Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1978. október 5., csütörtök Nézőtéri meditáció I örténelem - idézők Anyanyelvűk: német A XX. kerületi Kossuth I.ajos Gimnáziumban öt eve működnek német tannyelvű nemzetiségi osztályok. A nyolcvan- négy diák anyanyelvén tanulja az irodalmat, földrajzot, történelmet, nyelvtant. A képen: óraközi szünet. Van-e helyi oktatáspo'itika? Pályaválasztástól a kulcsos gyerekekig Kétheti éjjel-nappali szereplés után eltűnt a miskolci premier-mozik vásznáról a Pokoli torony című kétrészes amerikai monstre katasztrófafilm, talán visszaáll a mű- or _>nd abba a kerékvágásba, amikor olyan filmek váltják egymást, amelyeknek nem a sokkolás, a borzonga- tás az elsődleges céljuk. Visz- szatekintéssel kell kezdeni az e heR nézőtéri meditációt.-k Olyan film futott az elmúlt hetekben és napokban a filmbaráti körök hálózatában, amely bizonyára később 0 szélesebb hálózatba is elkerül és tíz-, vagj^ százezrek 1 tják majd. Azért érdemes erre a filmre visszatérni, mert a klubmoziban történt, viszonylag szüle körű vetítése után is eléggé széles körű visszhangot váltott ki, másrészt viszont hibáival együtt is olyan kiemelkedő alkotás, amely feltétlenül megérdemli a feljegyzést, bizonyos fokú méltatást, különös tekintettel arra, hogy valamiféle tartalmi összefüggés fellelhető közte és a most bemutatott új' film között. Történelmet idéz mind a két film. Az egyik a már lefutott, a négyrészes Huszadik század, a másik pedig a mától látható Merénylet Szarajevóban. Először a Huszadik századról néhány szót. ★ Bernardo Bertolucci néhány filmje nálunk is ismert volt, egyik világhírű, vagy inkább világszerte sokat vitatott filmjét, Az utolsó tangó Párizsban címűt nem láttuk. A Huszadik század című filmje hatalmas történelmi filmregény. Az olasz rendező ezt a filmjét külföldön, Amerikában készítette, s megismerve a film tartalmát, indokoltnak is mutatkozott ez az elővigyázatosság. A kommunista rendező egyébként sem túl rokonszenves az olasz vezető körökben, és ezt a filmjét is betiltották ott. A Huszadik század 5 és fél órás története valójában az olasz társadalom történetét tükrözi a századfordulótól napjainkig két párhuzamos, de egymással minduntalan összefonódó életrajzban. A gazdag földbirtokosnak ugyanakkor születik fia, mint egyik cselédjének, és a két fiú egymás közelében nevelkedik fel. Fictalabb korukban még barátqk is. Osztályhelyzetük később szétválasztja őket, és amolyan se vele, se nélküle állapot áll be a forradalmárrá, kommunistává lett parasztfiú, agrárproletár és az öröklés során gazdává, birtokossá lett barátja között. A háromnegyed évszázados történelemben két háború is lezajlik, s a kettő között jelentkezik Olaszország fasiszta állammá alakulása, és éppen ezeknek a sorsdöntő eseményeknek az érzékeltetésénél érezhető a rendező bizonyos fokú megtorpanása. KülönösOktóber 9-e és 15-e között rendezik meg a magyar népdal immár hagyományosnak tekinthető hetét a Magyar Rádióban. Találkozásom a népzenével címmel interjút készítenek 9-én Farkas Fe- mccel, 11-én Erdélyi Zsuzsannával, 13-án Zámbó Istvánnal és 15-én Molnár Istvánnal. A magyar népdal hetében mindennap többféle népzenei műsor hangzik el, így már az első napon a Nevezetes népdalok, a Százszorszép dalok című összeállítás, képpen vitatható, ahogyan a helyi intéző alakjában a fasizmust ábrázolja. Lehet, hogy a fasiszta párt helyi vezetői között volt több hasonló, butaságában is nagyratö- rő, nemileg aberrált személj’, Mussolini fasizmusa azonban nagyon is tudatos koncepció volt és nem néhány kisebbségi érzéstől fűtött, illetve felfűtött beteg ember képzelgése. Annyira ellenszenvessé tette ezt az embert a rendező, annj’i rossz emberi tulajdonsággal ruházta fel, hogy nehéz őt egész politikai irányzat megtestesítőjének elfogadni, különösképpen nem hihetjük furcsa „kétfelé harcoló, szociális” demagógiáját. A film befejező képsorain, a két, már aggastyánná lett egykori barát folytonos dulakodását, zsörtölődését látjuk, mintegy jelezve, hogy a harc kibékíthetetlenül folyik tovább közöltük és az általuk megszemélyesített osztályok között. Hibái ellenére is roppant érzékletes történelmi freskó Bertolucci filmje, és igen jó lenne, ha így maradna meg a nézők emlékezetében, nem pedig nálunk szokatlan- nyíltsággal megjelenített szerelmi mozzanatok filmjeként. ★ Történelmet idéz a Merénylet Szarajevóban című jugoszláv—csehszlovák film. Az I. világháború kitörésének előzményét, illetve az arra ürügyül felhasznált szarajevói merénylet előkészítését, és lefolyását látjuk. Ve- lilco Bulaic rendező nagy nemzetközi szereplőgárdával jelenítette meg a roppant feszült drámai történetet és, ha kicsit hosszasan is, de a történelmi hitelt a nemes moziizgalommal jól ötvözve mutatja filmjében, hogy hiába tartották a boszniai forradalmárokat forrófejűeknek, és oktalannak Ferenc Ferdi- nánd és felesége megölését, a háború enélkül is kitört volna, hiszen, ha maga Ferenc József még ingadozott is, környezete mindenáron le akarta rohanni Szerbiát, a film valóságos történelmi eseményre épül, szereplőinek megvolt az igazi modellje. Ismételjük jó, érdekes, izgalmas történelme film, kár, hogy kicsit hosszú. ★ Aki könnyebb szórakozásra vágyik, az megtekintheti a Kalózok Jamaicában című angol kalandfilmet, vagy A szegények kapitánya című román kalandfilmet. Az egyik a tengeren, a másik a hegyek közötti történettel ígér z egy további műsor a rádió népzenegyűjtéséből. Ezeknek a műsoroknak folytatásai is hallhatók a hét során. Balladaest, Bartók-zene, többféle összeállítás, a népművészet mestereinek ének- és zeneszámai, Kodály népdalkórusai. népdalkantáták, a népművészet ifjú mestereinek felvételei, valamint nyilvános népzenei hangverseny a 6-os stúdióban. találhatók — többek között — a hét ígéretesen gazdag programjában. Van-e ' helyi oktatáspolitika? Mielőtt bárki félreértené a kérdést, tegyük gyorsan hozzá: szó sincs arról, hogy a valamennyi iskolára érvényes célkitűzések helyébe szándékozna bárki is valami mást kitalálni. A helyi oktatáspolitika fogalmán azokat az összetevőket kell értenünk, amelyek egy-egy községben segíthetik vagy hátráltathatják a hazai oktatásügy céljainak megvalósulását. ★ Kisszámú, de igen tisztes és lelkes testület, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottsága mellett működő Pedagógiai Társadalmi Bizottság kedd délutáni ülésén került szóba a helyi oktatáspolitika erősítésének szükségessége. Az, hogy a különböző szerveknek — s a népfrontmozgalomra sajátos helyzeténél fogva ebben igen sok hárul — a maguk lehetőségeivel segíteniük kell a tankötelezettségi törvény végrehajtását, a hátrányos és a veszélyeztetett helyzetű gyermekek felkutatását, az iskolára előkészítő tanfolyamok szervezését, a családi életre nevelést. Speciális feladatként jelentkezik a szülői munkaközösségek munkájának segítése, irányítása. Abban, hogy a társadalmi érdeklődés olyan mértékben fordult a nevelés és az oktatás felé, mint ahogyan fordult, a népfrontmozgalomnak, s megyénkben e bizottságnak is szerepe van. A Hazafias Népfront VI. kongresszusának szellemében a népfrontbizottságok — megyénkben is — sok alkalommal tűztek napirendre oktatási kérdéseket. Tanfolyamok egész során ismerkedtek a községi titkárok a közoktatáspolitika feladataival; egyszóval — ahogy Varga Gáborné, a már említett társadalmi bizottság elnöke fogalmazta — kedvező légkör alakult ki a társadalmi bizottság munkájához is. ★ A társadalmi bizottság szervezésében ny/lt lehetőség tavaly arra, hogy első ízben megrendezzék megyénkben a szülők parlamentjét. A megyei tanács művelődésügyi osztályával közösen, idén újra — október 24-én — összehívják ezt a fórumot, amelynek az ad különös jelentőséget, hogy a most már valósággá lett, bevezetésre került iskolai dokumentumokról lesz szó rajta. A nevelési és oktatási feladatok teljesítése pedig nem sikerülhet a szülők nélkül. Ezért is készül az a módszertani levél, amely a szülői munkaközösségek munkáját szeretné segíteni a megyében. A szülők iskolája, a szülők fóruma — de a szülői értekezletek is — mind-mind jó lehetőségeket teremthetnek ahhoz, hogy felkészítsék a szülőket arra a partnerkapcsolatra, amelyre a ma iskolájának is szüksége van, s amit másféleképpen úgy szoktunk megfogalmazni, hogy mindenekelőtt a nevelésben kell egy nevezőn lennie az iskolának és a családnak. A megyei tanács művelődésügyi osztálya ebben a tanévben vizsgálni fogja a szülői munkaközösségek tevékenységét. Elsősorban a tartalmi, az érdemi munkát, s ebben számítanak a társadalmi bizottság tapasztalataira is. ★ A keddi tanácskozáson az elmúlt tanévben végzett munkáról, s az ide; tervekről volt szó. Varga Gáborné így fogalmazott : „Nem látványos, nem is korszakalkotóan új, amit ez a bizottság magára vállal. Vitatkozni lehetne azon, hogy sok-e vagy kevés, amit elvégzett. De szégyenkezni nem kelj miatta”. A bizottság tagjai harminckilenc helyen vettek részt körzeti megbeszéléseken, amelyen a helyi szervek képviselői és az iskolák vezetői tárgyalták sajátos helyi feladataikat. Negyven iskolában tájékozódtak a házirendekről, összevont középiskolai nevelési értekezletet szerveztek, s kezdeménj’ezésükre a Pálya- választási Tanácsadó Intézet nyílt hónapot szervezett a középiskolákban a pályaválasztás előtt álló általános iskolásoknak. Eddig is törekedtek arra, hogy egybehangolják munkájukat, tevékenységüket más, az ifjúsággal foglalkozó szervezetekkel. Idén, ha lehet, még tovább szeretnék építeni kapcsoltaikat. Ennek szellemében szeretnék például feltérképezni, hogy a megyében hány helj’en működnek pedagógiai társadalmi bizottságok. A pályaválasztás segítése érdekében támogatják újra a pályaválasztási hónap rendezvényeinek megszervezését. A nemzetközi gyermekév alkalmából pedig több olyan ankétot kívánnak megszervezni, amelyek igencsak égető kérdéseket feszegetnének. így a közéletiség és az iskola kapcsolatáról, a kulcsos gyerekek problémájáról szeretnének nemcsak gondolatokat cserélni, hanem közös elhatározásra is jutni. Csutorás Annamária szórakozást. (benedek) A magyar népdal hete a Rádióban Ti és Mi ' Televíziós vetélkedő Miskolcon Melyik is az „erősebb" nem? Vérbeli játékra invitálja a Magyar Televízió a nézőket az őszi hónapokban. November közepétől kéthetenként qgy estére két-két városé, vállalkozó kedvű közönségéé a képernyő. Izgalmas, jó hangulatú vetélkedést, egvütt- úitszást ígérnek ezek az esték, részvevők és nézők számára egyaránt. Az első adásban november 10-én, pénteken este 8 órakor Miskolc és „játszótársa”, Kecskemét jelentkezik. Amint arról Vitray Tamás, a vetélkedő budapesti műsorvezetője tájékoztatott, a televíziós vetélkedők történetében merőben újszerű a Ti és Mi címet viselő játékos műsor. Hogy mit takar e cím? Nos, nem az egymással „küzdő” városok lakóira, közönségére utal, hanem a női és a férfi nem egymással való, nemes versengésére. S ezzel már el is árultuk a játék legfőbb érdekességét. Nevezetesen, hogy az élő adásban jelentkező műsor két színhelyén — november 10-én este a miskolci és a kecskeméti sportcsarnokban vagy csak csupa nő-, vagy csak csupa férfiközönség foglal majd helyet. Ám, hogy tovább fokozzuk az izgalmakat, az csak az adás napjának délutánján derül ki: Miskolcon lesznek-e a hölgyek és Kecskeméten a férfiak, vagy éppen fordítva. Az aznapi műsor kezdetekor, rögtön az első percekben az egj’es stúdió jelentkezik. Ahol is sorsolással döntik el, melyik helyszínen lesznek a női, és melyiken a férfijátékosok. ? attól a perctől kezdve a bátraké, a vállalkozó kedvű- eké a szerencse! A két vá- os kiválasztott nemű nézői- játékosai már indulhatnak is a „tett színhelyére”, — Miskolcon a sportcsarnokba —, hogy megvédjék büszke nemük becsületét. Természetesen sok-sok játékos, szórakoztató feladat megoldásával. De este a képernyők előtt ülők is bekapcsolódhatnak a játékba: ha kedvük tartja, egy-egy „versenyfeladat” végrehajtása céljából maguk is a helyszínre siethetnek. Hogy végül is melyik lesz az ügyesebb nem? Ezt a budapesti stúdióban ülő szigorú, ám igazságos zsűri dönti el. Szó szerint patikamérlegre helyezik a nők és á férfiak „teljesítményét”. A zsűriben negyven nő és negyven férfi foglal majd helyet. A műsorról végül csak annyit: Miskolcon Antal Imre, Kecskeméten Szilágyi János vezeti a nemes versengést. Jó játékot, jó szórakozást a százhúsz percre! Mozgás, fiúk... Beszélgetés és balett A zongora mSamota Néha a szájak is. De egyebekben hangtalanul dolgoznak a lábak is. Csak a balettmester beszélhet. Irányít és dicsér. Szavakkal simogat, biztat. Aztán eltelik az ötvenedik perc is. Vége az órának. Freimann Leona egészségükre kívánja a mozgást a gyerekeknek, akik kórusban megköszönik; majd ahogy ez innen, a balett-teremből illik: kivonulnak. Van kis szussza- násnyi idő, a balettmester ablakot nyit. Lehet kérdezni — mondja tekintetével. Muszáj, először, ezt kérdeznem: — Vajon, miért van, hogy amíg néztem itt néhány perccel korábban a gyerekek egyik gyakorlatát — bukfenc hátra — a hideg futkározott a hátamon? Visszakérdez: — Félt? — Igen — mondom és hozzáteszem, hogy én bizony nem merném megcsinálni. — Nem kell félni — mo- solyodik el gyávaságomon. — Huszonkét év alatt még nem történt baleset. A gyerekek ebben a korban — öt-hat- cvesek voltak itt meg még fiatalabbak is — sokkal puhábbak, bátrabbak. Ezért kell . indezt kiskorban kezdeni.. Aztán még hozzáteszi, hogy ez sincs máskülönben, mint amit a közmondás bölcsen így fogalmaz: amit Jancsi nem tanult meg, azt János már... És, ahogy végiggondolom magamat, konstatálom is az igazságot. Már túl a bukfenceken is. De hát, nem is jártam én balettiskolába. Mén az kellett volna; annak iuején. Biztosan jól kinevettek volna... — Most is kevés a fiú — mondja Freimann Leona — ebben a csoportban amit látott, két fiú van; de a többi osztályban sem jobb az arány. Freimann Leona balettmester huszonkét éve jött Miskolcra, azóta foglalkozik a gyerekekkel. Akik között az idén már vannak érettségiző korúak is; és sokan most fejezik be az általános iskolát. És vannak — akik már felnőttek, s a tánc lett az életük. Innen vitt alappal. Ám, aki nem lett táncos — az is gazdagabb lett; mert a mozgáskultúra nemcsak ak- 1 kor tartozik hozzá az életünkhöz, ha éppen a parketton vagyunk.. Az idei tanévben a megyei művelődési központ balettiskolájában — mert hogy t zajlik beszélgetésünk — kétszázan iratkoztak be. — Vajon, sikknek számít-e balettoktatásra járatni a gyerekeket? — Lehetséges, hogy a közvéleményben van ilyen hang, én ezt nem mondanám. Talán. régebben, egy—másfél évtizeddel ezelőtt, még annak számított. — És ma miért hozzák ide szülők a gyerekeket? — Amiért például angolórára vagy németórára járatják ... Hogy többet tudjanak. És még egy fontos dolog: ebben a mozgásszegény világban hagy szükség van a gyerekeknek az ilyen lehetőségre. Míg a balett-teremben folyik az oktatás, kint, a művelődési központ előcsarnokában, klubhelyiségében és a folyosón apukák, anyukák, nagymamák és nagyapák üldögélnek, várakoznak. És közben beszélgetnek. Mindenféléről. Ismerkednek egymással. Egy tanévnyi időre hetente két alkalommal itt találkoznak. Rpnt a balett-teremben, * *1 * míg óra van, nem lehet beszélgetni. Csak így, szusszanásnyi szünetben. Még beszélgetnénk is. de mind sű- übben nyitnak ránk az Avas Táncegyüttes tagjai. Jönnének már a próba előtt —• tréningezni. A baleltmester újra munkához lát. a korrepetitor. Dobrik Istvánná a zongorához ül. A beszélgetést illik befejezni. — Szeretem ezt csinálni — szól utánam búcsúzóul, Frei- mann Leona. — De már ezt — gondolom magamban — akkor, is ideírtam volna, ha nem mondja... (T. N.
