a malomba, hamarabb őröl. A hamarabb őrlés nem más. mint a hamarabb jelentkező eredményesség, az a bizonyos malom pedig a gazdálkodásuk milyenségét, a pillanatnyilag legkorszerűbb agro .technikát jelenti. A Hernádvölgye Tsz rendszertag, az IKK tagja. Elsősorban azzal indokolják a belépésüket, hogy ezzel a termelés ipari hátterét, a vetőmagellátásukat tették biztonságossá. A vetőmagellá tásra — mint a nagy termé lehetőségére — mindig nag' gondot fordítottak. Évek ól lejárnak Szegedre, a Gabe nalermesztési Kutató Intéző szakmai bemutatóira, és a ott ajánlott fajták közül 10- 12-t mindig elhoznak Her nádnémetibe. Kipróbálni, egy-két hektáros parcellákon. S azok, amelyek beváltak, a következő években mar nágyüzemi táblákon hozzák a gazdag termést. A magas termésátlagok egyik titka ez. A hernádnémetiek 1700 hektár őszi búzával, 1600 hektár tavaszi árpával, 175 hektár cukorrépával és 800 hektár kukoricával tagjai az IKR-nek. Ilyen nagy területen a már ismert átlagokat elérni a jó fajták mellett, csak ésszerű talajerő-utánpótlással lehet. Hallgassuk csak, mit mond Körösi László: — A tápanyagutánpótlás nálunk talajvizsgálat és levélanalízis alapján történik. Nem sajnálunk évente 15— 16 millió forintot áldozni a műtrágyára. Megéri... A nitrogén hatóanyagot osszú ideje folyékony am- nóniaként injektálják a ta- ajba. Idén ősszel például “lőször kísérleteztek a Hyd- ronit nevű 30 százalékos ütrogénhatóanyag tartalmú 'olyékony műtrágyával. Per- ze, az új keresése mellett a éginek. a hagyományosnak, főleg, ha az jó és hasznos, a becsülete megmarad. így vannak a németiek szerves trágyázással. A kukorica-vetésterületüknek például 60— 70 százaléka évente kap hektáronként 400 mázsa szerves anyagot. Az IKR-tagsággal kapcsolatban már említett megbízható ipari-műszaki háttér különösen vonatkozik a növényvédőszer- és gépellátásra. Évente 5 millió Ft értékben vásárolnak növényvédő szert, az azonban korántsem mindegy, hogy milyet és milyen minőségűt. A műszaki bázis milyensége végig döntő befolyást gyakorol a várható eredményre. A gyorsaság, a minőség kérdése nem kis részben a géppark összetételén, műszaki állapotán múlik. Idén különösen a két darab B1—15-ös szárítójuk meglétét érezték áldásnak, hiszen majdcsak- nem minden mázsa szemes terményüket szárítaniuk kel- 1-»' .. hernádnémetiek nagy terméseredményeit röviden — hangsúlyozom, hogv röviden — ezeknek a tényezőknek az együttes megléte, hatása magyarázza. párosulva természetesen a szakvezetésben és a végrehajtásban nélkülözhetetlen emberi munkával, helytállással. Ezért van az, hogy a hernádnémetiek sokaknál „hamarabb érnek a malomba, és nyilván hama- ,-abb is őrölnek”. És az sem lényegtelen, hogy többel, jobbat. Sőt. ez a legfontosabb .. Nekik feltétlenül. De ez a „több és jobb” nem egyedül csak nekik fontos. (hajdú)
