Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 5 1973. notremBer 26., vasárnap Elismerést, érdem szerint A munkának csak akkor lesz igazán becsülete, ha a társadalom anyagilag és erkölcsileg egyaránt elismeri. Manapság is sok vita alapja és forrása a jó munka értékelésének, elismerésének módja, az, hogy a kiváló munkások valóban kiváló minősítést kapnak-e, és ha igen; mindez anyagi és erkölcsi vonatkozásban hogyan realizálódik? . A közelmúltban több helyen ezekről a kérdésekről beszélgettem különböző foglalkozású, beosztású és képzettségű emberekkel: munkásokkal, termelőszövetkezeti tagokkal, és alkotó értelmiségiekkel. Amikor a téma szóba került, megoldódtak a nyelvek, mindenki elmondta véleményét, tapasztalatát, javaslatát, elképzelését Egy részük nyugodtan, higgadtan, megfontoltan fogalmazott, mások ingerülten, kifakadva, kissé kesernyésen, rossz szájízzel beszéltek. Nálunk, a mi társadalmunkban az emberi alkotómunka elismerésének, megbecsülésének oly sok lehetősége és fokozata van, amihez fogható aligha van más társadalomban. Szocialista társadalmi rendszerünk megalkotta, törvényre emelte a munka és a munkás sokoldalú megbecsülését, elismerését — mondták vitapartnereim. Központi törvények, rendeletek, munkahelyt határozatok rögzítik az elismerés sokszínű szabályait. A közös kasszából elegendő pénz is rendelkezésre áll. Ha például beletekintünk egy állami, társadalmi szerv, vagy tömegszervezet alapokmányaiba, vagy a gazdálkodó vállalatok, üzemek kollektív szerződéseibe, megnyugtató képet kapunk: szépen és gondosan kimunkált, elfogadható rendeleteket láthatunk, bőséges anyagi hin- terlanddal. Hát akkor mégis hol a hiba? — tettük fel a kérdést. A gyakorlatban., az értékítéletben! — válaszolták egyhangúan. Nem mindig azok kapják az anyagi és erkölcsi elismerést, akik a legjobban megérdemlik. Némely helyen a jutalomosztás sorba megy, mint régen a falusi bíróválasztás. Nem az a fontos, ki hogyan dolgozik, ki milyen értéket tesz a közösség asztalára, ki, hogyan viszonyul a munkához, hanem az, hogy ki mikor kapott utoljára. Adjunk már végre Y.- meg X.-nek is, mert már több, mint két éve nem kapott semmit, nehogy megsértődjön. Aztán néha az is nyomós érv a jutalom odaítélésében, hogy kinek mekkora a szája? Ki, hogyan tud hangoskodni, követel ódzni. Nemritkán találkozni olyan esettel is, ahol azt is figyelembe veszik a jutalom odaítélésénél, hogy az illetőnek kicsoda a le- és felmenő rokonsága, „sohasem lehet tudni”-elv alapján. Némely helyen ezeket már véka alá sem rejlik, nem takargatják, nyíltan hangoztatják. Az egyik termelőszövetkezetben megkérdeztem a vezetőket, hogy ebbén az évben kik kapnak kiváló dolgozó kitüntetési? Szinte gondolkodás nélkül, szépen, precízen sorolták a neveket. De, ha szükséges, már a jövő évit is meg tudjuk mondani. Vajon ők a legjobbak? Ők érdemlik meg a legjobban? — kérdeztem. — Nem egészen — mondták —, de ők a sorosak. Az elismerés, a megbecsülés, a kitüntetés nagyon magasztos emberi érzésekből fakadó, objektív alapon nyugvó társadalmi megnyilvánulás. Különösen a mi szocialista társadalmunkban az. Éppen ezért nem szabad köznapivá tenni. Minden körülmények között meg kell őrizni rangját, tekintélyét. Nem lehet szempont az, ha valakinek már van kél kitüntetése, az ne kaphasson harmadikul, esetleg negyediket, ha kiválóan dolgozik és ■ftegérdemli. Inkább legyen többször is állami, vágj' Kossutb-díjas, munkaérdem- rendes, vagy kiváló dolgozó, vagy más szakma: elismerés tulajdonosa valaki, minthogy érdemtelenek mellén lássuk a legkiválóbbaknak járó kitüntetések különböző fokozatait. Talán nagyobb gondot kellene fordítani arra is, hogy az anyagi és erkölcsi elismerés jobban szinkronban leg'yen egymással. Nem minden a pénz! Nem árt melléje a jó szó, a kézfogás, a meleg hangú köszönet és elismerés sem. Kétségtelen, a 'boríték sok mindent kifejez, de azért mégsem mindent. Az egyik nagyüzemünkben olyanról is hallottam, hogj' a pénztáros üzent a jutalmazottaknak, hogy valamiféle pénzt utaltak ki számukra, minél előbb vegj’ék fel, mert szeretne pénztárzárást csinálni. Ügy érzem, az ilyen módszerhez aligha kell kommentárt, magyarázatot fűzni. A jó munka elismerése, ha az megalapozottan, körültekintően és igazságosan történik, a szó szoros értelmében motorja, lendítője lehet a fejlődésnek, a gyors ütemű továbbhaladásnak, ami képessé tesz egy alkotó kollektívát lehetetlennek látszó feladatok megoldására is. Ha viszont az erkölcsi és anyagi elismerés csorbát szenved, nem az érdemek szerint történik, gátja, fékje lehet a további munkának, az alkotó kezdeményezés kibontakozásának. Éppen ezért kell az elismeréseknek minél nagyobb nyilvánosságot biztosítani, mert a tömeg, az ezer- fejű Cesar reagálása, észrevétele nélkülözhetetlen kontrollja a vezetői döntések igazságosságának. Tehát a munka megbecsülése, az elismerés kifejezése nem egyszerűen szorzás és osztás, nem számtani művelet, és nem a személyi lapok kitüntetésrovatainak vizsgálata, hanem a dolgozó társadalom értékítéletének egyik igen fontos megnyilvánulási formája. Mindezt hosszú távon aligha lehet figyelmen kívül hagyni. Wirth Lajos Ismeretes, hogy az alkoholfogyasztás, így az alkoholisták száma világviszonylatban és sajnos hazánkban is állandóan növekszik. Ennek következménye, hogy ma már az alkoholizmus elleni küzdelmet, közegészségügyi kihatásút tekintve, népbetegség elleni küzdelemnek is tekinthetjük, Köztudott az is, hogy egyes emberek mértéktelen italozása az egyéni egészségi károsodásokon túl, az esetek többségében családi életek felbomlásához és nevelésre szoruló kiskorú gyermekek állami gondozásához vezet. Az alkoholizálásnak tehát sú- lj’os kihatásai vannak mind az egyén, mind a társadalom terhére. E cikk keretében — a teljességre való törekvés nélkül —, főleg az ügyészi, részben pedig a bírósági tapasztalatokról és azon intézkedéseinkről kívánok említést tenni, melyekkel speciális jogi eszközeinkkel ugyancsak az’ alkoholizmus elleni küzdelem hatékonyságát törekszünk előmozdítani. Az alkoholizmus elleni küzdelemben a hatósági munka kereteit, tartalmát és terjedelmét jogszabályok határozzák meg. Korábban, Ülőiben és 1966-ban' megjelent 'törvényerejű rendéletek — a büntetőeljárás körén kívül eső — olyan adminisztratív jellegű intézkedések megtételére adtak lehetőséget, melyek ugyancsak az alkoholizmus visszaszorítását és káros következményeinek megelőzését szolgálták. Később, 1972-ben az egészségügyről szóló törvény és a végrehajtási rendeleté a gyógyító- megelőző ellátással kapcsolatosan, majd a munkaterápiás Kezdődik a Teli fórum Az edelényi járásban hétfőn, november 27-én kezdik meg az idei Téli fórum sorozatot. A fórum alkalmából a járási pártbizottság, a járási hivatal és más szervek, intézmények vezetői, képviselői jelehnek meg egy-egy községben hogy a legkülör- - bözőbb kérdésekre válaszoljanak. Az idei tél első ilyen rendezvényét hétfőn, 17 órai kezdettel az edelényi ifjúsági házban tartják meg. Az eddigi program szerint november 28-án Múcsonyban, 29-én Boldván, 30-án Borsod- szi rákon, decemben 1-én Felsőnyárádon, 4-én Szend- rőládon szerveznek Téli fórumot. , A varrás egyhangúságát — bár szalagrendszerben dolgoznak — mindeddig nem érzékelték az asszonyok. Újdonság még a munka, változók a feladatok. A gönci varrodában alig fél éve fűzték be a gépbe az első cérnaszálat. A fővárosi vállalat és Gönc nagyközség vezetői, az elmúlt évben dpntötték el, hogy fölkerüljön néhány hónappal később az épület falára a tábla: „Pamutnyomóipari Vállalat Hazai Pamutszövő Gyára 2-es számú Konfekció Üzeme, Gönc”. Felépült a körzeti iskola új diákotthona, a régi épületben kialakították a varrodát. Ez év januárjában kezdték a felújítást, a varrócsarnokot június 5-én adták át. Ma már készen áll a raktár, az öltöző, a meó-részleg, s folytatják a harmadik épület felújítását. A gönci üzem az anyavállalat biztonsági tartaléKát hivatott feldolgozni. A feladat nem cseké’y: ezekből az anyagokból első és másod- osztályú termékeket állítanak eJő. Bár fiatal az üzem, az itt dolgozók máris jól vizsgáztak. A varrodában szép intézeti beutalásra vonatkozóan az 1974. évi 10. sz. törvényerejű rendelet tartalmazott. rendelkezéseket az alkoholisták gyógykezelésére. Az egészségügyről 1972-ben alkotott törvény (35. paragrafus) többek között az egészségügyi szervnek, mint Itatóságnak jogosultságot biztosít ahhoz, is, hogy az alkoholistát meghatározott gyógykezelésre kötelezze. Ez lényegében hatósági kényszerintézkedés, melynek célja az, hogy az alkoholista egészségét helyreállítsák saját érdekében, valamint családjának és környezetének védelme érdekében. Ezért rendelkezik úgy az egészségügyről szóló törvény, hogy: „Azt az alkoholistát, aki rendszeres és túlzott alkoholfogyasztásból eredő magatartásával családját, kiskorú gyermekeinek fejlődését, saját egészségét, környezetének biztonságát veszélyezteti, vagy a közrendet, illetve munkahelyén a munkát ismételten súlyosan zavarja, az egészségügyi szerv jogosult gondozásba való részvételre kötelezni, illetőleg elrendelni a gyogyfehérneműk: férfiingek, női hálóingek, gyermekpizsama k. kötények készülnek. Ám varrnak munkaköpenyeket, munkaruhákat és női szoknyákat, sportszoknyákat is. A tervek a budapesti vállalat konfekció főosztályán készülnek, s a Magyar Divatintézet jóváhagyása után kezdődik a gyártás. A gönci üzembe már a kiszabott ruhadarabok kerülnek, a többi az itteni asszonj'ok ügj'es- ségén múlik. — Az első lépések? — Közel százhúsz asszony varrni tanult — summázza Szabó Béla üzemvezető. — Közülük huszonheten Budapesten végezték a tanfolyamot, fél évig. A többiek felvételük után itt gyakorolták a mesterséget, most betanított munkásként dolgoznak. Célunk, hogy a szakmai gyakorlat és a megfelelő tanfolyam elvégzése után ők is megszerezzék a szakmunkás- képesítést. a bizonyítványt két év múltán nyerhetik el. — Csak a gönciek jutottak így munkalehetőséghez? — Eredetileg sem ez volt a célunk. A tervek szerint tizenkét környező községből vártuk volna a nőket, jelenkezelésnek kórház alkoholcl- vonó osztályán történő foganatosítását." Az ügyészség polgári jogi speciális ügyészi eszközökkel lényegében csak az. alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelését szabályozó rendeletek hatályba lépését követően foglalkozott érdemben egyes alkoholisták munkaterápiás intézetbe való beutalásának indítványozásával. Megjegyzendőnek tartom azonban, hogy a Büntető Törvénykönyvben biztosított büntetőjogi eszközökkel korában is élt az ügyészség. Ennek eredménj’eként: a bíróság számos alkoholistát — aki alkoholizálás következ- ménj'eként bűncselekményt is elkövetett — ügyészi indítványra kényszerelvonó kezelésre kötelezett. Az alkoholista családjának védelmét segíti elő a 6 1972. számú igazságügyi miniszteri rendelet is. Ezen jogszabály alapján, — ha az alkoholista szülő tartási kötelezettségének nem tesz eleget, leg azonban hat falu asszonyait foglalkoztatja az üzem. Többségük gönci, ám sokan jöttek Telkibányáról is. Két műszakban dolgoznak, bérautóbusszal hozzuk-visszük őket. Létszámfejlesztést is tervezünk. Amikorra az üzem teljes kapacitással dolgozik, már kétszáz dolgozót foglalkoztathatunk. A varroda egy új üzemcsarnokkal meg egy raktárral is bővül majd. — Ma még „gyakorló- üzem” a gönci varroda ... — Egy év kell ahhoz, hogy teljes garanciával biztosítsuk a mennyiséget, a minőséget. A cél: havonta 55’ezer méter anyagot dolgozzunk fel. Ma még hatvanszázalékos a teljesítés. E hónaptól közvetlenül szállítjuk, a nagykereskedelmi vállalatokhoz az árút. Termékeink eljutnak Pécsre, Győrbe, Miskolcra, Debrecenbe, Szolnokra. Szombati Jánosné Budapesten végezte a tanfolyamot : — Tizenhét éves • házasok vagyunk, mindeddig nem dolgoztam. — Dehogynem, otthon! — Bizony, így. A fiúlj; — a legkisebb tizenkettő, a legidősebb tizenhét éves — a bíróság — ügj’észi indítványra — elrendelheti, . gy az alkoholista munkabérének legfeljebb 50 százalékát a munkáltató tartásdíj befizetésére letiltsa és a levont összeget a másik szülő, vagy a gyermeke gyámjának átutalja. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a jogilag szabályozott intézkedések továbbfejlesztése érdekében módosult az 1972-ben megjelent egészségügyi miniszteri rendelet, s ennek keretében a gyógyító megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezéseket a 3/1978. (VI. 3.) Eü. M. számú rendeletben újraszabályoztak. E legutóbbi rendeletnek különösképpen azt a rendelkezését tartjuk jelentősnek, melj' szerint a kötelező gondozás kórházban történik, és csak annak időtartama — 6 hónap — után kerülhet sor, járóbeteg-gondozás keretében, rendelőintézetben folytatható jgyógykezelésre. Egyébként ez a rendelkezés 1979. január 1-én lép hatályba. Az ügj'ész vizsgálati tapasztalataink szerint megyénkben az alkoholizmus elkollégiumban laknak. A férjem Füzérradványban dolgozik, a kálóin bányában. Amióta munkába álltam, sokkal többet kell, hogy segítsen otthon. Két hízónk van, sok- a baromfi. A főzést elvégzem, két műszakban dolgozom. A takarításhoz,, a mosáshoz kell a férfikéz. Ügy tűnik, megérte, hogy eljöttem a varrodába. Októbertől teljesítménybérben dolgozunk, ha. vonta több, mint kétezer megkerül. Minden második szombat szabad, ilyenkor jő a hét vége, amikor együtt a család. — Szeretem ezt a munkát, a férjem is örült, hogy eljöttem dolgozni — mondja Kovács Gézáné, aki nap mint nap jár Telkibányáról Göncre. — Három gyerek három, felé; diákotthonban laknak, csak hétvégeken találkozunk. Azelőtt csak napszámba jártam, így a rendszeres munkával több a keresel is. Az üzemvezető elmondta! tervük, hogy idővel kiépítsék a bedolgozói hálózatot, így azokban a községekben is munkához jutnak a nők, ahonnan költséges lenne a szállításuk. Legfőképp a Gönc környéki falvakban tervezik megteremteni e munkalehetőséget. Mikes Márta leni küzdelemben érinteti állami — államigazgatási szervek az elmúlt években szintén következetesen törekedtek intézkedéseik hatékonyságának fokozására. Erre igencsak szükség volt. Ezt támasztják alá a felmérésünk során beszerzett adatok is. Gondozóintézetben — önkéntes jelentkezés alapján ei államigazgatási úton elrendelt gyógykezelés során 19,'7- ben — tehát egy év alatt —■ Miskolcon csaknem 1100, Óz- don több mint 800, Sátoraljaújhelyen mintegy 400 alkoholistát vettek gondozásba. Az alkoholfogyasztásnak az ésszerű keretek közé szorítása. az egészségkárosító ivá- si lehetőségek korlátozása ugyancsak társadalmi ügy és egyben halósági feladat is. Kizárólag a felvilágosító, propagandamunka e téren átmeneti eredményekhez vezethet. Kevés például azon jogszabályi rendelkezés tudatosítása. hogy a vendéglátó- ipari egységekben ittas embereknek. fiatollcorúaknak szeszes ital kiszolgálása tilos. E korlátozó rendelkezés eredményes hatálj'osulásához következetességre. a jogszabályi tilalom betartására és betartatására van szükség. Megyénkben e téren egységes jogalkalmazásról azonban még ma sem beszélhetünk. Elvétve fordul elő a szabály- sértést elkövetők feljelentése. noha a vendéglátóipar! egységek a kiszolgáló által elkövetett szabálytalanságot ..bocsánatos bűnként” nem kezelhetik. (Folytatjuk) Dr. Lőcsei László megyei l'öügyészhelyetle* A diósgyőri vár, háttérben az új lakótelep. Százhúsz asszony varrni tannli
