Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 T97S. október 28., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka (folytatás az 1. oldalról) járművek forgalmára. Budapest és a nyugati, valamint a déli országhatár között, és Miskolc irányába új gvors- forgalmi utat építünk. A 90- es évekre 600—700 kilométeres „gyors” úthálózat áll a forgalom rendelkezésére, a városi bevezető és elosztó útszakaszokkal együtt. Az elmúlt évtizedben a tanácsok hatáskörébe tartozó városi közlekedés alapvetően átalakult és — gondjaink mellett — lendületesen fejlődött. A növekvő lélekszámú városok, s mindenekelőtt a főváros lakóinak utazási körülményeit a fejlesztés és a forgalomszervezés egyaránt javította. Budapest tömegközlekedését elsősorban a metró oldhatja meg. összhangban a városfejlesztéssel, 1986-ig megépül a teljes észak-déli vonal. Tervezzük a dél-buda— rákospalotai vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig. A hazai és a hazánkat érintő európai víziút-hálózat fejlesztésében, a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A Vaskapu vizilépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros— gabcsikovój vízilépcső, és a Duna—Máj na—Raj na-csator- na, továbbá á tiszai vízilépcsők építése, a Duna—Tisza- csatorna. tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. Kihasználásuk — kikötők és rakodók építésén túl — a víziszállítás felkarolását, a szemlélet változását is követeli. A légi közlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek to- vábbjavítása. Csak így lehetséges 10—12 év múlva kultúráltan fogadni mintegy 6 millió légiutast. A korszerű légi járművek számát nagy hatósugarú repülőgépek beszerzésével is emelni kívánjuk. A korszerű szállítási módszerek elterjesztésében nem megfelelő a fejlődés, terveinkkel sincs arányban. A körzeti pályaudvarok kiépítése és gépesítése alig kezdődött el. Konténerekben az áruk 1 százalékát szállítják. A rakodólapok használata döntően a belső anyagmozgatásban terjed; a termékek korszerű csomagolása, szállításra előkészítettsége terén csupán kezdeti lépések történtek. Az építőanyag-iparban viszont örvendetesen kimozdult, egyhelyben topogásából a tégla, cserép, eernent egységrakományos szállítása. Raktáraink többségénél sincsenek meg a korszerű, egységrakományos árukezelés feltételei. Sajnos, legtöbbször az új létesítmények tervezésénél sem fordítanak erre kellő figyelmet. A vasúton szállított áruk kétharmadát iparvágányon rakják, a rakodás az eszközök és iparvágányok korszerűtlensége miatt lassú. A vasúti kocsik fordulóideje 85 óra. Ebből vontatásra, továbbításra, rendezésre 30 óra jut, a többi pedig rakodásra és várakozásra. Ez szemlélteti a tartalék mértékét is. Nehezen megoldható feladathoz nyúlunk, de a megértés támogató jelei már mutatkoznak. A Borsodi Ércelőkészítő Műben megvalósult rakodásfejlesztés például évi 160 ezer kocsi állásidejét csökkenti naponta több mint 6 órával. A termelés és a szállítás kívánatos kapcsolatának példája a Jászberényi Hűtőgépgyár is: gyártmányainak nagy része konténerbe kerül a termelési folyamat befejezéseként. Az elmúlt évtizedben 120 ezerről 800 ezerre emelkedett a személygépkocsik száma. Az imponáló fejlődés azonban újabb gondokat szült. A 800 ezres személygépkocsiállomány további növekedése a motorizáció új szakaszát jelenti majd. Nem is tudjuk pontosan, sokan pedig nem merik, nem akarják felmérni azt a helyzetet, amit az akár csak a duplájára növekvő személygépkocsi-állomány idézhet elő. Budapesten már a mai negyedmillió személyautó mellett is érezhető a hidak és a rájuk vezető utak szinte állandósult csúcsforgalma, dg így van ez néhány városi csomóponton és a bevezető szakaszok nagy részén is. A személyautók számának növekedésével a jövőben is számolunk. Erre a folyamatra időben fel kell készülni. Megfelelő tervezéssel és szabályozással — mérlegelve a gépkocsit használók nagyobb részvételét a teherviselésben — az arányok ésszerű alakításával elkerülhetjük, illetve nagymértékben mérsékelhetjük a kedvezőtlen hatásokat. A forgalom növekedése a tanácsokat mind több igazgatási, hatósági lépésre készteti. Ezektől még a mi tárcaszerveink is gyakran idegenkednek. Á lépcsőzetes munkakezdés, az egyirányúsítás, az időbeni korlátozás, az autóbuszoknak külön sáv kijelölése nem a hivatal packá- zását jelenti, hanem szükséges intézkedés a forgalom, a biztonság érdekében Nem vehetjük érzéketlenül tudomásul, hogy hetenként 20—25 halottja és több száz sérültje van a közúti közlekedésnek. Ez arra kényszerít mindenkit, hogy közös akarattal és cselekvéssel javítsuk a közlekedési morált. A biztonságos közlekedés érdekében fel kell használni a propaganda, az oktatás és továbbképzés, de szükségszerűen a bírság, büntetés eszközeit is. A koncepció céljainak megfelelően gazdaságosabbá,' hatékonyabbá vált a közlekedés — állapította meg a miniszter. A vasútról a közútra tereltük át a gazdaságtalan darabáru-fuvarozást, csaknem 300 vasútállomáson megszűnt az áruforgalom, a körzeti állomások vették át, A vontatás is gazdaságosabbá vált azzal, hogy ma már alig üzemel gőzmozdony. A közlekedési munka elismerését látjuk abban, hogy dolgozóink számos bérproblémáját sikerült megoldani. Ennek ellenére néhány területen — mint például a vasúti kocsirendező, sarus, forgalmi utazó, rakodómunkás, autóbuszvezető — tartós a munkaerőhiány. A helyzeten — a műszaki fejlesztésen túl — csakis a munkakörülmények és a szociális ellátás javításával változtathatunk. Évente egymilliárd forintot költünk szociálpolitikai célokra. a munkakörülmények javítására. Közlekedésben dolgozni embert-próbáló munka. De kevés embernek jut osztályrészül az, ami például a mozdonyvezetőnek, aki egyedül 50 millió forint értékű vonatot vezet, nem is beszélve a nagy teljesítményű repülőgépek, hajók értékéről, sebességéről, vagy a nagy teherbírású gépkocsik és az esztétikailag is gyönyörködtető autóbuszok műszaki színvonaláról. Szükség van még több .jó szakmunkásra, mérnökre, közgazdászra, mert a közlekedésnek gyorsuló ütemben kell alkalmaznia a korszerű technikát, technológiát, az új szervezési módszereket. A közlekedés hatékony támogatást kapottt az egész társadalomtól, a területi pártszervektől és a tanácsoktól. Tudjuk, hogy minden vezető és felelős testület azt szeretné. ha kiemelten fejlesztenék a hatáskörébe tartozó közlekedést. De hagyományosan jó kapcsolataink alapján is kérjük annak megértését, hogy ezt 'korlátozott lehetőségeink sem engedik meg. Ezenkívül azt sem téveszthetjük szem elől, hogy — a helyi érdekeket is figyelembe véve — országosan eg}'séges rendszerben kell fejleszteni a közlekedést. A szomszédos országokkal 24 vasúti és 32 közúti határ- átkelőhelyen van összeköttetésünk. Az export-import és a tranzitszállításokat olyan színvonalon kell teljesítenünk. amivel jó minőségben, korrekten szolgáljuk ki megbízóinkat. Ehhez a műszaki fejlesztés mellett kulturált üzletpolitikára és gyakorlatra van sszükség. Ma még megfelelünk a nemzetközi igényeknek, nem kerüli el közlekedési hálózatunkat az idegenforgalom és a nemzetközi áruforgalom. A tranzitvonalak fejlesztésével ennek az előnyös helyzetnek a megtartására törekszünk. A nemzetközi kapcsolatok figyelmes ápolásán belül megkülönböztetett feladatunk, hogy jó szállítási munkával mozdítsuk elő a bővülő szocialista integrációt. Elmondhatjuk, hogy a nemzetközi kapcsolatok bővítésének feltételeit sikerült megteremteni és a magyar közlekedés hatékonyan, megbízhatóan szolgálja mind a sajátosan magyar, mind a szocialista országokkal közös érdekeinket. Feladataink meghatározásakor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendszerünk, mindenekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen áll, vagy bukik. Fontos feladat: a két alágazatnak — r mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal kell ellátnia folyamatos és biztonságos üzemét. Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség. Ki kell alakítani a tömeg- közlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés ésszerű arányait. Úthálózatunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb forgalom ne fokozna tovább a jelenlegi feszültségeket. Meggyőződésünk, hogy a közlekedés érdekében ilyen Kalló István, Borsod megyei képviselő, a Lenin Kohászati Művek középhengerművének hengerésze elismeréssel szólt Borsod megye közúti és vasúti hálózatának fejlesztésében elért eredményekről és az ezzel összefüggő feladatok súlyát, jelentőségét érzékeltetve elmondta: a megye népgazdaságunk egyik legnagyobb ipari bázisa. Az itt előállított kohászati és vegyipari termékek alapanyagainak helyszínre juttatása és a késztermékek elszállítása fokozott mértékben veszi igénybe a környék vasúti és közúti hálózatát. A képviselő ezután részletesen szólt a megoldásra váró helyi feladatokról. Kiemelte a miskolci Tiszai pályaudvar rekonstrukciójával kapcsolatos gondokat. Ennek első ütemeként a hatvanas évek első felében elkészült az utasaluljáró és a peron tetőrendszere. Ez a megoldás kor. szerűsítette a gyalogos forgalmat, de nem oldotta meg a pályaudvar és a városi tömegközlekedési eszközök kapcsolatát. Utalt arra, hogy a pályaudvar a csúcsforgalomban óránként 24 ezer utast fogad, és korszerűtlensége miatt már egyáltalán nem felel meg a biztonságos forgalom követelményeinek. Kérte a KPM vezetőit, hogy a Jegyzetek az ülésteremből A nevelés n Huszonegyen szóltak hozzá a képviselők közül a közoktatásunkról előterjesztett miniszteri jelentéshez. Polinszky Károly válaszában meg is jegyezte; hasonló aktivitás, érdeklődés az ülésteremben az V. ötéves terv előterjesztését kísérte. Jó ez? Minden bizonnyal igen, mert jelzi, hogy közoktatásunk változatlanul az érdeklődés középpontjában áll. Nemcsak itt az ülésteremben, hanem kinn az életben is. Ez így természetes, hiszen közoktatást csak a társadalommal együtt lehet „csinálni”. A társadalmi segítségről, az iskola és a család együttműködéséről pozitív a képünk. Örömmel mondhatjuk, nemcsak országosan, megyénkben kiváltképpen. Az egyik szünetben Hegyi Imrével beszélgettem, aki azt mondta: a Hazafias Népfront az anyák mellett az apákat is be akarta, bevonta a nevelésbe. Az iskoláról, az oktatásról és a nevelésről nemcsak a szülői parlamenteken, nemcsak a pedagógiai bizottságokban, hanem népfront-esteken is mind több szó esik. A közvéleményt is nevelni kell. A nevelés pedig nem tantárgy, hanem oktatásunk elve. * ‘ Miskolci példa négyszer is szerepelt Pullai Árpád közlekedési és postaügyi miniszter expozéjában, amelyben viszonylag ritkán szerepelnek vállalatok. A Borsodi Ércelőkészítő Mű neve viszont elhangzott. A rakodás-fejlesztési koncepció megvalósításával napi 6 óra rakodási időt nyertek ebben az üzemben. A közlekedésben, kiváltképpen a vasúti szállításoknál feltétlenül figyelemre méltó minden ilyen törekvés, hiszen a cél: se üresen, se tele megrakva ne álljanak a vagonok. Igaz. ehhez a rakodás további erőteljes korszerűsítésére van szükség. A közelmúltban hallottam: hazánkban 900 ezer ember foglalkozik rakodással és csomagolással. Akkor elsősorban ezt úgy idézték, hogy sok embert von el a rakodás a termeléstől. Most a közlekedés és az áruszállítás kapcsán jutott eszembe az adat, hiszen az áru- szállítás feladatait — idézem a minisztert — a mai technológiai szinten már nem lehet megoldani. De nem elég csak több vagont gyártani és kérni, nem elég csak a pályákat korszerűsíteni. A termelőüzemeknek is lépniük kell... (cs. a.) szellemben végzett munka eredményeként az évezred végén — lényegében a mai hálózatokon — egy korszerűbb, megjelenésében megváltozott, hatékony és biztonságos közlekedés szolgálhatja országunk érdekeit. A közlekedést nem önmagáért, hanem társadalmi céljaink érdekében, a Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozatának szellemében kell fejleszteni. Megtisztelő feladatunk, hogy minden erőnkkel e nemzeti program megvalósításán munkálkodjunk. Kérem a Tisztelt Ország- gyűlést, vitassa meg és fogadja el a beszámolót és támogassa a kormánynak a közlekedés jövőjét formáló törekvéseit. ii István íelszófalssa legutóbbi államtitkári koordinációs értekezlet állásfoglalásainak megfelelően biztosítsák a rekonstrukció mielőbbi elvégzését. Igen fontos megoldásra váró problémaként említette meg Sajó- ecseg—Berente vonal villamosítását, és a miskolci Gö- möri pályaudvar korszerűsítését. Itt évente 50 ezer vagon ki- és berakását teljesítik, 240 ezer darabárut mozgatnak meg megközelítőleg 400 emberrel. A pályaudvar elavultsága miatt feladatának egyre nehezebben tud eleget tenr.i. A tömegközlekedés helyzetéről szól-’a rámutatott: jóllehet az utóbbi időben javult a korábban közismerten rossz borsodi utak minősége, azonban még mindig gond, hogy az utak szélessége kevésbé felel meg a növekvő forgalom követelményeinek. Az is nehezíti a helyzetet, hogy a megye hét városának átkelési szakaszai korszerűtlenek. Igaz, a forgalom biztonságának növelésére már megszülettek a tervek: Miskolcon 13 útkereszteződésben helyeznek el forgalmi jelzőlámpát, és hasonló korszerűsítésre készülnek Ózdon, Leninvárosban, valamint Sátoraljaújhelyen is. A miniszteri beszámolóhoz számos képviselő fűzött értékes gondolatokat. A vita után Pullai Árpád válaszolt a kérdésekre. — Minden hozzászólást megnézünk, minden javaslatot gondosan mérlegelünk és mindegyikre választ adunk — mondotta elöljáróban a miniszter, majd hangsúlyozta: a szállításban továbbra is a gazdaságosság, a népgazdasági érdek dönti el, hogy mely vasútvonalak szűnjenek meg. Természetesen egyetlen települést, közösséget sem kívánunk hátrányos helyzetbe hozni, s mindenütt a helyi lehetőségek figyelem- bevételével keressük az elfogadható és ésszerű megoldást. Az autópályák építésével kapcsolatban a válaszadó rámutatott: minden végső döntéshez nagyon nagy lelkiismeretesség és körültekintés kell. Az igények meglehetősen nagyok, a lehetőségek viszont jóval kisebbek. Az országgyűlés a közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Az ezekre adott válaszok után az országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. LosoíeczI Pil távirata Mm Husátak Gustáv Husák elvtársnak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében őszinte jókívánságaimat és üdvözletemet küldöm Önnek és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság testvéri népeinek, a független csehszlovák állam megalakulásának 60. évfordulóján, a csehszlovákiai államosítások és a Csehszlovák Államszövetség napján. Szívből kívánom, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dolgozói kommunista pártjuk vezetésével érjenek el további kiemelkedő sikereket hazájuk felvirágoztatásában a fejlett szocialista társadalom építésében, a béke, a haladás, és a szocializmus javára. Losonczi I’ál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Nobel Béke-díj A norvég parlament illetékes bizottsága pénteken bejelentette, hogy az 1978. évi Nobel Béke-díjat Anvar Szádat egyiptomi elnöknek és Menahem Begin izraeli kormányfőnek ítélte oda megosztva. Az indoklás szerint a bizottság a döntésnél „figyelembe vette, hogy a Szadat jeruzsálemi útját követő — és jelenleg is folyó — béke- tárgyalások révén olyan pszichológiai fal omlott le, amely 30 éven át távoltartotta egymástól a két országot”. Ez az egyetlen Nobel-díj, amelyet a norvég parlament külön erre a célra létesített bizottsága ítél ods. a többi díjról a Svéd Tudományos Akadémia, illetve a Karo- linska Intézet dönt.
