Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
4 Í978. december 8., péntek ESZ AK- MAGYARORSZÁG 3 (Folytatás a 2. oldalról) — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielégítették az áruszállítási igényeket. A személyszállítás a tervezettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volumene a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalékkal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A nagyberuházások megvalósítása nem éri el a tervezettet. A munka szervezettsége nem javul a kívánt mértékben, sole esetben indokolatlanul túllépik a költség- előirányzatokat, a kivitelezés ideje gyakran elhúzódik. c) A foglalkoztatottak száma a nem termelő ágazatokban, a kereskedelemben és a közlekedésben nő, az iparban és az építőiparban lényegében változatlan, a mezőgazdaságban csökken. d) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nominál- jövedelem országos átlagban a tervezett 7— 7.4 százalékkal szemben, várhatóan 8—8,5 százalékkal, az egy keresőre jutó nominál- kereset a tervezett 7 százalékkal szemben a munkásoknál és alkalmazottaknál 8— 8.5 százalékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5—9 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 4 százalék helyett mintegy 4,6 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelem várhatóan 3,2—3,5 százalékkal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően, csaknem azonos ütemben, több mint 3 százalékkal emelkedik. A’ reálbérek növekedésében szerepük van a központi bérpolitikai intézkedéseknek, Jelentősen fokozódik a lakosság pénzmegtakarítása. A lakosság egy főre jutó fogyasztása 3— 3.5 százalékkal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala megfelelő. Az életkörülményeket javítja, hogy a tervezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer lakás épül fel; 1240 kórházi ágy, 19 ezer óvodai, négyezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bővülnek. Erősödik együttműködésünk a KGST-tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kapcsolataink, szélesedik a szakosítás. Rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk lényegében a tervezettnek megfelelően alakul. A kedvezőtlen tőkés piaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedések közrejátszanak abban, hogy a nem -rubel elszámolású kivitel, a tervezettnél kisebb mértékben emelkedik, miközben a behozatal gyorsabban növekszik. f) A pénzügyi intézkedések eredményeként növekedett a társadalmi tiszta jövedelemnek, az állami költségvetésbe központosított hányada; ennek ellenére, a vállalatok részesedése meghaladja az V. ötéves tervben számítottat. A közgazdasági szabályozók 1978-ban sem segítették eléggé a népgazdasági tervben meghatározott, több, kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyensúly javítását, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állítását, a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A szabályozók egyik gyengesége, hogy a nem kielégítően gazdálkodó szervezetek az indokoltnál nagyobb központi támogatást kapnak; ezáltal a jól és a kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. v A Központi Bizottság megállapította:' a termelés mennyiségi feladatainak ' az éves tervekhez közelálló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben fel-» tételezettnél: a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a meny- nyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nemegyszer háttérbe szorulnak. Gazda- ságnolitikai és gazdaságirányítási gyakorlatunk lassan igazodik a változó helyzet követelményeihez. O A XI. kongresszuson jóváhagyott, az ^’,V, ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatában megerősített gazdaságpolitikai fő irányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét, és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, élet- színvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk, és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelőalapok fejlesztésével, az életszínvonal-politikával kapcsolatos célokat, és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint fogadta el: A tervezett növekedés 1979. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem Ipari termelés Országos építési-szerelési teljesítmény Mezőgazdasági termékek termelése A szocialista szektor beruházásai összesen 204— 3—4 százalék 4 százalék 1 százalék 3—3,5 százalék 206 milliárd Ft Egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem 7 Egy keresőre jutó nominálbér, országos átlagban 6 Fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 Egy lakosra jutó reáljövedelem 2 Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 1 Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset 1—1,5 A lakosság fogyasztása 2,5—3,0 Az összes lakásépítés Ebből állami lakás százalék százalék százalék százalék százalék százalék százalék 90 ezer 31 ezer Az állami költségvetés bevétele legalább 8,4 százalék kiadása legfeljebb 6,1 százalék A nemzeti jövedelem növelése a termelési és exportszerkezet átalakításának meggyorsításával, a gazdaságos termelés fokozásával valósítható meg. a) A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. — Az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. Az ipar- vállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szocialista kivitelt, és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdaságos exportot. Ezért gyorsítsák meg a műszaki fejlesztést, a technológia és a gyártmányok ikorszerűsítését, javítsák a termékek minőségét. A gazdaságtalan cikkek termelésének megszüntetésével felszabaduló kapacitásokon — ahol ez lehetséges — szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesítő termékek, alkatrészek, részegységek gyártását; más eseteikben csoportosítsák átt a munkaerőt a hatékony tevékenységekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsuljon a folyamatban levő beruházások megvalósítása. Ütemesebb legyen a lakásépítés, a felújítás és karbantartás, különösen Budapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartsák a termelékenység növekedésének eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokkal összhangban fejlesszék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. A gabonatermelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek, műtrágya, növényvédő szerek, takarmányok — ésszerűbb és takarékosabb felhasználásával érjék el, hogy a termelés a ráfordításoknál gyorsabban nőjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésével, a tároló- és feldolgozókapacitások bővítésével is segíteni, ösz- tönözír kell a nagyüzemeket, a háztáji és kisegítő gazdaságokat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelben javítani szükséges- az értékesebb, a gazdaságosan feldolgozott termékek arányát. — A vasúti és a közúti közlekedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szállíttatok szorosabb együttműködésével javítani kell a gazdaságosságot, a kapacitások ésszerű kihasználását. b) A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7 százalékkal, a munkás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 százalékkal növekedhetnek. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. 1979. január 1-tő' a rendszeres évi nyug- díjkiegészítésen túl fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdijakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, járadékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét is. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított összegét keresőnként 850 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakosság fogyasztásának növekedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség szerinti javítását. Ennek érdekében a kormányzati szervek, a termelő- és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói ár- •' színvonal-emelkedést irányozhat elő. Az illetékes hatóságok az árak alakulását szigorúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami lakás felépítésével tovább kell javítani. A kórházi ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal, az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bővüljön. Az általános iskolai tantermek számát 900-zal szükséges növelni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 százalékkal emelkedhet. Beruházásokra 204—206 milliárd forint fordítható. Üj állami nagyberuházás nem kezdhető meg, a rendelkezésre álló erőforrásokat a megkezdett beruházások tervszerű megvalósítására kell összpontosítani. A cél- csoportos és egyéb állami beruházási előirányzatokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979-re számítotthoz képest, A vállalati beruházások állami támogatásának összege nem emelkedhet. A vállalatok és a szövetkezetek eszközeiket és erőfeszítéseiket elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére koncentrálják A hitelezés szigorításával, a készletgazdálkodás ésszerűsítésével, a szükségletekhez jobban igazodó termeléssel lényegesen lassítani kell a készletek növekedését. d) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. Továbbra is törekszünk a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevékenységben nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel ösz- szetételének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. e) A gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. O Az 1979. évi népgazdasági terv ered’w,> menyes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges gazdaságirányítási, szervezési, szabályozási és egyéb intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg. Feladataikat 'a népgazdasági célokkal összhangban határozzák meg, és ennek megfelelően segítsék a gyakorlati munkát. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, nagyobb szervezettséggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos felhasználásával biztosítsák gazdaságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből kiindulva támogassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldására felelősséggel vállalkozó vezetőket. Legyenek kezdeményezői a magasabb teljesítményekre, a minőségi munkára ösztönző kereset-differenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági tervhez igazodva a magasabb követelmények alapján készítsék el terveiket; rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az értékesítési lehetőségekhez. Az egyéni és a csoportérdeket a népgazdasági érdekkel összhangban képviseljék. A tervek ütemes végrehajtása megköveteli a vállalatok közti jobb együttműködési, a kooperációs és szerződéses kötelezettségek pontos 'és megfelelő minőségű teljesítését. — A központi és a területi oártszervek, a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelőegységben gazdaságos munka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodó szervezetek fejlődjenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően dolgoznak. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egvenlősdi és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cselekvés, a párt tagjainak példamutatása a végrehajtásban. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták politikai felvilágosító és meggyőző munkával mozgósítsák a dolgozókat az 1979-es népgazdasági terv teljesítésére, A Kommunista Ifjúsági Szövetség sorakoztassa fel tagságát, az ifjúságot közös céljaink megvalósítására. — A szocialista munkaverseny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdaságosság fokozása, a termékszerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek kivitelének növelése, a szállítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősítése, az ésszerű anyag- és energiatakarékosság, a jobb munkaszervezés, a beruházások szervezettségének javítása. A kollektívák, szocialista brigádok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére. — Az agitáció és a propaganda, a .sajtó, a rádió, a televízió segítse elő, hogy a dolgozók értsék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a jó kezdeményezések ismertetése, az eredményes munka hiteles ábrázolása. * A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalá.- nak javításában elért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlődés feltételeinek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1979. évi népgazdasági terv megfelel a helyzet követelményeinek és lehetőségeinknek, reálisan tűzi ki a feladatokat, és valóra váltása jól szolgálja távlati céljainkat, hazánk szocialista fejlődését. A terv teljesítéséhez megvan valamennyi feltételünk, de a feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett személyes felelősség jusson kifejezésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb munkában. Erőink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek ösz- szefogásával feladatainkat megoldjuk, céljainkat elérjük. A Központi Bizottság ebből kiindulva felhívja a párttagságot, a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a dolgozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 1979. évi népgazdasági terv teljesítésére. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját hazánkban a dolgozók széleskörűen és méltóan megünnepelték. A Központi Bizottság ezúton fejezi ki köszönetét azokért az üdvözletekért és jókívánságokért, amelyeket a munkásmozgalom régi harcosaitól, munkahelyi kollektíváktól, szocialista brigádtagoktól, társadalmi és tömegszervezetektől, úttörőcsapatoktól. társadalmunk legszélesebb köreitől, párttagoktól és párton kívüliektől kaoott az évforduló" A magyar marxista—leninista forradalmi párt: megalakulásának 60. évfordulójáról a testvérpártok, a haladó emberek határainkon túl is megemlékeztek és számos üdvözletét intéztek hozzánk; ezek a megemlékezések és üdvözletek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának, népünk helytállásának szólnak, és barátságot,, forradalmi szolidaritást fejeznek ki a szocialista Magyarország iránt. A Központi Bizottság köszönetét mond a testvérpártoknak, barátainknak az internacionalista megemlékezésekért. Uttörövezetöi tanácskozások Az elkövetkező napokban szerte az országban több, mint 3300 úttörőcsapat vezetői áttekintik az utóbbi három esztendőben végzett mozgalmi nevelő munkál, s újjáválasztják a vezető testületet. A csapatszintű úttörővezetői értekezletekkel megkezdődnek az előkészületek a jövő év áprilisában összeülő úttörővezetők VII. országos konferenciájára. Az úttörővezetők legmagasabb fórumát az elkövetkező három hónapban a járási, a városi a kerületi, majd a megyei számvetések is megelőzik. Több ezer úttörővezető vitatja meg a párt gyermekszervezetének munkáját, s az Üt- törószövetség Országos Tanácsának a mozgalmi munka továbbfejlesztésére tett javaslatait. A küszöbönálló tanácskozás-sorozaton az eredmények mellett bizonyára szó esik majd a csapatmunka „szépséghibáiról” is, mivel ma sem xevés úttörőközösségben él még a „rendezvénycentrikus” szemlélet., az érzelem- és élményszegény megmozdulásokkal pedig aligha érhető el a kívánt nevelőhatás. Szót váltanak azokról a követésre érdemes, újszerű munkaformákról is, amelyek az eltelt időszakban szorosabb egységbe kovácsolták a gyerekek kisebb-nagyobb kollektíváit. Az országos vitában sok új, hasznosítható javaslatét, vár. nak. liáiBf a Map Szocialista Mnokápt ítázpnti Bizatiságásak 191 december 6-i íiscril
