Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-05 / 235. szám

V msm 1973. október 5., csütörtök n Rostánkból ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szemétégetőmű A Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat környezetvédelmi laboratóriumában az épülő Budapesti Szemétégető-nővel kapcsolatos modell vizsgálatokat végeznek. Elégetett hulladék salakanyagnak vegyi összetételét is vizsgálják — egyebek közt —, hogy megállapítsák, alkalmas-e az mezőgazdasági hasznosításra. „Vendégül lát Borsod” Holnapi szakácsok - liolnapi eleiek Eredményes negyedév a Diósgyőri Gépgyárban Együttműködési szerződés leipti a 3 as ül építését A BETEGEK ÉRDEKÉBEN Gondolatokba merülve me­gyek az utca megszokott za­jában. Egyszerre csak mentő­autó szirénája vijjog fel, dob­hártyámat hasogatva. Aggód­va nézem, adnak-e a mentő­nek szabad utat. Kit visz, vagy kiért rohan? Gyermek, szülő, testvér, ki van a ha­lál mesgyéjén. Vagy talán egy vajúdó anyával rohan a kocsi? Felrémlenek előttem ájulástól, vagy szenvedéstől fehér, eltorzult arcok és a vér, amellyel az élet folyik el. Segíteni akaró tehetetlen­ségemben csak az vigasztal, hogy az én vérem is ott van a véradóáilomáson, valamit az is segíthet. Felfokozottan rohanó tem­pójú életünkben mind gyako­ribb a szirénavijjogás. Mind több vérre van szükség. A Magyar Vöröskereszt Orszá­gos Vezetősége és az Országos Vértranszfúziós Szolgálat ezért és annak tudatában, ; hogy a, beteg szempontjából | sokkal kedvezőbb ha keve- \ sebb véradótól kapja az élet­imentő vérmennyiséget, már 'az elmúlt évben azzal a ké­réssel fordult a véradókhoz, hogy alkalmanként 400 ml vért adjanak. A Vöröskereszt most dolgozik azon, hogy tu­datosítsa ezt az újabb elvá­rást. Én kérem kedves véradó embertársaimat, tegyük ma­gunkévá ezt a nagy szükség­ből fakadó kérést: Adjunk minél többen vért! Dr. K. J. nyugdíjas, többszörös véradó JUBILÁLÓ házaspárok Már hetekkel korábban nagy volt a készülődés, egy­re ünnepibb a hangulat, s el­érkezett szeptember 23-a. Ezen a napon, Sajószentpéte- rcn, tizenkét pár állt Jekkel Béla vb-titkár, anyakönyvve­zető előtt, hogy megújítsák a 25 évvel ezelőtt kötött házas­ságot, az akkor tett fogadal­mat. Az összegyűlt vendégek, jó barátok, rokonok, ismerősök meghatottan hallgatták az ünnepi szertartást. Az üze­mek, vállalatok vezetői, párt- és szakszervezeti bizottságai ajándékokkal kedveskedtek az ünnepeiteknek. A szertartást ünnepi műsor követte, a Sa- jószentpéteri Üveggyár ének­kara szolgált kellemes meg­lepetéssel. Műsoruk színvona­las volt. Hiszem, hogy nem csak az ünnepeltek, hanem a lakos­ság részére is emlékezetes marad ez a nap. Én a ma­gam nevében szeretnek kö­szönetét mondani a Társadal­mi Ünnepségeket Szervező Albizottságnak, a tanácsi dolgozóknak, a vállalatok, üzemek képviselőinek azért, amit tettek. Sárkány I,ászióné, Sajószentpéter EREDMÉNYES TUDOMÁNYOS KONFERENCIA VOLT A Magyar Balneológiái Egyesület, a Magyar Rehabi­litációs Társaság és a Ma­gyar Rheumatológusok Egye­sülete Egerben a Technika Házában tartotta meg a nagy érdeklődéssel kísért három­napos tudományos konferen­ciáját, amelyen nemzetközi szakorvosok, kutatók is részt vettek. Témája a mozgásszer­vi betegségek komplex keze­lése és rehabilitációja volt. A vendéglátó város, Eger mindent megtett a kongresz- szus sikerért, ez volt vala­mennyi résztvevő véleménye. A kongresszus közel két­száz résztvevője igen színvo­nalas, nagy érdeklődéssel várt és kísért előadásokat hallha­tott a mozgásszervi rehabili­táció aktuális kérdéseiről, a fiirdőkőrházak. gyógyhelyek és gyógyüdülők feladatairól és lehetőségeiről, a fizi- kotheráoia jelentőségéről a rehabilitációban, a halnpe. therápia jelentőségéről, gyógyfürdőink jelentős szere­péről. Az előadásokat köve­tő kerekasztal konferencián élénk vita alakult ki. amely a gyógyhelyek feladatával, a perspektívával, a velük szem­ben elvárható kívánalmakkal foglalkozott. A kongresszus elérte cél­ját, a résztvevők újabb isme­retekkel gazdagodlak, ame­lyet később munkájuk során időben tudnak kamatoztatni a reuma elleni küzdelemben, a mozgásszervi betegek népes tábora érdekében. Dr. Erdei Sándor, Kazincbarcika buszmegállót KÉRÜNK Alulírottak a kazincbarci­kai Gábor Áron utca és kör­nyékének lakói kéréssel for­dulunk, az illetékesekhez ... Szeretnénk, ha a Herbolyára járó, menetrendszerűen köz­lekedő 4-es busz megállót kapna a város Herbolya felé eső végén, a Gábor Áron ut­ca sarkán. Itt lakók sokan járunk be Barcikára vásárol­ni, dolgozni, orvoshoz és más ügyben. Sok az idős, beteg ember, a kisgyermekes csa­ládanya. A 4-es busz jelenleg csak a jó néhány száz méterrel tá­volabb levő megállóban áll meg. Ügy hisszük, nem kell ecsetelni mit jelentene szá­munkra, mennyivel meg- megkönnyitené utazásunkat, ha ezt a, néhány száz métert, nem kellene megtennünk, •— egyik karunkon kisgyerekkel, a másikban teli szatyorral. Az idős emberekről nem is beszélve. Kazincbarcika A Gábor Á. utca és a környék lakói, (ötven aláírás) HOPPON MARADT VÁSÁRLÓ Szeptember 20-án 15 óra 25 perekor bementem vásárolni a Széchenyi út 61. szám alatt lévő 106 számú Csemegebolt­ba. Gyakran jártam oda ad­dig is. Kértem 10 deka kötö­zött sonkát. A pulton volt kitéve kb. egy negyedkilós darab. A fiatal elárusítónő, nem tudom miért, nem a megkezdett helyen vágta, ha­nem a végéből. Mondtam, vágja a már megkezdett he­lyen, a végét nem akarom el­vinni. Erre az idősebb férfi eladó felháborodottan azt a választ adta: ha nem vagyok hajlandó elvinni az árut., ak­kor nem leszek kiszolgálva. A magam igazát keresve kértem a vásárlók könyvét, amit nagy nehezen az iro­dában megkaptam. Leültem írni a panaszt, de még bele sem kezdtem, már hoztak is két tanút, kik közül az egyik, (a levélben név is' szerepel. A szerk.) nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseket tett rám, mert nem fogadtam el az árut. Én a tanúkat az üzletben nem láttam, azt sem, milyen árut mutattak nekik. De pa­naszomat megcáfolták, azzal a szöveggel, — amit a veze­tőnő irt le. — Idézem: Alul­írottak igazoljuk, hogy a cso­mag egyáltalán nem tartal­mazott véget. Kérdeztem, miért volt szükség olyan gyorsan két tanúra. Az volt a válasz, hogy hozzak én is, ha nem tetszik. A végén kö­zölte, hogy a központból a választ meg fogom kapni. (Erre a válaszra nagyon kí­váncsi leszek!) Kifelé menet még egy meg­lepetés ért. Az üzletvezető, az egyik eladó és az egyik tanú végigmértek, a tanú megje­gyezte: „biztos fűtő a nap­nál.” Itt jegyzem meg a ta­núnak: 20 éve szolgálom a beteg embereket, türelemmel és megértéssel. Végezetül szükségesnek tar­tom megjegyezni, hogy szep­tember 22-én az Észak-Ma- gyarországban Szilas Gézáné tollából jelent meg észrevé­tel erről az üzletről a hason­ló „udvarias” kiszolgálás miatt. Ügy látszik, hogv itt a fogvasztők vannak a kiszol­gálásért és nem fordítva ... Takács Jenóné, Miskolc, Huba u. 52. A diákok végigvonulnak a roskadásig terített asztalok előtt. A szokásos cserfesség mellett azért látszik, tiszte­lettel néznek a terítékre, s azokra is, akik a szendvicse­ket, hidegtálakat készítették. Régóta ostorozzuk már ét­kezési szokásainkat. Tegnap a Berzeviczy Gergely Keres­kedelmi és Szakmunkástanu­ló Intézet tankonyhájában és bemutatótermében ízelítőt kaphattunk az éttermek hol­napi kínálatából. — Hogyan készül például a nyári magyaros meleg szend­vics? A legfontosabb összetevők: zöldpaprika, paradicsom, gyu­lai kolbász, vöröshagyma, kenyér és a meleg szendvi­csek nélkülözhetetlen alap­anyaga, a sajt. Elkészítése egyáltalán nem ördöngős —• mondja Papp Margit, harma­dik osztályos szakácstanuló. — Az anyagokat apróra vá­gom, tojással összekeverem, s kenyérre rakom. Megfelelő hőfokon néhány perc múlva tálalom, a vendégváró cseme­gét, amely egyáltalán nem hizlal. Szerintem a meleg szendvicsek jelentik a holnap vendéglátását, gyorsan elké­szíthetők, mutatósak. A hidegkonyhai készítmé­nyek, amelyek egyre inkább hasonlítanak egy-egy szob­rász alkotására, ugyancsak szakavatott készítője Tomcsik Erzsébet. Megnézzük „szár­nyas galantin”-jét, s kíván­csian hallgatjuk, mi munkát jelentett, míg az asztalra ke­rült. — A Vendégül lát Borsod rendezvénysorozat mindig nagyon fontos esemény is­kolánk életében — mondja Karczagi Tibor mestersza­kács, a fiatalok oktatója. A több mint tíz nap alatt ta­nulóink négyfős csapatokba szerveződve versenyeznek, küzdenek a helyezésekért. Re­méljük közben megtanulják a modern vendéglátás köve­telményeit is. (udvardv) Számottevően javult a szer­vezettség a meglett intézke­dések hatására az elmúlt hó­napokban a Diósgyőri Gép­gyárban. A most elkészült gyors számvetés szerint a miskolci üzem több mint 800 szocialista brigádja . a szep­tember havi termelési tervét csaknem 125 százalékra, a negyedéves tervét pedig 100.3 százalékra teljesítette. Á ko­rábbiakhoz viszonyítva a je­Tegnap délelőtt a Miskolci városi Tanácson koordinációs értekezleten vettek részt a 3-as út építésében érdekel­tek: a Közlekedés- és Pos­taügyi Minisztérium, a me­gye; és városi párt- és taná­csi szervek, valamint a kivi­telező vállalatok képviselői. A koordinációs értekezlet célja az volt, hogy meghatá­rozzák azokat a feladatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elháruljanak a 3-as út miskolci átkelési szakaszának gyors építésével kapcsolatos gondok. Rendhagyó volt a koordinációs értekezlet azért is, mert az építésben érdekelt szervek szocialista együttmű­ködési szerződést kötöttek azért, hogy a 3-as út miskol­ci átkelési szakasza — a mű­szakilag igen feszített határ­időre elkészüljön. Egyebek között szó volt ar­ról, hogy az átkelési szakasz egy részét a városi tanács, másik hányadát a KPM Köz­úti Igazgatósága fogja finan­szírozni. Ez azonban nem le­het az építkezés akadálya, hiszen a kivitelezés beruhá­zója, bonyolítója mindkét esetben az UTIBER lesz. A koordinációs értekezleten olyan régóta vitatott kérdé­sekben is döntések születtek, amelyek mind ez ideig elkerül- heteilenül késleltették a ki­viteli munkák megkezdését. A műszaki-gazdasági mérle­gelés nyomán például elhatá­rozták. hogy az avasi lakóte­lep fő szennyvízgyűjtő csa- tc ' >t a Kun Bála utcán ke; .lül vezetik el. Számí­tások ugyanis azt igazolták. jelentős előrelépést a munka hatékonyságának növelése, a a munkaidőalap jobb kihasz­nálása, az állásidők csökken­tése és az anyagellátás ja­vítása együttesen eredmé­nyezte. A miskolci gyár üzemeiben az eredmények további ja­vítása érdekében jövőben az önköltségek csökkentésére és a takarékosabb gazdálkodás­ra tesznek intézkedéseket. hogy ezen az úton készül el ' a leggyorsabban az új fő szennyvízgyűjtő csatorna. Ez­zel kapcsolatos volt a másik, régen megoldásra váró kér­dés műszaki tisztázása is. ne­vezetesen a Szinva és az Ady-híd közötti szakaszon lé­vő szennyvízvezeték kiváltá­sa. A tervekben szereplő cső­vezeték — sajnos — nem be­szerezhető, így most elhatá­rozták, hogy helyette acélcsö­vet alkalmaznak megfelelő szigeteléssel. A megállapodásokkal és a szocialista együttműködési szerződés megkötésével je­lentős előrelépés' történt a 3-as út miskolci átkelési sza- szakaszának beruházási-ki­vitelezési munkáiban. A szer­ződéskötések nagy része még hátra van, ám az már több mint valószínű, hogy a gene­rál kivitelező a Vízépítő Vál­lalat lesz. Mégpedig azért, mert egy út városi szakaszá­nak megépítésében a legna­gyobb gondot, a legnagyobb nehézséget mindig a földbe fektetett csövek, vezetékek munkája jelenti. A Vízépítő Vállalat alvállalkozói egyebek között a Közúti Építő Válla­lat, az ÉMÁSZ, a TIGÁZ, stb. lesznek. A 3-as út miskolci átkelési szakasza a Szilágyi Dezső út elejétől a Búza téri aluljáró­ig tart. A tervek szerint még ‘ ez évben megkezdődnek a konkrét kiviteli munkák és a gyorsított program szerint az útépítés 1980. június vé­gére befejeződik. (Buchert) BECSLÉSEK szerint hazánkban a súlyosan veszélyeztetett alkoholisták száma 400 ezer, a gondozási hálózat­ban pedig 150 ezer beteget tartanak nyilván. A fluktuáció igen nagy: éven­te 10—15 ezren gyógyulnak, de a be­tegek száma mégsem fogy el, mert mindig újabb ezrek szorulnak keze­lésre, gondozásra. 15 év alatt az elme­osztályokon kezelt idült alkoholisták száma 67 százalékkal nőtt. Általában a bűncselekmények 25—30 százalékát ittas állapotban követik el. Az állami gondozottak csaknem fele a szülők al­koholizmusa miatt kerül intézetbe. Megdöbbentő tény: Magyarországon az alkoholizmus anyagi kihatása már el­éri, sőt meghaladja az alkoholból szár­mazó állami bevételt * Az alkoholisták gyógykezelése nem­csak egészségügyi, hanem igen fontos társadalmi érdek. Nélkülözhetetlen a társadalom, a munkahely és lakókö­zösségek segítése ebben a nehezen szervezhető orvosi munkában, amely­nek hatékonyságát adminisztratív esz­közökkel is biztosítani kell. Ezért lá­tott napvilágot júniusban az egészség- ügyi miniszter 3/1978. számú, valamint az igazságügyminiszter 6/1978. számú rendelete, mely értelmében ezután: ha felvilágosítással, meggyőzéssel nem lehet célt érni, hogy az alkoholista alávesse magát a kezelésnek, úgy a kötelező gondozás elrendelését a lakó­vagy munkahely szerinti első fokú egészségügyi hatóságnál lehet kezde­ményezni. , Hivatalból is indítható az eljárás ak­kor, ha az egészségügyi hatóság tudo­mást szerez a kötelező gondozást in­dokló körülményekről, vagy a felettes szerv utasítja az eljárás megindításá­ra. Ennek kezdeményezésére jogosult az alkoholista házastársa, az egyehes- ági rokoné, testvére, vagy más érde­kelt személy, illetőleg bármely állami szén' (intézet, intézmény, vállalat), szövetkezet vagy társadalmi szerve­zet. Érdekeltnek kell tekinteni különö­sen az alkoholista környezetében élő személyeket, akiket a beteg magatar­tásával veszélyeztet, például kiskorú gyermekének fejlődését, saját egészsé­gét, környezetének biztonságát, vagy ha ismételten súlyosan zavarja a köz­rendet, illetve munkahelyén a mun­kát. Előfordulhat, hogy a bejelentő fe­leség az alkoholista férjtől való félel­mében, fenyegetése miatt visszavonja kérelmét, akkor megfelelő környezet- tanulmány után hivatalból elrendelik 'az elvonókúra megkezdését, illetve a kötelező intézeti gyógykezelést. Az eljárás alá vont személyt minden esetben meghallgatják, s ha önként vállalkozik a kezelésre, megszüntetik a hivatalos eljárást. Ha a beteg aka­dályozza a gyógyulását, vagy a fél évig tartó kezelés nem járt sikerre}, ez esetben a tanács egészségügyi szak- igazgatási szervénél lehet kezdemé­nyezni az eljárás megindítását. A rész­letes környezettanulmány után, az or-, orvosszakértői vélemény alátámasztá­sával, a szerv javasolja a területileg illetékes ügyészségnél az alkoholisin beteg Nagyfára való beutalását. Ha az ügyész a javaslattal egyetért, indit- ványt nyújt be a járásbírósághoz, mely — népi ülnökök közreműködésé­vel — határoz az intézeti kezelés el­rendeléséről. Az alkoholizmus elleni küzdelemnek az intézet az utolsó ál­lomása. Sokat olvastunk, hallottunk már a nagyfai intézetről, mely 1975-ben ala­kult és ahol jelenleg 60 egészségügyi szakember dolgozik. Az állam mintegy 25 millió forintot biztosított az intézet fejlesztésére, folyamatosan készülnek az épületek, s a teljes kiépüléssel ezer lakója lesz Nagyfának. Az új rendelet megkönnyíti a betegek beutalását. Itt a kezelés a személyes szabadság tar­tós korlátozásával jár. Két évig is el­tarthat vagy indokolt esetben megis­mételhető. Nagyfa nem büntetőintézet — orvosok, pszichológusok, nevelők foglalkoznak a kisiklott életű embe­rekkel. A jelenleg itt gyógyulok több mint fele házas, de sok köztük az el­vált is. Negyven év az átlag életkor. Szabadon mozoghatnak az intézet te­rületén, napi nyolc órát dolgoznak, mezőgazdasági és ipari üzemekben. Munkájukért rendes fizetést kannak, amiből az intézet haza is küld. Kere­setük egy része takarékba kerül és a bérből zsebpénzt is adnak a beteg­nek. Természetesen az intézet — sze­mélyenként 60—80 forint körüli — költségéhez is hozzá kell járulni. Nagyfa .célja,. hogy az itt kezelteti a társadalom hasznos tagjaként kerül­jenek vissza az életbe. AZ ALKOHOLISTÁK gyógyítása közügy, ezt segítik az új rendeletek is és ezt kell segíteni mindannyiunknak. A. T. Jetii Nassira

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents