Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

V975. december 17., vttsÓTTrcrp ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Társulási jogunk EZ ÉV MÁRCIUS 1-től lé­nyegesen változott, .tovább­fejlődött társulási jogunk. Részben a Polgári Törvény­könyv módosításával, részben pedig — a gazdasági társulá­sokról szpló — 1978. évi 4. sz. ívr. hatályba lépésével. A re­form kétirányú volt: részben . továbbfejlesztő, részben pe­dig egységesítő. Különböztet az új szabályozás jogi sze­ntély és nem jogi személy társulás között. Jogi szemé­lyiséggel ruházza fel az új szabályozás: a betéti társu­lásit. a közös vállalatot és az egyesülést. Saját tapasztala­taink, de a szocialista orszá­gok tapasztalatai is azt mu­tatják, hogy a gazdálkodás hatékonyságának növelése, a termelés korszerűsítése, az anyagi és emberi erőforrások egyesítésé szempontjából nagy jelentősége van a gazdasági társulásoknak. A módosított törvény elis­meri az egyesülés önálló jo­gi személyiségét is. Figyelem­mel arra, hogy az ilyen egye­sülés a társulási szerződésben meghatározott céljával és te­vékenységével összefüggésben a polgári jogi forgalomban önállóan is részt vehessen. Ez azonban az egyesülésnek irányítási funkciót nem ad. Ehhez jogot nem biztosít. Az egyesülések közül a jö­vőben csak azok működhet­nek ebben a formában, ame­lyeknek célja, tevékenysége ezt indokolttá teszi. (Ilyen egyesülések hazánkban az ag­rár-ipari társulások.) A Polgári Törvénykönyv rendelkezésein kívül az 1978. évi 4. sz. tvr., valamint a 9/1978. Mt.-rendelet határozza meg részletesen a társulások belső viszonyait, a tagválla­lat részvételét és annak mód­ját a társulás ügyeinek inté­zésében, a külföldiek részvé­telét a gazdasági társulások­ban. Ezek az új jogszabályok egyúttal korszerűsítik a rész­vénytársaságra és a korlátolt felelősségű társaságra vonat­kozó rendelkezéseket is. Ezek az új szabályok van­nak hivatva kiszolgálni a KGST-tagországokkal, de a tőkés országokba irányuló áruforgalommal kapcsolatos jogi igényeket is. Fel kellett ismernünk, hogy egyre na­gyobb szerep jut a KGST-in- tegrációban az olyan polgári ..jogi, kötelmi jogi kapcsola­toknak, mint a közős vállal­kozások, mint a szakosítás, mint a kooperáció vagy ép­pen a vevőszolgálat. Mind gyakrabban jönnek létre nemzetközi gazdálkodó szer­vezetek. Magyar vállalatok mind gyakrabban alapítanak külföldiekkel közös vállalato­kat. de nem szocialista kap­csolatainkban is növekszik az adásvételen túlnövő, gazda­sági együttműködés: a koo­perációk, a licencia-szerződé­sek, gépek, berendezések bérletének a szerepe is. Az erre irányuló szerződéses kapcsolatok fokozott mérték­ben Igénylik a sajátos pol­gári jogi szabályozást. Ha másra nem gondolunk, csak korunk egyik legnagyobb gazdasági jogközösségére: a KGST-re, nyomban megért­jük a társulási jogunk kor­szerűsítésének, továbbfejlesz­tésének a szükségességét. Je­lenleg a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagor­szágai a világ legdinamiku­sabban fejlődő ipari térségét alkotják. Ezekben az orszá­gokban él a föld lakosságá­nak 10%-a, ez a 10% adja jelenleg a világ ipari terme­lésének 34%-át. A KGST- tagországok nemzeti jövedel­me 1977-ben körülbelül tíz­szeresen múlta felül az 1948. évi jövedelmet, míg a fejlett lökés országokban a nemzeti jövedelem ez alatt az idő alatt mindössze 3—4-szeresé- re nőtt. 1971—76. között a bruttó ipari termelés a KGST tagországokban 5.4°,Vital bő­vült. Különösen szemléletes a ICGST-országok gyorsabb üte­mű gazdasági növekedése a közös piaci országok fe.ilődé- . sével összehasonlítva. Míg az 50-es évek elején a KGST- országok lényegesén kevesebb ipari terméket állítottak elő, mint a közös piaci országok: napjainkban a KGST-orszá- gok jóval megelőzik a kö­zös piaci országokat a legtöbb ipari termék gyártásában. Ebben az energiaéhes világ­ban, amelyben élünk, nem­rég nagy jelentőségű társu­lási szerződést kötöttek a né­pi demokratikus államok és a Szovjetunió: 1989-ben vo­nultait fel az építők Oren- burgba, hogy megnyissák a földel a több, mint másfél kilométer mélységben feszü­lő földgáz fölött. Ennek a társulási szerződésnek a cél­ja. hogy legalább 100 eszten­dőn át hét szocialista or­szágnak energiát — fütögázt — szolgáltasson. A becslések szerint Orenburg földkérgé­ben 1800 milliárd köbméter gázkészlet áll a társuló or­szágok rendelkezésére. Ah­hoz, hogy ez a felbecsülhe­tetlen értékű — de nem fel­becsülhetetlen mennyiségű — energia eljusson a társu­ló országokhoz. 2750 kilomé­ter hosszú vezetéket kell megépíteni. Jellemző erre a társulási vállalkozásra, hogy a gázvezeték átmérője majd­nem eléri a 1,5 m-t. A Ma­gyarországhoz legközelebb álló vezetékszakaszon, elhe­lyezkedő 3 kompresszorál­lomást, a hozzá tartozó kom­munális létesítményekkel 1975. óta építik magyar munkások. Létszámuk átla­gosan '2000 körül van. MÉRNÖKÖK, technikusok, szakmunkások, segédmunká­sok mentek a társulási szerző­dés alapján Orenburgba; az építőiparból, a szerelőipar­ból, a vendéglátóiparból, a kereskedelemből, a vasúttól, a postától, a mentőszolgálat­tól és fel sem tudjuk so­rolni. hogy há,ny városból és faluból. Ezt ^a, nagyszerű munkát 40 vallalat társulási szerződése alapján végzik annak érdekében, hogy ener­giaéhségünket a Szövetség Gázvezeték megépítésével csillapítsuk. Tímár László Ilii Miskolcot, az utóbbi napokban a ködön kívül a szmog is „sújtja”. A gépjárművezetők óva­tosságának köszönhető, hogy komolyabb baj eddig nem történt. A sáros úton a gépkocsik csak lépésben haladhatnak, de jó, hogy ha a gyalogosok is ügyelnek a szabályos átkelésre. Fotó: Szabados György Tízéves a házgyár A tízéves házgyárban elké­szült a 30 ezredik lakás meg­építéséhez szükséges elem is. A házgyár termelőkapacitása — 3850 lakás évente — fi­gyelemre méltó módón, nem csupán Borsod megye váro­sainak: Miskolc, Kazincbarci­ka, Leninváros, Özd stb. fej­lesztéséhez járult hozzá. A BÁÉV, illetve a házgyár segítséget nyújtott a nógrádi, a szabolcsi, és az egri lakás­építések gyorsításában, kor- szenlisí lésében is. Az előre gyártott, nagyele­mes építés lényegéből adó­dik, hogy az épületelemek előállításának módja meg­határozza az épület szerkezeti és térbeli kialakítását, költ­ségét, nem utolsósorban a megvalósítás idejét is. A BÁÉV mintegy 5000 fős kollektívája évről évre mind többet épít, szerel, termel. És ehhez új, korszerű megol­dások is kellenek. Az ESZAK- TERV-vel közösen kidolgo­zott BVPR technológiával — többek között. — 268 tanter­met, 2875 gyermek elhelyezé­sét biztosító óvodát, és 760 gyermek gondozására elegen­dő bölcsödét, építettek fel. Az építőipar valamennyi ágazatában a fejlesztés egyik fö célkitűzése az építési tevé­kenység fokozása. Ennek leg­fontosabb eszköze az iparosí­tás? a gépesítés, a termelé­kenység növelése. Magasépítésben ilyen kor­szerű forma a könnyűszerke­zetek alkalmazása es a már alkalmazott könnyűszerkeze­tes eljárások továbbfejlesz­tése. Ennek a tendenciának, irányzatnak tudható be, hogy az 1974-es házgyári termék- váltáskor gondot fordítottak az új könnyűszerkezet kiala­kítására is. Nemcsak arra ügyeltek, hogy a termékváltás során kényelmesebbek, variábili- sabbak. üvegezettebbek, esz- tétikusabbak legyenek az új lakások, hanem megjelent az új technológia, a BVPR-B és a BVPR-Ä típus is. A BVPR-B jelű kervázból Miskolcon az összekötő vá­rosrészben. az avasi lakótele­pen. de Özdon és Leninvá- rosban is épültek fel ABC- áruházak. A BVPR-Á jelű épületcsalád iskolák, óvodák építését gyorsítja és teszi egyúttal alkalmassá sok-sok egyéb építészeti és funkcio­nális igény kielégítésére. — erí — A kétkednek a <*£ Hungarorum szolgálhat bi­zonyságul, hogy Diósgyőr leg­ősibb településeink egyike, Amikor Árpád hadai átkel­tek a Tiszán, itt, a Bükk lá­bánál már lakott települést találtak. Később a tatárdúlás után, Ern.ve bán kezdte meg a kővár építését, melynek fa­lain kívül a vár urainak szol­gáló hada telepedett meg. A ted-úbbi, gyűrű alakú földvár •adhatta a helységnév máso­dik. akkori formájában még önállóan értelmezhető szavát. A helységnév első szava pe­dig arra utal. hogy a környé­ken mai napig honos dióink­ból a moh árúnál sokkal több lehetett a napjainkban már nagyra nőtt város, Diósgyőr területén. A várat a királyok jegy- ajándékként. adományozták és a feudális világ saját ar­culatára formálta a falakon kívüli életet, a szerény há­zakból kialakult utcasorokat. A vár magas kőfn'ai, tornyai fölébe nőttek minden háznak, viskónak a környékén. Hazánk ipartörténetének legszebb napjai íródtak a Fa- zola-család kohászatalapító munkája nyomán és Diós­győr nevének történelmi csengése megkopott, helyette mint a vas városát ismerte és isrro"i pz ország. A kohászathoz vas és szén kelleti, meg munkáskéz. So­kan jöttek lengyel, és szlo­vák falvakból, iparvárosokból, bogy szakértelmükkel, tapasz­talatukkal segítsék a diós­győri kohászat születését. Jó­részt ezek a családok tele­pedtek meg a vasgyár körül, közel a munkahelyükhöz, ahonnan a mindennapi meg­élhetésük származott. A gyarapodó, ősi Diósgyőr 1825-ig, a koronauradalom felszámolásáig mezőváros volt. A szomszédban felnövek­vő kézműipari, ipari, kereske­delmi óriás, Miskolc városa, rohamosabban fejlődött, fejlő­désében utolérte, majd pedig megelőzte Diósgyőrt. Száz év­vel ezelőtt Miskolc lakóinak száma már meghaladta a ti­zenötezret, míg a szomszéd településé a hatezret sem érte el. Pedig Diósgyőr három te­lepülést egyesített: a vár kö­rül kiépült területtől távo­labb eső Majláthot, és a ké­sőbb, 1895-ben lelekkönyve- zett Diósgyőr-Vasgyárt. A Felső-Győr és Majláth elne­vezés egyazon települést je­lenteit, az idősebbektől így is, úgy is hallható. A három te­lepülés egyesülését a XIX. század vége hozta meg, mi­kortól közös nevük Diósgyőr lett. kodó lokálpatriotizmusát, a lakóhely szeretetek A terjeszkedő lakott tele­pülés sürgetően követelte az út- és közműfejlesztéseket és még Jóval a felszabadulás után is — amikor Diósgyőr már Miskolc része volt — sokáig a helyi jellegű város- rendezési megoldások jelle­mezték a’ távlati terveket. Pe­dig egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Diósgyőr fejlesz­tése csak Miskolc gyarapodá­sával együtt képzelhető él. ben tartva az ősi település kereteü. Diósgyőr jövője kapcsoló­dik a múltjához: a vártól északnyugatra a növekvő ide­genforgalmat szolgáló léte­sítmények, vendégház, motel, ifjúsági szálló létesítését ter­vezik. Szerepének megfelelő­en fejlődik majd a kerület nagynevű gyára, a Diósgyőri VAROS zr u • h m VAR KORÚI A vasgyár fejlődése, újabb gyárak felépítése messze kör­nyékről vonzotta ide a biz­tosabb megélhetést keresőket. A település fejlesztése so­rán elmosódtak ugyan a ko­rábbi tagoltságot jelentő ha­tárok. de nevük még ma is él. idézve az ottlakók ragasz­Az utóbbi években több részletes rendezési terv ké­szült, igazodva a kialakult városközponthoz, az ottlakók ' kereskedelmi, szolgáltatási igényeihez. A nagyarányú la­kásépítés megkezdése előtt Diósgyőrben, az Ady Endre Művelődési Ház még amolyan tájékozódási pont volt, lévén a legkimelkedőbb épület a családi házas környezetben. Most szerényen húzódik a tíz­emeletes lakóházak árnyéká­ban. A Bükk lábánál levő la­kótelep a közeli erdők, a gyá­rak, füstjétől, porától mentes környezetben épült fel, mo­dern házsoraival is üsatelel­Papírgyár és a majláthi er­dészei. A jövő, amit nem néhány évben számol a városrész részletes rendezési terve, kö­telezően írja elő a szolgálta­tások továbbfejlesztését, az intézményközpont bővítését, a jelenleginél jobb közlekedési hálózat kialakítását a vár, a lakótelep és a strand közölt, ügyelve a beépített és zöld­területek helyes arányainak megtartására, a jelenleginél is szebb környezetet, élette­ret teremtve a most felnö­vekvő generáció számára. A vas városa, az iparváros, « nemzeti park közvetlen szomszédságában egyben a legjobb környezeti adottsá­gokkal rendelkező város is. Erre a kincsre vigyázni is kell. A rendezési terv szerint szép környezetben kap majd helyet a Bükki Nemzeti Park igazgatóságának épülete, ami egyelőre ugyancsak a távlati elképzelések között szerepel. Hogyan változik Diósgyőr a jövőben? Mivel a települések önmagukat is fejlesztik, a nagy lakótelepek nem mond­hatnak le karbantartó, felújí­tó üzemekről, telepekről. Ilyet létesítenek a Nyár ut­cai átriumos házaktól délre eső területen. A már épülő északi teher­mentesítő út elkészültével közvetlen és gyors összeköt­tetés születik majd Miskolc belvárosa és a diósgyőri la­kótelepek között. Azért a többesszám, mert a diósgyőri út vonalát követő Árpád és Kui'uc utcai házsorok, illetve a majláthi házgyári épületek mellett alacsonyabb, csak né­hány emeletes házakból álló telep létesül majd a Berek­alján, építészeti, városképi összhangot teremtve a szom­szédos családi házas területek­kel. A várból, a vár kőtornyairól szép kilátás nyílik a mai Di­ósgyőrre, a vár fölébe nőtt lakótelepre, a hajdan volt jobbágyfalura, Majláthra. Diósgyőr jelene, £fj; dósé most már Miskolcéva! közös, a távlati programok pedig az ősi település múltjá­nak, rangjának megfelelő hol­napot ígérnek. Nagy József felhívás A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetségének el­nöksége és a .Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pályá­zatot hirdet az újságírás­hoz tehetséget és kedvet érző 18—35 év közötti — nem újságírói munkakör­iben dolgozó — fiatalok számára. Pályázni lehet nyomta­tásban még nem közölt, az újságműfajok (riport, cikk, interjú stb.) sajátosságai­nak megfelelő írásokkal, amelyek aktuális társadal­mi, ifjúságpolitikai, gazda­sági és kulturális témákkal foglalkoznak. A pályázók három-négy — egyenként 3—4 gépelt oldalnál nem hosszabb — írással jelentkezhetnek. A pályamunkákat gépelve, három példányban kell be­küldeni. Ugyancsak három példányban részletes ön­életrajzot is mellékelni kell. Pályadijak: 2 db I. díj 3000—3000 Ft. a KISZ központi bizottságának kü- löndija 3000 Ft. a MÜOSZ- elnökségének különdíja 3000 Ft, 4 db II. díj 2000—2000 Ft, 6 db III. díj 1000—1000 Ft. A pályadíjakon kívül a kiemelkedő pályamunkákat a bíráló bizottság elismerő oklevéllel jutalmazza. A pályázat két első helyezett­je. valamint a két külön­díjas mentesül az Ú jságíró- iskola felvételi vizsgái alól. A további díjazottak előny­ben részesülnek az újság­író gyakornokok alkalma­zásakor. Ezenkívül a díj­nyertes és oklevéllel jutal­mazott pályázók felvétett nyernek az 1979. szeotem- berében induló újságíró- stúdióra. A pályamunkák beküldé­si határideje: 1979 február 15. Eredményhirdetés: 1979. április 20. Cím MÜOSZ Ok­tatási Igazgatóság. Búd - pest. Népköztársaság útja 101. 1368. (Hiányos nálya- munka nem kerül elbírá­lásra. Pályamunkát nem küldünk vissza!) MÜOSZ . OKTATÁSI IGAZGATÓSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents