Észak-Magyarország, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

VAkuK*(dAö 4 1978. december 14., csütörtök Nézőtéri meditáció Szentimentalizmus két változatban Egy kocka az Útban az Atlan tisz felé című filmből Jóllehet a miskolci pre­miermozik most az év utol­só heteiben nem nagyon kap­kodnak az üj filmek után és helyettük megújuló kasszasi­kerrel kecsegtető korábbi filmtermékeket kínálnak, a mi feladatunk mégis azokra feihivni a figyelmet, ame­lyeket most láthat a közön­ség először, illetve ezekről elmondani mindazt, ami szükséges. * A hét három új filmjének egyikét, az Ülban az Atlan­tisz felé című színes NDK filmet, valamilyen műsor- osztó ötlet a premiermozik vásznáról os egyik kismozi- ba száműzte néhány elö- adásnyi pályafutásra. Kalan­dos történet, amely az At­lantisz maradványainak újabb felfedezéséről, illetve egy azt leíró könyv, az író­ja és egy becsvágyó fiatal körüli bonyodalmakról szól. Mindez a múlt században játszódik, s elsősorban az ilyenfajta filmeket kedvelő ifjúság körében számíthat nagyobb érdeklődésre. Elem­zőbb bemutatása helyett fentebb egy képet közlünk belőle * Alig néhány előadásra tűz­ték műsorra az egyik pre­miermoziban a Szentimentá­lis regény című, Igor Masz- lennyikóv rendezte szovjet filmet. A film Vera Panova azonos című, nálunk is jól ismert regénye nyomán ké­szült és a szovjet nép éle­tének egy sajátosan nehéz időszakát, a NÉP korszakát idézi mozivászonra. E kor­szak, a húszas évek sok-sok ellentmondással teli időszaka nem először szerepel téma­ként, különböző megközelí­tésekben. E film hősei e kor jellemző szereplői:' a csupa lelkesedés fiatal újságíró, a módosabb családból való de bolsevik szerelmeséért osztá­lyával szembeforduló lány. a volt vöröskatonából lett szerkesztő és más hasonlók, no meg persze a NEP-lova- gok, az átmeneti nehézsége­ket jól kihasználó feketézők, ügyeskedők. Ebben a kavar­gó társadalmi közegben bom­lik ki néhány lelkes fiatal története, s azon belül a sze­relem is, de ez a kor edzi igen határozott, elvhű kom­munistákká is a kor fiatal­jait. Vera Panova regénye címében is vállalta a szenti- mcntalizmust, hiszen fiatal szereplőitől elválaszthatatlan, lelkesedésüket, szerelmüket, esetlenségüket be-beszövi. Az Igor Maszlennyikov átfo­galmazta film nagyrészt megőrizte az alapmű érté­keit. Talán nem emelkedik e mű a legrangosabb filmek sorába, de őszinte, szép, igaz, érdemes megtekinteni. * Az új filmek közül bizo­nyára a Bobby Deerfield cí­mű amerikai származású, igen-igen hosszúra nyúlt munkától várják a mozisok • nagy látogatottságot. A rendező — Sidney Pollack — és a három főszereplő — a Serpico főszerepéből igen népszerű Al Pacino, továbbá a nagyon vonzó Anny Du- perey és Marthe Kaller —, no meg a reklámképek és előzetesek néhány autóver­senyt idéző villanása alig­hanem igen sok mozilátoga­tót becsal a nézőtérre, s so­kan csalódottan hagyják majd el teljes két órai ve­títés után a széksorokat, Bobby Deerfield hivatásos autóversenyző, elkényeztetett sztár, elviselhetetlen ember. Egyébként lehetne másfajta sztár is. az autóversenyzés­nek ebben a filmben annyi­ban van meghatározó szere­pe, hogy egyik barátja ver­seny közben válik örökre nyomorékká, másrészt meg a versenypályák tribünjein, meg az autókon igen jól ér­vényesül néhány amerikai cég reklámja, s feltehetően e cégek a film készítési költ­ségeibe is belesegítettek. Nos, ez az emberként már a film első képsoraiban igen selej­tesnek bizonyult Bobby — nem akar tudni anyjáról, testvéréről, önző, csak a sa­ját nagysága érdekli —. sé­rült barátja meglátogatása közben a szanatóriumban összeismerkedik egy nővel, miatta hűtlen lesz régi szép szeretőjéhez, kialakul valami sajátos szerelmi hármas, amelyben igen sokat utaz­gatnak Párizs (mert ott ját­szódik az egész történet), a svájci szanatórium, meg az olasz nagyvárosok között, de ez az érzések nélküli férfi nem tud egyikükhöz sem kö­tődni, míg meg nem tudja, hogy az újabb partnere ha­lálosan beteg, őhozzá is in­kább az élet utolsó örömei­nek lehetősége köti, mint­sem valami igaz szerelem. Ekkor feltámad benne a gá­láns lovag — meg a ver­senyen is csúfosan bukott legutóbb, bár épségben meg­úszta —, felcsap irgalmas szamaritánusnak, és minden mást odahagyva a haldokló nő mellett tölti idejét vége- láLhatatlan lelkizések között. A nagy katarzis, a nő ha­lálának közelsége talán ki­mozdítja emberi közönyéből, talán később újra érző em­ber lesz belőle. Hát ebbe a történetbe is alaposan belé­pett a szentimentalizmus, el is terült rajta, fárasztóan terjengő képsorokat lopott be, s amikor végre kijövünk a moziból, azon meditálha­tunk. miért kellett volna ne­künk egyáltalán ezzel a Bob- byval, ezzel a ..hőssel” ro­konszenveznünk, hogy két órán át figyeljük, mire for­dul a sorsa. (benedek) Megemlékezés Sárospatakon az iskolák államosításáról Korszakot jelentő esemé­nye volt a magyar oktatás­ügy történetének 1948-ban az iskolák államosítása. Ennek 30. évfordulója alkalmából tegnap délután emlékülést tartott Sárospatakon a Co- menius Tanítóképző Főiskola és a Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztályának borsod— miskolci tagozata. A főiskola dísztermében rendezett emlékülés résztve­vőit — közöttük Nagy Lász­lót. a városi pártbizottság titkárát — dr. Károly István főigazgató köszöntötte, mél­tatva megnyitójában az isko­lák államosításának történel­mi jelentőségét Ezután dr. Bajkó Mátyás kandidátus, a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem docense nagy érdek­lődéssel kísért előadásában méltatta azokat a történelmi előzményeket, amelyek 30 évvel ezelőtt a haladó ma­gyar gondolkodók évszázados álmának megvalósításához, az iskolák államosításához,' ezt követően a szocialista iskolakultúra megteremtésé­hez vezettek. Merényi József tanügyi fő­tanácsos. a megyei művelő­dési osztály helyettes veze­tője előadásában az iskolák államosításának megyénk területén történt gyakorlati lebonyolításáról, az első évek nehézségeiről, személyi és tárgyi gondjairól emlékezett meg, Géresi István gya­korlóiskolai igazgató pedig a zempléni, közelebbről a bod­rogközi. sátoraljaújhelyi, sá­rospataki eseményekből idé­zett érdekes és értékes rész­leteket. Kedves színfoltja volt az emlékülésnek a Comenius Tanítóképző Főiskola két testvérintézete képviselőjé­nek. az NDK-beli Bautzeni Tanítóképző Főiskola igazga­tójának, dr. Rudi Schönfeld- nek és a lengyelországi Ka­towicéi Egyetem Ciesyni In­tézet tanszékvezető tanárá­nak. Romana Spiessnek a felszólalása. Mindketten tol­mácsolták intézetük tanárai­nak és hallgatóinak jókíván­ságait, s áttekintést adtak hazájuk oktatásügyének tör­ténetéről, és a felszabadulás óta kialakult demokratikus iskolarendszerről. Kulturális kórkép FELÚJÍTOTTÁK A SZÍNHÁZAT Teljesen felújították, kor­szerűsítették a kecskeméti kamaraszínházat. A 120 sze­mélyes nézőteret lejtőssé ala­kították át, igy minden szék­ből jól lehet látni az elő­adást. A színpadot korszerű világítóberendezéssel és más technikai eszközökkel látták el. KIÁLLÍTÓTEREM A FÖLD ALATT Hazánkban egyedülálló ki- állitóterem épül Pécsett a föld alatt. A Széchenyi té­ren az egyik évszázados pin­cében alakítják ki a galé­riát. 1979 tavaszára készül el, és ez lesz az első olyan pécsi pince, amely közhasznú funkciót kap. Barokk falai között az ország egyik leg­szebb galériája fogadja majd a látogatókat. TIT-ritOGRAM A TIT körvonalazta 1979. évi fő feladatait. Ezek sze­rint erősíteni kell a társa­dalomtudományi és politikai ismeretkörbe tartozó tevé­kenységet. Formálni kell a közgazdasági szemléletet és fejleszteni a jogtudatot. A tervek szerint 1979-ben tör­ténés;:, pszichológus és nyel­vész körök szervezésére ké­szülnek és megkezdik az ifjú technikusok baráti köreinek szervezését is. NYELVMŰVELŐ KÖNYVEK Üj nyelvművelő könyvekre van szükség, állapította meg a Magyar Tudományos Aka­démia Elnöksége, amikor megtárgyalta az idegen sza­vak használatáról készített előterjesztést. Az Akadémia arra törekszik, hogy minden­ki a maga területén töre­kedjen a megértést gátló fe­lesleges idegen szavak hasz­nálatának visszaszorítására. KÉTNYELVŰ ADY-KÖTET Kétnyelvű Ady-kötet jelent meg Eszéken a Horvátországi Magyarok Szövetsége kiadá­sában, Krlezsa József költő szerkesztésében és horvát nyelvű tolmácsolásában. Eb­ből az alkalomból a Horvát­országi Magyarok Szövetsé­gének elnöksége kedden ün­nepi ülést tartott, amelyen a Magyar Népköztársaság belg­rádi nagykövetségének kép­viselői Ady-emlékplakettet adtak át Krlezsa Józsefnek. Mezőkövesden a gyerekekért A városi és járási könyv­tárunk december 4. és 6-a között először rendezte meg a gyermekkönyvhetet. A gaz­dag program célja volt, hogy alkalmat adjon a gyermek­irodalom népszerűsítésére, az olvasási igény tudatos felkel­tésére, s különböző rendez­vényekkel elősegítse a gyer­mek és a könyv találkozását, kapcsolatát. Osztályfőnöki óra keretében beszélgettek a könyv szerepéről, jelentősé­géről, majd ismeretterjesztő előadásokat, játékdélutáno­kat, mesemondó versenyt, iro­dalmi és könyvtárhasználati vetélkedőket rendezlek a gye­rekeknek. Egy hét alatt mint­egy ötszáz gyermek fordult meg a. könyvtár rendezvé­nyein, s jelentősen emelke­dett a gyermekolvasók szá­ma is. A mezőkövesdi műve­lődési központban december 6-án pályaválasztási kiállítás nyílt, amelyet a 101-es Szak­munkásképző Intézel Mező­kövesdre kihelyezett tagoza­ta az üzemek és a szövetke­zetek segítségével rendezeti meg. A város és a járás is­koláiban tanuló gyermekek igen nagy érdeklődéssel te­kintették meg a kiállítást, ahol minden esetben tájé­koztatást, szakmai tanácsot is kaplak. Bízunk abban, hogy c kiállítás is hozzásegíti Me­zőkövesd és a járás fiataljait, hogy itt helyben, a. szakmun­kásképző intézetben tanulja­nak tovább. Tusay Dcnesnc Mezőkövesd Aiberttelepen rendezik: Bányász Immúmí minősílő hangversenye A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete, a Borsodi Szénbányák Vállalat szak- szervezeti bizottsága és a Mákvölgyi Bányaüzem Egye­sített Művelődési Intézmé­nyei rendezésében december 17-én, szombaton reggel ki­lenc órai kezdettel kerül sor a bányász fúvószenekarok IV. országos minősítő hangverse­nyére. A minősítő hangver­senyen kilenc együttes — a perecesi, a bükkaljai, az egercsehi, a farkaslyuki, a királdi, a mákvölgyi, a mát­raalji, a rudabányai. a szuha- völgyi — vesz részt, egyen­ként 25 perces, több művet tartalmazó műsorral. Meg­nyitót Marosvölgyi Károly alezredes, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezetének ze­nei szakreferense tart, a hangversenysorozat befejez­tével pedig a bíráló bizott­ság nyilvános értékelésen méltatja az együttesek pro­dukcióit. A minősítő hang­verseny színhelye az atbert- telepi Hunyadi János Műve­lődési Ház. Bélyegmíívészeti Hálás Rudabányu felszabadulásá­nak 34. évfordulója, valamint a Gvadányi Művelődési Ház és a rudabányai bélyeggyűjtő kör fennállásának negyed­százados jubileuma alkalmá­ból az Érc-\ és Ásványbányá­szati Múzeum megrendezi Légrády Sándor bélyegterve­ző grafikusművész gyűjtemé­nyes kiállítását a Gvadányi Művelődési Ház kiállítóter­mében. A december 16-i, dél­előtt 11 órai megnyitón dr. Szabadfalvi József, megyei múzeumigazgató mond be­vezetőt, s a helyszínen al­kalmi postahivatal is műkö­dik. fi jopppÉ hónap végén Befejeződéséhez közeledik a jogpropaganda hónap. Mis­kolcon és a megyében ma tartják az utolsó előadásokat. Hidasnémetiben, az Ifjúsági Házban 18 órai kezdettel „A tulajdon és védelme a szo­cializmusban” címmel dr. Görömbey István, a szikszói járásbíróság elnöke tart elő­adást. A Diósgyőri Gépgyár tan­műhelyében dr. Kozma Gyu­la ügyész „Írott és íratlan törvényeink” címmel: a 4. sz. Általános Iskolában dr. Bor­bély Sándor, megyei fö- ügyészhelyettes „A társadal­mi tulajdon védelmében” címmel: dr. Csatlovszkv Já­nos, csoportvezető ügyész „Kiket, miért, és hogyan büntet az állam?” címmel; míg a 34. sz. Általános Is­kolában dr. Csajka Istvánná ügyész „Bűncselekmény, bűn­üldözés” címmel tart elő­adást. fi iiiqéii Mm ineiüto Kimúlóban az az idösza.;, melyben a színházi produk­ciókat csak a rendezők fém­jelzik, állapították meg a Nemzetközi Színházi Intézet rendezte kollokvium részt­vevői. Több mint húsz or­szág drámaírói, színházi ren dézöi, és más szakembere' elmondották, hogy a jelen kori színház megújulásána' alapfeltétele a modern drá­ma megújulása, a dráma­írók és a színházak együtt­..UKödése. Jelenleg egyes színházak még mindig ké- nyük-kedvük szerint változ­tatják, az. írói alkotásokat, egyes írók viszont nem is­merik el a rendezőt önálló alkotóművészként. u.gy izoknak is lehetnek mon, a- tivalóik. A tanácskozás fel­szólalói hangsúlyozták, no tv igyekeznek megszüntetni ezt a konfliktust és elősegíteni a drámaírók és a színházak együttműködését.

Next

/
Thumbnails
Contents