Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-08 / 238. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. október 8., vasárnap Idős Szabó István szobrai Felső kép: Tengelyen való szállítás. Balra lenn: Négyökrös szántás. Jobb­ra lenn: Favágók. Az évfordulók jegyében A Magyar Televízió IV. negyedévi műsortervéből A Magyar Televízió ez évi utolsó három hónapjára ké­szült műsorterveinek előteré­ben három jelentős évfor­duló megünneplése áll: az 1918-as polgári demokratikus — „őszirózsás” — forradalom kitörésének és a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakulásának hatvanadik évfordulója esik erre az idő­szakra, jövő tavasszal pedig a Magyar Tanácsköztársa­ságnak lesz hatvanéves jubi­leuma. Mindhárom esemény­ről — közvetlenül, vagy át­tételesen — a legkülönbö­zőbb műfajú adások kínál­nak áttekintést, elemzést. Például Forradalmak nemze­déke címmel Landler Jenő, Károlyi Mihály, Szabó Er­vin, Jászt Oszkár, Dienes Va­léria, Lukács György, Hau­ser Arnold, Tolnai Károly, Duczynska Ilona, Huny a István, Kun Béla, Jász De­zső, Korvin Ottó emlékét elevenítik fel. Mint tévénéző olvasóink tapasztalhatták, újra műsorra tűzik a Száza­dunk című sorozatot, s kép­ernyőre kerül még több do­kumentumfilm, amely a párt hat évtizedes harcára emlé­keztet, s így a televízió fo­lyamatában láttatja azt a történelmi utat, amely a Ta­nácsköztársasághoz vezetett. Két új tévéfilm is bemuta­tásra kerül az emlékezteté- sek között. Hollós Ervin és Hámori Ottó írta A zárka címűt, amely 1944-ben ját­szódik, és egy bebörtönzött fiatal kommunista és az ille­galitásban harcoló párt kö­zötti kapcsolatteremtésről szól. A másik filmet Szabó György írta és Hajdúíy Mik­lós rendezte, a címe pedig: „Mire a levelek lehullanak”. Az első világháború végnap­jainak válsághelyzetét idézi egy határ menti női katonai „ hét végén megismétli. Ugyancsak e hét végén lát­ható az örsi Ferenc írta, és Zsurzs Éva rendezte Teréz, amely Táncsics Mihály fe­leségének állít emléket. Ka­rinthy Ferenc Bösendorfer című egyíelvonásosából Hi­das Frigyes zenéjével szüle­tett tévéopera, Beszélgetések Szokratesszel a címe Rad- zinszkji szovjet író, illetve Mihályfi Imre rendező tévé- filmjének, amely a nagy gondolkodó halála előtti számvetését jeleníti meg. A budapesti művészeti Hetek több rendezvényéről közve­títést kínál a televízió, vala­mint Díjnyertes karmesterek címmel új, ötrészes koncert­sorozatot sugároz. Gazdagnak ígérkezik a té­véjátékok, tévéfilmek, szóra­koztató műsorok programja. Néhány címet ízelítőül: be­mutatják Erich Kästner Az eltűnt miniatűrjének Mál- nay Levente rendezte tévé­változatát, Juhász F. István —Karinthy Márton Epizód­ját; A kiskirály című dara­bot _ Mág Bertalan Megtör­tént bűnügyek sorozatából, Déry Tibor Philemon és Baucisának Makk Károly rendezte tévéváltozatát, Szig­ligeti Ede A mama című vígjátékát Várady . György rendezésében, Jean Silvain Mecénás kerestetikjét, Mar­lowe Angliai II. Edward életét. Fejes Endre Jó estét, nyárjának vígszínházi elő­adásáról lesz érdekes adás, Schubertiáda címmel osztrák —magyar összeállítás, vala­mint kéthetenként jelentke­zik majd a nők és férfiak vetélkedője. Offenbach Pári­zsi élet című daljátékát a Zenés Tv-színház mutatja be, ugyancsak képernyőre kerül Menotti A telefon című egy­felvonásos operája. Felvétel­ről sugározzák a Boney M. együttes műsorát, Bajkeve­rők címmel látható Baranyai Ferenc összeállítása operai intrikus-szerepekből. Folyta­tódnak a Röpülj, páva nép- művészeti vetélkedők. A filmműsorokból a Golgota- sorozat folytatását, a Vörös plakát, Az utolsó mozielö- adás, a Vihar Délen, a Po­kol a Csendes-óceánon, A szerelem és a királynő, a Búcsú a fegyverektől, a Ró­meó és Júlia címűeket, vala­mint a magyar A locsolóko­csit emeljük ki. Az aktuális, politikai és is­meretierjesztő adások közül a külpolitikai Fórumra, a Kö­tekedő folytatásaira, a Hon­foglalás című ismeretterjesz­tő sorozatra, valamint az ember pszichológiai fejlődé­sét érzékeltető, tizenhárom részes, Hogy nálam különb legyen című adásra hívjuk fel a figyelmet. Portréfilmet láthatunk Mihályfi Ernőről, Borovszky Ambrusról, Cse­res Tiborról, Selye Jánosról és Szabó T. Attiláról. Az utolsó negyedév végére esik karácsony. A Magyar Televízió négynapos progra­mot készített elő. Tizenhá­rom film és számos egyéb művészeti és szórakoztató műsor jelentkezik az ünnepi programban, valamint négy­szer egy órában elevenednek meg az év legfontosabb sporteseményei. Az éves programot — hagyományo­san — a szilveszteri műsor zárja. EGYETEMI ELŐKÉSZÍTŐ TANFOLYAM- ­A Nehézipari Műszaki Egyetem felvételi vizsgára elő­készítő önköltséges esti tanfolyamot indít azon fiata­lok részére, akik 1978-ban, vagy korábban érettségiz­tek és az 1979/80. tanévben olyan egyetemen vagy fő­iskolán szándékoznak továbbtanulni, ahol a felvételi vizsga tárgyai: matematika, és fizika. Részvételi díj: 650 Ft. A beiratkozáshoz szükséges nyomtatványok az egyetem tanulmányi osztályán vehetők át (Miskolc-Egyetem- város, központi főépület földszint, 23. ajtó). Jelentkezési határidő: 1978. november hó M. Nehézipari Műszaki Egyetem oktatási rektorhelyettese FELHÍVÁS! A KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTŐIPARI FŐISKOLA az 1979,/80-as tanév felvételi vizsgáinak előkészítő tan­folyamaira Budapesten és vidéken 1978. október 14-ig lehet jelentkezni, A tanfolyam 7 hónapos. Tárgyal: matematika, történelem, politikai gazdaságtan, illetve matematika, kémia. Részletesebb felvilágosítás a Kereskedelmi Értesítő októberi számában található. A jelentkezéshez szükséges nyomtatvány beszerezhető: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola Miskolc, Hősök tere 1. Az ormosbányai művelő­dési ház vezetősége a bá­nyász kulturális és sporthe­tek keretében a szocialista brigádok számára pályázatot hirdetett Egy brigád — egy tabló címmel. A pályázaf célja, hogy a brigádok tab­lókba szerkesztve mind szem­léletesebben mutassák be munkahelyüket és munkán kívüli életüket fotókkal, rö­vid leírásokkal, egyéb doku­mentumokkal. A tabló kivi­telezéséhez a művelődési ház segítséget ad a pályázó bri­gádoknak. A pályamunkákat kiállításon mutatják be és a három legjobbat díjazzák. Sárospatakon Ki tud többet? Ki tud többet Sárospa­takról? címmel rendeznek üzemek, vállalatok, intézmé­nyek számára _ vetélkedőt Patakon. Jelenleg az üzemi döntőknél tartanak, a városi döntőt még ebben az évben tartják meg. kórház furcsa életében. * Az egyéb műsorok közül elsőként a művészeti | jelle­gűeket említjük. A budapes­ti művészeti hetekhez kap­csolódva mutatta be még a múlt héten a televízió Né­meth László Bodnárnéiának tévéváltozatát, s az adást e ,A zempléni üveghuták művészete című kiállításon Takács Béla tart tárlatveze­tést október 9-én a sárospa­taki Rákóczi Múzeumban, október lG-án dr. Petercsák Tivadar mutatja be ugyan­ott a szerencsi Zemplén Mú­zeumot, 23-án dr. Lukács Gáspár a mezőkövesdi Ma­tyó Múzeumot, míg október 30-án pedig Murvay László a rudabányai Érc- és Ás­ványbányászati Múzeumot. Néhány nap múlva Encsen, a párt járási végrehajtó bizottsága a közokta­tás helyzetét, az elmúlt évek során vég­zett munkát, annak eredményeit elem­zi. Sokrétű, tartalmas, számos jó kez­deményezésről valló jelentés kerül a vezető testület elé. A sok vonatkozás­ban heterogén abaúji területen bizony nem könnyű az oktatás különböző szint­jeinek fejlesztése sem. Különösen a . személyi és tárgyifeltételek biztosítása okozott gondot és okoz még e napok­ban is. Az, hogy a feltételek közül a személyi és tárgyi feltételek biztosítása védés. A hozzáértő és törekvő szub­jektum; a járás oktatásán fáradozó ve­zető, irányító szakemberek és a peda­gógusok meghatározó többsége ugyanis képes volt és képes az anyagi gondok, hiányosságok ellenére is olyan ered­ményeket produkálni, amely számos más, jobb adottságú helyen nem lelhe­tő fel. És ez elmondható az óvodás ko­rúak iskolai előkészítésének és az álta­lános iskolai oktatás színvonalának te­rületén és a felnőttoktatásban, a to­vábbképzésben egyaránt. Abaúji hétköznapok Wr­Kékeden, a megyei Tanács tovább­képző intézményében beszélgettünk Nagy Zoltánnal, a járási pártbizottság első titkárával, Lekli Gyulával, a párt- bizottság propaganda és művelődési csoportjának .vezetőjével és Czyáki Lászlóval, a járási művelődési osztály vezetőjével arról: mi szerepel majd az oktatással kapcsolatos jelentésben. Mi az, ami követendő és mi az, ami teendő, ami a legsürgősebben megvalósításra vár. Az újszerű, s a valóban gondolkodó embert dicsérő tettek, kezdeményezé­sek során már az óvodás korúakkal va­ló foglalkozásban, az utaztatás, a ne­velés legelső fázisában fellelhető. Hat évvel ezelőtt, 1972-ben az encsi járás területén az iskolába kerülő hatéves’ korú gyermekek 41 százaléka még nem részesült előkészítésben. Ma ez az arány 3,7 százalék. A szinte gyökeresnek ne­vezhető változás, váltás útja: minden olyan gyermek, aki nem járhat óvodá­ba, (54 községben nincs óvoda a járás­ban!) 158 órás előkészítő foglalkozáson vesz részt. Az oktatást mindenütt azok a pedagógusok végzik, akikhez első osztályosként a, gyermek kerül. Tehát a tanító, tanítónő saját maga munkáját könnyíti, ha tartalmasai! oktat. És a pe­dagógusok úgy oktatnak és nevelnek: tartalmasán. Ezt a tanulásban elért eredmények, a fejlődés példázza. Éven­te 970 körüli olyan gyermekről van szó, akit ezzel a módszerrel kell felkészí­teni az iskolai életre. Nem kevés. Az iskolai felkészítésnél és az óvodás korúak útjának egyengetésénél akad más jó példa is. A járás több községében szervezték és szervezik, hogy ahol nincs óvoda, a kicsik utaztatását autóbusszal, kísérőkkel oldják meg. A járás vezetői tervezik, hogy a 3-as számú VOLÁN vezetőivel és olyan vállalatokkal, ame­lyek saját maguk utaztatják dolgozói­kat, kooperálnak majd. Azt szeretnék, ha megfelelő kísérőkkel esetleg plusz külön fordulóval szállíthatnák majd a kicsiket óvodába és vissza, s a téli hi­deg napokon is biztonságosan. Ameny- nyiben erre lehetőség van. S nem mind. egy, van-e? A gyermek egész életére kihat az, ahogyan az első lépéseknél törődnek vele. Az encsi járásban mind­ezt megkülönböztetett gondossággal te­szik és szeretnék tenni a jövőben. Hadd említsük még meg, hogy az iskolai elő­készítés és a szállítás költségeit a ta­nácsok vállalják, fedezik. Hogyan, s honnan veszik az „erőt”, a hozzáértő, közepes községekben is szí­vesen megmaradó óvónőket, pedagógu­sokat? Mert — s erről a járás politi­kai és szakvezetői már korábban öröm­mel beszéltek — az encsi járásban, ahol nagyon sok gond volt még két- három évvel ezelőtt is az úgynevezett „pedagógus ellátottsággal”, ma alapve­tően más a helyzet. — Hatvan óvónőnk közül csak kettő­nek nincs szakképesítése, s jó, javuló a helyzet az iskolákban is — mondta a művelődési osztály vezetője. — Bár még igen messze vagyunk az optimális­tól. — Igen, messze vannak. Azonban néhány számadat és összehasonlítás, vi­szonyítás mégis a távolság csökkenését példázza. Az például, hogy most, az 1978—79-es tanévre már csupán 7 új képesítés nélkülit kellett alkalmazniuk az iskolákban. (Más járásokban ez a ./ Egy brigád - egy tabló

Next

/
Thumbnails
Contents