Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

1978. október 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Ülést tartott a SZOT j| F | Németh Károly beszéde (Folytatás az 1• oldalról.) A rendelkezésre álló ada­tok alapján az is megálla­pítható, hogy 1978. évi terv néhány fontos minőségi mu­tatóját nem sikerű] teljesí­teni. A belföldi felhasználás a tervezett két százalék he­lyett várhatóan öt százalék­kal, vagy azt is meghaladó ütemben növekszik. Ez első­sorban a beruházások túltel­jesítéséből és részben az in­dokolatlan készletfelhalmo­zásból adódik. A | nagyarányú világpiaci áremelkedések igen érzé­keny anyagi veszteségeket okoztak a magyar népgazda­ságnál]- Jelenleg — a cse­rearányromlás következtében — több magyar munkát, ér­téket kell exportálnunk, mint 1973-ban ugyanannyi importért Megállapította, hogy gaz­daságpolitikánk fő vonalán nem kell változtatni. A Köz­ponti Bizottság áprilisi ha­tározatának szellemében a végrehajtást kell következe­tessé tenni, a gyakorlatot kell fejleszteni. Mind a gaz­dasági egyensúly helyreállí­tása, mind az életszínvonal rendszeres emelése a gazda­ság intenzív fejlesztését, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi erőforrások éssze­rűbb felhasználását követeli meg: más szavakkal fordu­latra van szükség a minő­ség, a hatékonyság irányába, A népgazdaság 1979. évi előirányzatainak kialakítá­sán a központi szervek még munkálkodnak, az előzetes elképzelésekről szólva a Köz­ponti Bizottság titkára elmon­dotta: a népgazdaság egyen­súlyi helyzetének javítását kell munkánk középpontjába állítani. Az V. ötéves terv fő vona­lán haladunk tovább — hang­súlyozta. Ha saját munkánk­kal szemben magasabb kö­vetelményt támasztunk, s ezt másoktól is megkövetel­jük, leküzdhetjük nehézsé­geinket. A párt nagy bizalommal viseltetik a szakszervezeti mozgalom iránt, épít a szak- szervezetekre; ezért is kéri vezetőitől és tagjaitól, kom­munistáktól és pártonkívü- liektől, hogy fejlesszék to­vább munkájukat, s minden eszközzel segítsék elő gazda­sági terveink valóra váltását, a hatékonyság növelését, a minőség javítását. A szakszervezeti munkában lépjenek fel mindenfajta for. maiizmus, a felesleges érte­kezések és papírmunka, az itt-ott mutatkozó bürokrati­kus jelenségek ellen. Az előrelépéshez adottak a feltételek. A párt a lenini elveknek megfelelően irá­nyítja a tömegszervezeteket, messzemenően biztosítja a szakszervezetek önállóságát és minden szinten kötelessé­gének tartja az együttműkö­dés javítását — mondotta befejezésül Németh Károly. Az ülésen végezetük sze­mélyi kérdésekről tárgyaltak. Gál Lászlónak, a SZOT fő­titkár-helyettesének előter­jesztésére kiegészítették a SZOT elnökségét és titkár­ságát. Megválasztották a SZOT elnökségi tagjának, il­letve alelnökének Palotai Károly nyugdíjast, a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság volt helyettes veze­tőjét. Megválasztották az el­nökség és titkárság tagjának, valamint a SZOT titkárának dr. Csel rák Juditot, az Or­vos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének jelenlegi titkárát, valamint Sólyom Ferencet, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének volt titká­rát. Ült a pvc-iyílásziró Világviszonylatban mintegy két évtizede gyártanak pvc- alapanyagú nyílászáró szer­kezeteket. Hazánkban az el­múlt év szeptemberétől, a Borsodi Vegyikombinátban, a nyugatnémet Kömmerling- cégtől vásárolt licenc alap­ján készítik az ütésálló pvc- profi lókat. A vegyipari nagyüzem a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalattal kötött szerződést a műanyag abla­kok és ajtók gyártására. Az egri vállalatnál egy műszak­ban 15—17 ezer négyzetmé­ter ablakot készítenek, de idővel ennek háromszorosát is előállíthatják évente. En­nek nem egészen a felét, a tanácsi cég saját maga hasz­nosítja, a többit eladja. A rendkívül előnyös tulajdon­ságokkal rendelkező nyílás­zárókat kétszeresen ragasz­tott hőszigetelő üveggel hoz­zák forgalomba, de kívánság­ra fényvisszaverő filmréteg­gel is ellátják. Ha a szükségesnél lassab­ban is, de csak elterjedt ha­zánkban az új építőipari szerkezet. Erre mutat, hogy a BVK szerződést kötött a PEVDl-vel, s üzemel már az ország második pvc-ablakot előállító gyára. Húsáruház Épül Miskolcon Az előkészületek utón Mis­kolcon rövidesen megkezdik a húsáruház építését a Cent­rum Áruházzal szemben le­vő területen. Hasonló profi­lú, nagyobb hús- és húské­szítmény-áruház csak Buda­pesten és Debrecenben van. A debrecenit a nádudvari termelőszövetkezet latja el. A miskolci új áruházban, melyet előreláthatólag 1980- ban adnak majd át, hús, elő­re csomagolt hús-, minden­féle húskészítmény-, olaj-, konzerv-, baromfiárusítás lesz. Ezenkívül tízóraizási le­hetőséget is nyújt a bolt, me­leg készítmények eladásával. A 470 négyzetméter alapte­rületű áruház 10 millió fo­rintos költséggel épül feL A munkakörülmények ja­vítása legalább annyira fontos egy-egy üzem gaz­dálkodósában, mint a ter­melés műszaki-technikai feltételeinek biztosítása. A MEZŐGÉP Vállalat .mező­kövesdi gyáregységében például régi gond pz egyes üzemrészek, műhelyekben tapasztalt zsúfoltság. A tá­gas munkahelyek hiánya évek óta súlyos teherként nehezedett a gazdasági és politikai vezetők vállára. Az idei esztendő azon­ban ezen a terüléten is gyökeres fordulatot hozott. Miután tavaly elkészült az új, 1500 négyzetméter alap- területű üzemcsarnok, lehe­tővé vált, hogy a korábbi­nál lényegesen jobb felté- ? teleket teremtsenek a gyár­egység dolgozói számára. Így a nagy csarnok egyik szárnyában a csoroszlya- gyártás kapott helyet. Az ekevasnak e fontos tartozé­kából az idén 52 ezer da­rab készül, az eddiginél jobb körülmények között. Ugyancsak az új csarnok­ban rendezkedtek be a gép­kocsi-nyeregszerkezet gy ál­lásra. A Csepel Autógyár, továbbá az NDK részére ebben az évben 2 ezer da­rabot szállítanak belőle. Végre fellélegezhettek a kövesdi gyárban. Mert az új létesítmény üzembe he­lyezése nemcsak a zsúfolt­sággal járó gondokat ol­dotta meg. Sokat javult az­óta g munka hatékonysága is. Ugyanis olyan technoló­giai sor kialakítására nyílt lehetőség, amely által ter­melékenyebbé vált a gép­es alkatrészgyártás, több és jobb minőségű terméket tudnak kibocsátani. A gyárvezetés a fentie­ken túl újjávarázsolta a ré­gi forgácsoló üzemrészt, ahol a munkások azelőtt igen rossz körülmények között dolgoztak. Ugyan­akkor gondoltak a külön­böző munkahelyek zavarta­lan kiszolgálására: úgyne­vezett előkészítő műhelyt hoztak létre, ebben törté­nik , a megmunkálandó anyagok darabolása és pré­selése.- Egy másik üzemben, ahol a műtrágyaőrlők ké­szülnek, híddarut szereltek fel. Általa könnyebb és gyorsabb lett a munka, mi­vel régen kézi erővel vé­geztek minden egyes mun­kafolyamatot. A festőműhely korszerű­sítése szintén halaszthatat­lanná 1 vált. Korábban nem egyszer előfordult, hogy esős időben nem tudtak dolgozni a festők, olyan ki­csi volt a csarnok. Ha pél­dául egy háromszáz méter hosszú szállítószalagot át akartak festeni, meg kellett várni a jó időt. Ez nagy­mértékben hátráltatta a tervszerű, folyamatos 'mun­kavégzést, ami végső so­ron az eredményesség ro­vására ment. Az egyre javuló munka­körülmények természetesen éreztetik a hatásukat a ter­melésben is. Mert nyilván­való, hogy a megváltozott helyzetben a munkások nagyobb kedvvel, fegyelme­zettebben, jobban dolgoz­nak. Hiszen látják, hogy a vezetők törődnek velük, a lehetőségek határain belül mindent elkövetnek, hogy biztosítsák számukra a fo­lyamatos, tervszerű mun­kavégzés feltételeit A gyáregységben —. ahol a korábbi években is ered­ményes munka folyt — az idén. a megnövekedett kö­vetelmények ellenére to­vább javult a gazdálkodás. Hónapról hónapra, negyed­évről negyedévre egyenle­tes, ütemes az üzemek, mű­helyek termelése. Példa rá az első nyolc hónap telje­sítménye. amely meghalad­ja a terv időarányos ré­szében foglalt kötelezettsé­get és 9.9 százalékkal jobb a múlt év eredményénél. l. r„ A Zala megyei ZORDÉRT Vállalat Zalaszentgróti Hűtőházá- ban megkezdődött a szilva és az alma feldolgozása- A válla­lat zalaszentgróti üzeméből nyolcvan vagon szilvát és keltő- százötven vagon almát exportálnak a szocialista országokba, illetve nyugati piacokra. A képen: gúlákba rakják a burgo­nyát a hütöliáz udvarán. A találmányok hasznosításáról Az utóbbi években a talál­mányok hasznosításában je­lentős fejlődés tapasztalható. Tavaly a felhasznált szellemi alkotások 3,3 milliárd forin­tot eredményeztek. Ötven százalékkal több. mint 1975- ben. A találmányi tevékeny­ség színvonala mégis elma­rad a lehetőségektől. Kevés a benyújtott találmányok száma más országokhoz vi­szonyítva. A .vállalatok gyak­ran idegenkednek a szellemi alkotások gyakorlati alkalma­zásától. A gazdálkodás haté­konyságának további javítá­sához azonban a tudomány eddigieknél is aktívabb köz­reműködése szükséges. Segítség a kistermelőknek Hezígazfeági láiilis ágiit Gppsin Borsodi kiállítók sikere A kistermelés fejlesztését szolgálóba kiskertekben, hát­só udvarokban, paraszti por­tákon, háztáji földeken folyó sok milliárd forint értékű árutermelést reprezentáló, s azt segítő mezőgazdasági táj- kiúllílás és vásár nyílt meg tegnap, október 6-án Gyön­gyösön. A rendező szervek, a MÉM, a háizgazda Heves megyei Tanács, valamint a Borsod megyei és a Nógrád megyei Tanács nevében dr. Pál fai István, a MÉM főosztályve­zetője nyitotta meg a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem gyöngyösi Mezőgazdasági Fő­iskolai karának épületében és területén rendezett színvonal las, látnivalóikban gazdag se­regszemlét. Amint azt a megnyitó be­széd is hangsúlyozta, s amit a látnivalók is érzékeltettek, élelmiszergazdaságunkban igén nagy szerepe van akis- termelésnek. Országosan több mint 1 millió 840 ezer csa­lád, közel 5 millió családtag­ja. tehát hazánk csaknem rninden második állampolgá­ra részt vesz valamilyen for­mában ebben a tevékenység­ben. Az ösztönző intézkedé­sek, az értékesítési biztonság megteremtése, a mezőgazda- sági nagyüzemek és az áfész- ek nyújtottak szakmai, anya­gi és műszaki segítség, s nem kismértékben a hasonló, már hagyományos kiállítások eredménye, hogy mind a ha­zai ellátás, mind az export egyre szilárdabban támasz­kodhat e kistermelői tevé­kenységre. Megyénktől sajnos, kissé távol esik ez a kiállítás, de a látnivalók, a kistermelőket szolgáló bőséges információk, a sok tapasztalatcsere-lehető­ség remélhetően sokakat ösz­tönöz Borsodban is arra. hogy ellátogassanak , Gyöngyösre. A kiállítás' és vásár ma. szombaton és vasárnap is délelőtt 10-töl délután 18 órá­ig várja az érdeklődőket. A háztáji és kistermelést méltóképpen szolgáló rendez- vény sikere nem kismérték­ben köszönhető borsodi részt­vevőknek, kiállítóknak. Jól érvényesül a kiállításon a mezőgazdasági nagyüzemek, az áfész-ek. a felvásárló és feldolgozó vállalatok, üzemek kistermelést integráló szere­pe. És azt is bemutatja a ki­állítás. hogy a kereskedelem a kistermelésben szükséges eszközök, gépek, berendezé­sek.- kemikáliák, milyen vá­lasztékát tudja biztosítani. Jelentősen javuló, de még korántsem teljes ez a kíná­lat. A sikert arató, sok érdeklő­dőt vonzó borsodi kiállítók között található a TVK, a. Tokaj-hegyaljai Borkombi­nát, a Borsod megyei Tej­ipari Vállalat, a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Válla­lat, a Bodrogközi Állami Gaz­daság. illetve a gesztorságá­val működő Borsodi Gyü­mölcstermesztési Rendszer és a Borsodi Sörgyár. Külön említést érdemel a megyénk fogyasztási szövetkezeteinek kistermelést segítő tevékeny­ségét színvonalasan reprezen­táló miskolci Unió Áfész és a Mezőkövesd és Vidéke Áfész. Mindkét szövetkezet­ből a legjobb szakcsoportok és szakcsoporti tagok tucat­jai mutatják be nemcsak ter- melvényeik gazdag választé­kát. kertjeik, portáik büszke­ségeit, hanem ötletgazdagságu­kat, újításaikat is. Sokan és sokat tanulhatnak a miskol­ci Pálinkás Ferenctöl, Dozs- nyák Jánostól, Mozgó László­tól, a hemádnémeti Bállá Karolytól, a mályi Stefanoo Györgytől, a mezőkövesdi Takács Imrétől, Molnár Ist- ffinnétől és más, a kiállítá­son sikert arató borsodi, s természetesen a hevesi és a nógrádi kiállítóktól. <p. s.) Rekonstrukció a Borsodi Höűii Almafa, szőlőoltvány, konténerben Milyen lesz a tanrt-ellálás? • \ Az elmúlt évben kezdték meg a több mint huszonöt éve dolgozó Borsodi Hőerő­mű lcazánparkjának teljes rekonstrukcióját. Kazinc­barcikán elsőként a IV. szá­mú kazán felújítására került sor, amely csütörtökön meg­kezdte az üzemszerű gőzszol­gáltatást. A most üzembe helyezett kazán után az egyenként 100 Ionná kapaci­tású egységek teljes felújí­tását a VI. ötéves ten' idő­szakában, 1983-ban fejezik majd be. Egy-egy kazán fel­újítására, a környezetvéde­lem szempontjából fontos elektrofilteres porleválasztó beépítésével együtt 100 mil­lió forintot költenek. Kazincbarcikán összesen 10 gőztermelő kazán felújí­tására kerül sor. A most el­készült négyes számú egysé­gen kívül a szerelők már dolgoznak a hasonló nagysá­gú ötös felújításán és a né­gyes üzembe állításával egy- időben leállították — ugyan­csak teljes rekonstrukcióra — a VI. számú kazánt is. A fáiknál, cserjéknél még nem szűnt meg az élettevé­kenység, így az őszi ültetés, telepítés szezonja csak ne- hány hét múlva kezdődik meg. A kertészeket azonban már most érdekli, milyen lesz az idei őszi gyümölcsfa- ellátás? Városunkban a rákóczifal­vi Rákóczi Tsz, — mint az egész megye gyümölcsfa- és oltványellátója —, két áru­dát üzemeltet. Az egyik a 24-es busz végállomásánál a Szputnyik "utcai telep (ez a nagyobb), míg a másik a Búza tér közelében, a Bolond utcában található. A Szput­nyik utcai telepen érdeklő­désünkre elmondták, hogy a nagy gyümölcsfa- és olt­ványvásár október 25-e után kezdődik, ugyanis a tsz csali akkor kezdi meg a facseme­ték felszedését és szállítását, Ennek ellenére a telepen (mindennap 8-tól 16 óráig van nyitva), most is van áru­sítás. A vásárlók körében egyre nagyobb népszerűség­nek örvendő konténeres (ter- mesztőedényes) fák, cserjék árusítása, ültetése ugyanis nincs kötve a vegetáció meg­szűnéséhez, bármikor lehet ültetni és eredésük is jóval biztonságosabb. Ezekben a napokban is kapható a Szputnyik utcai telepen konténeres szőlőolt­vány (saszla. Pannónia kin­cse. Chardonnay — ez utób­bi kiváló borszőlöl'ajta), kon­téneres almafa (jonatán, golden, starking), konténeres szamóca (gorella, pocahontas, senga-sengana, és vesper), valamint konténeres dísznö­vények : selyemfenyő, lucfe­nyő, szürke (ezüst) fenyő, thuja orientalis. álciprus, soskaborbol.va, tüztövis, ma­dárbirs, mályvacserje. Az október 25-tel induló főszezonról megtudtuk, hogy bár őszibarackból még idén sem lesz elegendő, más gyü­mölcsfélékből bőséges lesz a választék. Sőt, idén megjele­nik a dió, mogyoró, mandula, gesztenye is, s a tavalyinál gazdagabb lesz a szőlőolt- vány-kínálat. Mi iiiiÉgek - eredményesei ah

Next

/
Thumbnails
Contents