Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-07 / 237. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1978. október 7., szombat Október 7. — a szovjet alkotmány napja S Bepoiila alapiirÉfa I || agyszabású munkaverseny-sorozattal köszöntötték a Szovjetunióban az új alkotmány elfogadásá­nak első évfordulóját. Egy esztendeje, hogy a szovjet állam legfelsőbb törvényhozó szerve, a Legfel­sőbb Tanács egyhangú szavazással elfogadta az új alaptörvényt — a kommunizmus építőinek alkotmá­nyát. Az alkotmány elfogadását megelőzően a tervezetet megvitatták a hatalmas ország minden köztársaságá­ban, az északi-sarki halászok és a közép-ázsiai pász­torok, városlakók és földművelők, katonák és diákok. A vita helyei kapott a sajtóban is. Olyan össznépi „re­ferendum” volt ez, amelyben a résztvevők nem csu­pán „igen—nem” szavazataikkal döntöttek a tervezet sorsáról, de véleményükkel aktívan alakíthatták is or­száguk alaptörvényét. Keserű szájízzel voltak kénytele­nek megállapítani a nyugati kremlinológusok: a szov­jet alkotmányvita a nép magas fokú demokratikus érettségét bizonyította. A vita ugyanis nem csupán he­lyeslő hozzászólásokból állt: a végleges alkotmányszö­vegben több olyan módosítást is végrehajtottak, ame­lyet a lapokban szót kapott hozzászólók javasoltak. Az egyéves szovjet alaptörvény évfordulóján a figye­lem világszerte a szocialista nagyhatalom külpolitikai tevékenységére összpontosul. A megfigyelők emlékez­tetnek rá: a Szovjetunió alkotmányába foglalta az or­szág békeszerető külpolitikájának elveit. Ezeket az elveket fejtette ki legutóbbi bakui beszédé­ben Leonyid Brezsnyev is. Az SZKP KB főtitkárai a szovjet államfő rámutatott: a rendkívül bonyolult nem­zetközi helyzetben országa tovább folytatja elvi poli­tikáját, együttműködik a baráti szocialista országok­kal, szolidáris a nemzeti felszabadító mozgalmakkal és a fejlődő országokkal, s korrekt megállapodásokra tö­rekszik a tőkés hatalmakkal. A szovjet külpolitika alkotmányban megerősített el­vei közül a legfontosabb a béke megőrzésére való tö­rekvés. „Mindent megteszünk a fegyverkezési hajsza megállítása, a béke és a biztonság megszilárdítása ér­dekében, ezt tekintjük külpolitikánk alapvető felada­tának — mondotta L. I. Brezsnyev Bakuban. — Ügy véljük, hogy minden országnak — nagynak és kicsinek, atomfegyverrel rendelkezőnek és nem rendelkezőnek egyaránt — joga van a szavatolt biztonságra.” A magas szintű szovjet állásfoglalás ismételten kife­jezi azt a moszkvai törekvést, hogy a két világrend- szer közötti kapcsolatokban megerősítsék, fenntartsák az enyhülési folyamatot. Ezt pedig az utóbbi időben jelentős akadályok gátolják. Leonyid Brezsnyev felhív­ta a figyelmet a NATO és az Egyesült Államok ve­szélyes lépéseire, a fegyverkezési hajsza fokozásának következményeire. A szovjet vezetés számára világos tény, a világ békéje megőrzése szempontjából is első­rendű fontosságú ügy a szovjet—amerikai hadászati fegyverzetcsökkentési tárgyalások előbbrevitele. Gro­miko szovjet külügyminiszter legutóbbi amerikai tár­gyalásai azzal biztatnak, lehetséges az egyetértés, s a régvárt egyezmény megszülethet. Az SZKP főtitkárá­nak beszéde, a szovjet külügyminiszter állásfoglalása az ENSZ-ben bizonyítja: Moszkvában arra töreksze­nek, hogy az egész világban biztosítsák a békét, a né­pek jogát a szabad életre, haladásra, biztonságra. Ez az oka, hogy a szocialista nagyhatalom elítéli az egyip­tomi—izraeli különalkut, s olyan közel-keleti rende­zésre törekszik, amely valamennyi érdekelt népnek és államnak biztonságot garantál. Ez a következetesség határozza meg a Szovjetunió viszonyát a szabadságukért, a felemelkedésért küzdő népekkel, nemrég függetlenné vált országokkal. Jól példázzák ezt a szovjet állam kapcsolatai a fiatal Af­ganisztáni Demokratikus Köztársasággal, s Afrika és Ázsia számos más haladó országával. A szovjet állam vezetőinek fontos állásfoglalásai bizonyítják: Moszkva következetesen■ megvalósít­ja. az alkotmány elveit külpolitikájában. Tekintélyével, erejével a béke és biztonság világméretű megvalósítását garantálja. Miklós Gábor Leonyid Brezsnyev és Ja­mes Carter találkozójának lehetőségéről, a hadászati támadó fegyv,: rek korlátozá­sáról szóló megegyezésről, Camp David-ről, s az ENSZ- közgyűlés ülésszakáról adott nyilatkozatot a Szovjet Te­levíziónak Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja. Andrej Gromiko rámuta­tott, hogy az amerikai veze­tőkkel folytatott tárgyaláso­kon nagy figyelmet szentel­tek a hadászati fegyverek korlátozása kérdéseinek. E probléma terén a tárgyalá­sok kezdeményezőkészségről tettek tanúbizonyságot, hasz­nosak voltak. Az Egyesült Államok álláspontjában van bizonyos haladás a szüksé­ges, helyes irányban. „James Carter elnök biz­tosított arról, hogy. az Egye­sült Államok kormánya, szi­lárdan az egyezmények meg­kötésének szükségessége mel­lett foglal állást. De az Egye­sült Államokban vannak olyan erők, amelyek szem- beszállnak az egyezménnyel.” Carter elnök újból kifej­tette azt a kívánságát, hogy találkozni szeretne Leonyid Brezsnyewel — folytatta Gromiko. — Ez a kívánság korábban is elhangzott. Leo­nyid Brezsnyev egyetértésé­vel kifejtettük, hogy ő kész találkozni James Carter el­nökkel, természetesen ak­kor, ha előkészítik a meg­felelő okmányokat, minde­nekelőtt a hadászati támadó fegyverek korlátozására vo­natkozó szerződést. A talál­kozóhoz az szükséges, hogy azon valami lényegeset és fontosat erősíthessenek meg, írjanak alá. A találkozónak fontos lépéssel kell zárulnia, olyannal, amely használ a feszültség enyhítésének, a békének. A Szovjetunió az Egyesült Államokhoz fűződő jó kap­csolatok mellett száll síkra — hangoztatta a szovjet kül­ügyminiszter. — Országunk abból indul ki, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti béke egyet je­lent az egész világ békéjé­vel. Komnisía miszak az LKM-beo A vállalat igazgatósága, párt-, szakszervezeti és KISZ- bizottsága a Kommunisták Magyarországi Pártja, vala­mint a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére 1970. október 7. és november 7. között kommunista mű­szakokat tartanak a Lenin Kohászati Művekben. A több éve bevált gyakor­latnak megfelelően a válla­latvezetés az egyhónapos idő­tartam alatt biztosítja, hogy a folyamatos munkarendben dolgozó szocialista brigádta­gok is teljesíthessék önként vállalt kötelezettségüket. A kollektívák, szocialista brigádok elsősorban saját szervezeti egységük éves terv­feladatainak megvalósítását segítik elő. Ezenkívül a köz­ponti feladatok végrehajtásá­ban is részt vesznek. Ezek között említhetjük a hulla­dékszükséglet kielégítését, a hasznosítható anyagok össze­gyűjtését, az 1. sz. léghevítő bontásának gyorsítását, az 1. sz. kohó nagyjavítási munká­latainak előkészítését, a kom­binált acélmű építését, A piai nap kezdődő első kommunista műszakon több mint kétezren vesznek részt, többek között a Nádasrélen, a dolomitbányán, az alap­anyag gyáregység területén, s a nagyolvasztóban. Pénteken este megnyílt Miskolcon a Miskolcon immár négy éve hagyományos, hogy a Fiatal Képzőművészeik Stúdiójának tagjai kiválogatják legjobb­Megyénk útjai a tervidőszak végén (Folytatás az 1. oldalról.) mintegy 2500 kilométer. Ezen belül viszont a 354 kilométer hosszú főhálózat rrfintegy 50 kilométerrel növekszik. A burkolatok megerősítése fo­lyamatos. A tervidőszak vé­gére körülbelül 1000 kilomé­ter hosszúságban várható mi­nőségjavulás, a hat méternél keskenyebb utak közül pe­dig több mint 600 kilométer­nyit szélesítenek meg. Az átkelési szakaszok az egyik legnagyobb gondot okozzák. Megyénk hét váro­sának átkelési szakaszai ugyanis korszerűtlenek, külö­nösen Miskolcon, Özdon nagy a lemaradás. Miskolcon és :átoraljaújhelyen már meg- ezdődött ez a nagyarányú 'unka, de Miskolc tényleges 'kerülésére majd csak az t—26-os autópálya megépí- isével lesz mód. Jó hír, hogy z autópálya gyöngyösi sza­kszónak befejeztével Miskolc őrségében tervezik végezni zt a munkát. Özdon, várha- őan az ötödik ötéves terv ’égén kezdik meg az átkelé- -,i szakasz korszerűsítését, .eninváros átkelési szaka­szát pedig négy nyomsávúna építik. A hidak, átereszek, külön­böző műtárgyak ugyancsak sok gondot rónak az igazga­tóságra. Megyénkben a két méternél hosszabb hidakból 782 van az igazgatóság keze­lésében, ezenkívül mintegy 4000 áteresz és egyéb mű­tárgy. A hidak, átereszek te­herbírása nem elégséges, kü­lönösen a Sajó és a Hernád hidjai gyengék. Még ebben az ötéves tervben átépítik a bocsi csatornahidat, a vadnai Sajó-hidat és a hernádnéme- ti Hernád-hidat, ezen felül pedig még legalább 100 ki­sebb hidat korszerűsítenek, szélesítenek. Ismeretes, hogy a közleke­dés -szempontjából egyik leg­veszélyesebb rész a vasúti kereszteződés. Ezeknek a ke­reszteződéseknek a biztonsá­gossá alakítása szintén a ten­nivalók közé tartozik. E vo­natkozásban szintén szép eredmények születtek már, a későbbiekben pedig folytató­dik a munka. A jelenlegi 146 kereszteződésből ennek az év­nek a végére a terv szerint, 15 kereszteződés marad biz­tosítás nélkül Ezeknek ír nagyobb része iparvágánynál, vagy keskeny nyomközű vas­útvonalnál található. A fenti, koránt sem teljes beszámolóból is érezhető: feladat, tennivaló bőséggel hárul a közúti igazgatóság kollektívájára. A tanács vég­rehajtó bizottsága megállapí­totta, hogy az igazgatóság tervszerűen, számos egyezte­tés, felmérés után, helyes rangsorolással igyekszik ele­get tenni nagy munkájának és a lehetőségek szerint, ele­get is tesz. A sok éves el­maradás nem hozható be ugyan a kívánt ütemben, de útjaink minősége érezhetően, láthatóan javul. A mi útjaink azonban rend­kívül zsúfoltak. A 35-ös, a 26-os, de most már a 37-es is mind nagyobb forgalmat bonyolít le. A feladatok, az igények szinte mindennap nagyobbak. Az igazgatóság által nyújtott mindennapos szolgáltatás csak úgy lehet eredményes, ha a jövőben ezeknek a feladatoknak ará­nyában kapja meg a végre­hajtáshoz szükséges lehetősé­geket. tot) nak tartott és legfrissebb munkáikat, zsűri elé bocsát­ják, s azok javából kiállítást rendeznek az ország második városában. Az elmúlt évben kisplasztikái anyaggal jelent­keztek, azt megelőzően raj­zokkal. Most tizenhét fiatal képzőművész negyvenhárom festménye várja az érdeklő­dőket a Miskolci Galériában, a Kossuth utca 11. szám alatt A kiállítás anyagát most látja először a nagykö­zönség, hiszen erre a tárlat­ra válogatták össze, s ebben az összeállításban máshol nem is mutatják be. (A rész­vétel egyébként meghívásos alapon történik.) A kiállítók között van a Miskolcon élő Máger Ágnes, a miskolci származású Püspöfcy István, s igen sok az új, egészen fiatal művész is. A tárlatot tegnap este az egybegyűlt érdeklődők előtt, dr. Végvári Lajos művészet- történész, a Képzőművészeti Főiskola tanszékvezető egye­temi tanára ajánlotta a mű­vészet barátainak figyelmé- ' be, majd Gábori István, a stúdió festőszakosztályának vezetője adta ót a Fiatal Művészek Klubjának díjait Tamás Noéminek, Fábián Pálnak, Kárpáti Tamásnak és Kiss Zoltán Lászlónak a tár­laton bemutatott munkáik honorálásaként. A kiállítás október 29-ig tekinthető meg. ERICH HONECKER ELVTÁRSNAK, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtit­kárának, a Német Demokratikus Köztársaság , Államtaná­csa elnökének; ' WILLI STOPH ELVTÄRSNAK, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa el­nökének Berlin Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, az egész magyar nép nevében szívélyes, elvtársi üdvözle­tünket küldjük Önöknek és a Német Demokratikus Köztár­saság testvéri népének nemzeti ünnepük, a Német Demok­ratikus Köztársaság megalakulásának 29. évfordulója alkal­mából Népünk ismeri és nagyra értékeli azokat a kiemelkedő sikereket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe a Német Szocialista Egységpárt vezetésével, a fejlett szocialista társadalom építésében, a szocialista ipar, mezőgazdaság, kultúra és a tudomány fejlesztésében elért. A Német Demokratikus Köztársaság síkraszáll a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, tevékenyen hozzájárul a szocialista országok testvéri közössége együttműködésének elmélyítéséhez, internacionalista támogatást nyújt a nem­zeti függetlenségért és a társadalmi haladásért küzdő né-, péknek. A Német Demokratikus Köztársaság népe a szocialista építőmunkában elért kimagasló sikereivel, kiállásával a szo­cializmus, a béke és a társadalmi haladás ügye mellett, vi­lágszerte tekintélyt és megbecsülést szerzett az első német munkás-paraszt államnak. Őszinte örömünkre szolgál, hogy az 1977-ben megújított barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény alapján lendületesen fejlődik országaink sokolda­lú együttműködése, erősödik népeink testvéri barátsága. Pártjaink a marxizmus—leninizmus és a proletár interna­cionalizmus elveivel összhangban együtt munkálkodnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásá­nak erősítésén, orszár■ k és népeink testvéri szövetségé­nek további elmélyítésén. Hazájuk nemzeti ünnepén újabb sikereket kívánunk önöknek, és a Német Demokratius Köztársaság névének or­száguk felvirágoztatásában, a Német Szocialista Enységpárt IX. kongresszusa határozatainak valóra váltásában. KÁDÁR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke PélÉnmlaiá 29 esztendő Aki ma az NDK-ban megfordul, a békés építő­munka , megannyi jelével, eredményével találkozhat. A takaros családi házak, az ízléses gonddal megalkotott új lakótelepek Berlinben, Erfurtban, Drezdában és másutt csodálatra késztetik a látogatót. De csodálatra késztetik a féltő gonddai megőrzött vagy helyreállí­tott műemlékek, s először igazán csak Drezda tudato­san meghagyott romjai em­lékeztetik a szörnyű múlt­ra... Aztán belefeledkezik Weimar múzeumaiba, a romantikus városka forga­tagába, de Buchenwald ka­puinál ismét kísért a der­mesztő borzongás ... Har­mincon innen szinte hihe­tetlen, hogy az, ott látott ( szörnyűségek megtörténhet­tek ... A hitleri fasizmus szét­zúzása után az egész né­met nép számára adva volt a lehetőség a demokratikus fejlődésre. Ez a folyamat az Elbától keletre már 1945 májusában megkezdődött: államosították a bankokat, a gyárakat, a nagybirtoko­kat, a munkásosztály két pártjának egyesülésével lét­rehozták a Német Szocia­lista Egységpártot, s meg­kezdték az újjáépítést. Ám a háborús uszítás, a hideg­háború hívei nem tudtak és nem akartak belenyu­godni az ilyen irányú fej­lődésbe. 1949. szeptemberé­ben, hogy megakadálvozzáK az egységes, békés és de mokratikus Németország létrejöttét, egyoldalúan ki­kiáltották a Német Szö­vetségi Köztársaságot. Erre volt a válasz az El­bától keletre a Német De­mokratikus Köztársaság megalapítása. A német nép munkás-paraszt államá­nak lakóira súlyos örökség nehezedett akkor, 1949. ok­tóber 7-én, amikor elhatá­rozták: minden erejükkel, legjobb képességükkel azért munkálkodnak, hogy meg­mentsék az emberiséget a fasizmus újabb pusztításai­tól. Azóta 29 esztendő telt el. Az NDK népe hatalmas utat tett meg. Ipari termelése csak­nem megtízszereződött, ma a világ első tíz ipari állama között találjuk, emelkedett az állampolgárok anyagi és kulturális színvonala, nagy­mértékben növekedett a szociális gondoskodás. De a belső építés eredményei mellett nem elhanyagolha­tóak az NDK nemzetközi sikerei kém. 1972-ben szer­ződésben szabályozták a két német állam viszonyát, az NDK-t és az NSZK-t egyaránt felvették az ENSZ- be, s ma a Német Demok­ratikus Köztársaságot úg\ tartják számon szerte a vi­lágon, mint a nemzetközi enyhülés, a béke és a ha­ladás ügyének meggyőződé- ses hívét. Mn az ország ünnepén köszöntjük állam­polgárait, további sikereke1 kívánva a szocializmus építésében. K. M. Fiatal Képzőművészei! Stiója feslészeti kiállítása tail iHfiliozala Magyar vázéi isii itala az II Riztíi íinaepe alkalmai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents