Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-28 / 255. szám

1973.. oktőber 28n szombat

ÉSZAK-MAGYÁRORSZAG 3

A Szerencsi Ruházati Szövetkezetnél

Háromnegyedévi

számvetés

A szövetkezetnél az elkövetkezendő időben nagy gonA közelmúltban értékelték a Szerencsi Ruházati Szövetkezet időarányos gazdasági tevékenységét. Mint: azt a szövetkezet elnöke. Jakab Ferenc elmondta, nem panaszkodhatnak az eltelt három- negyedévre. Termékeik — női alsó- és felsőruházati cikkek — állandó piacra találnak. A piacok a Német Szövetségi Köztársaság, Svédország, a szocialista országok közül pedig a Szovjetunió és Csehszlovákia.

Időarányos termelési tervüket tekintve, az elmúlt évhez képest export-termelésük több, mint 20 százalékkal nőtt. Ennek a jelentőségét nem kell különösebben hangsúlyozni. Az eredeti tervekhez képest a szövetkezet 1,6 ■zúzalékkal teljesítette túl tőkés exportját. A szövetkezet a termelésnövekedést 2 százalékos létszámnöveléssel érte cl, iám a vizsgált időszakban jelentősen javultak a termelékenységi mutatók is. Sajnos, még mindig alacsony a bérszínvonal „felfutása”. Ennek az az oka. hogy a több mint háromszáz szövetkezed dolgozó — javarészt fiatal lányok és asszonyok — közül sokan csak egy-két évig dolgoznak, illetve ezek többsége három-hat évig szülési szabadságon van Mindezek ellenére az év végéig a szövetkezeti bérszínvonal várhatóan tíz százalékkal növekszik majd.

dot fordítanak az egységek mű zaki fejlesztésére, gépi rekonstrukcióira. Abaújszán- tói egységüknél például, ahol egy konfekcióüzem és egy cipőfelsőrész készítő üzem van. az épületek már elavultak. s lassan életveszélyessé válnak. Alihoz, hogy a termelés itt tovább folytatódjék, ., agy mértékű beruházás vált szükségessé és ezt a szövetkezet még ebben az évben elkezdi. Ehhez felhasználják három éven át tartalékolt fejlesztési alapjukat, ami azt ielenti, jiogv a gép; rekonstrukciót csak központi fejlesztési alapból, illetve a Magyar Nemzeti Banktól felvett hitellel valósíthatják meg. A szövetkezet; továbbra is szorgalmazza a bedolgozói rendszer továbbfejlesztését, ami termelésük növekedése szempontjából szintén nem elhanyagolható. Amennyiben pedig a Könnyűipari Minisztérium munkaügyi osztályától az egy főre eső bérszínvonal átlagát megkapják, úgy lehetőség nyílik arra. hogy az elkövetkezendő időben mintegy 120 bedolgozót tudjanak foglalkoztatni.

Az elért eredmények mellett a szövetkezet természetesen a jövőre is gondol. Szeptembertől a szerencsi központban ipari tanuló tanműhelyt létesítettek a szakmai utánpótlás biztosítása érdekében.

Koordinációs bizottság alakult az LKM-ben

A kombinált acélmű építését segítő koordinációs munkabizottság alakult október 27-én a Lenin Kohászati Művekben. A tervezők, beruházók. kivitelezők összehangolt Lunkú.iát segítő, ehhez hasonló fórum már korábban is eredményesen működött, ám a mostani szervezetet a. Minisztertanács határozata és az érdekelt minisztériumok együttes rendelete értelmében hívták életre. Mint azt az alakuló értekezleten Joósz Gábor, az LKM beruházási, igazgatója, a koordinációs bizottság vezetője elmondotta, az új testület, melynek munkájában közel 20 vállalat vesz részt, a későbbiekben szervesen beépül a már kialakult és hatékony együttműködési rendszerbe.

A tegnapi ülés napirendjén két téma szerepelt. Elsőként a szervezeti és működési szabályzat tervezetét vitatták meg és hagyták jóvá, majd a közelmúltban megtartott államtitkári és miniszterhelyettesi szemle határozatából dódó feladatok végrehajtását rögzítették.

A bizottság tagjai elsőrendű feladatuknak tekintik, hogy a 10 milliárd forintos költséggel épülő létesítmény a terveknek megfelelően, az előírt költséghatáron belül, időben megvalósuljon

Csaptelepek Mosonmagyaróvárról

Nyolc év alatt megháromszorozta termelését a Mosonmagyaróvári Fémszcrelvénygyár. Az idén több mint Mlencszáz millió forint értékű fémszerelvényt, különféle csaptelepeket gyártanak. Termékeikből már biztosítani tudják a hazai igényt, sőt mintegy ötvenmillió forint értékű szerelvényt exportálnak is.

A MÁV Miskolci Igazgatóság területén a KMP megalakulása 00. évfordulójának tiszteletére ez év harmadik negyedében újítási versenyt hirdettek meg. A felhíváshoz szinte valamennyi szolgálati hely csatlakozott, s ennek eredményeképpen ötszázhárom dolgozó háromszáznegyvenegy újítást adott be, amelyből elfogadásra, illetve bevezetésre került százhetven, ez tizennyolc százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában volt. A megvalósított újítások haszna meghaladja a három és léi millió forintot.

E szép eredményhez hozzájárultak a szolgálati helyek szocialista brigádjai, amelyek az „egy brigád, egy újítás” mozgalom alapján az újítások hetvenöt-nyolcvan százalékát adták be. így például a miskolci Tiszai pályaudvar Béke szocialista bri..

gádja huszonegy újítás} javaslatot; készített és hasonló eredménnyel járult a sikerhez - a vontatási főnökség Bláthy Ottó szocialista brigádja is.

Az értékelés alapján az első helyet a miskolci vontatási főnökség újítói érdemelték ki hétezernyolcszáz pontos teljesítéssel. Nem sokkal maradtak el mögöttük a Tiszai pályaudvar dolgozói, akik hét- ezerkettőszáz-nyolcvan pontot értek el. Á harmadik helyezett. a biztosító, és fenntartási főnökség kollektívája lett. Az igazgatóság vezetősége a legjobb újítókat-húszezer forint, jutalomban részesítette.'

A KPM megalakulása évfordulójának tiszteletére a miskolci vasúti csomópont dolgozói a Tiszai pályaudvaron november 2—9. között újítási kiállítást is rendeznek.

fiisvárdai i.

Az emelkedőkön fel, a lépcsőkön le a fél Avast végigjárom, amíg a célhoz ' érek. Az óvoda és a vele együtt épülő bölcsőde földszinti része üres. Az emeleti részre baktatok. Itt sem találok senkit, csak a gyenge őszi szél dudorászik kajánul az ajtók, ablakok nélküli vasbeton falak között.

Végre lenn egy kis mozgás. Gépkocsi érkezik, a jármű gyorsan könnyít terhén, csak a pilóta van gondban.

— Kivel pecsételtessem le a menetlevelet?

Űtbaindítják. A motor fel- zug. s a jármű nagy zökkenésekkel indul az építésvezetőség valahol levő irodája felé.

Végre emberi léptek. Zömök. keménykötésű férfi pillant végig rajtam.

— A Rózsa Ferenc brigádot keresem.

— Akkor jó helyen jár — nyugtat meg Karakó Árpád — én is beletartozom, brigád vezelő-hely elles vagyok. Most jövünk az ebédtől, mindjárt itt lesz Taskó Lajos is.

— Mióta dolgozik a BÁÉV- nél? — próbálom bontogatni a beszélgetés fonalát.

— ötvenhélben, tanulóként jöttem ide, aztán itt is maradtam. A brigád törzstagokból és egyben fiatalokból áll, A legidősebb Taskó, a brigádvezetőnk, de ő is még csak a negyvenedik évet. számlálja. A legtöbb ember miskolci. Nekik kicsit köny- nyebb. Én kenézlői vagyok és itt lakom a munkásszállóban. hétvégeken megyek haza a családhoz, a kél gyerekhez. Szép szakma a miénk. Amikorra elkészülünk, akkor mutat szépet a munkánk, de hát addig sokat kell rajta dobozni. Na itt is van Taskó — villantja pillantását a lépcsőn felfele lépkedő, vékony emberre — én meg megyek, szólít a munka.

Taskó Lajos is a- vállalat neveltje, ötvennégyben került ide ipari tanulóként, s azóta ki tudja hány ezer darab téglát, mennyi betont dolgozott be. Az ő és társainak keze munkáját a megyében sok építmény őrzi. Rájuk mindig lehet; számítani. így volt ez a szabolcsi árvíz idején is. akkor nehéz körülmények között, látástól-vakulá- sig dolgozva építettek fel Fehérgyarmaton tizenhárom családi házat.

— A brigád? Nagyon régen dolgozunk együtt. Szó nélkül is mindig tudjuk, hogy ki

mit akar csinálni, s mit gondol. Egyek vagyunk jóban, s rosszban.

Az egyik hét szerdáján — éppen a kedvenc csapat játékának közvetítése idején — a munkaidő végén érkezett négy köbméter beton. Meccs ide, meccs oda, ők maradtak és nagy hajrával dolgoztak. Egy pénteki napon a brigád fele már útnak is indult, amikor megérkezett az anyag. Bedolgozták.

— Így kell tennünk — közli Hanz József —, mert ha másnap reggelre hagyjuk, úgy 'megköt a beton, hogy azt szét se lehet verni, Ez kár a vállalatnak és nekünk is.

Több embert a szakma sze- reletén túlmenően más is a vállalathoz fűzi. Hanz József, Szőke J’ános, Erdős János a vállalattól kapott lakást. A 2ÁEV anyagi támogatásának ellensúlyozásaként azt vállalták, hogy tizenöt-húsz évig nem hagyják el a nagy építő szervezetet. Különben is mint többen elmondták, erkölcsileg és anyagilag is megtalálják a számításukat.

— Jó közösség ez — mondja beszélgetésünket hallgató

Kocsik Istvánná gépkezelő, aki egyben térmesver is. — Vannak brigádok, amelyeket nem szeretnek a gépkezelők. Egy dühösen odacsapott mondat, sértés tönkreteszi az ember egész napját, s a jó szó, a megértés megalapozza az egész nap hangulatát.

Van, amire joggal büszke a kilenctagú közösség. Az egyik, a közelben levő ötszintes házban, kilencven lakásban olyan jó munkát végeztek, hogy a műszaki átadáskor nem találtak benne semmi hibát.

— Jobb egyszer jól megcsinálni, mint kétszer rosz- szul — vélekednek.

A brigád életútja korántsem csak felfelé ívelő. Elmondják, hogy az év kezdetén. hogy új építésvezetőséghez kerültek, volt a munkájukban egy kis bizonytalanság döccenő. Bár „hajtós” emberek, egy kicsit jobban rá kell kapcsolni, még jobban összehangolni a kilenc ember munkáját.

A társalgásnak Torna Sándor művezető érkezése vet véget. A brigádvezetővel a beépített elemeket nézdegé- lik, megbeszélik, hói. mit kell kijavítani.

Csorba Barnabás

Harmincéves a KIBSZ

H

arminc évvel ezelőtt á népi demokratikus forradalom győzelme során, a fordulat évében valósultak meg azok a feltételek, amelyek lehetővé tették az ország társadalmi rendjének átalakítását, a szocializmus építésének megkezdését. A reakciós erők felett aratott győzelem után született kormányrendelettel a kisiparosok érdekeinek egyedi képviselője a KIOSZ lett. Az évforduló alkalmából érdemes, szükséges, számvetést keli készíteni. hogyan valósították meg az akkori határozatokat Központi feladat volt, hogy társadalmunk e fontos, de heterogén rétegét a nemzeti termelés szolgálatába állítsák. A KIOSZ volt az a szervezet. amelynek elő kellett mozdítani a kisiparosság beilleszkedését a kialakuló társadalmi rendbe. Harminc év távlatából elmondhatjuk, hogy ez alapvetően megvalósult.

A társadalom által támasztott; követelményekkel összhangban a kisiparos réteg gyökeres átalakuláson ment keresztül. Alapvető és központi feladatának az ország társadalmának hasznos szolgálatát. az életszínvonal részét képező szolgáltatási tevékenység magasabb szintű kielégítését 'tekintette. Megyénkben a negyvenes évek végén a kisiparosok voltak azok. akik bázisát képezték az azóta magas szintre fejlődött ipari, szövetkezeti mozgalomnak. Az alapító tagok tudása, szakmaszeretete, es vezetési képességei tették lehetővé. hogy ma ez a szelctor is nagy jelentőséggel bír Borsodban.

A szolgáltatás mellett nem elhanyagolható az a kiegészítő kisárutermelés sem, amellyel hozzájárulnak a hiánycikkek csökkentéséhez, újítások, szabadalmak megvalósításához, sőt a tőkés exportárualap létrehozásához is. Ma ez a réteg, a lakossági fogyasztási szolgáltatásnak országosan a 45 százalékát biztosítja. Munkájának döntő része tehát javító, karbantartó tevékenység. Különös jelentősége van ennek a munkának megyénkben, ahol az aprófalvas települések között a fáradtságot nem ismerő. lelkiismeretesen dolgozo. szorgalmas kisiparos az, aki a növekvő életszínvonalhoz szükséges szolgáltatásokat nyújtja. Ma ennek a rétegnek az alapvető forrása a munkásosztály. Az utánpótlásnak egy részét, a jóképességű felnövekvő fiatal generációból, más részét a kiváló szakmunkát végző, de önálló alkotó és gazdálkodó tevékenységre képes fizikai munkások sorából nyerik. Növekszik azoknak a száma is, akik munkájuk mellett szabad idejükben végeznek szolgáltató tevékenységet azokon a helyeken, ahol sem állami, sem szövetkezeti szektor nem tud gazdaságosan működni.

A párt politikája egyértelműen kijelöli a kisiparosok helyét és szerepét társadalmunkban. A munkásosztály szövetségeseként a parasztság es értelmiség mellett szorgalmasan dolgozik, kiveszi részét a szocializmus építéséből. A társadalom messzemenően elismerj hasznos tevékenységüket. Több mint ezernyolcszazán tagjai az áfész- nek, százhetven kisiparos párttag, huszonegy munkásőr, huszonöt önkéntes rendőr. száztizenhárom tanácstag, ék százharminckét népfrontaktíva, s eredményesen dolgoznak a társadalmi élet különböző területein.

A működésüket segítő adóintézkedések, a számos társadalmi kitüntetés azt bizonyítja, hogy a társadalom nagyra értékeli mindazokat, akik elfogadják a szocializmus célkitűzéseit, s készek azokért becsületesen dolgozni. A megye kisiparosai első között jelentkeznek a különböző társadalmi munkaakciókra, és országosan is példát mutattak, amikor a Nagy

Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére elvállalták a megyében a szovjet hősi emlékművek, katonai sírok felújítását, karbantartását.

A jövőben — a fogyasztási javak növekedésével, a műszaki-gazdasági fejlődéssé! — növekszik a szolgáltatások iránti igény. Ezek elvégzésének jelentős része az iparosokra. és családtagjaikra vár. Ezt veszi figyelembe a kisipari törvény és a szolgáltatások távlati fejlesztésének országos koncepciója. A szolgáltatások növekvő mennyisége mellett változatlanul jelentősége van az árutermelésnek. Ez éppen a szolgáltató munka hátterét teremti meg, de hozzájárul a belföldi és külföldi igények kielégítéséhez is.

Ma a kisiparosok utánpótlása szocialista talajból nö ki. Ilyen feltételek mellett is. egyre növekvő feladat hárul a KIOSZ szervezeteire. Örömünkre szolgált, hogy a megyei szervezet eredményes felvilágosító, szervező munkája nyomán Borsodban már akkor megállt a kisiparosok számának nem kívánatos csökkenése, amikor az országban ez a tendencia még tovább folytatódott. A mai növekvő kisipari létszám összhangban van az egyre fokozódó^ szolgáltatási igényekkel ' és a társadalmi struktúra átalakításával.

A megyei szervezet kezdeményezte. és ma is szorgalmazza aprófalvas településeinken az úgynevezett „átjá- rásos mozgalmat”, amellyé! számos helyen sikerült felszámolni a fehér foltokat. Kezdeményezték, maid aláírták a jobb ellátást elősegítő együttműködési megállapodásokat a TÜZÉP-pel. a VAS- VIL-lel. a MÉSZÖV-vei. Kellő propagandát fejtettek ki az ifjúság körében a pálya- választási vándorkiállítással, amelyet; több mint harmincezren tekintettek meg. Termékbemutatót; szerveztek Kazincbarcikán. Edelényben és Mezőcsáton. amit politikai agitációra és a szabad idő hasznos eltöltésére egyaránt felhasználtak.

Jelentős fejlődés ment végbe a KIOSZ káderállományá- ban is Egyre többen rendelkeznek közép- és felsőfokú képzettséggel, sokan vesznek részt különböző politikai oktatásokon. A magasabb szakmai és politikai szintet elért szervezet nagyobb biztonsággal és hozzáértéssel irányítja a kisiparosréteg munkáját. Nagy súlyt helyeznek a kisiparosok szakmai továbbképzésere, közgazdasági képzésére is. Ebben a munkában jelentős szerepet vállal magára a megyei adóközösség és annak apparátusa. Munkájuk nyomán mind kevesebb hibát: találnak az ellenőrzések során, s a lakossági panaszok minimálisra csökkentek.

Ä fejlődés azonban nem áli meg. Az élet egyre nagyobb feladatokat tűz e társadalmi réteg és vezetői elé. Csak az állandó képzéssel, tudatformálással, a társadalmi életbe való aktívabb bekapcsolódással képesek velegel tenni a velük szemben támasztott követelményeknek. Az évfordulón megállapíthatjuk, hogy a kisiparosokat összefogó szervezet — megyei, járási, körzeti szervezetei — a kisiparosok több mint 5 ezer fős tábora képes a megnövekedett feladatok ellátására, együtt tudnak és együtt akarnak dolgozni velünk a szocialista építőm unka ban.

Tolnai Lajos, a megyei pártbizottság osztályvezetője