Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Í978. december 8., péntek A közönség szívében Lengyel színházi esték Miskolcon A korabeli Shakespeare- színház sajátos konstrukciója tette először lehetővé a színháztörténetben, hogy a színészek — a nézők által közrefogva — mintegy a közönség szivében játsszanak. Erre a legújabb időkben is számos társulat tesz kísérletet. A színház ilyen módon való ..bejátszása” azonban csak akkor sikerülhet (egyébként öncélú formai megoldás), ha a dráma ezt lehetővé teszi. Vagyis, ha nagyon fontos a néző aktív részvétele; ha mi magunk is szinte belejátszhatunk az eseményekbe. Nos, a zsebszinházban bemutatott Mrozek-egyfelvoná- sosok és a nagyszínházban látott Danton-dráma egyaránt jo alkalmat adott a Varsói Teatr Powszechny együttesének, hogy egy térbe fogva bennünket a játszókkal, lehetőleg cselekvő részeseivé váljunk a drámai történéseknek. Mindkét színházi közegben karnyújtásnyira lehettünk az eseményektől; akarva is nehéz lett volna magunkat kivonni azok hatása alól. Persze, szó sincs arról, hogy túlértékeljük a térkomponálást; szuggesztív erejű színészi játék nélkül semmilyen mesterkedéssel nem lehet közelséget teremteni. Az erőteljes színészi jelenlét viszont átsüt a távolságokon is. Mikor tehát azt mondjuk, hogy a lengyel vendégek a közönség szívében játszottak.i akkor nemcsak az előadások formai megoldására gondolunk. * A hazai közönség színpadról alig ismerheti Mrozekel; drámái inkább olvasmányélményként élnek bennünk. Izgalmas volt hát látni, miként elevenednek meg az író félelmetes víziói az éjszakai órákban. Wladyslaw Kowalski az úgynevezett „szegény színház” adottságaira komponálta a Mrozek-műveket. Ebben a sivár (sőt mesterségesen eJsivárílott) közegben semmi sem fontos, csak az ember, aki kétségbeesetten keresi a kapaszkodókat, kapcsolatokat, kommunikációs lehetőségeket. Milyen ez az ember? Szürke,- szürkében tartott. Nevesincs lény; kövér, kicsi vagy közepes (A nyílt tengeren) orvos, unoka, nagyapa (Károly), illetve úr, akit római számokkal minősítenek. (Sztriptíz.) A felsorolt darabok összetartozó hármast alkotnak. Tulajdonképpen mindegyik amolyan lelki sztriptíz. A szürke ember — mindig kényszerű szituációkban! — lemezteleníttetik. Az érdekes az. hogy mennél jobban tiltakozik ez ellen, mennél inkább kompenzál, annál jobban feltárul előttünk pő- resége. Mrozek hősei — a manipuláltakról van szó — kétségbeesettén védenék szuverenitásukat. Mindenáron! Olyannyira, hogy az alapvetően reális helyzetekből átlendülnek az abszurd szituációkba. Mentség azonban nincs. Vállalhatnák ugyan a hősi, vagy legalább a tisztes bukást, de ehhez gyávák és kisszerűek. A tragikus, tragikomikus az, ahogyan bizonyítványukat magyaráz- gatják, valamiféle önigazolást keresve. A nyílt tengeren című darab Kicsije furcsa révületbe esik; önszug- geszliója közben felmagasz- tosul. Letagadja, hogy az erőszak közönséges áldozataként eszik meg társai. A Károly szemorvosa az erőszak készséges kiszolgálójává lesz, s a maga módján még indokot is keres erre. A Sztriptíz-béli úr pedig. a belső szabadság szillogizmusokból épített falai közé menekül védettséget keresve. Mrozeket nem könnyű játszani. A színészek alapvetően reális közegben mozognak, itt azonban minden — a legabszurdabb dolog is — megtörténhet. Sőt törvényszerűen váll át az abszurdba. A drámai anyag mély ismerete, beleélő, ábrázoló készség nélkül nem születhet jó előadás. A varsóiak egyetlen fölösleges gesztus nélkül, de minden belső történést is kivetítve, oldják meg feladatukat. * Irigyeljük ezt a sok erőteljes — jól képzett — fiatal színészt — mondogattuk a Mrozek-bemutajó után. A Danton-ügyet látva pedig megtoldottuk: az egész színház irigylésre méltó. Pedig Stanislawa Przyby- szewska drámája korántsem remekmű. Az első rész menthetetlenül retorikus, magyarázkodó. Olyannyira, hogy a kitűnő rendező, Andrzej Wajda sem képes, néhány jelenet kivételével (ilyen például Danton és Robespierre találkozása) drámai izgalmat teremteni. Nem> is lehet, mert csak történés van, drámai akció nincs. Ezzel szemben a második rész (Danton és Robespierre mérkőzése és a jakobinus diktatúra előretörésének és belső mechanizmusának megelevenítése) hatalmas és lebilincselő látvány. Itt sikerül az egész színházat „bejátszani’' (több tér remekül komponált szimultán játékát élvezhetjük), kápráztató vizuális és gondolati élményt nyújtani. Az írónő egyébként perel a korábbi Danlon-felfogás- sal. A nagy francia forradalom vezéregyénisége 1794 tavaszára kifulladt, kifutott emberré válik, akit csak demagógiája éltet. Politikai és emberi becsülete is megté- páztutott, s nem is alaptalanul. Danton lebecsüli, és eszköznek tekinti a forradalmi népet. A Bastille hős lelkű ostromlóiban már csak csőcseléket lát. Robespierre a forradalom tisztaságát félti Dantontól, nem hajlandó közösséget vállalni vele; elhatározza, hogy elveszejti. De Danton még mindig hatalmas erő. Robespierre ennek ellenére vállalja a kockázatot. Egy nagyember látványos és megrendítő bukásával és Robespierre kétes győzelmével ér véget az előadás. A több. mint negyven színészt foglalkoztató együttesből (végig kitűnő összjáték- nak lehettünk tanúi); elsősorban Bronislaw Fawlik (Danton), Wojciech Pszoniak (Robespierre) és Wladislaw Kowalski (Saint Just) nevét jegyeztük meg. Gyarmati Béla Horthysta repülőtisztből kommunista partizán 60 éve született Szőnyi Márton A m-í említ. világháború utolsó hó- llldouuI i napjaiban nagyon sok, magyar partizán és katona harcolt a felszabadító szovjet seregek oldalán. 1944 második felében több partizánegység bevetésére került sor, mindenekelőtt az ország északi részén. Az egyik kis létszámú, de annál elszántabb és jól kiképzett partizáncsoport parancsnoka Szőnyi Márton voll. Győrben született 1918. december 8-án. Az első világháború viszontagságai sodorták a családot a fővárosból Győrbe. A háború végén visszatértek Budapestre és az akkor már öttagú család a Csillaghegyen egy víkendház szobájában húzta meg magát. A családfő munka nélkül maradt. Később sikerült állandó munkát kapnia, fűtő lett. Mindkét szülő dolgozott, a gyerekek iskolába járhattak. A jó eszű, tehetséges fiú, Szőnyi Márton a Honvéd utcai polgári iskola elvégzése után beiratkozhatott a Kereskedelmi Akadémiára, amelyet 1938-ban sikerrel végzett el. Kiváló sportember is volt. A közel két méter magas fiú nagyszerűen vívott, tornászott, atlétizált. A kosárlabdázásban tűnt ki leginkább, az olimpiai keretnek is tagja lelt Repülősnek jelentkezett. Olaszországban képezték ki vadászrepülőnek. Közben megtanult németül, angolul és olaszul. Zászlósi rendfokozatot kapott és az első va- dászrepülő-ezreddel vitték ki a frontra. Beosztották a magyar gyorshadtest repülőszázadába, 1941. július elején. A Dálnoki Miklós Béla vezérezredes által vezetett magyar gyorshadtestet, az oda beosztott repülőszázaddal a német páncéloscsoport parancsnoksága alá rendelték, és vetették be a harcokba. Dnyetropetrovszk térségében, augusztus 27-én egy légiharcban találat érte Szőnyi Márton gépét. A zuhanó repülőgépből az utolsó pillanatban sikerült kiugrania. Szovjet fogságba került, a szovjet orvosok g- jgyították sebeit. Volt felettesei pedig értesítették szüleit, hogy fiuk, Szőnyi Márton hősi halált halt a keleti fronton. Még nevét is felvésték a mátyásföldi repülősök márványtáblájára. Szőnyi Márton azonban nem halt meg. Felgyógyulása után a fogolytáborban sokat olvasott, tanult, tapasztalt. Rá kellett jönnie, hogy hazug célokért, hamis érdekekért harcolt. önként jelentkezett a krasznogorszki felsőfokú antifasiszta iskolára, ahol magyar kommunista tanárok — köztük Rudas László, Andics Erzsébet és mások — tanították, oktatták a történelmet, irodalmat, marxizmust. Az iskola elvégzése után tudatos antifasiszta és kommunista lett Szőnyi Márton. A magyar hadifoglyok számára szerkesztett Igaz Szó című újság egyik számában ezt írta: „Antifasiszta lettem. Odahaza nem törődtem politikával, csak a repülésnek éltem. A fronton lelkesedtem, amikor légiharcról volt szó, de azon sose gondolkodtam, hogy hogyan és miért folyik a harc, melyek a háborús célok. A hadifogságban gondolkodni kezdtem. Itt ismertem fel, hogy ez a háború igazságtalan háború, hogy Hitler és társasága gazul bánik az euróoai népekkel. Felismertem, hogy mint kötelességtudó tiszt nem támogathatom Hitlert és társaságát, ha magyar hazámat meg akarom menteni. Az antifasiszta tisztek között alkalmam nyílik a harcra azok ellen, akik a háborút előidézték. Antifasiszta lettem, ós tudom, hogy ezzel hazám szabadságának ügyét szolgálom.” 1943 decemberében Ukrajnába indultak az első magyar partizáncsoportok. Naumov és Fjodorov partizántábornokok egységeibe kerültek a magyar partizánok. Szőnyi Márton nyolcadmag'ával a lengyel Robert Szatanovszki híressé lelt partizán- osztagában került bevetésre a Pripjaty mocsarak vidékén Belorusszia és Ukrajna határterületein. A magyar csoport parancsnoka az erdélyi kommunista mozgalom kiemelkedő alakja, Rácz Gyula volt. (1974-ben halt meg Budapesten.) A magyar partizánok itt estek át a tűzkeresztségen. Hónapokig együtt harcoltak a szovjet partizánokkal. Szőnyi Márton hősiességéért megkapta az első őszit ú szovjet partizánkitüntetést; a Honvédő Háború Partizánja érdemérmet. A mái’ a partizánharcokban edzett, mintegy háromszáz harcost az obarovi, majd a kijev— szvjatorinói központi kiképző iskolában készítették fel a magyarországi bevetésre. E kiképző iskola magyar csoportjának vezetője Nógrádi Sándor volt. 1944. augusztus 8-án szállt fel az a repülőgép a kijevi repülőtérről, amely Úszta Gyula és Szőnyi Márton partizáncsoportjait szállította. Az Úszta Gyula vezette csoportnak Munkács környékén, a Szőnyi Márton vezette osztagnak pedig Ózd mellett kellett észrevétlenül földet érnie. Mindmáig kiderítetlen, hogyan szerzett tudomást a csendörség központi nyomozóosztálya és a vezérkar főnöksége Szőnyi Márton csoportjának érkezéséről. Ózdiól délnyugatra, mintegy 15—20 kilométerre a Domaháza és Járdánháza között elterülő erdős-hegyes terepre szállt le ejtőernyővel a 13 főnyi csoport. levegőben még ejtőernyő-zsinórjaikba kapaszkodva ereszkedtek alá, amikor a katonai, csendőr- és leventeálakulatok tüzet nyitottak rájuk. Körülkerítették a nagyjából három részre szakadt csoportot. A leszállás éjjel 11 és 12 óra között történt. A sötétség ellenére az egyenlőtlen küzdelem rövid ideig tartott. Ősz Szabó János politikai tiszt és a csoport szlovák törzsfőnöke a helyszínen hősi halált halt. Négy partizánt sikerült elfogniuk, akiket Sopronba vittek és kivégeztek. Néhányuknak sikerült kicsúszni a gyűrűből és eljutottak Besztercebányára, a szlovák nemzeti felkelés központjába, ahol aztán csatlakoztak Jegorov tábornok partizánalakulatához. Szőnyi Márton egyedül maradt, miután sikerült átvergődnie az ellenséges gyűrűn. Elfogásához nyomozókutvákat hoztak, vérdíjat tűztek ki fejére. Egy hónapig sikerült elrejtőznie a tanyákon. Az egyszerű parasztemberek élelemmel látták el, bújtatták a hős partizánt. Az ózdi munkásokkal kereste a kapcsolatot, de sajnos nem sikerült érintkezésbe lépnie velük. Árulás folytán a Kissikátor faluhoz tartozó Macskástanyán törtek rá 1944. szeptember 7-én, hajnalban a Hangony községi csendőrök, és tűzharcban megöltek. A linei ,lalált halt Szőnyi Márton fi nusi hamvait 1950 nyarán vitték Budapestre. A Kerepesi úti temetőben a munkásmozgalom nagy halottainak panteonjában helyezték örök nyugalomra katonai tiszteletadás mellett. V. S. A megújult harangtorony A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem adósságot törlesztett, amikor megrendezte Ruttkay György aktivista festő emlékkiállítását, születésének 80. évfordulóján. Ruttkay művészeti pályája Kassáról indult. Itt végezte első festői stúdiumait, s a múzeum európai látókörű igazgatójának. Kőszeghy Elemérnek segítségével figyelme az európai avantgarde felé irányult. Kassákhoz és a MA-boz, a hazai aktivisták köréhez fűződő kapcsolata. a világháború, a halál közvetlen közelségének megélése formálta igazán művésszé. Az aktivizmus programjában is megfogalmazott felfokozott eselekvéskényszer robbanó erejű nonfiguratív tus- rajzokat szült. Első rajzait — melyek egyben döbbenetes rajzos hadi tudósíi ások r voltak — ugyancsak Kassák közölle a MA-ban. Az elvont kompozíciókkal párhuzamosan született figurális mostani . emlékkiállításán. lapjai a német expresszio- nizmús hatásáról tanúskodnak. A magyar aktivizmus felbomlása, tagjai többségének kényszerű emigrációja után Ruttkay itthon maradt. Jogászként is erős önkifejezési vágy feszítette, festői világa azonban csendesebbé, .higgadtabbá vált. A kubiz- mus kezdettől meglevő bűvölete továbbra is megmaradt. de a későbbiekben inkább az úgynevezett római iskola neoklasszicizmusába oltva. Ebben a korszakában korábbi robbanékonyságát a csendes szemlélődés váltotta fel. Képei lírai hangvételű- ek, amelyeken azonban átsüt a tiszta konstrukció utáni nosztalgia. Ennek az al- , kotóperiódusnak emlékeivel találkozunk Ruttkay György Érzékeny rajzok és akvarel- lek, hasonló modorban megfestett, kisméretű, kiegyensúlyozott kompozíciójú táblaképek sorakoznak az egyetem üvegcsarnokának paravánjain. Ruttkay György életművének — főleg aktivista korszakának — legjobb darabjait a pécsi Jannus Pannonius Múzeum néhány éve megrendezett nagyszabású aktivista kiállításán már láthatta a közönség. Városunk ez ideig kevésbé vett tudomást róla. Bízunk benne, hogy képei Miskolcon maradva, művészettörténeti önismeretünk egy fehér foltját lüntetik el. Kárpáti László Nyírbátorban áll az ország legnagyobb, fából készült harangtornya. A gótikus refor- , mátus templom mellett építették a XVI. században. A tornyot megviselte az idő, így szükségessé vált teljes felújítása. A haranglorony vasalkatrészek nélkül készült és zsindellyel fedték. A helyre- állításkor a régi konstrukciót teljesen megtartották és a tetőt tűzmentesitetl zsindellyel fedték be. A toronynak amellett, hogy a harangokat fogadja be, más funkciója is van. Minden esztendőben a nyírbátori zenei napok idején innen szólal meg a toronyzene. A várost meglátogató kirándulók fel is melleinek a toronyba, s Innen tekinthetik át a Nyírség legfiatalabb Városéi V ■ A nyírbátori fa liarangiorony A Danton-iigy két szereplője: Bronislaw Pawlik (Danton) és Stanislaw Zaczyk (Delacroix).
