Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-19 / 298. szám
T978. december T9-, kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A megyei pártbizottság napirendjén a vállalatok és szövetkezetek 1978. évi gazdálkodásáról széló jelentés, a jövő évi gazÉsáioiiai cselekvési mi Mint arról korábban hírt adtunk: a Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága december 13-án kibővített ülést tartott, amelyen megvitatta a megye vállalatainak és szövetkezeteinek 1978. évi gazdálkodásról szóló jelentését és a megyei pártbizottság 1979. évi gazdaságpolitikai cselekvési programját. Az előterjesztés az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december ó-i határozatának tükrében áttekintette ez év gazdasági tevékenységét, meghatározta a jövő évi tennivalókat és feladatokat. Az ülésen elhangzottakról Automata köszörűgép A Csavaripari Vállalat Ongai Gyárában négy és fél millió forintos költséggel csúcsnélkiili automata köszörűgépet vásároltak az NDK-ból. A német gyártócég a csavargyár szakembereivel kooperálva készítette el a gépet. A képen: Bryd- zinszky Emil csoportvezető', az automata gépnél. Fotó: Eaezó József Fürge ujjak között (|AZ AGYAGI] II VARÁZSA II Az ötödik ötéves terv első három évében Borsod megye gazdasága dinamikusan fejlődött — állapította meg a megyei pártbizottság. Az ipar, az építőipar termelésének és a közlekedés teljesítményének növekedése időarányosan megfelel a terv előirányzatainak. A mező- gazdaságot mindhárom évben jelentős elemi kár érte. A termelési érték kiesése éléri az egymilliárd forintot. Ennék ellenére a megye mező- gazdaságának időarányos fejlődése meghaladja a 6—7 százalékot. Az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtása során Borsodban is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a termelés növekedését, a hatékonyság fokozását tekintették a legfontosabb célkitűzésnek. Ennek alapján szerveztük és végeztük munkánkat. Eredményeink azonban nem egyértelműek. Több területen az anyagi termelés növekedésében, a beruházásokban, a szállítás és közlekedésben jó eredményeket értünk el. Sok üzemben a gondok és nehézségek ellenére is Eredményes munka folyt. De a mai követelmények és kívánalmak szempontjából a gazdálkodás hatékonyságának javítása nem kielégítő, több területen nincs megfelelő előrelépés. A kedvező tapasztalatok és erőfeszítések ellenére a népgazdasági terv fő céljainak megvalósítását nem tudtuk kellően elősegíteni. A nemzeti jövedelem a tervezett öt százalékkal szemben várhatóan 4—4,5 százalékkal aő. A tervezettnél lassúbb ütemű emelkedésnek alapvető oka. hogy a termelésben a minőségi fejlődés követelményei nem érvényesülnek megfelelően. Borsod megye gazdasági egységeinek a társadalmi tiszta jövedelemhez való hozzájárulása várhatóan nagyobb lesz a tavalyinál. Az egyensúly szempontjából nagyfom- tosságú dollárelszámolású exportunkat azonban nem tudtuk növelni. A beruházások. területén a tavalyinál kedvezőbb a helyzet, de az eszközhatékonyság nem javul, a készletek jelentősen emelkedtek, a termelőkapacitások kihasználása nem megfelelő. Az ipari termelés országosan a tervezettnek megfelelően, várhatóan 5,5—ß százalékkal bővül. A megye iparának termelése az országos átlagnál lényegesen nagyobb mértékben nőtt. amely az új üzemek termelésének felfutásából, a munkaterme- lékenység emelkedéséből származik. A termelékenység növekedése terén a termelőegységek között azonban jelentős eltérések vannak. Ahol megfelelő intézkedéseket tették a gyártmányszerkezet korszerűsítésére, a «Minka-, és üzemsaercezés adunk kivonatos ismertetést színvonalának javítására, a műszaki fejlesztésre, a piaci lehetőségek rugalmas kihasználására. a termelés és értékesítés összhangjának megteremtésére, ott lényegesen jobban alakul a termelékenység és a nehezebb megváltozott körülmények ellenére is a terveket túlteljesítik. Többek között ezt tapasztaljuk az ELZETT Művek Sátoraljaújhelyi Gyárában, a TVK-ban, és még több más üzemben. A megye mezőgazdaság^ — a kedvezőtlen időjárás ellenére —, az országosan elért háromszázalékos terméknövekedéssel szemben tíz százalékkal növelte termelését, ugyanakkor azonban a termelési költségek ezt jóval meghaladták, 14 százalékkal nőttek. Növénytermesztésben búzából hektáronként 37, burgonyából 23G mázsa termésátlagot értünk el, amely megközelíti az ötödik ötéves terv előirányzatát. A termésátlagok növekedését jelentősen segítette a termelés technológiájának korszerűsödése, a műtrágya és növényvédő szerek korszerűbb alkalmazása. Gond azonban, hogy még mindig jelentős azoknak az üzemeknek a száma, amelyek nem a területi adottságaiknak megfelelő fajtákat termelnek. Az állattenyésztésben tovább javult a tenyésztői, termelői és állategészségügyi munka. A tartási körülményejt javításával csökkent az elhullás. A szarvasmarhalétszám növekedése terén azonban gondjaink nem szűntek meg. A kisüzemi tehén- létszám csökkenését a nagyüzemek nem tudták pótolni, ellensúlyozni. A tejtermelés növekedése elsősorban a szakosított, korszerű telepeken kielégítő. Ez évben a termelőszövetkezetek tehénénként elérik a 3 ezer, az állami gazdaságok pedig a 4(>00 literes tejtermelési átlagot. A megye juhtenyésztése is jó ütemben fejlődik: az állomány 12,7 százalékkal nő. A takarmánytermelés és -fel- használás színvonala azonban még nem kielégítő. A termelési költségek és ráfordítások az indokoltnál nagyobbak. A zöldség-gyümölcs termelés megyénkben is el- mai’adt a múlt évitől, annak ellenére, hogy a zöldségtermelő terület 14 százalékkal nőtt. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelési érdekeltsége tovább javult. A szövetkezetek pénzügyi gazdálkodását, meghatározta, az előző évek gyenge eredménye. Ez elsősorban a gyenge termőhelyi adottságok között gazdálkodó és eszközszegény, korábban is veszteséges termelőszövetkezeteket sújtotta. A termelésnövekedés ellenére a veszteség összege és a veszteséges szövetkezetek száma nem csökkent. Ennek legfőbb oka., hogy a mezőgazdasági termelésben a hatékonysági követelmények nem érvényesülnek. A megyében levő élelmi- szeripari vállalatok évi együttes termelési értéke csak 1.3 százalékkal nő, a tervezettől mintegy 6 százalékkal marad el. Az élelmiszeriparban a tervezetthez viszonyítva a cukor-, a hűtő-, az édes-, a sör-, és a szesziparban nő a legdinamikusabban a termelési érték. Ugyanakkor a hús-, a gabona- és a dohányiparban a tervhez és a bázishoz viszonyítva is lemaradás következett be. Legnagyobb a termelési kiesés az Állatforgalmi, és Húsipari Vállalatnál. Az üzem időszakos leállításának az oka; tervezői és kivitelezői mulasztás, aminek következtében a termelés alapvető feltételeit sem lehetett biztosítani. Ezek mellett azonban felvetődik a vállalati vezetés felelőssége is. elsősorban a beruházási munkák alacsonyabb szintű szervezése és a karbantartási munkák elmulasztása miatt. A Gabonaforgalma és Malomipari Vállalatnál! a keveréktakarmány és kom- centrátum gyártásában van lemaradás. Műszála színvonala jelentősen elmarad a mezőgazdasági üzemek általános fejlődésétől. A közlekedési váTIatetok általában kielégítették az áru- szállítási igényeket. A közúti és vasúti áruszállítás területén már érzékelhető néhány jó és határozott szervezési intézkedés hatása, amelyék a szállítások egyenletességének és a kapacitás jobb kihasználásának irányában hatottak. A személyforgalom és a tömegközlekedés megoldotta feladatát. A városi tömegközlekedésben elsősorban Miskolcon azonban még sok a tennivaló, továbbiakban is feszültségekkel kell számolni. A beruházási munka megyei tapasztalatai kedvezőbbek az országosnak Az országosan kiemelt nagyberuházásokra kevesebbet fordítottunk az 1977. évinél. A vállalati beruházások teljesítése nem növekedett, a szövetkezeti beruházásoké pedig alatta maradt a múlt évinek. A nagyberuházások területén még sok a tennivaló, tervszerűbb munkára van szükség. Szállítási késedelmek, kivitelezési lemaradások, a befejező munkák elhúzódásai, a kapcsolódó létesítmények megépítésének késlekedései még mindig sok kárt. okoznak a népgazdaság számára. Jelentős anyagi veszteségek származnak abból is, ha a létesítmények és beruházások előkészítése színvonalaikul, a tervezők nem dolgoznak körültekintően és ha a beruházók és a kivitelezők együttműködése tervszerűit- len. A lakosság reáljövedelme és reálbére Borsod megyében is meghaladja a tervezettet. Az egy főre jutó reáljövedelem 3.2. 3.5 százalékkal nő. A munkások és alkalmazottak reálbére hasonló ütemben emelkedik. A keresetek Borsodban nyolc százalékkal emelkednek. Gondot jelent viszont, hogy mögötte nincs megfelelő termelői hatékonyság. Az átlagbér növekedése és a termelési érték növekedése között nincs meg a kötelező közgazdasági arány, mert a termelékenység növekedése nem éri el az átlagbér növekedésének szintjét. A lakosság fogyasztása 3—4 százalékkal a tervezettnek megfelelően emelkedik. Az áruellátás színvonala kielégítő. A kiskereskedelmi áruforgalom évek óta dinamikusan növekszik. A vásárlóerő lekötése megfelelő színvonalú, de a választék bővítése például zöldség-, gyümölcsféleségből. egyes húskészítményekből, néhány fontosabb iparcikkből még sok kívánnivalót hagy maga után. A lakosság életkörülményeit javító beruházások több területen a tervezettet meghaladták. Az országban felépülő* 93 ezer lakásból Borsodban 6 ezer épül. Megyénkben jelentős előrelépés történt a lakások minőségének javításában. A tervezett célcsoportos lakások megépülnek. Lemaradás van azonban a lakásokhoz kapcsolódó közművesítésben, a kereskedelmi és szolga Haló hálósat fejlesztésében, építésében. Elismerve a termelés Romijaiig a külpiaci problémákból adódó nehézségeket, mégis azt keß megállapítanunk, hogy a népgazdaság Borsod üzemeitől többet vár. S ez jobb, szervezettebb, körültekintőbb munkával el is; érhető A kohászatban a hazai igényeik kielégítésére való' hivatkozás miatt csökkentették a tőkés exportot. A Diósgyőri Gépgyárban több tényező együttes hatása idézte elő a gyengébb eredményeket, s mindezek hatással vannak az összmegyei tervek alakulására is. Borsod megye vállalatainak és szövetkezeteinek költségvetési befizetése Várhatóan 14 százalékkal növekszik, ugyanakkor a támogatások a múlt évi szinten maradnak. Ennek hatására a nettó befizetés mintegy 25 százalékkal növekszik. Hozzá tartozik a reális értékeléshez azonban az is, hogy ezek a kedvező jelenségek nem kizárólag a hatékonyabb munka eredményei, jelentős részük különböző intézkedések lévén jött létre. A gazdasági építőmunkában elért sikerekhez a pártszervek és párt- szervezetek is jelentős mértékben hozzájárultak. Ugyanakkor természetes felelősséggel tartoznak a mulasztásokért is. A pártbizottságok és a pártszervezetek cselekvési programokat készítenek, amelyekben a Központi Bizottság határozataival összhangban figyelembe veszik a helyi sajátosságokat. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a gazdasági építőmunka feladatainak végrehajtására. A párt- szervezetek tevékenységét aktivitását a tervszerűségnek, a hatékonyabb politikai munkára való törekvésnek kell jellemeznie. Nem lehetünk elégedettek a gazdasági elemző és javaslattevő munkával, a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésével. Éppen ezért ezeket a feladatok középpontjába kell állítani. A megyei pártbizottság a megye gazdasági helyzetének elemzése'alapján cselekvési programban rögzítette a gazdasági épitőmunka 1979. évi célkitűzéseit. Meghatározta a párt-, állami és gazdasági szervek ezzel kapcsolatos tennivalóit. Van aki az anyaggal —legyen az akár a legközönségesebb — csodákat tud művelni. Megdolgozva, átalakítva, különféle technikai eljárásokat alkalmazva, az ügyes kéz egyszer a kor szokását, másszor a divatot követve nagyon szép dolgokat, használati tárgyakat tud alkotni. A lágy agyag a görög fazekasmesterek keze alatt lett kerámiává és egyúttal a görög társadalom szellemi életének erőteljes kifejezőjévé is vált. Napjainkban is egyre divatosabbak a lakást díszítő kerámiák. Keresettek a Bodrogkeresztúri Kerámiaipari Szövetkezet termékei is. Előre lekötött termékek Gazdasági céljaink megvalósításában jelentős feladatok hárulnak a szövetkezeti iparra ... Továbbra is legyenek kezdeményezők a hiánycikkek körének szűkítésében, az állami vállalatok termelésének hasznos kiegészítésében, az itthon és külföldön is keresett gazdaságosan előállítható termékek gyártásában — állapították meg az MSZMP XI. kongresszusán. E feladatnak igyekeznek is megfelelni a szövetkezetekben. A Bodrogkeresztúri Kerámiaipari Szövetkezeiben három kemencerendszer üzemel. Háromműszakos üzemben kettő működik: a villany- és olajtüzelésű kemence. Egy vagy két műszakban dolgoztatva azokat, nem lennének gazdaságosak. A nagy hőkapacitású kemencék kikapcsolás utáni felfűtése nagy energiaveszteséggel járna. Ezt is elkerülhetővé teszi, no és a termelés növelését is szolgálja a kemencék háromműszakos (folyamatos) üzemeltetése. A bodrogkeresztúri kerámiából a 310 szövet kezeti tag persze így sem tud eleget, illetve annyit termelni, hogy kielégítsék teljesen a piaci igényeket. Az AMFORA— ÜVÉRT 1975-ben mar 1980- ig szinte valamennyi terméküket előre lekötötte. Egy reprezentatív mintaboltot ennek ellenére mégis nyitott a szövetkezet Tokajban. Exportbővítésre egyelőre nem gondolnak és nem is gondolhatnak, A termedőberendezések kapacitása és az emberi telj esi tökép>esség meghatározza az előállít ható árufajtákat és azok mennyiségét. Az exportárualap-bővítésre szolgáló hiteit pedig — kivitelező, illetve építőipari kapacitás hiányában —: nem tudták felhasználni. Ipari kerámiák A díszkerámiák mellett, a Tokajban létesített ipari kerámiagyár termékei is mindinkább keresetté Válnak. A szövetkezet mintegy 40 millió forintos termelési értékének 15—20 százalékát már az ipari kerámia adja. A szövetkezet tervei szerint jövőre ez a szám tovább emelkedik és eléri a 10 millió forintot. Az ipari kerámiának, az új slágernek jó megrendelője a Lenin Kohászati Művek, ahová mágneses kolrij- lajelző számokat szállítanak. A Diósgyőri Gépgyár ugyancsak jelentős felhasználója termékeiknek. A rendkívül kopásálló ipari kerámia a kábelsodró gépek lényeges alkatrésze, a huzalvezetö- görgő alapanyaga. Hét községből... — Viszonylag alacsonyak a szövetkezet ben a bérek ... Nem tudunk lakást biztosítani az új szakembereinknek — panaszkodnak a szövetkezet vezetői. Más vállalatoknál, szövetkezeteknél szerényebb lehetőségeket nyújtva — mondják a szövetkezetben — nem csupán az új szakembereket nehezebb „becsábítani”, hanem a régieket is egyre nehezebb megtartani. — Tokajból, Rakamazrói, Tárcáiról járnak a szövetkezetbe dolgozni. Nem iehet közömbös számukra az sem, hogy elvárásainkkal szemben mit tudunk a szövetkezet tagjainaiv nyújtani. A szövetkezetben az új évben reálisan feszített tervekkel számolnak. Erre van szükség, hogy a szövetkezet is fejlődjön és a tagok jövedelme is emelkedjen. Ez a munka, ez az erőfeszítés is az anyag, pontosabban az agyag varázsához tartozik; Buchcrt Miklós
