Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. november 19., vasárnap £ párizsi látogatás Á rral a szándékkal lép­tem francia földre — mondotta érkezésekor Kádár János —, hogy a ma­gyar és a francia nép baráti kapcsolatait elmélyítsük, hogy ösztönözzük országaink sok­oldalú kapcsolatainak fejlő­dését és szót váltsunk a köl­csönösen érdeklődésre szá­mot tartó nemzetközi kér­désekről. A csúcstalálkozón ez utób­bi, a kétoldalú kapcsolatokon túlmutató kérdések között vezető helyet kapott a béke, az enyhülés problematikája. Véleményük megegyezett ab­ban, hogy az enyhülés és a leszerelés napjainkban a nem­zetközi helyzet alakulásának legfontosabb tényezője. Mind Kádár János, mind a francia államfő hangsú­lyozta; minden felelős poli­tikai tényezőnek erőfeszíté­seket kell tennie annak ér­dekében, hogy a helsinki megállapodások megvaló­suljanak, ezáltal erősödjék az európai béke és biztonság, ami kedvezően hozzájárul az egész világ békéjéhez. Franciaországban élénk visszhangot keltett Kádár Jánosnak az Élysée-palotá- ban rendezett díszvacsorán elhangzott pohárköszöntője, amely szerint „... mi itt olyan országokat képvise­lünk, amelyeken a történe­lem két legpusztítóbb hábo­rúja söpört végig. A jelenlegi, sok bonyolult problémával terhelt korban minden erőnk­kel olyan helyzet kialakítá­sán kívánunk munkálkodni,. amelyben zavartalanul és ha. tékonyan kiteljesedik a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés együttműkö­dése”. M ár Kádár János párizsi tartózkodása alatt ki­tűnt, hogy mindkét fél úgy érzi: az eredmények meg­felelnek a kölcsönös várako­zásnak. Raymond Barre francia miniszterelnök az MSZMP KB első titkára és felesége tiszteletére adott díszvacsorán úgy fogalma­zott, hogy a csúcstalálkozó „bizonyíték arra: a különbö­ző politikai és társadalmi rendszerű országok, egymás kötelékeit kölcsönösen tisz­teletben tartva, megérthetik egymást és közösen szolgál­hatják a béke ügyét”. Ez a kölcsönösséget elis­merő kitétel volt a további események alapja, valamint az a gondolat, hogy a jövő­ben mind a gazdasági, mind a kulturális kapcsolatokban az egyensúlyra törekvés gyor­síthatja viszonyunk további elmélyítését. A francia elnök és Kádár János által aláírt közös köz­lemény tükrözi a tárgyalások jó légkörét és eredményes­ségét. Kitűnik belőle, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság ra­gaszkodik az enyhülési fo­lyamat továbbviteléhez, az erőszak és a belügyekbé való beavatkozás elvetéséhez, Hel­sinki szellemének ébren tar­tásához. Megvizsgálták gaz­dasági, kulturális, turisztikai és egyéb kapcsolataink to- ábbépítésének lehetőségét. Kádár János és a francia el­nök — hangoztatja a közle­mény — elégedett a tárgya­lások eredményeivel. látogatás befejeződött, új lendületet adva a magyar—francia vi­szony fejlődésének, és a két ország határán túl is hozzá­járul az enyhülés folyama­tához. A csúcstalálkozó ün­nepi eseményei után a hét­köznapok sora következik. Jó tudni, hogy mind a Duna, mind a Szajna partján azon munkálkodnak, hogy sokat szenvedett kontinensünkön alkotó nappalok és nyugalmas éjszakák váltakozzanak. tartó szenátusi küldöttséo Budapesten Szombaton reggel kétnapos látogatásra Budapestre érke­zett az amerikai szenátus Abraham Ribicoff szenátor által vezetett küldöttsége. A delegáció ezt megelőzően Moszkvában járt. A Ferihegyi repülőtéren Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes és Darvas Ist­ván, az országgyűlés külügyi bizottságának titkára fogad­ta a szenátorokat. Jelen volt Philip M. Kaiser, az Ameri­kai Egyesült Államok buda­pesti nagykövete. Kádár János, az MSZMP KB első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB szék­házában fogadta a hazánkban tartózkodó Abraham Ribicoff szenátor vezette amerikai szenátusi küldöttséget. Meg­beszélést folytatott a szená­torokkal a két ország kap­csolatairól, valamint a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről. A megbeszélésen részt vett Púja Frigyes kül­ügyminiszter, jelen volt Phi­lip M. Kaiser. Béleofis Mezőcsaíofi A mezőcsáti művelődési központban békegyűlést tar­tottak. A gyűlésen részt vett Gál Gyula, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munka­társa, az Országos Béketa­nács tagja. Felszólalásában kiemelte a magyar békemoz­galom eddigi tevékenységét, s a mozgalom előtt álló to­vábbi feladatokat. Ez a gyű­lés annak a rendezvénysoro­zatnak a záróaktusa volt, amelyet az elmúlt napokban tartottak a mezőcsáti járás­ban. Kommunista műszak a iánnűjavítoiian Tegnap, ez évben másod­szor, kommunista műszakot tartottak a MÁV Miskolci Igazgatóságának Járműjavító Üzemében. Közel 700 ember, a fizikai dolgozók 70 száza­léka, műszaki irányítók, ad­minisztratív dolgozók, mun­kájuk ellenértékét a Miskolc városi Tanács gyermekintéz­ményeinek támogatására ajánlották fel. Az előző kommunista mű­szak során befolyt összeget hat falu gyermekintézmé­nyeinek fejlesztésére, falvan- ként 10—15 ezer forintot, va­lamint a miskolci műjégpá­lya építésére fordították. A járműjavító dolgozói in­dították el az „Egy nap Mis- kolcért” elnevezésű mozgal­mat, s ebben kiemelkedő eredményeket értek el. Az üzemben készül a miskolci áttörővasút két panoráma­kocsija, teljességgel társadal­mi munkában. Egy kocsi meg­közelítően 180 ezer forint ér­tékű. A panorámakocsikat jövő év március 21-én, a for­radalmi ifjúsági napok kere­tében adják át Miskolc út­törőinek. Tegnap délelőtt, a KMP megalakulásának 60. évfor­dulója tiszteletére kiállítás nyílt a járműjavítóban. Az iíiítsifi lisrvsiy ltján Elhnyt sir. Orbán László Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy no­vember 18-án szívroham következtében elhunyt' Orbán László elvtárs, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, nyugalmazott kulturális miniszter, ország- gyűlési képviselő, az Országos Közművelődési Tanács elnöke., Dr. Orbán László temetése november 23-án (csütörtökön) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. MSZMP Központi Bizottsága : Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az országgyűlés elnöksége Dr. Orbán László 1912. augusztus 2-án, Nógrádverö- cén született. Középiskolái­nak elvégzése után a mis­kolci jogakadémián és a sze­gedi egyetem jogtudományi karán szerzett diplomát. 1938-ban a kommunista ■párt tagja lett, részt vett az ifjúsági mozgalmat irányitó országos ifjúsági bizottság munkájában, majd a háború alatt a függetlenségi mozga­lom szervezésében. A felszabadulás után a párt központjában dolgozott, hosszabb ideig az agitációs és propagandaosztály veze­tője volt. 1950 és 1955 között előbb mint főosztályvezető, később mint miniszterhelyet­tes az Oktatásügyi Miniszté­riumban kapott beosztást. 1956-tól 1967-ig ismét a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott a tudományos és kulturális, il­A Miskolci Ügyvédi Kama­ra szombaton tartotta be­számoló közgyűlését, ame­lyen részt vett és felszólalt dr. Lovas Lajos, az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Közigazgatási és Adminiszt­ratív Osztályának vezetője, Hegyi Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Nép­front megyei titkára, dr. Dá­vid Tamás, az Igazságügyi Minisztérium ügyvédi osz­tályának főelőadója, dr. Rö­der Edit, az Országos Ügy­védi Tanács elnökhelyettese. Képviseltette magát a deb­receni katonai bíróság és ka­lelve az agitációs- és pro­pagandaosztály vezetőjeként. Ezután a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, ál­lamtitkár lett. 194.5 és 1951 között az MKP, illetve az MDP KV tagja volt. 1957-től az MSZMP Központi Bizottságának tagja. 1945—1953 között és 1958-tól országgyűlési képviselő. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1962-ben a Munka Vörös Zászló Érdemrendjé­vel, 1965-ben és 1968-ban a Munka Érdemrend arany fo­kozatával, 1970-ben a Fel- szabadulási Jubileumi Em­lékéremmel, 1975-ben pedig a Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1. fokozatával tüntette ki. 1976-tól haláláig az Or­szágos Közművelődési Tanács elnöke vqlt. Mint miniszter 1976-ban ment nyugdíjba. tonai ügyészség, megjelentek továbbá a megyei bíróság és a megyei főügyészség vezetői is. A közgyűlésen megvitatták az ügyvédség társadalmi helyzetét, a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek mikénti hatályosulását és a jövőben elvégzendő feladatokat. A beszámoló közgyűlést követően sor került az ügy­védi kamara vezetőinek meg­választására. A kamara el­nökévé újból dr. Faragó End­rét, míg titkárává dr. Mutt- nyánszky Ádámot választot­ták. (Folytatás az 1. oldalról) munkaaktivitás fokozásán ke­resztül — hozzájárulnak a vállalat gazdasági és társa­dalompolitikai céljainak meg­valósításához. Az előadásokat, korreferá­tumokat a beszámoló feletti vita követte, majd a válla­lat vezetői válaszoltak a fel­tett kérdésekre Az ifjúsági parlament végül jóváhagyta az ifjúsági törvény 1979— 1980. évi végrehajtására szó­ló vállalati intézkedési ter­vet. # Pénteken délután a VAS­E'LL- Kereskedelmi Vállalat miskolci központjában is megtartották a fiatalok ifjú­sági parlamentjét. Az elmúlt parlament óta végzett mun­Szombaton Budapesten megkezdődött a Magyaror­szági Délszlávok Demokrati­kus Szövetségének VIII. kongresszusa. Az országos vá­lasztmány beszámolójához Mándics Mihály, a szövetség főtitkára fűzött kiegészítést. Kiemelte: a forradalmi harc­ban, amelyet a hatvan évvel ezelőtt megalakult Kommu­nisták Magyarországi Pártja vezetett, délszláv nemzetisé­gűek is részt vettek. Számo­sán életüket áldozták a for­radalom céljaiért. A kétnapos kongresszus megnyitó ülésén — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára, Molnár Ferenc kul­turális államtitkár és Hanga Mária oktatási miniszterhe­lyettes — az országos vá­lasztmány a résztvevők elé terjesztette ötévi tevékenysé­gének mérlegét, beszámolt a délszláv lakosság helyzetéről. A beszámolót követő élénk vitában felszólalt Sarlós Ist­ván, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszön­tötte a kongresszust. Beszé­dében hangsúlyozta: társada­lompolitikánk szerves része a nemzetiségi politika, ame­lyet soha nem lehet valami­féle jótettként felfogni. Gya­káról, valamint a vállalati középtávú terv időarányos megvalósulásáról dr. Sass Tibor szervezési igazgatóhe­lyettes adott számot. A beszámoló részletesen foglalkozott a vállalati kö­zéptávú terv tennivalóival, abból a fiatalokra eső fel­adatokkal is. A VASVILL a négy megyében öt év alatt — 1980-ig — 3 milliárd fo­rintról 4,3 milliárd forintra növeli a vas-műszaki cikkek forgalmát. Ugyanebben az időszakban a vállalati nye­reség 37,1 százalékkal, a bér- színvonal 27,6 százalékkal nő. A feladatok időarányosan megvalósulnak, a vállalat egyenletesen, dinamikusan fejlődik, erősíti piaci pozíció­it, s alkalmas arra is, hogy a VI. ötéves tervidőszak majdani nagyobb feladatai­nak is eleget tehessen. korlása és érvényesítése va­lamennyi állampolgár köte­lessége. Minden nemzetiség­nek megvannak az évszáza­dok során kialakult és a nép által fenntartott szokásai, ha­gyományai Ezek ápolása nem vezet elkülönülésre, hiszen a nemzetiség hagyományai, szó. kásái, kultúrája és életfor­mája egész népünk kultúrá­jának jelentős része. Fontos­nak mondotta a szövetségnek azokat a törekvéseit, ame­lyekkel az anyanyelv elsajá­títását szorgalmazzák. Szük­séges a nemzetiségi óvodák és különböző szintű iskolák "enntartása és újak létesíté­se, hogy a gyermekek kez­dettől jól beszéljék az anya­nyelvet és a magyar nyelvet. A kongresszus résztvevői az MSZMP Központi Bizottsá­gához, Kádár Jánoshoz inté­zett levélben kifejezésre jut­tatták, hogy a kongresszuson meghatározott feladatok vég­rehajtásával továbbra is részt kívánnak venni a közös haza, a Magyar Népköztársaság to­vábbi felvirágoztatásában, a fejlett szocializmus építésé­ben, a szocialista nemzeti egység további erősítésében. A vita összegezésére, a szö­vetség országos választmá­nyának és tisztségviselőinek megválasztására vasárnap ke­rül sor. zos Kádár János hazaérkezett a franciaországi látogatásáról. A Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, Lázár György és Németh Károly fogadta Túl azon, hogy a magyar és a francia sajtó természe­tesen kiemelten foglalkozik Kádár János párizsi látoga­tásával, olasz, nyugatnémet, jugoszláv lapok egész sora elemzi a látogatás jelentősé­gét. és azt, hogy a két kü­lönböző társadalmi rendszer­ben élő ország politikai ve- zetőihek megnyilatkozásaiból nyomon követhető, milyen na*” fontosságot tulajdoníta­nak mindkét ország vezetői az enyhülés továbbfejleszté­sének és az európai együtt­működésnek. Nyugati lapok hangsúlyozottan emlékeztet­nek arra, hogy Kádár János a Le Monde kérdéseire adott válaszában milyen részlete­sen beszélt az európaj orszá­gok sokoldalú, minden érde- celt fél számára megfelelő, kölcsönösen előnyös együtt­működéséről. Amióta az iráni sah kato­nai kormányt alakított, és élére azt az Azhari tá­bornokot állította, aki az amerikai vezérkari akadé­mián tanult, számos szem­pontból kiéleződött, egyértel­műbbé vált az iráni helyzet. 'Vzhari egyik legelső intézke­dése az volt, hogy letartóz tatási parancsot adott ki r Párizsból nemrég hazatér Szandzsabi ellenzéki vezető ellen. Ezzel kívánták „lefe­jezni” az ellenzéket, mintegy büntetésül azért, mert mos' már az addig kompromisszu nos megoldás hívének mu átkozó Szandzsabi is á sah 'távolítását követelte. A polgári liberális ellenzék most tehát teljes egészében elfogadta a 15 éves iraki száműzetés után Párizsba költözött Khomeini egyházi 'ezető álláspontját. Khomei­ni iszlám köztársaság meg­alakítását követeli. Ennek az államnak a politikai jellegét ma még lehetetlen meghatá­rozni, ám elképzelései azt mutatják: ez idegenellenes, maradi kormányzat lenne és egyelőre beláthatatlan nem- etközi orientációjú. Kambodzsa több tartomá­nyában jelentek meg az el­lenállók nyomtatott felhívá­sai: a röplap aláírója Som- rin, a Kambodzsai Kommu­nista Párt keleti területi bi­zottságának tagja, a 4. had­osztály parancsnoka. A röp­lapon terjesztett felhívás a kínai politikát szolgáló mai - zetőket súlyos bűnök soro­zatával vádolja meg. Szó esik a városok elnép­telenedéséről, a lakosság erő­szakos vidékre telepítéséről, a fiatalok hadba kényszeríté­séről saját népük ellen. „A Phnom Penh-i rezsim a ki­nd vezetők utasítására egy Vietnammal szembeni ag­resszív háborúba hajtotta a kambodzsai népet, noha Viet­nam népe mindig baráti ér­zelmeket táplált Kambodzsa iránt” — áll például a Som- rin által aláírt egyik felhí­vásban, Az ellenállás széle­sedése, az új, politikailag mind élesebb hangú felhívá­sok megjelenése azt mutatja, hogy Kambodzsában gyorsan terjed a rendszerrel szem­benálló erők mozgalma és mind többen ismerik fel a kínai utasításra cselekvő ve­zetők demagógiáját és Viet- nam-ellenes rágalmaik tel­jes alaptalanságát.

Next

/
Thumbnails
Contents