Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-03 / 285. szám
i 1978. december 3., vasárnap •*) ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Benke Valéria beszéde IIIX. map lÉÉm (Folytatás az 1. oldalról) javasolta az elsőrendű kérdés, a háború kiiktatása érdekében. Erről gondolkodva, tanácskozva két kérdésre kell a választ keresnünk. Az első: van-e reális lehetőség a háborúk kiiktatására. Á második: mit kell tennünk azért, hogy e lehetőség valósággá váljék. A jelenkori béketörekvések sikerének előfeltétele az a történelmi fordulat volt, amely Októberrel, a Szovjetunió megszületésével kezdődött és a szocialista országok sorának létrejöttével folytatódott. Majd ezekhez járultak és járulnak a nemzeti függetlenségi mozgalmak harcai és eredményei, a világszerte erősödő munkásmozgalom, a szo'.,:^'iciQ eszme vonzásának nagy kiterjedésű növekedése. Ennek a történelmi áramlásnak része és felerösítője lett a békemozgalom. A Wrocluwban összegyűlt ötszázak felrázó és bátorító üzenetére, Párizsból, az első békekongresszus cselekvést sürgető szavára, váratlanul rövid idő alatt sikerült aztta tömegmozgalmat • létrehozni, amely már megszületése második évében — 500 millió aláírással — az akkori emberiség egynegyedének szavát tette hallhatóvá a nemzetközi közvéleményben. E harc váltakozó kimenetele, viharos eseményei néha nehezen áttekinthetővé teszik az erővonalakat. Any- nyi már mégis világos, hogy w. imperializmus egyeduralmi helyzetének vége; a gyarmati rendszer' fölbomlott, a népek a kiszolgáltatottság burkoltabb formáit is felismerik, harcolnak ellene. A békemozgalom már megindulásakor azt hirdette. hogy sem világnézeti, sem a társadalmi rendet illető nézetek nem lehetnek akadályai annak, hogy osztályok és népek, egyének és szervezetek, vallások hívői és materialisták összefogjanak azok ellen, akik világ- hatalmi céljaik vagy hadiipari profitérdekeik miatt fogyvérkeznek és háborús feszültségedet idéznek elő. Hogy a két érdek miképpen fonódik össze és micsoda profilokról van itt szó, azt egyetlen példa is jól jellemzi. Egyedül a neutron- bomba bevezetésétől az ebben érdekelt trösztök tizmil- liárd dolláros hasznot várnak. Az úgynevezett harmadik világban, a fejlődő országokban nagyon sok helyen a szo- „ializmus különféle űtjail hirdetik meg, és több ország valóban szocialista irányú fejlődésre törekszik. A békemozgalom kedvezőbb talajon dolgozhat most. • kedvezőbb lehetőségei nyílnak arra, hogy a közvéleményre , hasson. A közvélemény nyomásával kell kényszerítő erőt találnunk arra, hogy a kormányok ne tudják kivonni magukat a leszerelés parancsoló követelménye alól. Ez az előfeltétele a háború nélküli világnak . Mint' azl előttem több felszólalás is kifejezte, már nem egyszerűen háború nélküli állapotot óhajtunk — amelyet azonban még fenyegetések, gazdasági és szellemi veszteségek terhelnek — hanem a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendjét, amely a népek önálló döntési jogát garantálja a maguk választotta úthoz: amely a társadalmi rendszerek előnyei vagy hátrányai felől nem a harcmezőn vagy légicsatában — és az egyre nagyobb költségeket felemésztő haditechnikában — kívánja meggyőzni a maga értékeiről az embereket, hanem a békés építés, áz alkotó munka lehetőségeivel és eredményeivel. E nagyszabású békemunka két döntő tényezője a Szovjetunió és a szocialista országok tekintélye, ereje, valamint a szocialisla eszme vonzásának növekedése. Mellette a harmadik tényezőt azok a nyugati, reálisan gondolkodó polgári erők jelentik, amelyek ugyan nyilvánvalóan nem a szocializmus, hanem a tőkés rend hívei, mégis készek voltak a Szovjetunióval és velünk együttműködni az enyhülésért. Az •a közvélemény, amelyet ezek a realista politikusok képviselnek és befolyásolnak, helyeselte a helsinki záródokumentum aláírását, és várta kedvező hatását. A fegyverkezésben érdekelt monopolista csoportok és a tömegtájékoztatásban az ö édekeiket szolgáló erők azonban Helsinki után esv-egy ügyes manőverrel, a záródokumentum egyes szavait annak lényege ellen fordítva, ellentámadásra indultak az enyhüléssel szemben. Az enyhülés e három erőforrására tekintve optimistán felelhetünk arra a kérdésre: van-e realitása ma a fegyverkezés megállításának, majd olyan megállapodások kikényszerítésének, amelyek a jelenlegi erőegyensúlyt megtartják ugyan, de egy alacsonyabb szintre csökkentik a fegyverzetet. Innen vezethet az út a lefegyverzés, majd a nagy emberi cél, a fegyverek és háborúk nélküli viiág felé. Fegyverek és háborúk nélkül is komoly gondjai vannak az emberiségnek. A világ lakosságának nagyobbik fele mindennap éhezik. Kisebbik felén, különösen a tőkés országokban és ezen belül is Észak-Am '""lkában ijesztő nyersanyagpazarlás folyik Ennek és a környezetszennyeződésnek a veszélyei mellett nem kisebb világ- probléma a gazdasági fejlődésben elmaradt és mindmáig akadályozott népek sorsa. A NATO fennállása óta fegyverkezésre fordított ösz- szegekböl a földünkön éhező 250 milliónyi gyermeket 40 évig el lehetne látni minden szükségessel. De ugyanakkor — mint azt magának az ENSZ főtitkárának kimutatása jelzi — a világ tudósainak több mint a fele olyan feladatokon dolgozik, amelyek közvetlenül vagy közvetve hadicélokat szolgálnak. Ezért az emberiség egyetemes érdeke, hogy a józan ész felülkerekedjék. Mint Kádár János elvtárs mondta, alig néhány napja a Központi Bizottság ünnepi ülésén: ..Pártunk és a magyar nép bízik abban, hogy az enyhülésért küzdők erőfeszítését siker koronázza, hogy végképp el lehet torlaszolni egy új világháború útját és a vi- haros századok után békésebb korszaknak nézhetünk elébe". Nemzeti ügyünk és internacionalista elveink együttes szolgálatát jelenti az, hogy hűséges szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak, a szocialista országok közösségének, szilárd tagjai a biztonságunkat és függetlenségünket garantáló Varsói Szerződésnek. Külön kiemelem szolidaritásunkat a hős vietnami néppel, amely oly hosszú és oly sok áldozatot követelő háborús időszak után most a békés építés rövid éveit megtörő újabb támadásoknak van kitéve — ezúttal a kínai vezetés részéről. A magyar kommunisták — együtt a többi hazafival, mas^ társadalmi szervezetek tagjaival és eltérő világnézetű honfitársainkkal —kezdettől tevékeny résztvevői voltunk, s leszünk ezután is a békemozgalomnak. Miként a hazai mozgalmak, úgy kormányunk is minden alkalmat és lehetőséget megragad, ha hasznos lépéseket lehet a bizalmat és együttműködést előmozdító nemzetközi atmoszféra javítására. A mai korszak kevesebb egyéni áldozatot kíván, mint a 30 év előtti indulás. De azt változatlanul megkívánja a társadalmi fejlődés, hogy kellő számban legyenek olyan emberek, akik abban a szellemben élnek, dolgoznak. amely a közösség javát szolgálva keresi az egyéni boldogulást. Ezek közé tartoznak önök, a békekongresszus küldöttei is. Ezért tekinthetünk bizakodóan a közeli és a távolabbi jövő elébe. Állampolgáraink reménykedve tekintenek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének minapi nyilatkozatából kicsendülő új békekezdeményezésre. E nyilatkozatból optimizmus sugárzik, azt, realitás jellemzi. Széles lehetőségeket kínál a béke, a haladás, az enyhülés erőinek konstruktív együttműködésére, a fegyverkezés megfékezésére pedig kölcsönösen elfogadható programot ajánl. A Magyar Népköztársaság készséggel csatlakozott ehhez a közös nyilatkozathoz, népünk teljes támogatását maga mögött tudva kormányunk tevőlegesen fogja szolgálni a benne foglallak valóra váltását. A békemozgalom minden hívének erőt, sikert kívánok ehhez a szép. emberi, nemes harchoz, hazánkért, az emberiségért, gyermekeink jövőjéért — zárta nagy 1aps- sal fogadott beszédét Benke Valéria. A IX. magyar békekong- ress/.us — Szalay Zsolt budapesti küldöttnek, a Magyar Rádió hirszerkesztösége ro va t vezető jének indilyányára — állrf-’o^lalásban erősítette meg Vietnam népe iránti szolidaritását: , „A IX. magyar békekongresszus küldötteit, az egész magyar népet mély aggodalom tölti el amiatt, hogy ismét sorozatos provokációk veszélyeztelik a Vietnami Szocialista Köztársaság sokat szenvedett népének függetlenségét és békéjét. A magyar nép, a magyar békernozgalom, a világ haladó erőivel együtt magáénak érzi azt az áldozatos és hősi harcot, amelyet Vietnam népe szabadságáért és függetlenségéért folytatott, világot átfogó szolidaritás övezte győztes harcát. Az egységes, szocialista Vietnam létrejötte lehetővé tette, hogy teljesüljenek a vietnami nép hőn óhajtott vágyai, kedvező hatást gyakorolt a délkelet-ázsiai térség biztonságára, az egyetemes béke és a társadalmi haladás ügyére. A vietnami népnek a békés építésben elért eredményeit a magyar nép, a magyar békemozgalom is örömmel köszöntötte, üdvözölte. Vietnam népének azonban nem adatott meg, hogy az óriási áldozatok árán kivívott szabadságot zavartalanul élvezhesse. Peking su-' gallatára és' támogatásával a , kambodzsai Vezetés súlyos provokációs támadásokat kezdett Vietnam ellen, s ugyanolyan népirtás, háborús bűn- cselekményeket követ el, minj annak idején az amc- ri'i-ii imperial's!;!" A IX. magyar békekongresszus, a magyar békemozgalom — népünk Vietnam iránti mély, testvéri érzéseitől indíttatva — ezúttal isld- fejezésre juttatja szolidaritását a hős vietnami néppel szocialisla hazájának védelméért vívott küzdelmében. N Megválasztották az ij Országos Bélelanáesot Sebestyén Nándorné adott választ a vitában elhangzottakra, , válasza után a kongresszus egyhangúlag elfogadta az Országos Béketanács jelentését a két kongresszus között. végzett munkáról, valamint a szóbeli kiegészítés és a vita összefoglal óját. Darvast István, a szerkesztő bizottság vezetője ismertette a IX. magvar békekongresszus állásfoglalás-terveze- tével kapcsolatban elhangzott észrevételeket. A módo- • silásokkal a küldöttek egyetértettek, s a dokumentumokat egyhangúlag eifogpdtt'k. Hantos Jánosnak, a jelölő bizottság vezetőjének indok- után a kongresszus küldöttei megválasztották az új 287 tagú Országos Béketanácsol. Az ezt követő szőnél ideje alatt: megtartotta első ülését az újjáválasztott Országos Béketanács, s megválasztó! ta tisztségviselőit. Az ismét összeülő kongresszust Hantos János tájékoztatta a testület döntései- I ről. Az OBT egyhangú szavazással Sebestyén Nándornét, a Béke-világtanács Elnökségének tagját választotta új elnökévé. Hantos János hangsúlyozta, hogy olyan ember került az elnöki posztra, akinek az élete, munkája ösz- szeforrott a magyar béke- mozgalom fejlődésével. A hosszan tartó tapssal kisért méltatás után ismertette a jelölő bizottság elnöke az OBT további tisztségviselőinek névsorát. Elnökhelyettesek: Boldizsár Iván Állami-díjas író, a BVT tagja, Eckhardt Sándor professzor, az Országos Onkológiái Intézet igazgató-főorvosa, Sztanyik B. László, az Országos Frederic Joliot Curie Sugárbiológiai és Su"ár- egészségügyi Kutatóintézet igazgatója. Főtitkár: Kovács Béla. az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője. Titkár: Sütő Gyula. A IX. magyar békekongresszus — amelynek második napján Nagy Mária és Réczei László elnökölt — az Országos Béketanács új főtitkárának és új elnökének zárszavával ért véget. Kovács Béla és Sebestyén Nándorné — a kongresszus állásfoglalásának szellemében — a 30 esztendős magyar békemozgalom eredményes munkájának folytatását jelölte meg a jövő feladataként. A kétnapos tanácskozás záró''''korcHakönt a iwresz- szusi termében — a Magyar Rádió gyermekkórusának tolmácsolásában — felhangzott Kodály Zoltán Békedala. A IX. magyar békekongresszus megvonta a magyar békemozgalom öl esztendős tevékenységének mérlegét, s visszatekintett a békeerők küzdelmének húrom évtizedére. Termékeny vitában megállapította, hogy a' két kongresszus közötti időszakban a mo'Palom a oá”* K a kormány következetes békepolitikája alapján, kedvező nazai t.., javuló nemzetközi feltételek között, eredményesen munkálkodott a béke építésén és védelmén. A Szovjetuniónak az egész emberiségért érzett felelőssége és a szocialista közösség többi országával együtt folytatott békepolitikája, a nemzetközi békeerők együttes fellépése nyomán szélesedett és mélyült az enyhülési folyamat. Ennek volt jelentős mérföldköve 1975-ben a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet, s 35 állam által elfogadott záróokmány. Jelentős változásoknak voltunk tanúi az elmúlt fél évtizedben más kontinenseken is. Az állásfoglalás ezután hangsúlyozza: A magyar békemozgalom tevékenysége az emberiség legnemesebb ügyéi, a békét, a háborús veszély elhárítását, a biztos és nyugodt jövő megteremtését szolgálja. Bekemozgalmunk olyan országban részese, alakítója a politikai életnek, a közvéleménynek, smelv ideb-vy a népjólét növelésén, a fejlett szocialisla társadalom építésén fáradozik, külkapcsola- tait pedig az enyhülési folyamat megszilárdítása, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése és együttműködése. a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a népek közti barátság szolgálatába állítja. Ez a mai és az utánunk jövő nemzedékek létérdeke. E történelmi célok megvalósulását a békemozgalom a maga sajátos eszközeivel segíti. A magyar békemozgalom a Hazafias Népfront keretében önállóan dolgozik. Nemzetközi tevékenységével a Bé- ke-világtanács politikai elveit és céljait magáénak valló, cselekvési mogramját megvalósító békeerök sorában járul hozzá az emberiség békéért küzdő százmilliós tömegeinek erőfeszítéseihez. Így kerül összhangba béke- mozgalmunkban a szocialista httzafiság azzal a küzdelemmel, amelyet a világ haladó közvéleménye folytat a politikai és katonai enyhülésért, a fegyverkezési verseny megállításáért, a leszerelésért.. az európai biztonság és együttműködés ki(eliesed>'sóért, a válsággócok felszámolásáért, a fejlődő országok társadalmi, politikai és gazdasági felemelkedéséért. A békés jövendőt előkészítő nemes célok megvalósulásához a magyar békemozgalom j el entős kezd emén yezésekkel, önfeláldozó helytállással járult hozzá. A magyar békemozgalom feladatai nem csökkennek az elkövetkező években , sem — folytatódott az állásfoglalás. Az, enyhülés biztató folyamata az elmúlt két esztendőben sajnálatos módon lelassult. Még nem sikerült megállítani a fegyverkezési versenyt, újabb válsággócok keletkeztek. A NATO-tagál- lamok az ENSZ-közgvúlés rendkívüli leszerelési ülésszakával egyidejűleg tartottak csúcc*V’foi,-cA<v‘o* v * itt kidolgozott hosszú távú fegyverkezési programjuk növekvő terheket ró a népekre, súlyosan fenyegeti a békét. Fe'e’ésség terheli az Egyesült Államok kormányát a fegyverkezési verseny úi szakaszának kezdeményezéséért. A neutronfegyver rendszeresítése — amelynek előkészítése megkezdődött — súlyosan veszélyeztetheti a világ biztonságát. A reakciós imperialista körök ezzel párhuzamosan a helsinki záróokmány szellemének meghamisítására törekszenek, s igyekeznek beavatkozni a szocialista országok belügyeibc. Jóllehet az enyhülés útjában tornyosuló új akadályok aggodalommal töltik el a békeszeretö embereket, világosan látják, hogy a jelenlegi helyzet merőben különbözik a hidegháború korszakától. A nemzetközi erőviszonyok továbbra is a béke, a társadalmi haladás híveinek kedveznek. Ilyen körülmények között a nemzetközi helyzet, a bé- kemozgalmat is arra ösztönzi, hogy felvilágosító munkája módszereinek gazdagításával tegye elemzőbbé, hatásosabbá, eredményesebbé tevékenységét. A minket körülvevő világ megismerésére, a fejlett szocialista társadalom építésében szükséges helytállásra a magyar békemozgalom úgy ösztönözheti legjobban hazánk lakosságát, ha munkáját — mint eddig, ezután is — népünk minden dolgozó osztályával és rétegével együtt végzi. A jövő letéteményese a ma felnövekvő ifjú nemzedék, ezért a társadalom valamennyi korosztálya közül az ifjúság a legérdekeltebb abban, hogy'tartós béke legyen a világon. A fiatalok közti békemozgalmi tevékenység legfontosabb célia ennek megértetése, elfogadtatása, s így az ifjúság mind szélesebb tömegeinek bevonása cselekvő részvétel" Békemozgalmunk megköszöni és a jövőben is kéri, igényli, segíti az egyházi személyek, a hívők hazai és nemzetközi béketevékenységét. Az emberiségnek választa- , nia kell a pusztulással fenyegető nukleáris háború és az egyetemes fejlődést megteremtő és megszilárdító békés egymás mellett élés politikája között. Mi a békét és a fejlődést választjuk. Azt akarjuk, hogy a békés egymás mellett élés igazságát más társadalmi rendszerek is elfogadják. Ehhez szükséges az enyhülési folyamat elmélyülése, aminek feltétele a fegyverkezési verseny megállítása, a leszerelési tárgyalások eredményessége, a katonai enyhülés. Meggyőződésünk, hogyha a szocialista közösség országai tovább erősítik egységüket, ha a haladás hívei, a békéért küzdő százmilliók világszerte összefognak. — sikerül elhárítani az enyhülési folyamat útjában álló akadályokat. Az együttes fellépés nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy megszilárduljon Európa és a világ békéje, megerősödjön a biztonság, hogy ki lehessen iktatni a nemzetközi kapcsolatokból az erőszakot. s az azzal való fenyegetést, s hogy konkrét leszerelési megállapodásokkal véget lehessen vetni a fegyverkezési versenynek, lehetővé váljék az általános és teljes leszerelés. A 'magyar békemozgalom kiemelkedő feladatának tekinti, hogy támogassa a válsággócok felszámolásáért folytatott küzdelmet. A béke építése és védelme ma mindenekelőtt összefogás az enyhülés megőrzéséért és továbbfejlesztéséért, a boldogabb emberi életért, Küzde- nünk kell azonban mindazok ellen, akik önző céllal, felelőtlenül fenyegetőznek az atomháború veszélyével. A magyar békemozgalom, a IX. magyar békekongresszus szövetséget és együttműködést kínál mindazoknak a politikai és társadalmi erőknek, amelyek készek részt venni ebben a küzdelemben. Hazánkban a béke ügye nemzeti ügy. Ezt szolgálta a IX. magyar békekongresszus is.
