Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-19 / 273. szám

19/<J. november 19., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Tettek és fogalmak

Ráfizetés nélkül

Vannak szavaink, fogalmaink, amelyek már akkorra el- Ikoptatottá valnak, mielőtt jelentésükkel valóban tisztában lennénk. Ilyen fogalom a gazdasági életben a gazdasági hatékonyság. Gyakran használjuk anélkül, hogy jelentésével, fogalmi meghatározásával, m uta tószámrend - szereivel jobban megismerkednénk.

Az elmélet próbaköve a gyakorlat — tartja a mondás, és fordítva is igaz! A kellő gyakorlat hiányát csak jól átgondolt elmélettel lehet pótolni. A „fejtörésekben azonban még kevesen jeleskednek, így azután érthető, hogy a megyében nem egy vállalatunk, üzemünk ma még nem termelője, hanem —I az állami támogatások révén — fogyasztója a nemzetit jövedelemnek. Ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a megyében rendkívül jelentős erőforrásokat — épületeket, gépeket, szakembereket s+b. — köt le még mindig a gazdaságtalan termelés.

Hogy jelentőségét jobban megértsük, tisztázzuk a gazdaságossági hatékonyság fogalmát. Mit is értünk gazdasági hatékonyság alatt? E fogalom a gazdasági tevékenység olyan hatásfokát jelenti, amelyben a gazdaságosság elve úgy érvényesül, hogy a tevékenység egyben a lehetőségek maximális kihasználásán alapszik. Ez az elv, de persze a szakembereknek, a vezetőknek, meg kell birkózniuk a gazdaságossági számítások speciális ""oblémáival. Többek lyözött az egyszeri és folyamatos ráfordítások egybevetésével, az időtényező figyelembevételével, az árak torzító hatásával.

Ezekből adódóan tehát az egyes gazdasági egységeknél sok gazdaságossági, számítást kellene elvégezni, sok variánst kellene kidolgozni. De vajon mindenhol elvég- zik-e ezeket a számításokat? És a feltételek változása esetén vajon újra vizsgálat tárgyává teszik-e azokat?

Elöljáróban le kell szögezni, hogy e cikk témája nem a gazdaságtalan termelés körének a megállapítása.

Egyszerűen annyi, hogy felhívja a figyelmet a gazda, ságossagi számítások folyamatos végzésére. Arra is. hogy az elemzésből, vizsgálatból gyakran könnyen, kézzelfoghatóan adódik a megoldás. Alátámasztva ezzel azt a tényt, azt az elvet, hogy a gazdaságtalan termelés nem valamiféle „isten csapása”, hanem megfelelő eszközökkel tetten érhető okok következménye, é.s így elhárítható.

Ennek igazolására a ku- koricalermesztési rendszerek alkalmazásának megyei tapasztalataiból veszünk példát. A kukorica vetésterületi aránya a termelési technológia korszerűsítése révén 1970- töl kiemelkedő irányzatot mutat. A termésátlagokban számottevő hozamemelkedés az iparszerű kukoricatermelő rendszerek elterjedése után következett be. 1976-ban az IKR- és nádudvari kukoricatermesztési rendszer keretében a kukorica vetésterületének 49 százalékán 19 ezer hektár területen folyt kukoricatermelés.

Az IKR-rendszer keretében a technológiai fegyelem betartásával, kedvezőbb összetételű műtrágyázással és gyomirtással, tökéletesebb gépesítéssel elérték, hogy \a hozamok 1972 és 1975 között ugrásszerűen emelkedtek.

1976- és 1977-ben őszi belvízkár, korai fagy stb. miatt viszont jelentősen csökkentek a hozamok.

Ez idő alatt a műtrágya- és növényvéd őszei'-árak. a segédüzemi költségek a korábbinak két-háromszorosára emelkedtek. A fajlagos költségek növekedése miatt a jövedelmezőség romlott. A megye nem egy helyén tehát az elmúlt két évben a termelési költségek meghaladták a termelési értékek összegét. Következésképpen a termelés ráfizetéses volt.

Az elvégzett számításokból ma már ismertek azok a tények, amelyek a veszteséget okozták. A mély fekvésű területeknél — Taktaköz, Bodrogköz — a kora tavaszi belvizek miatt csak késve kerülhetett sor a vetésre. A beszerzett nagy teljesítményű gépsorok a-z eddiginél

jobban igénylik a technológiai f olya mátok komplexitását. A nagy teljesítményű traktorok kapacitás-kihasználása, különösen könnyű talajokon nem megfelelő.

A vetömagellátás hiányosságai okozták, hogy a vetés- terület jelentős hányadán később beérő hibrideket termeltek, melyben a kora őszi fagy igen nagy károkat okozott. Á késői éréssel függ össze, hogy a kukorica szárítása — mázsánként harminc forint — is igen nagy költségeket okozhat.

Az elvégzett vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy a rendszeren belüli kukorica- termesztés több év átlagában jövedelmezőbb.

Tudott dolog, hogy a hatékonyság tervezésével, mérhetőségével kapcsolatos számítások éppen a megfelelő mérce miatt nem tökéletesek. A nyereség nem fejezi ki a hatékonyságot, de még a gazdaságosságot sem. Jelenlegi árrendszerünk — a vegyes típusú árrendszer — pedig nem képes kimutatni a társadalmi ráfordítások alakulását.

Mégis, a hatékonysági számítások komoly szerepe nyomósán indokolja, hogy különösen a gazdasági döntések megalapozásánál alkalmazzuk a hatékonyság mérésére szolgáló szintetikus és részmutatókat. A részmutatók vizsgálata: a termelékenység stb. színvonalának ismerete egyúItal használható receptet js ad a termelési szerkezet gazdaságosságának javítására.

Ez 1968 óta — túlnyomó részben — alapvetően vállalati teeendő, hiszen a termeléssel kapcsolatos helyes döntések a gazdasági környezet és a piaci viszonyok figyelembevételével, elsősorban a vállalatokná l születhetnek meg. De mivel a gazdasági hatékonyság gazdaságpolitikánk központi kérdése. ..értelmezése” az iparvállalatokon k(vül népgazdasági szinten is jelentkezik. Előrehaladásunk egyetlen útja a hatékonyság növelése. Az V. és immár közeli ■ VT. ötéves tervek gazdasági céljai is ezen az elven alapulnak.

Buciiért Miklós

Sepsi Gyula “ap*16?f

óra 30 perckor lépett szolgálatba. Azzal kezdte, hogy a villamos géppel személy- vonatot vitt Szerencsig, onnan vissza, kétezer tonna bruttó súlyban ' szenet vitt Nyíregyházára, onnan vissza Szerencsig, ahonnan , a Zemplén expresszel robogott be Miskolcra, s 6 óra 40 perckor, jó órával találkozásunk előtt végzett. Kemény, sok feladattal, felelősséggel teli éjszaka volt mögötte, de a 42 éves, jól megtermett mozdonyvezetőn ez alig látszott. Útja most sem hazafelé, hanem az orvosi rendelőbe vezetett, fogainak rendbehozatala végett. Elhangzik az első, sablonosnak ható kérdés: szereti-e a szakmáját.

— Gyermekkori vágyam, álmom az volt, hogy mozdonyvezető leszek. Itt nőttem fel a miskolci fűtőház közelében, el-elnézegeltem a mozdonyokat, a számomra csodálatos alkotásokat, s beleéltem magam: milyen jó is lesz azon dolgozni, vezetni, hűzatni a hosszú kocsisorokat. 1950-ben géplakatostanulóként kerültem ide. A mozdonyjavítóban megismertem a mozdony minden alkatrészét, s leszerelésem után kerültem gépre. Egy év volt a kötelező fűtési idő. s utána úgy éreztem, hogy enyém a világ, megvalósult minden vágyam.

— Voltak-e nehéz napok? Voltak, s lesznek is, de ha az ember alatt forog a kerék, hivatásnak érzi a szakj máját, érzi az ember a fele- fcwiséget a rábízott gépéit, a

vasúti kocsikért, a vele utazó emberekért, sikeres az út, akkor csak • a szép emlék marad. Volt néhány rendkívüli esetem. Tornanádaslcáról jöttem kővel megrakott szerelvénnyel. Szembe, Szalonna és Szendrő között rámengedtek jó húsz munkással teli motoros pályakocsit. Szerencsére időben észrevettem : vészsíp, gyorsfék, s így sikerült időben, a motorostól pár méterre megállni. Elgondolhatja, akkor nem voltam ilyen nyugodt, mint most.

— A korszerűsítés nagy változást hozott, megkönnyítette az életünket. Az Április 4. brigád, amelynek vezetője vagyok, 18 emberből áll'. Mindegyik két .vizsgával rendelkezik. Az idősebbek gőzöst és villamos gépet, a fiatalabbak villamos és dízelmozdonyt vezethetnek. Ötnek villamosipari vagy gépipari szakközépiskolai végzettsége van. s egy elvégezte a vasúti tisztképző iskolát. A brigádtagok? Balogh Elemérre. Jedli ■ Rudolfra. Bárczi Mihólyra, s a fiatalabbak közül Oláh Károlyra, B. Németh Istvánra, Bartus Istvánra különösen, de egyébként minden tagra minden Feladat elvégzésében lehel számítani.

Majorosi Rezső, a vontatási főnökség helyettes vezetője megerősíti ezt ügy jellemzi e közösséget: pontos, megbízható emberek. Elsők a közösségi munkákban is, a mozdonyokra úgy vigyáznak, mint a szemük fényére, példaképül lehet őket a többi elé állítani. Jelen pillanatban az utazók között ez a legjobb brigád, sohase hallunk róluk, s ez a jó, mert azt íutatja, hogy hiba nélkül dolgoznak.

Érdemes feljegyezni róluk, hogy az elsők között, csatlakoztak a „csm’> (csak mozdonyvezetővel) mozgalomhoz. Nappal még hagyjón, de éjszaka, főleg ködös időben, nagy lelki, idegi feszültséget okoz, főleg ha a mozdonyvezető egyedül van a gépen, s a magárahagyott- ságban kétszeresen nyomasztó a felelősségérzet. Igen alapos orvosi vizsgálat előzi meg, s e brigádból is csak 12 embert, lehet ilyen feladattal megbízni.

Sepsi Gyulának az egyedüllét nem okoz semmi gondot. Azt tartja: vannak jó segítőtársak. Ilyen a sátorjelző, amely 1600—1700 méter távolságról érzékeli, s mutatja szabad-e a vonat útja. A sínhálózatba épített vonatbefolyásoló berendezés szükség esetén lassítja, megállítja a mozdonyt a hozzákapcsolt szerelvénnyel

együtt. Ott van az éberség- jelző: 1600 méttwenkéat a

Répalaboratórium Ercsiben

Az Ercsi Cukorgyárban a cukorrépa-feldolgozási idény kezdetére új rcpalaboratórium lépett munkába. Ötvagononként mintát vesznek, és azt automata gép értékeli, a kívánt adatok szerint. Az eredményt lyukszalagon továbbítják központi feldolgozásra Budapestre. A képen: az automata szürősor

Az urbanizáció várható alakulása arra készteti az Építésügyi Minisztériumot, hogy felülvizsgálja az 1971- ben jóváhagyott településhálózat-fejlesztési koncepciót. Számba vették a megyei tervek végrehajtását. 197.9-ben fejezik be az elemzéseket Rámutattak, hogy a leggyorsabban a felsőfokú település- központok fejlődtek, elsősorban a megyeszékhelyeken növekedett gyorsan a népesség, s emiatt az ellátás színvonala csak mérsékelten emelkedett. Döntően ia lakásépítésre jutott a legtöbb pénz, a közművek és az intézmények hálózata lassabban gyarapodott.

lábpedállal, a vezérlőkerék, a fékezőszelep mozdításával, vagy a két irányítógomb benyomásával jelezni kell, hogy a mozdonyvezető figyelmesen vezet. Ha elmarad a jelzés, felbődül a kürt, s ha erre sincs visszajelzés, 1800 méter távolságban a gép automatikusan megáll.

— Nagy segítség .számunkra a mozdonyrádió. Ha elhúzunk egymás mellett, figyeljük a kocsisort, s ha hibát látunk, ezt jelezzük is. Ez köt össze bennünket egymással, a felvigyázóval, a mozdonyirányítóval, s a me- netirányítóval. Segít más gondokban is. Egyszer, amikor Nyíregyházára mentem, Rakamaznál kitört az egyik kocsin a verekedés. Szólt a jegyvizsgáló, én a rádiótelefonon beszóltam az irányílnak. s Nyíregyházán a rendőrök már ott várták a bajkeverőket.

Surv 17,Étert 8 iegyvizsgá- ,íutu ló Kál-Ká- polnán szólt, hogy az egyik asszonynál már jelentkezett a szülési fájdalom. A rádió adóvevőn beszóltam: Miskolcon az asszonykát már ott várta a mentő.

— Ilyen a mi életünk — zárja le a beszélgetést a brigádvezető. — Az egyik szolgálat simább, a másik izgalmasabb. Ez velejár a szakmával, amelyet sok társammal együtt hivatásnak tekintünk, s ha az ember szereti azt, amit csinál, jól kezdi, jól végzi, nincs annál megnyugtatóbb, jobb érzést adó a világon.

Csorba Barnabás

A vén szárító orrán-száján dől a füst. Távolról olyan, mint egy kiérdemesült kávéfőző, amely robbanás előtt mérges, fehér gőzt fúj a világra. Közelről, a visszaira- modás tétovaságában már látszik, nincs baj. A füst, a köd onnan jön, ahonnan jönnie kell. A rozzantnak tűnő szárító tetejéről, amely, ahogy kiderült, minden dicséretet megérdemel. A vettető almos:

— Egész éjjel bent. voltam. Most keltettek, megint van egy apró hiba. Csoda, hogy csak ennyi, hiszen napok óta 24 órázik a gép.

A kombájnos: — Ilyet még nem láttam. Nincs eső. de a kukorica nem bírja leadni a vizet. — Allával bök a sárga sorok felé. — November közepén 40 százalék a kukorica víztartalma. Nem sok hiányzik ahhoz, hogy ne morzsolja, hanem kenje a csöveket a gép.

Hitetlenül rázza a fejét, s indul tovább. Ügy látszik, melege van, a fülkeajtót nyitva hagyja. Mi az elnökkel fázunk. És Vigh György nemcsak a hidegtől:

— Ott tartunk, hogy egy mázsa learatott terményből 28 kilogramm elpárolog. A magas víztartalom következménye, hogy a szárítás mázsánként 50 forinttal emeli az önköltséget. Ennyi kellett ahhoz, hogy ne tudjuk a kukoricát jövedelmezően tér melrii.

Kis szárító van itt a sajó- petri Egyetértés Termelőszövetkezetben. Méretben sem nagy. de teljesítménye két kombájn munkáját sem fedezi. így a többi áll. Es sajnos, még ez a névleges kapacitás sincs meg. Napi 600 —700 mázsa termény helyett jó ha 250 mázsát le tudnak szárítani. És közben a szárító megeszik 2600 liter gázolajat.

— Ez van —- tárta szét a kezét az elnök. — Az időjárás nem volt kegyes hozzánk, de a termést mindenképpen be kell takarítanunk. Még így döcögve, vontatottan is az utolsó táblába álltak be a kombájnok. Pár nap és nálunk vége a növénytermesztés évének.

Mert a szántást, s a kukorica tarlójának műtrágyázását kivéve nincs más munka. Nemsokára a határban ezvetlen gép fog dolgozni, a többi a műhelybe, gépudvarra kényszerül. A nagy teljesítményű K—700-as egyedül megbír a hátralevő szántással. Igaz éjjel-nappal fordítja ekéje a hantokat. Elérkezik az az idő, amikor értékelni kell a tapasztalatokat. Az elnök:

— Mi már év közben döntöttünk. Beléptünk a szolnoki GITR termelési rendszerébe. Búzával, napraforgóval és tavaszi árpával.

Érdemes megvizsgálni, hogy miért? Itt. Sajópetriben nem voltak rosszak a terméseredmények, hiszen 43 mázsát értek el búzából, 29 mázsát árpából, -17 mázsát napraforgóból hektáronként. A jövő év tervszámai ettől nem sokkal magasabbak. Az elnök válasza:

— Minden tényezőt beleszámolva, csak úgy tudjuk közepes, jó szinten tartani eredményeinket, ha biztonságosan termelünk. Ez pedig csak úgy képzelhető el, hogy a rendszer magasabb szervezettségével dolgozunk, jobb fajtákat vetünk, specializált, nagy teljesítményű gépeket vásárolunk.

Ez persze a magyarázathoz még kevés. Az elnök érzi ezt, mért folytatta:

— Tanultunk a hibákból. Mert voltak. Példákat? Nem volt megfelelő a vetésszerkezet. A búza területéhez viszonyítva kevés táblát foglaltak el az előveteménynövé- nyek. Ezért emeltük meg a napraforgó területét 200 hektárra. És csak másodsorban a nagyobb jövedelem miatt. A kukoricánál, napraforgónál töszámproblémáink voltak Ez egyértelműen a nem megfelelő vetőgép bűne.

És sorolta tovább. A kukoricánál rövidebb tenyészidejű fajtákat kell vetni, mert a mostani hibridek nem váltak be. Olyan vetőmagvakat vásároltak, amelyek, egy fajtát kivéve, elit vagy má- sodfokozatűak. Mert igaz, hogy 60—70 forinttal többe kerül egy mázsa mag, de a nagyobb termés az önköltséget úgyis kedvezőbb irányba tereli. De az aggodalom is megmaradt. Hetek óta nem volt 'csapadék, vontatottan, foltokban kel az őszi búza. Hát igen, a természet továbbra is az a tényező, amely minden számítást felrúghat. Mint most is. Mert a fehér gőz a szárító tornyán, a lángkoszorú. amelyből a ventillátor szele hasít ki lángnyelveket, döntően határozta meg a kukorica jövedelmezőségét.

— karmán —