Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-01 / 232. szám
197Ö. október 1., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 V:í( ,'v rÉUhy/'íi A mikor 1976 januárjában a Mezőkövesdi járási Pártbizottság meghatározta az V. ötéves terv főbb gazgazdaságpolitikai feladatait, a gazdaság fejlesztésének minőségi követelményeit helyezte előtérbe. Azóta bebizonyosodott — ezt különben a tervidőszak első két és fél évének tapasztalatai szemléltetően bizonyítják —, hogy reálisak voltak a középtávú terv céljai, igaz lényegesen nagyobb erőfeszítéseket igényel megvalósításuk, de hát ez a fejlődés velejárója. Figyelembe véve a járás mezőgazdasági jellegét, a pártbizottság a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatos tennivalókat hangsúlyozta cselekvési programjában. Erre a járásra is érvényes az a megállapítás, hogy az ötéves terv félidejében tovább javultak a gazdasági munka feltételei. Egyebek között jelentős beruházások valósultak meg a gazdaság minden szférájában, jól hasznosították a termelésben a korszerű technikát, növekedett a politikailag és szakmailag egyaránt képzett dolgozók aránya. A termelés fejlesztése sok más járáshoz hasonlóan itt is az intenzív szakaszba »érkezett: csökkent a mezőgazdasági üzemek száma, így területük növekedett. Mindezek eredményeképpen megkezdődött egy célirányos sza- kodási folyamat, a tudomány eredményeinek, a korszerű technológák eddiginél szélesebb körű alkalmazása. A járás mezőgazdaságának fejlődéséről tények tanúskodnak. Az ötödik ötéves terv 26,9 százalékos termelés növekedést irányzott elő. Ezt a tervíeladatot — beleszámítva az idei év várható eredményét is — a közös gazdaságok időarányosan teljesítették. Az első két esztendő kissé ráijesztett a járás vezetőire, ugyanis több növényfajtából a hozamok nem érték el a tervezett szintet. Ebben közrejátszottak a rossz időjárási viszonyok és a helyenként tapasztalt szakmai hiányosságok, ám mindez a lényegen aligha változtatott. Az 1978-as év azonban fordulatot hozott, kihasználva a járás kedvező adottságait jelentősen növelték a gabonafélék termésátlagát. Kenyérgabona termesztésben például minden eddigit felülmúlt a közös gazdaságok idei eredménye. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szemes takarmány termesztésére is. Az eredmény: 1978-ban 89 százalékkal nagyobb területen vetettek kukoricát a mezőkövesdi járásban. Zöldségfélékből az idén háromszor annyit termeltek, mint a terv első esztendejében. Azt viszont még nem sikerült elérni, hogy a nagyüzemi zöldségtermesztés minden egyes gazdaságban meghonosodjon. Az állattenyésztésben a létszám és hozamnövekedés arányban áll a terv követelményeivel. A szarvasmarha-állomány 1975 és Í978 között kedvezően alakult, a tehénállomány például 8 százalékkal gyarapodott. A gazdasági ösztönzők hatására a juhállomány ugrásszerűen fejlődött: most 20 ezer darabnál tartanak, ami lényegesen több, mint amennyit 1980-ig terveztek. A sertéstenyésztés fejlesztését a Mezőségi Társulás munkája határozza meg. Ügy látszik a társulás leküzdötte a kezdeti nehézségeket, egyre gazdaságosabban dolgozik, évenként több mint 350 vagon sertéshúst ad a népgazdaságnak. Minthogy a szarvasmarha-tenyésztésben, csakúgy mint az állattenyésztés többi ágazatában, általános feladat a tenyésztés színvonalának emelése, célszerű tovább folytatni a helyes irányú szakosítást. A mezőnyárádi és a bogácsi termelőszövetkezet már megkezdte az állománycserét, amelytől a tejtermelés erőteljes növekedése várható. A borsodivánkai közös gazdaságban ugyancsak megtették az első lépéseket a szakosított tehenészeti telep állatállományának kialakítására, míg Súlyban és Bükkábránvban a vágómarha- termelésre való áttérés időszakát élik. Eredményes munkára vall, hogy a termelőszövetkezetek pénzügyi helvzete az utóbbi években tovább erősödött. Már tavaly sem volt a járásban olyan közös gazdaság, amely alanhiánnyal, illetve veszteséggel zárta volna az évet és az idén sem lesz ilyen termelőszövetkezet. Az előzetes számítások szerint a szövetkezetek bruttó jövedelme 1978-ban körülbelül húsz százalékkal lesz magasabb, míg az egy dolgozóra jutó jövedelem eddig több mint 11 százalékkal emelkedett. A központi szabályozók hatására kétszeresére növekedett a tsz-ek szociális-kulturális alapja, és tízszererése a gazdaságok biztonsági alapja. A járásra a mezőgazdaság) termelés a jellemző, azonban megtalálhatók az ipari tevékenységet folvtat.ó szövetkezetek is. Tizenegy ipari szövetkezeti részleg, illetve telephely átlagosan nyolcszáz dolgozót foglalkoztat. Eddig valamennyi gazdasági egység teljesítette időarányos feladatát. A fejlődés lemérhető azon is, hogy a járás ipari szövetkezetei az utóbbi években 25 százalékkal növelték termelésüket. De legalább ilyen jelentős, hogy a gazdálkodó egységek vezetői — megszívlelve a járási pártbizottság által felvetett kritikai észrevételeket — egy idő óta lényegesen nagyobb figyelmet szentelnek a korszerű technika alkalmazására, a szakember utánpótlás biztosítására és a munkakörülmények javítására. Szükség is volt erre a fordulatra, hiszen a termelés legfontosabb tényezője maga az ember, aki képességével, felkészültségével, szorgalmával a legtöbbet teheti közös céljaink valóra váltásáért. L. L. Emberségről tanúskodó levelet hozott a Posta. Írója Mozgó József, kazincbarcikai asztalos, a Volán 3_as számú Vállalatához címezte, onnan juttatták át szerkesztőségünkbe. Ezt olvashátjuk: „Szeptember 18.-án Kazincbarcikáról 12 óra 45 perckor induló gyorsjárattal utaztam Miskolcra. Az autóbusz Sajószentpétert már elhagyta, amikor a gépkocsivezető észrevette, hogy az eoyik megállóban gyermekkel a karján kismama várakozik. A menetrend szerint nem kellett volna megállnia, de a génkocsivezctő fékezett és felvette a kismamát, A gépkocsivezető udvariassága és figyelmessége jó érzést váltott. ki minden utasban. Nagyon sok ilyen gépkocsivezető kellene ...” Mozgó József azt kérte, hogy adjunk az esetről hírt az Észak-Magyarországban is. ö csak a rendszámot közölte, mi viszont információt szereztünk a gépkocsivezető, ről. A kazincbarcikai üzem- igazgatóság autóbuszvezetője Csulák Lajos 1967 óta van a vállalatnál. Művelt ember; megszerezte az érettségit, 1971-ben részt vett a nemzetközi gépkocsivezető-továbbképzőn, és ez évben a szakmásító tanfolyamon. Jó, fegyelmezett, figyelmes gépkocsivezető, járművével több mint félmillió kilométert „futott” balesetmentesen. Hivatalos feladatának elvégzése mellett társadalmi felada. tokát is vállal. Tagja az egyik szocialista brigádnak, s mint pártcsoportbizalmi, elősegíti munkatársainak fejlődését is. Ügy hisszük, ennyi elég. Az elmondottak azt tükrözik, hogy parányinak tűnő emberséges tett nem véletlen eset, hanem Csulák Lajos belső meggyőződéséből fakadó magatartás megnyilvánulása. Szolgáltatás és a pozitív türelmetlenség A nagy változások korát éljük. Megyénk erőteljesen iparosodik, ezzel arányban nő az ipari munkások, a városokban letelepedők száma, fejlődik, gyarapszik mező- gazdaságunk is. Az életkörülmények megváltozása,. az életszínvonal növekedése eredményeként az emberek több ruházati és tartós fogyasztási cikkeket vásárolnak, építkeznek. Politikai kérdés, jelentős társadalmi ügv, hogy a megnövekedett igényekhez „hangoljuk” a lakossági javítás-szolgáltatást is. E vonatkozásban nincs sok szégyenleni valónk, hiszen Borsod megye országosan a „középmezőnyben”, van, s a KISZÖV-höz tartozó ipari szövetkezetek, közel az első helyekhez, a 4—5. helyen állnak. E közösségek érdeme, hogy a Szocialista szektoron belül ők végzik el a javításszolgáltatás kétharmadát. A Putnoki Vegyesipari Szövetkezet hozom-viszem szolgálata segítségével 196 település lakói számára végez egy sor szolgáltatást. Ennek- jelentőségét tükrözi, hogy három szocialista országban á putnoki példa nyomán szervezték meg a települések ellátását. Érdemes még feljegyezni, hogy a megyei szövetséghez tartozó 34 ipari szövetkezet közül 81 végez lakossági javítást, szolgáltatást. A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet 280 részlegében évente 4,5 millió vendég fordul meg, 60—70 ezer ember keresi fel új női, fér- íiruha-készítás, javítás végett a MÉRUSZ 101 telepített és gebines fiókját. Az igényekkel számolva a szövetkezetek megerősítése a javítás-szolgáltatás koncentrálása, a lakosság jobb ellátása érdekében egy sor fúziót, szakosítást végeztek. Ez lehetővé tette a közösségék nagyobb arányú fejlesztését, fejlődését. A szövetkezetek e középtávú- tervidőszakban a szolgái tatás fejlesztésére, tanácsi és KlSZÖV-támogatás- sal, saját erőből 154 millió forintot fordítanak. A fejlesztés nagyságát jellemzi, hogy ez öt és félszerese az előző tervidőszakban e célra felhasznált összegnek, E tények, s adatok ismeretében kissé meghökkentően hat, hogy a szövetség elnökségének a napokban tartott kibővített ülésén e téma parázs vitát váltott ki. Mi az oka? A megye, Miskolc, s Ózd város politikai, államhatalmi vezetőit, az elnökség tagjait is pozitív elégedetlenség hatotta át. Abból ered, hogy a szolgáltatás fejlődése nem érte el a kívánt szintet, üt év alatt 40 százalékos fejlődést írtak elő, de középtávú tervidőszakunk első két évében a lakossági szolgáltatás mindössze 3 százalékkal nőtt, ez évben lehet valamelyest nagyobb eredménnyel számolni. A lemaradás főleg a lakáskarbantartásban mutatkozik. Ez országosan is gond. Éppen ezért az OT a megyei tanácsoknak jelentős összeget bocsájtott rendelkezésükre, amelyből pályázatok alapján a borsodi ipari szövetkezetek is tisztes támogatást kantjik. Ennek kihatásaként 43 millió forinttal kell növelniük az évi kapacitást. A beruházások, gépesítések egy része már megvalósult, más része folyamatban van. A fejlesztést és a lakáskarbantartások értékének növelését sajnálatosan sok körülmény befolyásolja. Ilyen többek között az, hogy néhány szövetkezet egy sor telephelyét szanálják, végtelenül nagy a huza-vona az új terület kijelölésében. A Miskolci Lakáskarbantartó és Szolgáltató Szövetkezet négy .közösségből jött létre, de a telephelye annyira zsugorodott össze, mint korábban három szövetkezeté volt. Korábban a motorkerékpár garanciális javításának fejlesztésére is vállalkoztak, de az említett okok miatt szeretnének visszalépni. Befolyásolja az előrehaladást, hogy ha például gépet akarnak gyorsan vásárolni, ilyen válaszokat kapnak: „Miért nem jöttek három .éve?” „Miért?” „Azért mert, három év az átfutási idő”. Van a vállalkozás teljesítésének objektív akadálya is. Az ózdi szövetkezet például felkészült a lakáskarbantartás növelésére. A kohász- és a bányászlakások rá is szorulnak a tatarozásra, de a város kevesebb pénzzel rendelkezik, mint amennyire valójában szüksége lenne. A szövetkezetek a meglevő fiókok korszerűsítésével, újak építésével kulturáltabb körülményt, jobb ellátást igyekszenek biztosítani. Jelenleg 530 szövetkezeti fiók áll a lakosság rendelkezésére. Ezek száma — elsősorban a városok területén — valamelyest csökkent, az elavult, kicsik helyett nagyobb, korszerűbb szalonokat építettek. E helyiségek általában tiszták, higiénikusak, de Miskolcon éppúgy, mint a megye sok .helységében vannak olyanok, amelyek az átlagos szint alatt vannak. A lakossági szolgáltatás fejlesztését segíti elő, hogy a Putnoki Vegyesipari Szövetkezet új központi mosóvegytisztító és javítóüzemet létesít. Itt az építés azonban hol a tervek, hol az építők, hol a műszaki ellenőr hiánya miatt akadozik. A szövetkezet Ózdon is szeretne vegytisztító üzemet létesíteni, de ugyanezt tervezi a Miskolci Patyolat is. Erre a kettősségre nincs szükség, hiszen má még mennyiségben sem tudjuk kielégíteni az igényeket, nem értek meg a feltételek a versengésre. A Sátoraljaújhelyi járási Cipész- és Szolgáltató Szövetkezet mosoda- és vegytisztító üzeme örvendetesen jó ütemben épül. Ez minden valószínűség szerint 1980-ban megkezdi a munkáját, s így a sátoraljaújhelyi és a szerencsi járásban is meghonosíthatják a hozom-viszem szolgálatot. A putnoki rekonstrukció is újabb községek ellátását biztosítja majd. Végeredményben a tervidőszak végére — esetleg némi „csúszással” — az ipari szövetkezeti mozgalom megvalósítja a kitűzött célt, a lakossági javítás-szolgáltatás 40 százalékos fejlesztésére, Dehát a felgyorsult életritmus, az igények szerint erre több vonatkozásban már most lenne szükség. Cs. B. ... lieg? az alma színesedjék Munkaidejét^ t£_ dig hajló almafák között tölti. Van is mindig tennivaló a több, mint 320 hektáros gyümölcsösben. Segíteni, ellenőrizni kell a szedés munkálatait. Elnézést kér, hogy megvárakoztatott, de már javában folyik az almaszüret, s vigyázni kell a minőségre. Évről évre nagyobbak az exportkövetelmények, de tartani kell a már megszerzett hírnevet is. Bemutatkozunk, bár a „személyi” adatok nem sokat árulnak el a hivatását szenvedélyesen szerető kertésznőről, Berzeviczi Honáról. — Hogyan került a kertészeti szakmába? — Már a középiskolában, az általános növénytermesztési tagozaton kezdtem el érdeklődni a kertészet iránt. Igaz, akkor még nem gondoltam arra. hogy egyszer itt fogok kikötni. Az érettségi előtt hallottam, hogy külföldi egyetemekre is lehet pályázni. Bár nem nagyon bíztam a sikerben, mégis megpróbáltam. Elhatározásomat titokban tartottam, még szüleimmel sem közöltem. Nem hittem, hogy sikerül. így talmi én lepődtem meg legjobban, amikor a pályázatom alapján felvételt nyertem a plovdivi egyetemre. Nagyon boldog voltam. 1976-ban sikeresen elvégeztem az egyetemet. Jelenlegi munkahelyemre, a Léhi Állami Gazdasághoz egészen véletlenül kerültem, mint gyakornok. A gazdaság dolgozói és vezetői szívesen és örömmel fogadtak. Bizalmukat munkámmal és szorgalmammal igyekeztem viszonozni. Azt hiszem, mindez sikerült. — Ügy tudom, nemrégen nevezték ki telepvezetőnek? — Igen, ez év eleién. Bár már korábban is volt róla szó. hiszen ezt megelőzően a gazdaság vezetőitől kaptam ajánlatot egy másik telep vezetésére, de nem mertem vállalni. Éreztem, hogv kevés az. amit még tudok, nincs meg a kellő szakmai tapasztalatom, vezetői gyakorlatom. így került sor később arra, hogy az itteni telepvezető eltávozása után rám esett a választás. Mondhatom. mindenki meglepődött, természetesen én is. Mindenki férfi vezetőt várt és helvette nőt kaptak... —- Milvennek érzi a vezetői megbízatását ? — Nem akarok nacv szavakat használni, én minden tekintetben komolyan veszem. Itt. a kertészetben 35 állandó dolgozónk van, szezonidőben nemegyszer még 800 ember is dolgozik és ezek munkájáért, irányításáért átérzem a felelősséget. Nyugodtan mondhatom: ma már jól együtt vagyunk. Gyakran keresnek fel nemcsak szakmai, hanem személyes örömeikkel és gondjaikkal egyaránt az emberek. Amit lehet, én is megteszek azért, hogy még jobbak legyenek az itt dolgozók munka- és szociális körülményei. El is terjedt rólam, hogy követelődző vagyok. Nem jobban, mint mások, és nem is a magam érdekében. Elhihe- tik: nem könnyű, különösen a hűvös, esős időben naphosszat a gyümölcsösben lenni. — Mik a további elképzelései, vannak-e álmai? — Szerelnék szakmérnöki vizsgát tenni. Természetesen, addig még sokat kell dolgoznom és tanulnom. Rendszeres olvasója vagyok a különböző szakfolyóiratoknak, figyelemmel kísérem más kertészetek eredményeit, tapasztalatait. Szoros kapcsolatot tartók fenn volt tanáraimmal és évfolyamtársaimmal is. Szeretnék többet találkozni velük, munkámhoz segítségüket kérni. Álmaim? Mindenki álmodik — én legalábbis úgy gondolom — én is. Szeretnék többször színházba, moziba járni. Jó volna néha egv kis élőzenét is hallgatni. Mindezt nem panaszként mondom —, hiszen itt, a vendégszobán a lehetőség szerint megvan minden, amire szükségem lehet: rádió. televízió, főzőkonyha, szociális lehetőség, stb. De mégis a távolság! Nem is a kilométerben kifejezett, hiszen Miskolc, a megyeszékhely mondhatnám, közel van. De az 'utazás. Órákat vesz ma még igénybe, amíg bejutunk, nem is beszélve a hazaérkezésről. Itt van a K1SZ- szervezelünk. Megpróbáljuk pótolni azt, amit ma még nem tudunk a távolság miatt elérni. Remélem, valaha nekem is lesz autóm, s úgy már a város sem lesz olyan messze .. — Mii szerelne Tf jobban a mérnöknő? — Hűvös és harmatos hajnalokat, szép, napfényes meleg napokat.. — Majd, amikor észreveszi csodálkozásomat — sietve hozzáteszi: mindez ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy a méa fán csüngő milliónyi alma pirosodjék, színesedjék. V. M. iz iiraezi Éráié
