Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
j 1978. december 14., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szabadtartás, szabadon Ha állattenyésztő berkekben az utóbbi években valami vihart okozott, az a szabadtartás kérdése volt. Érvek mellette, ellenérvek ellene, gyűrűző viták, amíg napjainkra kialakult az a következtetés: hiába volt látványos, sikert ígérő az elképzelés, ha a gyakorlati megvalósítás kudarcba fulladt. Az elmélet tényleg ragyogó. Lényegében azt célozza meg, amelyben ma még a legtöbb Hibát vétjük, hogy nem tudunk belterjesen, hatékonyan, viszonylag alacsony önköltséggel termelni. Ezért az állattartást teljesen extenziv, külterjes viszonyok közé helyezi, magyarán a teheneket, ameddig lehet, a legelőn tartja, ahol csak borját táplálja, neveli. deliképpen megdrágítja, de nem annyira, mint kötött tartás esetén. Sőt, a költségeket csökkenthetik azzal, hogy a háztájikból borjakat vásárolnak fel, s azokat is a közös tehenei táplálják. Ma a szövetkezetben ott tartanak, hogy egy • tehénre másfél borjú jut. A vásárolt borjú hamar talál pótmamát magának, s gyorsan megszokja, hogy reggel-este, amikor a tehenet behajtják, a legelőről, akkor táplálkozik. És itt nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy egy tehéntől napjainkban 2200 liter tejet fejhetnének egy évben. És ez az átlag jobb, néhány szakosított telepünk eredményétől! A kérdés ebből adódik: nem érné-e meg. ha fejnék az állományt? A válasz: nem. Épül íüzat a Zemplénben Ilyenkor, télen érezhető különösen a jó utak hiánya a Zemplénben. A Pálházához tartozó községekben — valamennyi dombos, hegyes területen fekszik — az utóbbi években nagyarányú útfelújítási és karbantartási munkálatokat végeztek. Ennek köszönhető, hogy például Fü- zérradványban már csaknem teljesen elkészült a községi úthálózat. Nem panaszkodhatnak a kovácsvágásiak sem: ebben az évben mintegy 400 ezer forintot fordítottak a község útfelújítására. A központ, Pálháza sem maradt ki ezekből a felújítási munkákból, s 1978-ban — a társközségekkel együtt. —, 1,8 millió forintot fordítottak erre a célra ezen a területen. A Papíripari Vállalat Csepeli Gyárában várhatóan már december közepére befejezik az idei termelési tervet. Százezer tonna csomagoló-, hullám- és zsákpapírt gyártanak addig. A képen: naponta 110—130 tonna huilámalappapirt gyárt ez a berendezés Készenlétben az ember és a gép Fésűi a vasúi a léire Az egész elképzelés kivitelezése rendkívül olcsó, hiszen épületberuházást nem igényel, s ugyanakkor az állatok a legolcsóbb takarmányt hasznosítják, a gyepet. Az elmélet mégis „elvérzett”, s ennek több oka volt. A leglényegesebb : a magyartarka fajta nem tűrte a rideg viszonyokat. Sokakat viszont éppen a technológia rendkívüli olcsósága nem hagyott nyugton, s megpróbálkoztak annak módosításával. Több-kevésebb sikerrel. Rakacán az Üj Dolgozó Termelőszövetkezetben egy ötlettel fűszerezték. Adaptálták, honosították az elképzelést. Szabadtartást választottak, szabadon... Mint mindenhol, itt is a tényezők felmérésével kezdték, hiszen egyetlen feltétel hiánya gátat vethet az elképzelésnek. Rögtön egy lényeges akadályra bukkantak. A szövetkezetnek nem volt intenzív legelője. Telepítésre, felújításra, pedig nem volt pénz. A gyenge minőségű hegyvidéki legelők nagy hátránya, hogy a sárban, vízben a fiatal állat nem bírná a szabadtartást. Az ötlet ezért született meg. Mi van akkor, ha csak a teheneket tartjuk legelőn, a borjakat nem, hiszen azok az istállóban is tudnak szopni? A kérdésre így hangzott a felelet: a szabadtartást minA Borsod megyei KISZÖV- ben előzetes számvetést készítettek az évi várható eredményekről. Lehet, hogy ez nem új, lehet, hogy ezt csinálják a vállalatoknál is. Számunkra azonban ez közvetlenül, mindenkinél fontosabb. Közel 12 ezer tag és alkalmazott dolgozik a KISZÖV- höz tartozó 32 ipari szövetkezetben. Munkájuk, eredményük szoros kapcsolatban van velünk, Miskolc és a megye lakóival, hiszen lábbeli, háztartási gép, gépkb- csijavítás, mosás, vegytisztí- tás, ruhák készítése, s szépítkezés végett sűrűn felkeressük a szolgáltató egységeket. Eredményeink, örömeink és gondjaink is egy kicsit közösek. Lehetséges, hogy a szövetkezetben épp ügy bosz- szankodnak, ha nem tudnak kérésünknek eleget tenni, mint mi, akik hozzájuk fordulunk szolgáltatás végett. — A rendelkezésünkre álló előzetes adatok arról tanúskodnak, hogy célkitűzéseinket 1978-ban nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük — mondja Kottái Zoltán, a KISZÖV elnöke. — Az előző évihez mérten, a szövetkezetek, közel 15,2 százalékkal többet termeltek, építettek, szolgáltatást végeztek és végeznek. A szolgáltató- ipar eredménye várhatóan 14,3, ezen belül lakossági javítás, szolgáltatás 13 százalékkal lesz több, mint' egy évvel korábban. Ezt a fejlődést kiemelkedő eredményiek tartom. Hogy miért? Beszéljenek a számok. Egy kiló borjúhúst 40 forinton alul tudnak „kihozni”, de ugyanakkor a teheneket takarmányozási költség alig terheli. A hizlalásnál pedig egészen kiválóak az eredmények, hiszen a bikák 95 százalékát exportra szállítják, s ugyanakkor egy kiló hús költsége csak 33 forint. És a hegyvidéken, ahol abrakot biztonságosan nem lehet mégtermelni, ez az eredmény kiváló. Csak csodálni lehet a telep egyszerűségét, olcsóságát, ahogy azt a szabadtartásra átalakították. Pillanatok alatt felállítható, mozgatható fakarámok az áthajtáshoz, a szeríás istállókban kialakított, költségnélküli, fából készült keccek. Látszik, hogy megtalálták azt a megoldást, amely a szövetkezet pénztárcájához igazodik. És bebizonyították, hogy hegyvidéken, kedvezőtlen viszonyok között is lehet a szarvasmarhatartás jövedelmező. De természetesen ezen a szinten, ami a jelenben még jó, a jövőben már kevés, nem lehet megállni. Már megkezdték az állomány keresztezését az éghajlat viszontagságait jól tűrő fajtával.» a Hereforddal, s a következő esztendőben megkezdik a telepet övező legelők felújítását is. Az ötletüket fejlesztik tovább, szabadon. — kármán — Mindebben része van annak, hogy a szövetkezetek és a szövetség jelentős erőt fordítanak a jó feltételek megteremtésére. Korszerűsítik a régieket, s új szolgáltató egységeket építenek, új szolgáltatási formákat honosítanak meg. Gondolunk többek között arra, hogy az ózdi és a miskolci mellett, ez év utolsó heteiben Sátoraljaújhelyen is átadták rendeltetésének a lábbeli gyorsjavító szalont, Mezőcsáton új, modern fodrászfiókot helyeztek üzembe. A lakossági javításban, a személyi szolgáltatásban különösen jó eredménnyel munkálkodik a Borsod megyei Fodrász, a Sajómenti Ipari, valamint az Özdi Szolgálta- tóipari Szövetkezet. A gondokat az okozza, hogy a dinamikus fejlődés mellett, a hagyományos ipari javításban némi lemaradás van. Örvendetesen, mintegy 32 százalékkal fejlődött a kiemelt javítás, szolgáltatás — a mosás, a vegytisztítás, a gépkocsi- és a háztartási gépek, elektroakusztikai cikkek javítása. A korábbi években nagy lemaradás volt a lakásépítésben. Most az építőipari szövetkezetek termelése, közel 12 százalékkal nagyobb az előző évinél. Ebben része van Megérkezett az igazi tél, ilyenkor nehezen szánja rá magát az ember hosszabb utazásra, a hőmérő higanyszála már gyakran fagypont alatt van. Most válik el, hogy a MÄV elég alaposan, körültekintően készült-e fel a télre. Ez az évszak a vasúti közlekedésben különlegesen nehéz feltételeket jelent: nehezebb a váltók állítása, lassul a rendező pályaudvarok munkája, több energia kell a vonatok vontatásához. Az utasok számára is sok kellemetlenséget okoz, ha rossz a vasúti kocsi fűtése, a síkos peron pedig a fel- és leszállásnál számtalan baleset okozója volt már... A vasutasok nagy körültekintéssel készültek a télre, a megnövekedett feladatok mellett ilyenkor munkakörülményeik is mostohákká válnak. Az ország csaknem 9 ezer kilométeres vasúti vonalhálózatából mindössze 498 kilométert fenyeget az a veszély, hogy a hóviharok a pályákon akadályt képezve eltorlaszolják a szerelvények útját. A veszélyeztetett szakaszokon hóvédő sövényeket emeltek a pályák mentén. annak, hogy például a Her- nádmenti Építőipari Szövetkezet, — amely korábban kevés lakást épített — ez évben 34 lakást adott át. Az éredmény elsősorban a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet érdeme, amely az év végéig összesen 90 lakást adott, illetve ad át. üsz- szességében ez évben 160 lakás átadásával számolnak, amely meghaladja a tavalyi és az azelőtti eredményt. Sajnálatosan ezt korántsem mondhatjuk el a lakossági lakáskarbantartásról. Igaz, ebben is mutatkozik némi fejlődés, de részben a szövetkezetek hibáiból, részben más okokból nem érik el benne a kívánt eredményt. Az exporttermelés várhatóan 18 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. Az eredmények értékét növeli, hogy az a tőkés világ elhúzódó válsága okozta, bonyolultabb külgazdasági viszonyok, kiélézett gazdasági verseny körülményei között jött létre. Több szövetkezetben már felismerték, hogy a világpiacon nem a mennyiséget, hanem csak a minőséget lehet eladni. Ezért is örvendetes. hogy a Hegyalja Ruházati Szövetkezet termékeit a kiváló áruk nemzetközi fóruma kitűnőnek minősítette és a Londonban székelő IVS nevet viselő szervezet A váltók hó- és jégmentesítésére 9 hölégsugaras hóolvasztó gép áll készenlétben. Ezek a gépek vasúti pályakocsira szereit hölégsugaras repülőgépmotorok, melyek bár hatalmas zajjal, de gyorsad és biztosan olvasztják le a legvastagabb jégpáncélt is a váltókról. A munkaerőhelyzetről a MÁV vezérigazgatóságán elmondották, hogy az idén 170 fővel ismét csökkent a pályamunkások száma, ezért nagyobb havazás, hófúvás esetén, szükség lehet a honvédség segítségére. Bevetésre készen állnak a hóekével ellátott kétéltű, — közútivasúti járművek, melyek szükség esetén, az országúton közelítik meg a vasúti hóakadály helyét, majd az alvázról leeresztik a vasúti kerekeket és attól kezdve a síneken érik el az akadályokat. Nagy teljesítményű hómarógépek és hőekék is üzemkészen állnak a nagyobb vasúti csomópontokon. Személyzetük éjjel-nappal készenlétben van. hiszen bármikor indulniok kell, ha elakad egy vonat a hófúvásban ... felvette a szövetkezetei tagjai sorába. Ugyancsak jó eredménnyel dolgozik elsősorban tőkés megrendelésre a Szerencsi Ruházati Szövetkezet. A Miskolci Háziipari Szövetkezet a szocialista országba szállított termékeivel ért el szép eredményt, így ez évben 18 százalékkal növelte exportját. A Mezőkövesdi Cipész Szövetkezet felújította és a korábbitól magasabb szintre fejlesztette tőkés exportját. Az 1979. évi gazdasági feladatok meghatározásánál a párt Központi Bizottságának december 6-i ülésén elhangzottakat: vették alapul. A népgazdaság terveihez igazodva, a különböző iparcsoportokhoz tartozó szövetkezetek termelését 8—11 százalékkal akarják növelni. Ami bennünket elsősorban érdekel, a lakossági javítás-szolgáltatásban 10—il. a lakáskarbantartásban 35—40 százalékos fejlődést szeretnének elérni. Voltaképpen ezek a szövetség javaslatai, amelyet a december 21-én tartandó küldöttközgyűlésen vitatnak meg és fogadják el az érdekeltek. Meggyőződésünk, hogy — mint korábban —, a szövetkezetek önmaguk elé ettől is magasabb mércét állítanak. Csorba Barnabás Az ipari szövetkezetek psiwriepe MMjÉ a eienkaeröveí! A z intelem a vállalatok minden rendű és rangú vezetőihez szól: gazdálkodjanak a munkaerővel! És főleg jobban, ahogyan azt eddig tették! Pártunk Központi Bizottságának ez év december 6-i üléséről kiadott közleményében olvasható: „A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban lényegében változatlan”. A meglevő lehetőségeinkkel kellene tehát okosabban élnünk, csakhogy „lassú az előrehaladás a munkaerő takarékosabb felhasználásában.” Megyénkben különösen sokat kell még tennünk a munkaerő-gazdálkodás javításáért. S korántsem csak azért, mert Borsod iparának eredményei döntően kihatnak országunk gazdasági helyzetére, továbbá az itt megvalósuló kiemelt nagyberuházó? sok népgazdasági jelentőségűek. Azért is fontos feladat nálunk a munkaerő-gazdálkodás feszültségeinek megszüntetése, mert ezek alapvetően strukturális aránytalanságokból • adódnak. Megyénkben elsődlegesen a Sajó völgyében koncentrálódik az ipar, ezzel szemben az északkeleti és a déli területek iparilag elmaradottak. Hiába rendelkezünk viszonylag fejlett nehéziparral, ha az infrastruktúránk az országosnál alacsonyabb színvonalú. A beruházásokkal nagy számban létesítünk korszerű munkahelyeket, de a korszerűtlenek fejlesztése a szükségesnél lassúbb ütemű, illetve vonakodunk a megszüntetésüktől. A munkaerő-gazdálkodás javítását sürgeti az is. hogy szőkébb hazánk munkaerő- szükségletének kielégítése csak 90 ezer ember naponkénti ingázlatásával biztosítható, ehhez azonban nincsenek meg a feltételek. Tisztán kell látnunk azt is, hogy ma már a környező megyék ipara is kenyeret tud adni az eljáró dolgozóknak, s ennek felismeréseként a IV. ötéves tervben csaknem 14 ezren tértek vissza a lakóhelyükhöz közelebb levő üzemekbe, gyárakba. Emellett a megyében — a demográfiai tényezők miatt —, az aktív keresők növekedésének üteme is lelassult. A munkaszervezés és a munkaerő-gazdálkodás színvonala differenciált képet mutat megyénk gazdálkodó szerveinél. A vállalatok többségének létszámterve nem tükrözi a munkaerővel való takarékosabb gazdálkodást, illetve a termelőegységek túlzott biztonságra törekednek. Helytelen az a gyakorlat is, s növeli munkaerőgondjainkat. hogy a megyénkben dolgozó, de nem megyénkben építőipari és szerelőipari vállalatok többsége a helybeli munkaerő- forrásokra alapozva akarja kielégíteni létszámigényüket. Borsodban napjainkban még magas a nehéz fizikai munkakörök aránya, s például, az anyagmozgatás sok munkást követel. Megfigyelhető az a módszer is egyes vállalatoknál, hogy a megfelelő bérszínvonal tartására törekednek minél több, alacsony bérű munkást felvenni. Máshol persze, ezekre a dolgozókra talán nagyobb szükség volna. A kommunális vállalatoknál nemcsak az alacsony bér miatt, hanem a rossz szociális ellátottság következtében is tetemes az elvándorlás. A munkaerő-gazdálkodás V. ötéves tervbeli feladatait köztudottan minisztertanácsi határozat szabályozza. Megyénk pártbizottsága is határozatot hozott a munkaerő-gazdálkodás fokozására, s kijelölte a járható utat a párt-, az állami és a társadalmi szervek számára. A szakszervezetek is sokat tehetnek és tesznek is az ez irányú célok eléréséért. Az SZMT a közelmúltban számba vette a munkaerőgazdálkodás lehetőségeit, eredményeit. Megállapították, hogy a különféle intézkedések hatására a korábbinál kedvezőbb a munkaerő elosztása és újraelosztása. Mérséklődött megyénkben a káros munkaerőmozgás, javult a nagyberuházások munkaerő-ellátottsága, s a megszerzett szakképzettséget az eddiginél jobban hasznosítják, A szakszervezetek kezdeményezésére megyénk vállalatainál jelenleg vizsgálatokat végeznek az alkalmazott bérrendszerek, bérformák, ösztönzési rendszerek megállapítására. A felmérés úgyszintén a helyes létszámgazdálkodást akarja majd segíteni. A termelőegységek ugyanis azért nem fordítanak kellő gondot a munkaerő hatékonyabb felhasználására, mert ebben gazdaságilag nem érdekeltek. Tovább menve, az alkalmazott bérformák sem ösztönzik megfelelően a dolgozókat a fegyelmezettebb, termelékenyebb munkára. A mostani helyzeten természetesen változtatni kell, s erre a vizsgálat után sor kerül. A felmérés elébe ment a jövő évtől életbe lépő új gazdasági szabályozóknak. Januártól a vállalatok valószínűleg csak akkor tarthatják meg a munkásaikat, ha ezután sem marad el a bérfejlesztés, de a munkások csak akkor kaphatnak több bért, ha munkájukkal hozzájárulnak a vállalat gazdasági eredményének növeléséhez. A munkáskéz tehát a jövőben az eddiginél nagyobb kincs lesz. éppen ezért: a szó igazi értelmében gazdálkodjanak vállalataink vezetői a munkaerővel1 Kolaj László
