Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-01 / 232. szám

észak-magyarorszag 4 * Í978. okíóbei 1,j vasárnap Holióházs nőbrígádok lŰYelí munkásokkal könnyebb Amikbr az SZMT nőbi­zottsága „megszáll” egy vál­lalatot, akkor a helyi gaz­dasági és társadalmi veze­tőknek alaposan fel kell ké­szülniük, mert záporoznak a kérdések. S különösen ak­kor záporoznak, ha az el­hangzott beszámoló óvatos, igyekszik kikerülni a ké- -nyes témákat, a gondokat. A szakszervezeti nőbizott­ság eddigi aktív tevékeny­ségének azonban már bizo­nyára híre van a megyé­ben : Hollóházán nyílt, őszinte beszámolóval fo­gadták őket. Ez lehetett a magyarázata, hogy a har­cos, kemény, szókimondó testület a napokban igen­csak szelíd volt a Hollóhá­zi Porcelángyárban meg­tartott kihelyezett ülésen. Kilenc iparművész Tóth Ferenc, a gyár igaz­gatója mutatta be a Hol­lóházi Porcelángyárat. El­mondotta: 200 éves ez az ipartelep, s az utóbbi évti­zedekben a Hegyköz egyik fontos ipari központjává nőtte ki magát. Korábban sok gond volt a termékek művészi színvonalával. Ma már kilenc iparművész ter­vezi a gyártmányokat. Milyen most a művészi színvonala a termékeknek? Az igazgató szerint az utóbbi időben jelentősebb kifogás nincs; kétszeresen is zsűrizik a termékeket. Ennek ellenére, a gyárláto­gatás során láttunk még jó néhány olyan nippet, szobrocskát, amellyel ha megajándékozna minket va­laki, igazán zavarba len­nénk, hogy lakásunk me­lyik zugába rejtsük el. Ma­radjunk az igazgató fogal­mazásánál: — a termékek között ma már nincs ízlés­romboló. A hollóházi porcelán márka. A gyárnak jelentős exportmegrendelései van­nak, s az elmúlt évben to­vább bővítették az üzemet egy 50 millió körüli értékű exportnövelő beruházással. Ezen a hegyközi kis ipar­telepen ma már korszerű körülmények között, mo­dern munkahelyen dolgoz­nak az emberek. íők a munka verseny élen A nőbizottság ülésén Győri Istvánná szb-titkár arról számolt be, hogyan vesznek részt a nők a szo­cialista munkaversenyben. Érdemes megjegyezni, hogy a férfidolgozók 67,5 szá­zaléka, a nődolgozók 74,6 százaléka szocialista mun­kaversenyben tevékenyke­dik. A dolgozóknak több mint a fele nő, s ez az arány minden vonatkozás­ban megmutatkozik. A 67 brigádból 41-nek nő a ve­zetője. Kilenc brigád ré­szesült eddig valamilyen vállalati szintű kitüntetés­ben, s itt is hat brigádnak nő a vezetője. Mivel az értekezleten is elhangzott, tegyük mi is közhírré, hogy a korongos műhelyben dolgozó Monori Mihályné brigádja, ebben az évben elnyerte a Kong­resszusi Oklevelet. Szajkó Mihályné festőbrigádja ed­dig tizenkét alkalommal kapta meg a szocialista cí­met, kétszer lett a válla­lat kiváló brigádja és a szakma, kiváló brigádja. Mészáros Lászlóné Hámán Kató. brigádja 11-szeres szocialista brigád, s még sorolhatnánk a nők terme­lésben elért ' kiemelkedő eredményeinek jutalmát. — És ja bérezés? — kér­dezték a nőbizottság tagjai. — A dolgozók többsége darabbérben dolgozik, nor­ma alapján. Ez biztosítja az igazságos bérezést, s nem ritka eset, hogy egy ügyes kezű asszony vagy leány többet keres, mint a ha­sonló munkakörben dolgo­zó férfi. Érettségi a tudásért Hollóháza igen messze esik nemcsak a megyeszék­helytől, de még Sátoralja­újhelytől is. Vonat nem jár oda, a közlekedés nem egy­szerű. Amikor arról volt szó, hogy az általános és szakmai műveltség fejlesz­tésében is aktívan kiveszik részüket a nők, jogos volt a kérdés: — hogyan? Hollóházán kihelyezett osztálya működik a sátor­aljaújhelyi Kossuth Gimná­ziumnak. Eddig harmincán érettségiztek le, s jelenleg harmincötén tanulnak. — A mi dolgozóink nem akarnak feltétlenül íróasz­talhoz jutni az érettségi után — mondotta .erről a gyár igazgatója. — Elsősor­ban azért tanulnak, hogy műveltebbek legyenek. Ez nekünk nagyon jó, mert kulturált munkásokkal könnyebb a termelés. Mind­ez elhihetőbb, ha hozzáte­szem hogy egy jó szak­munkás többet keres mint az adminisztratív munka­körben dolgozó. Mivel Hollóháza minden­től távol esik, sokáig gond volt bizonyos értelmiségi pályákat betölteni. A gyár vezetőségének erre is volt megoldása. Közgazdászra lett volna szükségük, ezért egyetemi előkészítőt tartot­tak, ahol öten vettek részt, s közülük kpttőt fel is vet­tek a közgazdasági egye­temre. Most már utolsó- évesek, s a gyár visszavár­ja őket. Hasonlóképpen helyileg oldják meg a szakmunkás- képzést is. Kulturális vállalás cs lehetőség Annak megfelelően, hogy mit kíván meg a termelés érdeke, a gyár vezetősége konkrét vállalási ponto­kat ajánl a szocialista bri­gádoknak. A kulturális vál­lalások teljesítéséhez szin­tén biztosítják — a lehe­tőségekhez képest — a fel­tételeket. A tanulás — mint említettük — rendben van, hiszen a gyárban egy mű­szakban dolgoznak azok, akik középiskolában, szak­munkásképzőben tanulnak. Ennek azért igen nagy a jelentősége, mert a környe­ző községekből 12 helyről járnak az üzembe a dolgo­zók, s több műszakban még a kihelyezett oktatást sem vehetnék igénybe. Nehezebb a helyzet az egyéb művelődési vonalon. Sem a községben, sem a gyárban nincs függetlenített' kulturális vezető. A' jövő­ben tervbe vette a gyár ve­zetősége, hogy létrehoz egy függetlenített népművelő státuszt. Ez a népművelő £ (községi feladatokat is el­lát majd, s a lakásról is az üzem gondoskodik.1 Az SZMT nőbizottsága tagjainak kérdései nyomán felvázolódott egy igen ered­ményes közművelődési te­vékenység, amelyben a sporttól kezdve a termé­szetjárásig, a színházlátoga­tástól az olvasómozgalom­ig mindenről szó esett. Az ilyen kihelyezett ta­nácskozásoknak legfőbb haszna, hogy a megye kü­lönböző területeiről, ipar­ból, mezőgazdaságból ösz- szejött nőbizottsági tagok nemcsak az adott vállalat helyzetét látják elfogulatla­nul s kritikusan, de maguk is tapasztalatokat szerez­nek. A hollóházi értekezle­ten bőven volt mód a ta­pasztalatcserére. A nőpoli­tika nemcsak abból áll, mi­lyen előnyöket élveznek a dolgozó nők. Mindig öröm­mel számolunk be arról, milyen termelési eredmé­nyeket érnek el, arról, hogy a férfiakkal egyenlő jogok mellett egyenlő kötelezett­ségeket is vállalnak, s azo­kat teljesítik. Amikor pe­dig kulturált munkásról beszélünk, akkor ez alatt kulturált munkásnőt is ér­tünk. Ezt így értelmezik Hollóházán is. Adamovics Ilona A koldusdiák Évadnyitó és bemutató előadás a Miskolci Nemzeti Színházban 1978. szeptember 29.; pén_\ tek, este 7 óra után néhány perc... A Miskolci Nemzeti Színházban a zenekar elját­szotta a Himnuszt, jelezve, hogy az új évad első bemu­tató előadásán vagyunk. A Himnusz után a bársonyfüg­göny elé lépett Vándor Éva, a színház új tagja, és felol­vasott egy részletet Déryné nevezetes Naplójából. Majd Sallós Gábor, a színház igaz­gatója köszöntötte tartalmas és okos közvetlen hangú és rövid beszédben a közönsé­get * ' E különlegesen is • ünne­pélyes percek után szólalt meg Millöcker legismertebb és legértékesebb zenéjü nagy­operettjének, A koldusdiák­nak. nyitánya. Olyan zenéje van ennek az operettnek — dallamos, színekben gazdag és igényes —, mely gyen­gébb szövegkönyv" nehezéke­it is legyűrné. Ám A koldus­diák szövegé szerint is ér­tékes darabja a hagyomá­nyos, „klasszikus” bécsi operettkin'csnek. Nemes, ha­zafias célzatú, -a lengyel szabadságküzdelmekből mé- • rí tő meséje csak nyert az­zal, hogy Juhász István mai drámaíró átdolgozta (a jel­lemábrázolás ereje és a szín. szerűbb, pergőbb, minden mozzanatában indokoltabb cselekmény a nyereség!), és a verseket Blum Tamás újra fordíLoUa... Vendégként — Bor József volt a rendező. Lelkiismere­tes, pontos és ízléses mun­kát nyújtott. Megőrizte a da­rab szövegének és zenéjének érzelmességét, anélkül, hogy teret engedett volna a csábító érzelgősségnek. Hagyta szó­hoz jutni a helyzetek és jel­lemek természetes komiku­mát, de mértéktartóan meg­óvta az előadást a vaskos és goromba, komádiázástól, — mindvégig a kellem, a báj, az enyhe iróniával fűszerezett humor szintjén és határai kö­zött tartotta és bontakoztatta ki jó elképzeléseit, szerény visszafogottsággal, tiszteletre- méltóan. * Kalmár Péter karmester zene- és színházszeretete, nagy tapasztalata, hozzáérté­se és tehetsége: szépen ka­matozott a zenekar jó játé­kában, mely az első percek elfogódottsága után a színek és árnyalatok változatos és hatásos érzékeltetője lett. Ta­lán némiképp halványabban, de jól helytállt az énekkar is. A karigazgató: Herédy Éva. A táncok és mozgások megtervezésében, a tánckar­nak betanításában ■— külö­nösen a lengyel folklórból merítő jelenetek voltak sike­resek — ötletesen és ered­ményesen remekelt Somoss Zsuzsa. A könnyed, kecses, némi stílszerű csillogást is felvillantó díszleteket Ger­gely István, a szép, finoman ironikus, meseszerűen játékos jelmezeket, mint vendég, Hruby Mária tervezte. * A címszerepet a nagyon te­hetséges Harmath Albert na­gyon tehetségesen játszotta és énekelte. Sok szín, sokol- 'dalú képesség, ábrázoló erő, hajlékony változatosság, mér­téktartó jó ízek jellemzik Kulcsár Imre játékát, Wolens- ki hálás szerepében. Olgyay Magda sokszínű művészi, te­hetsége és példaadó lelki­ismeretessége méltó feladat­hoz jutott Nowalska grófnő megformálásában. A lányo­kat Várhegyi Márta és Csor­ba Ilona játszották. Mindket­tőjüket szép énekhang és biztos énektudás dicséri, az előbbi művésznőt ezenkívül a szerep lélektani árnyalása, belső hitele is, az utóbbit pe­dig kedves játékosság, jó hu­morérzék. Ollendorf ezredes alakjában kitűnően érzékel­tette Ábrahám István a von­zó és büszke, sértődékeny fér­fit, kevésbé magát az ezre­dest. Poór Péter nagy igye­kezető játékában és harsány, nem eléggé árnyalt énekében még kísértenek a táncdaléne- kesi múlt görcsei. A kisebb szerepek megformálói közül döbbenetes hitel jellemzi Da- riday Róbert őrnagyát, ízes­ség Mátyás Jenő ajtóállóját. Bánó Pálnak és Somló Ist­vánnak jóformán csak olyko- ri színpadi jelenlét jutott, is­mert kiváló komikai érzékük kibontakoztatására alkalmuk nem volt * \ Az egységes szellemű, ízlé­ses és színvonalas előadás kellemes, színházi élményt nyújtott, és arra is jó alka­lom, hogy továbbfejlessze azoknak a nézőknek az ízlé­sét, akik csak a „könnyű” műfajokat kedvelik, ösztö­nözheti őket a veretesebb prózai darabok szíves befo­gadására is...' v_ Gyárfás Imr* 1 Közhasznú ismeretterjesztés J Ä statisztikai adatok 1 szerint Borsódban az elmúlt esztendőben egy munkanapon átlagosan 51 alka­lommal tartottak ismeretterjesztő előadásokat. Másképpen számítva: egy hét leforgása alatt a megye valamennyi településén elhangzott vala­milyen lémájú ismeretterjesztő előadás. Sok-e vagy kevés ez a szám? Kérdéses. Az azonban biz­tató, hogy a még kétségtelenül meglevő ..fehér foltok” elle­nére, vagy azok mellett az ismertterjesztés hatósugarának szélesedését jelenti az e munkába bekapcsolódó ipari és me­zőgazdasági üzemek, művelődési intézmények egyre növekvő száma. Pusztán a bizonyítás, 's nem a számadatok felsorolása kedvéért kívánkozik ide: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezetének mintegy 150 ipari üzemmel és hatvan mezőgazdasági üzemmel van immáron rendszeres munkakapcsolata. Ifla úgy tetszik, akkor-ebből a tényből is levonható a következtetés; az ismeretterjesztésbe . bevont új hallgatóság miatt is szükséges az ismeretterjesztő munka tartalmi megújhodása, amit a közelmúltban megtar­tott megyei elnökségi ülésen úgy fogalmaztak meg, hogy „az ismeretterjesztésnek együttesen legyen tárgya az elmélet és a. gyakorlat. Különös figyelmet kell tehát fordítani a napi politikai kérdések elméleti alapjainak magyarázatára és meg­értetésére.” Alkalmazható ismeretekre van szüksége a mai embernek, ami a tudományos ismeretterjesztésre vonatkoztatva azt je­lenti, hogy alkalmazható ismeretterjesztést kell a gyakorlat­ban megvalósítanunk. Korántsem szűkül le így a kör a di­vatos és fontos gazdaságpolitikai, közgazdasági, jogi isme­retterjesztésre, vagy — pusztán a példa kedvéért — a falusi ismeretterjesztésben olyan közhasznú és közkedvelt témákra, mint amelyek a kiskertgazdálkodással vagy a kisállattenyész­téssel függnek össze. Az alkalmazható ismeretterjesztés nem­csak a közvetlenül, praktikusan felhasználható ismeretek át­adását jelenti, hanem mindazokét az ismeretekét, amelyek segíthetik a szocialista életmód, erkölcs, a világnézeti neve­lés, a politikai tájékozottság ügyét is. Más szóval, az ismeretterjesztés legkülönbözőbb szakterü­letein munkálkodóknak megvannak a maguk feladatai. -Pél­dával élve: az egészségügyi szakosztály praktikus ismereteket továbbít. De az egészségügyi, higiéniai „szabályok” betartása már az életmódra hat vissza. Az irodalom, az irodalmi isme­retterjesztés egyben az érték- és normarendszer formálója- De ahhoz, hogy valóban az is legyen, a jelenleginél jobban kel­lene élnie az ismeretterjesztésnek az élő magyar és szocialis­ta irodalom gazdag anyagával. Mert ha a már említett cél jegyében, vizsgáljuk például, hogy az 1977-ben megtartott 233 irodalmi témájú előadásból mindössze 57 foglalkozott az antifasiszta, az 1945 utáni magyar és a szovjet irodalommal, s ezeken az előadásokon is többnyire pusztán az esztétikai elemzésre szorítkoztak, könnyen kiderül: nagyok az adóssá­gaink. A sort persze még folytathatnánk, hiszen az elmúlt évek­ben egyre több ismeretterjesztő előadás foglalkozott direkt, vagy indirekt'formában a társadalmi-politikai élet kérdései­vel. a szocialista demokráciával, az életmód összefüggéseivel (a Miskolci Nyári Egyetem ilyen .jellegű előadásai országo­san is nagy érdeklődést váltottak ki), a szocialista hazafi- sággal és internacionalizmussal, a gazdaságpolitika különböző területeivel. A gyakorlati tapasztalatok is azt bizonyítják, hogy a legnagyobb érdeklődést kiváltó, a legsikerültebb is­meretterjesztő rendezvények azok, amelyek az elvont tudo­mánykodás helyett a résztvevőket közvetlenül foglalkoztató problémákra adják meg a választ, azaz valamiképpen kap­csolódnak az emberek által mindennap érzékelt politikai­világnézeti jelenségekhez. Azt hisszük, hogy nemcsak az ismeretterjesztésben aktívan részt vállalókban, hanem az ismeretek befogadóiban is kívá­nalomként él, amit alkalmazható tudásként, ismeretterjesz­tésként jelöltek a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bor­sod megyei elnökségének már említett ülésén is. S ha1 így térünk vissza arra, a statisztikai adatok­kal is alátámasztott tényre, hogy/naponta 51 is­meretterjesztő előadás hangzik el Borsod megyé­ben, jogos a kívánalom: az ismeretterjesztés ne szorítkozzék pusztán a szaktudományok eredmé­nyeinek közreadására, közérthető terjesztésére, hanem „nagyobb gondot fordítson a politikai-világnézeti megalapozásra, az összefüggések megértetésére. Aligha hinnénk, hogy ez a kívánalom az ismeretterjesztés témáinak beszűkülését jelentené. Sőt, sokkal inkább egy tá- gabb kapunyitásról van szó, amely végeredményben léiéről sitheti magának az ismeretterjesztésnek a hatását is. ' ' l Csulorás Annamária I ■i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents