Észak-Magyarország, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-02 / 259. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. november 2., csütörtök Inna Csurikova a Szót kérek című, kétrészes, új szovjet filmalkotás főszerepében. FILMLEVÉL Szovjet filmek fesztiválja Elérkezett újra november, s vele hagyományosan visz- szatérö szép filmünnepünk, a szovjet filmek fesztiválja. Jól­lehet, a magyar mozik mű­során gyakoriak a baráti szovjet nép filmalkotásai, ebben a november eleji idő­szakban, a szovjet filmek fesztiváljának napjaiban fo­kozottabban fordul figyel­münk az új és korábbi szov­jet alkotások felé. Érdeklő­déssel várjuk az új művek bemutatását, örömmel látjuk újra vásznainkon a korábbi nagy sikerű, értékes alkotá­sokat. Borsod megyében Mis­kolc valamennyi mozijában, a megyében pedig harminc­hat helyen lesznek vetítések a szovjet filmek fesztiválja keretében, és a három új film mellett közel félszáz korábbi film is vetítővászon­ra kerül. Köszöntjük hát a szovjet filmet, köszöntjük a szovjet filmek fesztiválját. * Fentebb egy képet közöl­tünk a Szót kérek című film­ből. Ez a film, Gleb Panfilov alkotása az 197G-os Karlovy Vary-i - nemzetközi filmfesz­tivál nagydíjasa, csak a kö­vetkező héten kerül a mis­kolci mozik vásznára, elöljá­róban annyit mondunk el róla, hogy a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa egyik kül­döttének, egy . asszonynak élettörténetéről szól, aki mi_ előtt szót kér az ülésen, át­gondolja eddigi pályáját, küz­delmeit. A film főszerepét a nálunk több filmből ismert Inna Csurikova. a rendező felesége és alkotótársa jálsz- sza. # A második világháború em­lékei ma is kísértenek, ma .is fel-felbukkannak nyomai azoknak a lelkében, akiknek életét ez a pusztítás döntően meghatározta. Ilyenek töb­bek között azok a mai 40 év körüliek, akik gyermekfejjel élték át a háború szörnyű­ségeit. elvesztették szüleiket, elszakadtak testvéreiktől, és esetleg csak hosszú-hosszú kutatások során jutottak csa­ládtagjaik nyomára, nemegy­szer csalódást is okozva egy­másnak. Egy ilyen ember, bizonyos Aljosa Bartyenye- jev, a központi hőse Nyiko- laj Gubenko filmjének, a Seb­zett madaraknak. Ez a 40 kö­rüli férfi, egyébként sikeres író, családtagjainak keresé­se közben idézi vissza magá­nak a felszabadulást követő éveket, amikor árván maradt, illetve gyermeknevelő inté­zetben nevelkedett. A film­ben egymást váltják a má­ban és a múltban játszódó jelenetek, és mintha két kü­lön film peregne előttünk. Míg a mában játszódó jelenetek mintha csupa elkoptatott köz­helyet közölnének, és olyan bölcselkedéseket mondanak el, ami már nagyon-nagyon nyilvánvaló, addig a vissza­pergetett gyermekkori ese­mények megfognak,- leköt­nek, mert a rendezőnek si­került megtalálni azt a köz­lési módot, hogy a 40-es évek végének roppant sok gond­dal nehezített életéből, az in­tézeti gyermekek minden­napjaiból a derűs mozzana­tokat is kiválasztva, és az egész, alapjában nyomott hangulatú kort mégis hu­morral átszőtten érzékeltesse. Ebben nagy segítségére vol­tak a kitűnő gyermekszíné­szek is. A két vonulat nehe­zen ötvöződött, találkozásai­nál helyenként csikorgott. Egészében azonban a hábo­rút megélt nézőnek érdekes élmény. * Alighanem sokszor tölti majd meg harsogó derű a nézőteret a Mimino című, Georgij Danyelija rendezte film vetítése közben. Grúzia csodás hegyes tájai és Moszk­va szép útjai váltakoznak a képen, amíg Miminónak, azaz Sólyomnak becézett pilóta nem különösebben jelentős, de kellemesen szórakoztató, és igen sok jó epizóddal gaz­dag története pereg előttünk. Sok minden zsúfolódik össze ebben a filmben. A grúz he­gyek között helikopterveze­téssel foglalkozó pilóta elvá­gyódása nemzetközi járatok­ra, majd visszavágyódása a falujába, e pilóta kalandjai Moszkvában, sőt egy külföldi nagyvárosban, találkozása és barátkozása egy örmény so­főrrel és sok egyéb. A grúz és örmény nép két jellegze­tes képviselőjének együttese ragyogó jeleneteket produkál. Tagadhatatlanul sok Olyan vígjátéki fordulattal találko­zunk, amelyek már régóta, és nem is egy helyről ismerő­sek. a két főszereplő nagy­szerű játéka, az egész film sodra azonban leköt, és talán az utolsó tíz percet leszámít­va, mindvégig derűs közér­zettel tölt el, jól szórakoztat. E három film jelentkezik új alkotásként a magyar mo­zik vásznán a szovjet filmek fesztiválján. A mai kazinc­barcikai megnyitó díszelő­adásában a Sebzett madara­kat láthatják a nézők, Mis­kolcon pedig mindkét fenti­ekben értékelt film látható ezen a héten. A szovjet fil­mek fesztiválja most is gaz­dag választékkal várja a né­zőket. Benedek Miklós Pályát választunk Kulturális körkép ROMAN SZÍNHÁZ Hazánkba érkezett a bu­karesti Nottara Színház tár­sulata. Az együttes magyar- országi vendégszereplése so­rán bemutatót tart a Thália Színházban, a Mikroszkóp Színpadon, és fellépnek Veszprémben is. ELISMERŐ OKLEVÉL Kiosztották a tankönyve­ket készítő nyomdák között a munkaverseny-díjakat. A Kulturális Minisztérium el­ismerő oklevelét és pénzju­talmát kapta az Alföldi, Athenaeum, a Dabasi. az Egyetemi, a kecskeméti Pe­tőfi, a Nyírségi, a pécsi Szikra és a Zrínyi Nyomda. A szakkiadók a szakmai tan­könyvek előállításáért külön. díjjal jutalmazták a Borsod megyei Nyomdaipari Vállala­tot, a Dabasi, a győri Szé­chenyi, a Franklin és a Sze­gedi Nyomdát. Autószerelőnek Miskolcon, Mezőkövesden, Encsen is le­het tanulni. Legfeljebb hat- vanan juthatnak be itt a szakmára. Háromszázhetven- ketten szeretnének. Megnéz­tem más szakmunkásképző intézeteknél is. Mindenütt többen pályáznak majd a he­lyekre, mint amennyinek re­álisan esélye van a bejutásra. Keresek más ellentéteket is ... Akad bőven abban a csupa-adat tájékoztatóban, amelyet a megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet je­lentetett meg az általános is­kolát most végző fiatalok pá­lyaválasztási szándékáról, ép­pen az érintettek okulására. Úgyhogy lássuk csak! Szük­ség lenne 44 vasúti jármű- szerelőre, de eddig csak egyetlen gyerek nyilatkozott úgy, hogy szíve vágya e szak­ma elsajátítása. Vas- és fém­szerkezet-lakatosok is szűki- ben lesznek, 104 helyre mind­össze 13-an kívánnak jelent­kezni. Folytassam? A kohó­ipari szakközépiskola 144 el­sős helyére mindössze 34-en akarnak pályázni, a miskolci Kossuth Gimnázium óvónői tagozatára viszont — 72 hely­re — legalább 323-an szeret­nének bejutni. Nem folytatom tovább az adatsorolást. Az érdekeltek — a nyolcadikosok és szü­leik —, remélhetőleg már hozzájutottak, vagy a közel­jövőben hozzájutnak ehhez a nagyon tényszerű — olykor bizony száraznak is tűnő —, de roppant hasznos kis fel­méréshez. Beleolvasnak és elgondolkodnak. Mert hát me. , gint csak azokat a hónapokat kezdjük írni, amikor az érin­tett családokban mind gyak­rabban kerül az esti családi beszélgetések terítékére, mi legyen a gyerekkel? Hová menjen? Merre keressen ma­gának jobb boldogulást ígé­rő, kedvére való, alkatának illő szakmát, vagy ha úgy tetszik, iskolát. Időben szólnak, időben fi­gyelmeztetnek (ezzel a kis ki­advánnyal is), a pályaválasz­tás komoly dolog, meg kell fontolni! Lehetőségeket és egyéni elképzeléseket még össze lehet egyeztetni! Némi túlzással élve: azokat a napokat kezdjük élni, ami­kor pályát választunk... A pályaválasztás a leggyako. ribb téma a családban, az iskolában, s hát természete­sen nem közömbös ez az üze­mekben sem. Pályaválasztási hónapot immáron második alkalommal rendezünk. No­vemberben — a pályaválasz­tási hónap rendezvényeit egyébként 8-án nyitják meg az Alkotó ifjúság kiállítás­sal együtt — a nyílt napok egész sorát tartják az okta­tási intézményekben, kiállí­tásokon mutatják be a kü­lönböző iparágak szakma­szerzési lehetőségeit, s a ha­gyományos vetélkedőt is meg­rendezik. Az érintettek tájé­kozódhatnak lehetőségekről és esélyekről. Bízunk benne, hogy tájékozódnak is! S mire a jelentkezési lapok kitölté­sének jön el az ideje, már nemcsak azt tudják, mik sze­retnének lenni, hanem azt is, hogy mire tanítja meg őket az egész életükre választott szakma. (cs. a.) A tervezés nem „hórukk-munka” Folyamatosan, felelősséggel Hangversenyprogramot lapozva Öt gimnázium, egy szakközépiskola Amint hírt adtunk róla, megyénk szakszervezeti mű­velődési intézményeinek — művelődési központok, há­zak, klubok és könyvtárak — igazgatói találkoztak az SZMT-ben, hogy a jövő évi tervezés fő elveiről, a ki­emelten fontos 'feladatokról tanácskozzanak. A több órás eszmecsere az elméleti, elvi iránymutatás mellett, sok konkrét javas­lattal, tanáccsal párosult, s ez a szükségesség mellett hasznossá is avatta ezt a fajta tanácskozást. A szak- szervezeti közművelődési in­tézmények vezetői — mun­katársaikkal együtt — bizo­nyára hasznosítják is a mindennapi munkában mind­azt, amiről szó esett, ami­ről véleményt cseréltek. Né­hány téma azonban e he­lyütt is továbbmondásra vagy megerősítésre ajánlko­zik. Ami köré a mondandók, feladatok és figyelemfelhí­vások csoportosultak, az rö­viden így foglalható össze: munkahelyi nevelés." Ügy tűnt a tanácskozáson hallot­takból: még nem pontosan 'tudja minden intézmény ho­va tenni — például a mun­katervekben sem —, nem tudja beilleszteni tevékeny­sége egészébe mindazt, ami­ről így szólunk: munkahe­lyi nevelés, munkásművelő­dés. Még — mint elhang­zott — nagyüzemek műve­lődési intézményeinek mun­katervében is esetlegessé­gek, általánosságok . tapasz­talhatók. Az egyik hozzá­szóló — gondolom, figyel­meztetésként is — kimond­ta: a munkahelyi nevelő munka nem tévesztendő ösz- sze az üzembe, gyárba, mun­kahelyre bevitt közművelő­dési eseményekkel, progra­mokkal. Ennek igazsága nem mond ugyanakkor ellent an­nak az immár visszatérően megfogalmaz! tt kívánalom­nak: hogy vissza az üzem­be... A népművelők ugyan­is csakis abban az esetben tervezhetnek reálisan, tűz­hetnek ki célokat: ha isme­rik az adott munkahelyet, munkát, munkásokat. Ha tudják: milyen hatások ne­velik és alakítják a dolgo­zókat, ha ismerik azokat az igényeket, amelyeket a munka és a munkahely éb­reszt az emberekben ... Sok szó esett a szocialista brigádok, a bejáró dolgozók és a munkásszálláson élők közművelődési helyzetéről. Ismételten, a jövő évre Is fel­adatul maradt: következe­tesebben kell törekedniük az intézményeknek arra, hogy a szocialista brigádok tagjai egyénre szabottan tegyék meg vállalásaikat. Erre job­ban fel kell készíteni őket, több segítség kívántatik az eddigieknél. Ugyancsak erőteljesebben kell munkálkodni a jövőben a bejáró dolgozók és a mun­kásszállásokon élők művelő­désének elősegítésében. (A be­járó dolgozókról, nemrégen e hasábokon már szóltunk; a tanácskozáson a munkás- szálláson lakók művelődését illetően pedig elhangzott: nincs megfelelő, reális hely­zetismeret, nem kellőképpen áttekinthető megyénkben az itt folyó közművelődési munka.) Mindehhez egy gon­dolat felemlítésének erejéig hadd tegyem hozzá: mintha az sem lenne teljes mérték­ben tisztázott, hogy amikor a szakszervezeti művelődési intézményekben szocialista brigádokról — bejáró dolgo­zókról — és munkásszállá­son élőkről beszélnek: ak­kor az esetek többségében ugyanazokról az emberekről van szó. Mindaz, amit eddig el­mondtunk, nem azt jelenti, hogy nem vállalták a szak- szervezeti művelődési intéz­mények a munkahelyi neve­lés, a munkásművelődés ad­ta feladatokat. Hogy nem tettek ez ügyben semmit. Nem is keveset tettek, de éppen ezáltal emelkedik mind magasabbra a mérce. Az pedig teljes joggal fo­galmazódott meg: a munka­tervekben erőteljesebben kell meghatározni az intézmé­nyek alapvető feladatát a munkahelyi nevelő munká­ban, valamint az üzemek és az intézmények közötti kap­csolatban. A tervezés, a munkater­vek elkészítése kapcsán sű­rűn elhangzott két szó: fo­lyamatosság és felelősség.A tervezés ugyanis a szakszer­vezeti munkában, s ennek részeként a közművelődési tevékenységben sem lehet „divatirányzatú”. És bár a munkatervek elkészítése idő­ben jól behatárolható: még­sem különálló, elhatároló része, eleme a munkának; hanem egyik igen lényeges mozzanata. Szerves rész. Nem „hórukk-munka” —, hanem folyamatra épített és továbbfolytató tevékenység. Ebben áll azok felelőssége, akik a szakszervezeti intéz­mények éves munkáját ter­vezik és szervezik. Ténagy József Az Országos Filharmónia programfüzetének borítóján — a Borsod megyei közép­iskolák 1978—79-es tanévre szóló bérleti hangversenyeit tartalmazza — a szikszói, az encsi, a szerencsi, a kazinc­barcikai és a sárospataki gimnázium, valamint a ka­zincbarcikai vegyipari szak- középiskola neve olvasható. A négy-négy hangverseny meghallgatására érvényes bérletek műsora a hat kö­zépiskolában csaknem azo­nos: a Magyar Barokk Trió és a Miskolci Szimfonikus Zenekar Vivaldi-műveket játszik; Magyar etűdök cí­men Jancsó Adrienne, Fa­ragó Laura és Kertész La­jos mutatja be műsorát; A Magyar Rádió Gyermekkó­rusának hangversenyét Bot­A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Borsod me­gyei Szervezete titkárnőkép­ző tanfolyamot szervez. El­sősorban azok jelentkezését várják, akik már titkárnői munkakörben dolgoznak —, s így olyan ismereteket sze­rezhetnek a jelentkezők, amely munkakörük ellátásá­ban segítheti őket. Egy jó titkárnőnek — tart­ja a szólás —, mindenhez kell értenie; a jogtól egészen a pszichológiáig. Munkakö­rük valóban szerteágazó. S az sem közömbös, — lévén a titkárnői szoba egy kissé az ka Valéria és Csányi László vezényli; A szabadság esz­méje a zenében című össze­állítás Beethoven-, Borodin- és Verdi-művet tartalmaz; Kodály Háry János című daljátékának részlete a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar előadásában (gyermekkar, férfikar, énekes szólisták, tánckar közreműködésével) szólal meg. A Háry János előadását a bérlettel rendel­kező középiskolák tanulói ugyanabban az időpontban és helyszínen (1979. március^ 5-én, a miskolci sportcsar­nokban) közösen tekinthetik meg. A bérletek többi mű- sorszáma ugyanis az iskolák „székhelyén” (az aulában, a város művelődési központjá­ban stb.) csendül fel. — bagi — adott vállalat „előszobája” is —, hogy milyen képet őriz­nek róla az ott dolgozók és az odalátogatók. Így hát a sokféle „tantárgy” között sze­repel majd a TIT-tanfolya- mon A titkárnői munka és magatartás című tantárgy is, no és a helyesírás, a nyelv- helyesség. További felvilágo­sításért az érdeklődők szemé­lyesen fordulhatnak a me­gyei szervezethez, ahol no­vember 10-ig fogadják el a jelentkezéseket. (Miskolc, Széchenyi utca 16.) A tanfo­lyam részvételi díja féléven­ként 400 forint. • Lcnkey Zoltán munkája Titkárnőképző tanfolyam \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents