Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
1978. november 19., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 1 nsií □ A tan á cs tor vény vege megyei tapasz Uá sának 0 1 A Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, augusztusi ülésen értékelte a tanácstörvény tapasztalatait, majd határozatot hozott, amelyben hosszabb távra szólóan jelölte meg a megyei és helyi tanácsi szervek alapvető tennivalóit. A november elején megtartott vb-titkári értekezlet ismét foglalkozott ezzel a témával. A tanácstörvény országos szintű értékelésé pozitív. A törvény bevált, módosításra, kiegészítésre nincs szükség, s mindezek mellett megfelelő keretet és lehetőséget biztosít a tanácsi szervek eredményes működéséhez. Országos és megyei szinten is igaz az al megállapítás, hogy erősödött a testületi irányítás a korábbi időszakokhoz képest, tartalmasabbak a különböző beszámoltatások. Javult a testületi ülések előkészítése is, de jelentkeznek még a formális előterjesztések, keveset mondó döntési javaslatok. A döntési folyamat több esetben indokolatlanul lassú, amely miatt késik, vagy elmarad nem egy fontos tanácsi feladat végrehajtása. Az sem szerencsés, hogy a tisztségviselők egy része túlzottan elkötelezi magát az apparátus által készített előterjesztések mellett. Gátló tényezőként merült fel az is, hogy sok a kötelező téma, amit a tanácsi testületeknek visszatérően kell tárgyalniuk, azonban az úgynevezett „kötelező témák” nagy részét akkor is tárgyalni kellene, ha azokat központi, vagy megyei szervek döntései nem írnák elő. A testületek működését elemezve a megyei városi, a városi és a nagyközségi tanácstagok megjelenési aránya alatta marad az országos átlagnak. Ez az arány csak a községi tanácsoknál jó. Viszonylag alacsony a tanácsi határozatok száma is, emellett pedig az interpellá- ciós gyakorlat az indokoltnál kevesebb. Mindez arra figyelmeztet, hogy megyénkben jobb szervezéssel kell elősegíteni a tanácstagi beszámolók megtartását és növelni kell az ott megjelenő választópolgárok számát. A tanácsok és a lakosság kapcsolata pozitív értékelést kapott. Ebben egyaránt nagy szerepet játszanak a városkörzeti tanácskozások, a falugyűlések, a tanácstagi beszámolók, a tanácsi szervek és az üzemek között kialakított közvetlen kapcsolatok, de a meglevő lehetőségeket még így sem sikerült teljesen kihasználni. Sajnos, nem ritka, hogy vannak csak papíron élő együttműködési megállapodások is. A vb-titkári értekezleten elhangzott, hogy a tanácsi apparátus összetétele javult. Ez szükséges is, hiszen a feladatok, a hatáskörök és hatósági jogkörök is bővültek, szélesedtek. Ugyanakkor ki kell emelni, hogy az alkalmasság és az oklevél közé a tanácsi munkában sem tehető egyenlőségjel. A megfelelő hozzáértésen, képzettségen túl ugyanis a tanácsi dolgozóknak olyan követelményeknek is meg kell felelni. mint a felelős politikai és erkölcsi magatartás, a tanácsi munkához nélkülözhetetlen problémaérzékenység. A sok . pozitív vonás mellett ezen a vonalon még vannak figyelmet érdemlő hiányosságok. Helyenként megfog- hatóan jelentkezik a bürokratikus ügyintézés, az állampolgárokkal, ügyfelekkel való nem megfelelő foglalkozás. Pedig az állampolgárok Ima valamilyen úton-módon kapcsolatba kerülnek a tanácsi szervekkel, ilyen esetben akaratlanul is egy egész apparátus munkájáról alakíthatnak ki, s adhatnak tovább véleményt. A vb-titkári értekezleten a titkárok munkájának értéke-: lésére is sor került. Megállapítható, hogy a törvényesség biztosítása érdekében végzett munkájuk, tevékenységük mindinkább hozzájárult a tanácsi testületek tevékenységének javulásához. A jövőben a megyei tanács, a megyei tanács végrehajtó bizottságának, valamint a helyi tanácsi testületeknek egybehangolt munkájával lehet és kell biztosítani a városok és községek arányosabb fejlesztését, az ellátási színvonalban ily’ módon jelentkező és a lakosság által joggal kifogásolt indokolatlan különbségek kiegyenlítését. Nagyobb figyelmet kívánatos fordítani a beruházások körültekintőbb előkészítésére, jobb anyagi és műszaki megalapozottságára. Ugyancsak fontos feladat, a lakossági szolgáltatások differenciált biztosítása, valamint a településeik környezetvédelme is. Jelenlegi gazdasági helyzetünk hangsúlyozza a helyi erőforrások ésszerű hasznosításának fontosságát, s még indokoltabbá válik az illetékes területen működő gazdálkodó szervezetek aktív részvétele a települések kommunális, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi .és szolgáltatási ellátottságának fejlesztésénél. A közvetlen jövőben alapvető fontosságú a választott tanácsi testületek irányító, meghatározó szerepkörének teljesebb érvényesítése, amelyhez viszont szükség van a testületek és az apparátus kapcsolatának fokozott figyelemmel kísérésére és szükség szerinti javítására. A testületi munkával ki kell iktatni az eredményre nem vezető, szükségtelen formalitásokat, gondosabban, körültekintőbben kell kiválasztani a napirendi témákat; több figyelmet kell fordítani a testületi munka reális, a helyi igényekhez jobban alkalmazkodó tervezésére. Ugyancsak több figyelmet kell fordítani a testületi ülések előkészítésére, valódi vitaanyagok kidolgozására, a határozathozatali tevékenység javítására, és a megyei, valamint a helyi testületi határozatok fegyelemezet- tebb, eredményes végrehajtására. Nem szabad eltűrni, hogy a tanácsi testületek elé keveset mondó, általános Felelősségem teljes tudatában kijelentem: nem én voltam az oka a hideg radiátoroknak. Bár sokan ezt hihették, mivel az én lakásomban volt a dugulás, miattam fagyoskodott több, mint két évig konyhájában az alattam és fölöttem lakó. De hát miről is van szó tulajdonképpen? Lassan bárom éve, hogy átadták az új lakásokat Miskolcon, a Vörösmarty utcában. Az építők mulasztása miatt azóta több panasszal fordultak már a szövetkezet vezetőihez. A mi házunkban például kezdettől fogva hidegek a konyhai radiátorok. Az idén már többedszer látogattak ki a szerelők, megvizsgálni a hibát. A csövekben cirkuláló vizet leeresztették, majd újra feltöltötték. A művelet meglehetősen sóik időt vett igénybe, végül is a radiátorok enyhén felmelegedtek. Egykét nap múlva aztán ismét megfogalmazásokat tartalmazó jelentések, formális döntéstervezetek kerüljenek. Elő kell segíteni a szükségtelen formalitások kiküszöbölését, biztosítva ezzel, hogy a testületi döntések egyértelműek, konkrétak, tehát eredményesen végrehajthatók legyenek. Régi gond. de sajnos még mindig aktuális: a jövőben vissza kell szorítani a túltengő írásbeliséget, javítani kel] az írásbeli előterjesztések színvonalát, magyarul — az eddiginél világosabban, egyértelműbben és tömörebben kell fogalmazni az előterjesztéseket. A tanácsi végrehajtó bizottságok tevékenysége országos és megyei szintről is pozitív értékelést kapott, A jövőt tekintve alapvető az igény, hogy a végrehajtó bizottságok hatékonyabban biztosítsák a központi, a megyei, valamint a helyi feladatok szervezését, végrehajtását. Növelni szükséges az ellenőrző, számonkérő tevékenység határozottságát és követelményként kell támasztani á tanácsi szervezet és működés egyszerűsítését, ésszerűsítését. Biztosítani kell a jobban szervezett tanácsi munka megfelelő propagálását, tökéletesíteni ezzel együtt az információs tevékenységet is. Fontos, hogy minden helyi tanács nyílt város- és községpolitikát valósítson meg, amelyhez a szükséges keretek már adottak. A tanácstörvény eddigi végrehajtása egészében jónak értékelhető. Mindezek mellett azonban a jövőre gondolva még nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a tanácstörvény maradéktalan végrehajtása érdekében a tanácsi szervek elé kerülő feladatok maradéktalan végrehajtásában. Számolni kell az átlagos követelményszint folyamatos növekedésével, meri az a tevékenység, ami ma jó minősítést kaphat, holnap mar csal: megfelelő vagy éppen elfogadhatatlan lesz. Pusztafalvi Tivadar rideg hűvösséget árasztottak magukból. Az új lakások radiátorait soros kapcsolással készítik, következésképpen ha az egyikben dugulás van, úgy az alatta és fölötte levő lakások fűtőtestei, mintegy szolidárisán, ugyancsak hidegek. Ez történt nálunk is. A minap új vízvezeték-szerelő csengetett be. Lelkesen keresett, kutatott. Végső, radikális megoldásként a cső elfűrészelését választotta, s eiltkor történt a csoda. Eleddig érthetetlen volt, hogy miért pont egy napig tartja a meleget a radiátor a javítgatások után. Most végre kiderült: dugulás okozta. A lefűi'észelt csőben szögdarabokat, gyufaszálakat, s más hasonló apróságokat találtunk. Esküdöztem, nem én tettem bele őket. hiszen hulladékgyűjtésre más tároló edényt használok. Meg aztán rozsdás csöveim sem voltak, amelyeket ily módon kellett Budapesten, a XV. kcrület- ben, Rákospalotán jó ütemben épül a szemétégetőmű. Az égetőmű alapozását befejezték. Jelenleg a Hőtcchni- ka Építő és Szigetelő Vállalat szakemberei a százhúsz méter magas kéményt építik. 1981-től naponta 1200 tonna szemetet semmisítenek meg a négy kazánban. A keletkező hőenergiát fűtésre használják majd fel. A Jelenkor novemberi száma A Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában többek közölt Kalász Márton, Parti Nagy Lajos. Rózsa Endre, Sárándi József, Tan- dori Dezső és Weöres Sándor verseit olvashatjuk. A prózai írások sorában Mándy Iván elbesaslésciklu- sának részletét, örsi Ferenc Teréz című televíziós drámá- ■>. jának első részét, valamint Thiery Árpád szociográfiájának új fejezetét közli a folyóirat. A képzőművészeti rovatban két kiállításmegnyitót találunk: Pozsgay Imre kulturális miniszternek a pécsi Uitz- Műzeum avatásakor, valamint Csorba Győzőnek, a Baranya megyei tárlat bemutatásakor elmondott beszédének szöveget. Az irodalmi eszék között figyelmet érdemel Kenyeres Zoltán írása Lukács György Ady-képéről, Németh G. Béla Kosztolányi műfaj váltását és szemléletalakulását elemző tanulmánya, továbbá Mészöly Miklós elmélkedése a beszélt nyelv stílusproblémáiról. Az „írószobám”-sorozatban Keresztúry Dezsővel beszélget Mezei András. volna eldugdosnom valald elől. Mégis, hogy kerültek oda?... Valaki csak beledobta ... De hát hogy lehet egy zárt vezetékbe csövéket, szögeket dugdosni? Talán a fölöttem lakó?... Nem. Az lehetetlen, hiszen a melegvíz a tetőig zárt rendszeren keresztül vonul végig. Csak egy megoldás lehetséges. A fűtőtesteket felszerelő dolgozók találhattak számukra egy-két hasznosnak ígérkező szöget, vasdarabot, amelyet talán haza akartak vinni. .Munka közben azonban valaki megzavarta őket, így hirtelen ötlettel a vezetékbe dugták el „értékes dolgaikat” Ez okozta hát oly hosszú ideig 5 lakás hidegségét. 5 család reszketését, melyet végre egy ügyes szerelőnek sikerült helyrehoznia, akinek szent fogadalmat tettem: sem ezelőtt, sem pedig ez után nem fogom a radiátorok csövét holmi dugulást okozó szemetekkel ismét hideggé varázsolni. Ha akarnám se tudnám, mivelhogy azt már újra összeforrasztották ... Monos Volt egy szép tavasz Miskolc közterületeinek tisztasága napjainkban sem vált ki elismerést, jóllehet a város tisztább és szebb lett, legalábbis korábbi önmagához képest. A megyeszékhely életében volt egy szép tavasz, mégpedig az idei. amikor jelentős anyagi ráfordítással, széles társadalmi ösz- szefogással minden korábbinál átfogóbb tavaszi nagytakarítást végeztek és ennek érdekében a miskolci üzemek is tekintélyes többlet- feladatot vállaltak. Ennek az erednrénye nem maradt el, de a tavaszi tisztaságot nem sikerült megőrizni, vagyis az áldozat aránytalanul nagy volt. Sokan vigyáztunk rá, de nem elegen. Mert a parkokban a padok körül gyűrt papírzacskók, cigarettásdobozok, csikkek éktelenkednek, nemkülönben a villamos- és buszmegállókban. kapualjakban. Ősszel szemetet söpör a szél az útpadkákon, az átmenti árkokban. Söpörnek persze a köz- tisztasági vállalat gépei is, a fontosabb utakon napjában kétszer, háromszor is és ami a leginkább a jellemző: sohasem feleslegesek ezek a menetrendszerű járatok. Üj, gyorsan haladó, jó hatékonysággal dolgozó gépeket kapott az utóbbi években a város köztisztaságáéit dolgozó vállalat, de a statisztikákban kimutatható műszakitechnikai fejlődés még mindig nem hozta meg a várt eredményt. A tavaszi nagy kampány után sokan azt hittük, egy tisztább város, — ahol többször végigmosták az aszfaltot, füvesítették az építési területeket, lefestették a védőkorlátokat, kiirtották a városképet rontó csenevész gyomot, bokrokat, a gazt. ú; szemétgyűjtőket helyeztek ki — arra készteti, ösztönzi a lakosságot, hogy vigyázzon erre a nehezen megteremtett rendre. Nem így történt. Azok a vállalatok, melyek járműveket adtak a tavaszi nagytakarításhoz, ahonnan brigádok jelentkeztek parkosító szombatokra, a saját építési, szállítási területükön, sőt annak .környékén sem képesek rendet tartani. A föld és építőanyag-szállítástól elsározott, szemetes utak rontják a város képét, mint ahogy a rendezetlen építési területek sem különben. 2 Legutóbb, négy évvel ezelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy Miskolc köztisztasága, nem kielégítő. Most a legutóbbi vb-ülésen már kedvezőbb megállapítások születtek: a belvárosról elmondható. hogy tisztább, gondozottabb lett. A sóliaj- tozás. hogy más városokban, Gyulán, Egerben, Pécsett elég egyszer végig söpörni a fontosabb belvárosi utcákat, kevés, és ettől még nem is várhatunk változásokat. Vajon a szabálysértési feljelentések, a helyszíni bírságok mennyire alkalmasak arra, hogy meggondolásra bírják a szemetelőket? A Városgondnokság a város köz- tisztasága ellen vétőkkel szemben két éve 297, tavaly 361 szabálysértési feljelentést kezdeményezett. Az idén 231 eljárás indult. Nem sok, mint ahogy a pénzbüntetés felső határa, átlaga sem magas, 500, illetve 200 forint körül alakult. Az eljárások elhúzódnak, ennél fogva nincs meg a visszatartó hatásuk. A sze- metelők évente összesen 61 ezer forint bírságot fizettek, ezzel szemben a város költségvetéséből több, mint négymillió forinttal költenek többet most, mint három évvel ezelőtt Még egy adat arról, hogy milyen nagy áldozatot hoz a város az utak rendbentartása érdekében: a gépesítéssel vállalni kell, hogy egyetlen négyzetméter tisztántartása 13 forinttal kerül többe a hagyományos kézi takarításnál. 3 A Köztisztasági Vállalat a város csaknem hatvanezer lakásából, 763 utcából ki- lencszáz köbméter háztartási szemetet visz el naponta. Korszerűbb, szervezettebb lett az elmúlt években a Köztisztasági Vállalat munkája, de a város fejlődésével, a lakások számának növekedésével arányosan ma sem tudja feladatát maradéktalanul ellátni. Szűkös a meglevő telephely, a javító, karbantartó kapacitás, és még mindig kevés a gép. Miskolc köztisztasági vállalatának gépesítése összehasonlítva más megyei városokéval, kedvezőtlennek mondható, sőt rrfég 1980-ig sem éri ;t többi város gépesítettségi szintjét. Ezt a hátrányt sürgeti felszámolni az is, hogy évről évre rosszabb a vállalat munkaerő-, illetve szakember-ellátottsága. Múltba vezethető gyökerei is vannak, hogy ezek a foglalkozások nem váltak vonzóbbá, másrészt a megyei városok között a miskolci utcák, terek tisztaságáért műszakozók bérszínvonala a legalacsonyabb. Miért is mondanánk le arról, hogy Miskolcot a tiszta városok között tartsa számon egyszer már a közvélemény. hogy környezetünk, amelyben mindennap élünk szebb legyen? Erre a városnak is többet kell áldozni, szigorúbbak lehetnének a szabálysértési eljárások és többségükben „gyorsítottak”. A rendre, amit jelentős áldozatok árán meg lehet teremteni vigyázni ke!! és azokra is. akik ezt ma még nem érzik önmagukra nézve kötelezőnek. Nagy József
