Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

4 Í978. december 8., péntek ESZ AK- MAGYARORSZÁG 3 (Folytatás a 2. oldalról) — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielégítették az áruszál­lítási igényeket. A személyszállítás a terve­zettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volumene a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalékkal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a vál­lalati, szövetkezeti beruházásoknál követke­zik be. A nagyberuházások megvalósítása nem éri el a tervezettet. A munka szerve­zettsége nem javul a kívánt mértékben, sole esetben indokolatlanul túllépik a költség- előirányzatokat, a kivitelezés ideje gyakran elhúzódik. c) A foglalkoztatottak száma a nem ter­melő ágazatokban, a kereskedelemben és a közlekedésben nő, az iparban és az építő­iparban lényegében változatlan, a mezőgaz­daságban csökken. d) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nominál- jövedelem országos átlagban a tervezett 7— 7.4 százalékkal szemben, várhatóan 8—8,5 százalékkal, az egy keresőre jutó nominál- kereset a tervezett 7 százalékkal szemben a munkásoknál és alkalmazottaknál 8— 8.5 százalékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5—9 szá­zalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 4 százalék helyett mintegy 4,6 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelem várhatóan 3,2—3,5 százalék­kal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően, csaknem azonos ütemben, több mint 3 szá­zalékkal emelkedik. A’ reálbérek növekedé­sében szerepük van a központi bérpolitikai intézkedéseknek, Jelentősen fokozódik a la­kosság pénzmegtakarítása. A lakosság egy főre jutó fogyasztása 3— 3.5 százalékkal, a tervezett mértékben nö­vekszik. Az áruellátás színvonala megfelelő. Az életkörülményeket javítja, hogy a ter­vezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer la­kás épül fel; 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, négyezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcso­latai tovább bővülnek. Erősödik együttmű­ködésünk a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kap­csolataink, szélesedik a szakosítás. Rubel el­számolású külkereskedelmi forgalmunk lé­nyegében a tervezettnek megfelelően alakul. A kedvezőtlen tőkés piaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedé­sek közrejátszanak abban, hogy a nem -ru­bel elszámolású kivitel, a tervezettnél ki­sebb mértékben emelkedik, miközben a be­hozatal gyorsabban növekszik. f) A pénzügyi intézkedések eredményeként növekedett a társadalmi tiszta jövedelemnek, az állami költségvetésbe központosított há­nyada; ennek ellenére, a vállalatok részese­dése meghaladja az V. ötéves tervben szá­mítottat. A közgazdasági szabályozók 1978-ban sem segítették eléggé a népgazda­sági tervben meghatározott, több, kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyen­súly javítását, a gazdasági fejlődés minősé­gi tényezőinek előtérbe állítását, a felhalmo­zási folyamatok tervszerű alakulását. A sza­bályozók egyik gyengesége, hogy a nem ki­elégítően gazdálkodó szervezetek az indo­koltnál nagyobb központi támogatást kap­nak; ezáltal a jól és a kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlí­tődnek. v A Központi Bizottság megállapította:' a termelés mennyiségi feladatainak ' az éves tervekhez közelálló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben fel-» tételezettnél: a külkereskedelmi csereará­nyok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a meny- nyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempont­jai nemegyszer háttérbe szorulnak. Gazda- ságnolitikai és gazdaságirányítási gyakorla­tunk lassan igazodik a változó helyzet kö­vetelményeihez. O A XI. kongresszuson jóváhagyott, az ^’,V, ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határo­zatában megerősített gazdaságpolitikai fő irányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a min­dennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a to­vábbi munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb elő­térbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét, és a belföldi felhasználást. Ez az útja an­nak, hogy az anyagi termelésben és a né­pünk életkörülményeinek alakulásában, élet- színvonalának emelésében elért eddigi vív­mányainkat megszilárdítsuk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesí­téssel, a termelőalapok fejlesztésével, az életszínvonal-politikával kapcsolatos célokat, és az 1979. évi népgazdasági terv és álla­mi költségvetés fő előirányzatait az aláb­biak szerint fogadta el: A tervezett növekedés 1979. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai összesen 204— 3—4 százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 206 milliárd Ft Egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem 7 Egy keresőre jutó nominálbér, országos átlagban 6 Fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 Egy lakosra jutó reáljövedelem 2 Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 1 Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 1—1,5 A lakosság fogyasztása 2,5—3,0 Az összes lakásépítés Ebből állami lakás százalék százalék százalék százalék százalék százalék százalék 90 ezer 31 ezer Az állami költségvetés bevétele legalább 8,4 százalék kiadása legfeljebb 6,1 százalék A nemzeti jövedelem növelése a terme­lési és exportszerkezet átalakításának meg­gyorsításával, a gazdaságos termelés foko­zásával valósítható meg. a) A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A kö­vetelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinami­kusan növekedjék. — Az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. Az ipar- vállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szocialista kivitelt, és bővítsék a nem rubel elszámolású gazda­ságos exportot. Ezért gyorsítsák meg a mű­szaki fejlesztést, a technológia és a gyárt­mányok ikorszerűsítését, javítsák a termékek minőségét. A gazdaságtalan cikkek termelésének meg­szüntetésével felszabaduló kapacitásokon — ahol ez lehetséges — szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesítő termékek, alkatrészek, részegy­ségek gyártását; más eseteikben csoportosít­sák átt a munkaerőt a hatékony tevékeny­ségekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsul­jon a folyamatban levő beruházások meg­valósítása. Ütemesebb legyen a lakásépítés, a felújítás és karbantartás, különösen Bu­dapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartsák a ter­melékenység növekedésének eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgaz­dasági célokkal összhangban fejlesszék mind a növénytermesztést, mind az állattenyész­tést. A gabonatermelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az ál­lattenyésztés színvonalát, javítani a minő­séget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, mű­trágya, növényvédő szerek, takarmányok — ésszerűbb és takarékosabb felhasználásá­val érjék el, hogy a termelés a ráfordítások­nál gyorsabban nőjön. A termékek felvásárlásának körültekin­tőbb megszervezésével, a tároló- és feldol­gozókapacitások bővítésével is segíteni, ösz- tönözír kell a nagyüzemeket, a háztáji és kisegítő gazdaságokat termelésük fokozásá­ra. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ki­vitelben javítani szükséges- az értékesebb, a gazdaságosan feldolgozott termékek ará­nyát. — A vasúti és a közúti közlekedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szállítta­tok szorosabb együttműködésével javítani kell a gazdaságosságot, a kapacitások éssze­rű kihasználását. b) A lakosság életszínvonala csak gazda­sági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalék­kal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszö­vetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 szá­zalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5—3 szá­zalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakos­ra jutó nomináljövedelem 7 százalékkal, a munkás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 száza­lékkal növekedhetnek. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. 1979. január 1-tő' a rendszeres évi nyug- díjkiegészítésen túl fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdijakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, jára­dékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét is. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosí­tott összegét keresőnként 850 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakosság fogyasz­tásának növekedését, a vásárlóerő és az áru­alap összhangját, a kiegyensúlyozott áru­ellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség sze­rinti javítását. Ennek érdekében a kor­mányzati szervek, a termelő- és a kereske­delmi vállalatok tegyenek megfelelő intéz­kedéseket A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói ár- •' színvonal-emelkedést irányozhat elő. Az il­letékes hatóságok az árak alakulását szigo­rúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami la­kás felépítésével tovább kell javítani. A kórházi ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal, az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bővüljön. Az általános iskolai tan­termek számát 900-zal szükséges növelni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 százalékkal emelkedhet. Be­ruházásokra 204—206 milliárd forint for­dítható. Üj állami nagyberuházás nem kezd­hető meg, a rendelkezésre álló erőforráso­kat a megkezdett beruházások tervszerű megvalósítására kell összpontosítani. A cél- csoportos és egyéb állami beruházási elő­irányzatokat mérsékelni szükséges az V. öt­éves tervben 1979-re számítotthoz képest, A vállalati beruházások állami támogatásá­nak összege nem emelkedhet. A vállalatok és a szövetkezetek eszközeiket és erőfeszí­téseiket elsősorban a folyamatban levő be­ruházások befejezésére koncentrálják A hitelezés szigorításával, a készletgazdál­kodás ésszerűsítésével, a szükségletekhez jobban igazodó termeléssel lényegesen las­sítani kell a készletek növekedését. d) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezeté­be tartozó többi tagállammal folytatott terv­szerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. Továbbra is törekszünk a szocialista gazdasági integ­ráció elmélyítésére, a termelés szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alap­ján tovább bővítjük külkereskedelmi for­galmunkat és fejlesztjük gazdasági kapcso­latainkat. A külkereskedelmi tevékenységben na­gyobb figyelmet kell fordítani a kivitel ösz- szetételének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkal­mazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, a termelő- és a külkeres­kedelmi vállalatok együttműködésének erő­sítésére. e) A gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban kész­tessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelé­sére, a takarékosságra, a tartalékok feltá­rására és hasznosítására, segítsék elő a fel­halmozási folyamatok tervszerű alakulását. A vállalati jövedelmek a gazdasági ered­ményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. O Az 1979. évi népgazdasági terv ered­’w,> menyes megvalósítása nagy követel­ményeket támaszt az irányítás és a végre­hajtás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgaz­dasági terv végrehajtásához szükséges gaz­daságirányítási, szervezési, szabályozási és egyéb intézkedéseket idejében és folyama­tosan tegyék meg. Feladataikat 'a népgaz­dasági célokkal összhangban határozzák meg, és ennek megfelelően segítsék a gya­korlati munkát. A termelési szerkezet gyor­sabb korszerűsítésével, nagyobb szervezett­séggel, javuló költség- és pénzgazdálkodás­sal, a munkaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos felhasználásával bizto­sítsák gazdaságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből kiindulva támo­gassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldására felelősséggel vállalkozó vezető­ket. Legyenek kezdeményezői a magasabb teljesítményekre, a minőségi munkára ösz­tönző kereset-differenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkezetek és a ta­nácsok a népgazdasági tervhez igazodva a magasabb követelmények alapján készítsék el terveiket; rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az érté­kesítési lehetőségekhez. Az egyéni és a cso­portérdeket a népgazdasági érdekkel össz­hangban képviseljék. A tervek ütemes végrehajtása megköve­teli a vállalatok közti jobb együttműködési, a kooperációs és szerződéses kötelezettségek pontos 'és megfelelő minőségű teljesítését. — A központi és a területi oártszervek, a pártszervezetek gazdaságszervező, ellen­őrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gya­korlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelőegység­ben gazdaságos munka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodó szervezetek fejlőd­jenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jö­vedelmezően dolgoznak. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egvenlősdi és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elisme­résben részesüljön. Mindehhez elengedhetet­len a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cselekvés, a párt tag­jainak példamutatása a végrehajtásban. A szakszervezetekben, a tömegszerveze­tekben tevékenykedő kommunisták politikai felvilágosító és meggyőző munkával mozgó­sítsák a dolgozókat az 1979-es népgazdasági terv teljesítésére, A Kommunista Ifjúsági Szövetség sorakoztassa fel tagságát, az if­júságot közös céljaink megvalósítására. — A szocialista munkaverseny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdasá­gosság fokozása, a termékszerkezet korsze­rűsítése, a jól értékesíthető termékek kivi­telének növelése, a szállítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősítése, az ésszerű anyag- és energiata­karékosság, a jobb munkaszervezés, a be­ruházások szervezettségének javítása. A kol­lektívák, szocialista brigádok vállalásai irá­nyuljanak a gazdálkodás minőségi követel­ményeinek teljesítésére. — Az agitáció és a propaganda, a .sajtó, a rádió, a televízió segítse elő, hogy a dol­gozók értsék és cselekvőén támogassák gaz­daságpolitikai törekvéseinket. Kapjon na­gyobb teret a jó kezdeményezések ismerte­tése, az eredményes munka hiteles ábrá­zolása. * A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalá.- nak javításában elért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlő­dés feltételeinek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyőződé­se, hogy az 1979. évi népgazdasági terv megfelel a helyzet követelményeinek és le­hetőségeinknek, reálisan tűzi ki a feladato­kat, és valóra váltása jól szolgálja távlati céljainkat, hazánk szocialista fejlődését. A terv teljesítéséhez megvan valamennyi feltételünk, de a feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett személyes felelősség jusson kifejezésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb munkában. Erőink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek ösz- szefogásával feladatainkat megoldjuk, cél­jainkat elérjük. A Központi Bizottság eb­ből kiindulva felhívja a párttagságot, a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmi­séget, a dolgozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 1979. évi népgazdasági terv teljesítésére. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját hazánk­ban a dolgozók széleskörűen és méltóan megünnepelték. A Központi Bizottság ez­úton fejezi ki köszönetét azokért az üdvöz­letekért és jókívánságokért, amelyeket a munkásmozgalom régi harcosaitól, munka­helyi kollektíváktól, szocialista brigádtagok­tól, társadalmi és tömegszervezetektől, úttö­rőcsapatoktól. társadalmunk legszélesebb köreitől, párttagoktól és párton kívüliektől kaoott az évforduló" A magyar marxista—leninista forradalmi párt: megalakulásának 60. évfordulójáról a testvérpártok, a haladó emberek határain­kon túl is megemlékeztek és számos üdvöz­letét intéztek hozzánk; ezek a megemléke­zések és üdvözletek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának, népünk helytál­lásának szólnak, és barátságot,, forradalmi szolidaritást fejeznek ki a szocialista Ma­gyarország iránt. A Központi Bizottság kö­szönetét mond a testvérpártoknak, bará­tainknak az internacionalista megemlékezé­sekért. Uttörövezetöi tanácskozások Az elkövetkező napokban szerte az országban több, mint 3300 úttörőcsapat veze­tői áttekintik az utóbbi há­rom esztendőben végzett mozgalmi nevelő munkál, s újjáválasztják a vezető testü­letet. A csapatszintű úttörő­vezetői értekezletekkel meg­kezdődnek az előkészületek a jövő év áprilisában összeülő úttörővezetők VII. országos konferenciájára. Az úttörő­vezetők legmagasabb fóru­mát az elkövetkező három hónapban a járási, a városi a kerületi, majd a megyei számvetések is megelőzik. Több ezer úttörővezető vitat­ja meg a párt gyermekszer­vezetének munkáját, s az Üt- törószövetség Országos Taná­csának a mozgalmi munka továbbfejlesztésére tett ja­vaslatait. A küszöbönálló tanácsko­zás-sorozaton az eredmények mellett bizonyára szó esik majd a csapatmunka „szép­séghibáiról” is, mivel ma sem xevés úttörőközösségben él még a „rendezvénycentrikus” szemlélet., az érzelem- és él­ményszegény megmozdulá­sokkal pedig aligha érhető el a kívánt nevelőhatás. Szót váltanak azokról a követésre érdemes, újszerű munkafor­mákról is, amelyek az eltelt időszakban szorosabb egység­be kovácsolták a gyerekek kisebb-nagyobb kollektíváit. Az országos vitában sok új, hasznosítható javaslatét, vár. nak. liáiBf a Map Szocialista Mnokápt ítázpnti Bizatiságásak 191 december 6-i íiscril

Next

/
Thumbnails
Contents