Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
1978. november 19., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 SIRkTÜK Élt 71. évet. Olvasható a felirat, s immár örök álmát alussza. Csendesen- mozdulatlan, megpihentem Hetvenegy év. Neki a jóból nemigen jutott. Gyereklányként élte át élete legnagyobb és egyetlen élményét, a szerelem gyötrelmes szépségét. Aztán a fiút elszólította mellőle a háború. Levelek jöt- tek-mentek, melyeknek végén a viszontlátás reményében búcsúztak el egymástól. A viszontlátás azonban sohasem következett be. Ezt a csapást élete végéig nem tudta kiheverni Hajtan voltak testvérek. Három fiú és három lány. Közülük hárman még élnek. \ ö volt a harmadik végleg eltávozó. Testvérei sorra férjhez mentek, megnősültek. Öt szorosan kötötték emlékei, nem akadt senki az évek során, akinek hatására eltépődtek volna ezek a szálak. Az a néhány hónap, amíg szerelmes volt, amíg szerelmese volt, adott szépséget hátralevő életének, erőt a nehézségek elviseléséhez. Évtizedeken keresztül ápolta szüleit, gondoskodott róluk, mígnem egyedül maradt. Egyedül maradt egy hatalmas házban, melyet örökül hagytak rá. S ez a hatalmas ház, amelyben élte mindennapjait, ahol kipihente fáradalmait, ahol csendes magányában emlékezhetett, okozta a legtqbb fájdalmat, csalódást életében. Ez lett oka hat testvér torzsalkodásának, veszekedésének, egymástól való eltávolodásának. Hiszen a ház pénzt jelentett volna, ha eladják. Korosodó testvérüli: pedig bérházi garzonban is élhet, ha meghajlik a többség akarata előtt. De nem hagyta magát, s ők nem értették. Nem értették, vagy nem akarták megérteni, hogy mi minden köti az idősödő asszonyt a régi falakhoz, a bútorokhoz, a kerthez, a falak között őrzött mozdulatokhoz, hangokhoz, tekintetekhez. A testvéri találkozások idővel már csak a kötelezően előírt formaságokra korlátozódtak. Akkor azonban menthetetlenül szóba jött a ház eladása. Az öregasszony ereje egyre fogyott, egyre kevesebbszer védte igazát. Kevés volta pénze, amiből hónapról hónapra kellett fenntartania magát, s a házat. Még albérlőt is fogadott egyszer, de az, háládatlanul, majdnem kitúrta házából. így aztán elhatározta: egyedül marad, szembeszállva öt testvére akaratával. Ám1 ők nem adták fel a harcot. Az idő is nekik dolgozott. Las- san-lassan úgy látszott, elérik céljukat. Az asszony beletörődött a sok ellenkezésbe, s már kereste az eladáshoz a jónak ígérkező ajánlatokat. Üj terveket, új álmokat szőtt az ismeretlenben. A megvalósulásban hirtelen jött betegsége akadá lyozta meg. Agyvérzést kapott. Két nap múlva találtak rá szomszédai. Ka rosszékében ülve, a még mindig szóló rádiója mellett. A temetésen ott állt sötét gyászba borullan, zokogva a három testvér, családja körében, most már a nagy ház tulajdonosaként. Mellettük kisírt szemű szomszédok, akiknek mindig volt egy-két kedves szavuk az egyedül élő öregasszonyhoz, akik időnként meglátogatták őt, akik időnként kóstolót vittek neki, akik szerették. Egymás mellett álltak ők, a siratok ... Monos Márta A negyvenöt éves Jev genyij Jevtusenko, az egyil legismertebb mai szovje költő, filmszerepet vállalt A Fölszállás című film fő szerepét játssza. A hős, aki- alakit, a nagy orosz tudós Konsztantyin Ciolkovszkf (1857—1935) a rakétaépítés, s a kozmosz meghódításának egyik megalapozója. Jevtusenko mindig von zódott a filmhez. Az „Ér •— Kuba” című film egyil forgatókönyvírója volt. (Ez a filmet Mihail Kalatozov készítette, aki a Szállnak i darvak című művével vi lágsikert aratott.) A Föl szállás forgatókönyvét Ölei Oszetyinszkij írta, a rende ző Szavva Kulis. A filméi most Kalugában forgatják Ciolkovszkij majdnem égés: életét ebben a városba r élte le. Itt tanárkodott, családjával egy kis házban lakott, s éjjelente dolgozol a szertárban, ahol mozdul ni is alig lehetett a model lektől, tervrajzoktól s r könyvektől... Ma ez a há: múzeum, de pontos másá a MOSZFILM dekoráló rai felépítették. Elkészül az épület környezete is amely néhány ódivatú, t múlt század hangulatát idéző házikóból áll. — Egy zsenit játszani hihetetlenül bonyolult feladat — mondja Jevtusenkó- ról Kulis, a rendező. Én szándékosan nem színészt kerestem erre a feladatra, hanem olyan vala kit, aki művészetével mái bebizonyította, hogy kivák személyiség. Számomra nen vitás, hogy Jevtusenkc ilyen. Maga Jevtusenko, amikor munkájáról beszél szívesen rátereli a társalgást Ciolkovszkij személyére: „Ciolkovszkij nemcsak tudós volt. — de gondolkodó! Filozófus!” — mondja róla a költő. Jevtusenko most a felvevőgé pék iránt táplált rajongás állapotában él. A felvéte lek sok erőt s időt kötne! le, de, mint látjuk, a költő irodalmi munkásság: nem csökkent, sőt új impulzust kapott. nem pincebogarászás másiknál, hiszen csak kötelességét teljesíti. A barlangászat emberformáló erejéről szóló írások sokszor megszépítik a valóságot. Annak ugyanis, aki évek óta nem látott napfelkeltét, napnyugtát, nem tudja megkülönböztetni a gyógynövényt a gyomtól, az algát, mohát, páfrányt és cseppkövet csak tankönyvből ismeri, egyáltalán ma oly divatos szóhasználattal urbanizációs ártalmakban szenved, annak mindig csodálatos felismerésként, különös világnak hat maga a természet. Ezekben az írásokban a barlangászok tudományos tevékenységéről kevés szó esik. Csak néhány területet említenék. A geológiai kutató mélyfúrások nagyon drágák. Egy 500 méter mély, 25 centiméter átmérőjű fúrás 2,5 millió forintba kerül. Ahhoz, hogy lényegi geológiai megállapítást lehessen tenni, nagyon sok fúrásra van szükség. A barlangász a rétegsorokat közvetlenül le tudja írni. A hidrológiai kutatásokhoz it jelentős segítséget nyújtanak, elsősorban a karsztvízkutatáshoz. Barlangászok segítségével oldották meg például a bánkúti turistaház vízszükségletének biztosítását. A biológia és az ősrégészet kutatásaiban is fontos szerepet játszanak a barlangokban előkerült törmelékek, állatmaradványok, ősemberi leletek, eszközök, rajzok. A barlangokban a növény- és állatvilág ritka példányai is élnek, amelyek pontosabban idézik a múltat. Bjzonyos barlangok tiszta, csíramentes levegője a légzőszervi megbetegedések enyhítésére, gyógyítására szolgál. Ilyen például a jósvafői Béke-barlang, s a Pécs melletti Abaligeti-barlang. Közismertebb a barlangok idegenforgalmi jelentősége. Valamennyien megcsodáljuk a cseppkövek mesealakokat idéző képződményeit. Aggteleken nagyszerű környezetben a közművelődésre is lehetőség nyílik. Sajnos, éppen a mesterséges fény hatására úgynevezett „zöldségeskert” rakódott a cseppkövekre. A lámpaflórában elszaporodtak a harasztok, mohák és algák. Külföldi országokban, például Kubában, a barlangok bejáratához gyárak épülnek. Bizonyos gombaféléket igen jól lehet tenyészteni ezekben a barlangokban, s közvetlenül konzervnek dolgozzák fel. Nálunk Kőbányán vannak hasonló természetes üregek, gombapincék, ezekben azonban csak termesztés folyik. Az állattenyésztésben például Romániában fontos szerepet játszanak a barlangok. Télire az időjárás viszontagságai elől ide hajtják be az állatokat. A Bükkben az is- tállóskői barlang nevében őrzi ezt a fajta állattartást. Az említett tanácskozás után lelkes híve lettem a barlangászainak. Jól tudom, miután félek a sötétben, s nem kívánok beszorulni sehova, még jó ideig nem tartok a túrára induló barlangászokkal. Azt azonban hirdetem, amiről meggyőztek, hogy a barlangászat elsősorban sport, jelentős tudományos tevékenység, szép, emberformáló erő. Karos! Imre Szá/hiisz emberi . Veilasztottak ki az új gyáregység létszámába, olyan embereket, akik nemcsak szakmai felkészültségükkel, a munkában tanúsított helytállásukkal érdemelték ki e bizalmat, hanem —és főként — azzal, hogy mindemellett elismert, áldozatkész szakemberei voltak a vállalatnak. S ami a lényeg : vállalták, hogy a szerelés befejezése után ottmaradnak a polimerben, mint ennek a gyárrészlegnek a dolgozói. A főnök, Sándor János nem titkolta előttük a vállalkozás méreteit, veszélyeit, nehézségeit, azokat a buktatókat, amelyekkel — esetleg — szembe kell nézniük. Az induláskor egy kis eszmecserére hívta őket, ahol nyíltan beszélt. — Mindannyian jól tudjátok, mi a teendőnk. Most csillog a szemetek, buzog bennetek a lelkesedés, úgy érzitek, hegyeket tudnátok megmozgatni... Tudtok is, ha akartok. De ne felejtsétek: ez a munka, ez a megbízatás nem fáklyásmenet. Gondolja meg min^, denki jól: képes-e eleget tenni a követelményeknek. Mert itt, ha hetedmagával tűz a nap, egy pillanatra se lehet az árnyékba menni hűsölni. Ha havat kavarva, kemény hideget hoz a szél, akkor is meg kell fogni a vasat, ami lehet, hogy lenyúzza a bőrt a kezetekről. Ha esik az eső, a nyakatokba csurog, sárrá dagasztja a földet, szóval — nem kertelek —, ha szükséges, itt éjjel-nappal talpon kell lenni. S még valamit: már most törölje ki mindenki a szótárából, azt, hogy lazítás... E, szinte ridegen, hidegen csattanó szavakat nagy csend követte. Mindenki érezte: nem babra megy a játék. Ami abból is kitűnt, ahogy a főnök folytatta: — Aki úgy érzi, hogy nem képes vállalni mindezt, netán megijedt, az ne jöjjön pvc-t építeni. Ha az aznapra kiszabott munka nem készül el a műszak végéig, akkor meg kell nyújtani azt a műszakot. mert a határidőket nem engedhetjük ki a kezünkből. Én csak egyetlen dolgot tudok ígérni: szigorúságot és keménységet... Csak a hanyag emberre, arra haragszom, aki elmulasztja Anatolij Fényév, a Ívovi Ivan Franko Állami Egyelem munkatársa páratlan fegyver- és éremgyüjte- ményt mondhat magáénak. Érmegyűjteményében 1500 olyan kitüntetés látható amelyet különböző időben, különböző államokban a tudomány és emberiség szolgálatában elért kimagasló eredményekért ajándékoztak. Közöttük található az I. Péter által 1698teljesíteni a kötelességét. Egyezzünk meg valamiben: az értékmérő mindig, mindenben, mindenkinél a munka legyen ... Mindenki komolyan vette a főnök szavait. Egész idő alatt, amíg a szerelés tartott, mindössze három ember szegte meg a fegyelmet, a rendet. Nem is maradhattak ebben a 120 embert számláló brigádban. Távozniuk kellett. Az újszerű vállalkozásra mindenki figyelt. A hivatalos fórumok éppúgy, mint a BVK több mint ötezer dolgozója szurkolt értük és legfőképpen segített, ahol kellett. — Jó érzésekkel mondhatom el — idézi fel azokat a heteket, hónapokat Sándor János —, hogy bárhová, bárkihez fordultam segítségért, senki sem zárkózott el előlem. Ha elmentem az anyagosztáiyra, személy szerint is minden- lei azonnal és készségesen intézkedett. Hiába akartunk volna mi bármit is tenni, ha nem biztosítják számunkra a szükséges anyagot. Igen gyakran oldottak meg nehéz ügyeket. Ha kellett, a „világ másik végébe” is elmentek, hogy ne legyen fennakadás a munkában. Ha a pénzügyre mentem valamilyen igénnyel, nem volt bürokrácia, de volt gyors ügyintézés, operatív eljárás. Sehol nem volt szükség arra, hogy verjem az asztalt, veszekedjek, vagy éppen könyörögjek, mert ezt a beruházást mindenki, akinek valamilyen köze volt hozzá, magáénak érezte azt. Amíg épült az új gyár, a régi teljes kapacitással dolgozott. — A termelőüzemek dolgozóit ösztönözte az elhatározás: azoknak a munkáját is pótolni, akik a pvc-gyár szerelésére mentek — mondja Sándor János. — Őszintén mondom, hogy az a 120 ember, aki a szerelésen dolgozott, fut- kározhatott volna mint pók a falon, ha nincs mögötte az a háttér, amit a vállalat kollektívája bizto sított a számukra. ’ A szerelés idejére létrehozott Szerelőipari Gyáregység amellett, hogy eltért a szokványtól, bátor kezdeményezés is volt. S nagy tanulsággal járt. Nevezetesen azzal, hogy leban alapított Andrej Per- vozvannij Érdemrend, a katonai és tiszti György- keresztek teljes gyűjteménye, a Bátorság feliratú kitüntető György-tőr, az Alekszandr Szuvorov és Gavrila Gyerzsavin költő által alapított Máltai-kereszt, a XV. században Spanyolországban, majd később Ausztriában alapított Aranygyapjú-rend. hét úgy szervezni, irányi- j. tani és befejezni egy be- | ruházást. hogy az határidő- í re és a költségkereten be- í lül valósuljon meg. A len- ; dület, az a sodrás, aho- j gyan a polimer szerelése ! történt, a munkában érdé- | kelt más vállalatok dolgo- s zóinak is szinte szárnyakat t adott. Az előd, a VEGYÉP- [ SZER. aztán a VEGYTERV, | a CSŐSZER és egyéb vállalatok mind-mind kitet- | tek magukért. A VEGYTERV például nap mint nap a helyszínre küldte em- j bereit, s ha kellett, azon- j nal módosították a tervet. | Ha valahol valamilyen üt- ! közés történt, egv percet } sem késett az intézkedés. A : lényeg: említésre méltó tér- j vezési probléma egész idő j alatt nem volt. A szerelésen dolgozók | nap mint nap gazdagabb i; tapasztalatokkal, új és új [■ ismeretekkel tértek haza. j S ami általában még nem f vált gyakorlattá, itt min- j dennapos kötelesség volt: a hasznosítható ötleteket, ja- ; vasiatokat azonnal meg- í valósítani. Ügy gondolták, L ezzel a munka minőségét jí segítik elő. Nemcsak egv- j másközt, de mindenütt i hangoztatták: — Ha rosszul dolgozunk, ! nekünk kell pirulni, ha ki- ; fogástalan munkát vég- ; zünk, annál nagyobb lesz az öröm. a siker élménye— | Ennek a hitvallásnak a | szellemében dolgoztak, min- | den tettüket ennek rendel- ! téli alá azzal az igénnyel, hogy mire ígérték, a szere- 1 léssel el L készüljenek. A japán szakemberek, : akik a szerelést, irányították, akikkel együtt dolgoz- I tak ennek a gyáregységnek t az emberei, a legnagyobb i; elismeréssel nyilatkoztak róluk! Sőt! Kifejezésre jut-*/ tatták: szívesen vennék, haj a BVK részt, venne egy ■ gyár szerelésében... A munka befejeződött. A , Szerelőipari Gyáregység \ mandátuma is lejárt. De t szerepe, története beírodott | a pvc-gyár történetébe. Azok, akik ennek a gyár- 1 egységnek a dolgozói vol-; tak, most mint karbantar-1 tők, továbbra is gondozzák, i féltik, őrzik a művet, amit alkottak. — Nemcsak szeretik,’ § szinte ékszerdoboznak te-1 kintik ezt az üzemet. Ügy i vigyáznak itt mindenre, | mint... szóval majdhogy- : nem simogatják a gépeket |j és berendezéseket, ame-1 lyeknek minden porcikája í; ismerős a számukra — § mondja Sándor János. Ez a [ biztosítéka annak, hogy az i üzemszerű termelésben se i; legyen fennakadás. S ha az | egykori főnök arra jár. ide | is hazamegy, merthogy a | imerben a gyáregyég f tiszteletbeli tagjává nyílva- | nították... Gyűjteményében 150 kü- , lönböző tárgy — alabárd, p kard, pisztoly, sisak, mell- jl vért, pajzs és puska talál- í ható. Anatolij Fényév 16 éves í kora óta gyűjti a fegyvere-1 két és érdemrendeket. Va- j iamennyi kiállítási tárgyé- í ról sok érdekeset tud me-1 sélni. Gyakran kap levelet | színházaktól és filmslúdi- [ óktól, amelyekben régi ér- \ demrendekkel, rendjelek-1 kel és fegyverekkel kap- j- csolatban kérnek tőle ta- j nácsot Tóth Ferenc Házi múzeum
