Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
197S. öltőber 22., vasärncrp ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Jó tervek, rövid határidővel Esetek és összegek Nem a lexikont, hanem a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának a településfejlesztést segítő társadalmi munkáról szóló együttes irányelvét idézzük. ..A társadalmi munka a lakosság, a vállalatok, az állami gazdaságok, a szövetkezetek, az intézmények és más szervezetek dolgozói által kifejtett olyan közhasznú fizikai vagy szellemi tevékenység, amelyet az egyének, vagy a dolgozó kollektívák önként, munkaidőn kívül és díjazás nélkül valamilyen közösségi célkitűzés megvalósítása érdekében végeznek.” A~/. elmúlt évek során egyre több igény jelentkezett Borsodban az építéstervezői társadalmi munkára. A Hazafias Népfront megyei elnöksége — éppen ezért, a fent említett közös irányelv útmutatásai alapján — létrehozott 1975-ben egy műszaki szaktanácsadó munka- csoportot, melynek feladata volt, hogy összeállítsa azoknak a tervező szakembereknek a névjegyzékét, akik alkalmasak e munkára, s akik vállalják az önzetlen és nemes feladatot. Ezzel párhuzamosan a megyei tanács végrehajtó bizottságának illetékesei is szabályozták a társadalmi tervező tevékenység egyes kérdéseit. Az építési-közlekedési és vízügyi osztály 1975. április 6-án irányelveket adóit ki a társadalmi munkában elkészült tervezések, készkiadásainak elszámolására. Nos., ez az irányelv — mint ahogy azt a népi ellenőrök megállapították — hibás volt: lehetőséget adott munkadíjak kifizetésére is. Ez volt tehát hosszabb ideig az a kiskapu, amelynek segítségével egyesek olyan jövedelemhez is hozzájutottak, amelyek " mögött alig, vagy egyáltalán nem volt munka. * A megyei és járási népi ellenőrök 60 tanácsi szervnél vizsgálták meg e tevékenység gyakorlatát. Választ kereslek többek között arra, hogy a tanácsok miként ítélik meg a társadalmi tervezők munkáját. Dicsérő vélemények hangzottak el. A tanácsi vezetők körében általános az a vélemény, hogy a társadalmi tervezők közreműködése nélkül jó néhányszor veszélybe kerültek volna a fejlesztési alapok, vagy a határidőhöz kötött megyei támogatások, mert az állami és szövetkezeti tervezőintézetek elfogadhatatlanul hosszú határidőre vállalják a tervek készítését. A társadalmi tervezők ezzel szemben gyorsan, általában 1—2 hónapon belül szállították a szakmailag kifogástalan terveket. A népi ellenőrök 139 tanácsi objektum tervezésének körülményeit vizsgálták meg tüzetesen. Ezek költségvetés szerinti értéke 198 millió 124 ezer forint. A költség- térítés címén kifizetett tervezési díj 2 millió 345 ezer forint. Ez a ténymegállapí- tás azonnal megkérdőjelezi a munka társadalmi jellegét. ' A vizsgálat megállapította, hogy tulajdonképpen három csoportra osztható a társadalmi tervezésben részt vevők köre. Az első csoport azokból a szakemberekből áll, akik valóban társadalmi munkában, ingyenesen terveztek. Négy ilyen esettel találkoztak a vizsgálatot végzők; ily módon készült a ti- szaladányi pedagóguslakás terveinek adaptálása, a sza- laszendi általános iskola átalakítási, a baktatkéki tűzoltószertár és a göncruszkai útfejlesztés terve. Savanyú a szőlő: ezeknek a terveknek a készítői nem borsodiak, hanem a Debreceni .Közútépítő Vállalat szakemberei voltak. A következő csoportba sorolandó a társadalmi tervezők többsége. Jóhiszeműség jellemzi köreiket, hiszen betartották az építési-közlekedési és vízügyi osztály ide vonatkozó irányelveit. Csakhogy: kihasználták mindazokat a kiskapukat, amelyet ez a rosszul sikerült Irányelv biztosított számukra. Pénzt vettek fel munkájukért, noha képzett emberek lévén tudták, hogy a társadalmi munka ingyenes. Nem zavarta őket az sem, hogy az ily módon szerzett jövedelmük után még csak adózniuk sem kellett. Mentségükre szolgál, hogy minden bizonynyal „ráéreztek” a dolgok fonákjára és igen kevés munkát vállaltak. Mindebből következik, hogy a munkák zömét a szakemberek egy szűk csoportja végezte. Volt, aki egy év alatt 15 tervet is készített. Vajon hogyan jutott rá ideje, energiája esténként, munkaidején túl? * A társadalmi tervezőknek lehetőségük volt arra, hogy 500 ezer forint költségvetési összeg alatt mellőzzék a tételes elszámolást, tehát a ténylegesen felmerült készkiadások pontos feltüntetését Es egyébként is: 500 ezer forint alatt 2 százalékot szá- mor. attak el költségtérítés címén, és ez az összeg mesz- sze túlhaladta a gépelés, a papir, az indigó és az egyéb költségeket. Sokaknak azonban ez az összeg sem volt elég. Sz.-ben például egy 1 millió 118 ezer forintos költségvetési összegű, egységes tervet három részre osztott a tervező, így háromszor vette fe] a 2—2 százalékot. Ily módon 22 ezer 369 forinthoz jutott. Ha betartja az irányelvet. „mindössze” 11 184 forintot vehetett volna fel. Hasonló jelenséggel találkoztak a népi ellenőrök Sz.-ben, l-I.-bar^, A.-ban, G.-ben ... De előfordult olyan eset is, hogy a tervező az 500 ezer forintot meghaladó beruházás után is felszámolta a 2 «■ ázalékot. anélkül, hogy a költségeket tételesen felsorolta volna. N.-ben például 659 ezer forintos költségvetésű ikerlakásért 13 186 forintot: vett fel két tervező. Ennek az ügynek külön érdekessége. hogy a magántervezői díjszabás szerint ezért 6900 forint járt volna. N. községnek tehát kétszer any- nyiba került a „társadalmi munka”. Az ÉKV osztály irányelve nem tér ki az adaptálásra, illetve a tervek ismételt fel használása . esetén is felszámítható költségekre, hanem —. értelemszerűen -t— itt is megengedi a költségvetési összeg 1—2 százalékának felszámítását. Így történhetett, hogy O.-ban megvásárolták egy 4 plusz 1 tantermes iskola típustervét 58 ezer forintért. Az adaptálás' költségtérítése címén viszont 97 ezer forintot fizettek ki a társadalmi tervezők egy csoportjának. A terv egyébként nem szerepelt zsűri előtt. Es építési engedély sincs! A népi ellenőrök jelentésében külön fejezet foglalkozik a tervezői művezetéssel. Tudni kell, hogy tervezői művezetés társadalmi munkában elképzelhetetlen, mivel az építkezés többnyire „nappali” tevékenység, olyankor végzik, amikor a tervező a saját munkahelyén dolgozik. Ha lúd, legyen kövér: néhány tervező halmozta a hibát. A B.-í tanácsháza tervezői művezetéséért X tervező 1978. április 21-én felvett 12100 forintot, bár a kivitelezés kezdete csak 1979-ben ‘ várható. Vajon honnan tudta, hogy' hány napot fog majd ott eltölteni? Netán fizetetlen szabadságot szándékozott kérni az építkezés idejére? Sorjáznak a kérdések. Érdekes lenne megtudni például azt is, hogy miként számolt az a társadalmi tervező, aki az Sz.-i 4 tantermes .iskola tervezői művezetéséért 16 470 forintot kapott, de mindösz- sze 2 napi-tényleges tervezői művezetés dokumentálható. * A társadalmi tervezés szünetel Borsodban. Az ÉKV osztály hibás irányelveit visszavonták. Akik tudatosan csallak, felelnek tetteikért. És mindezzel szinte párhuzamosan: újjászervezik az építéstervezésre irányuló munkát. Bizonyára akadnak ebben a megyében szakemberek, akik visszászerzik majd a társadalmi tervezés rangját, becsületét. Lévay Györgyi ras vidékén veszi fel a küzdelmet azv ekkor még Eger alatt tartózkodó törökkel. Erről a mocsaras vidékről később a szultán azt mondta: „éppen olyan mint az, amely a poklot a paradicsomtól választja el.” Amikorra a császári csapatok elérték a tervezett hadműveleti területet, azon már állást foglalt Dsafer basa vezetésével a török elő- had, mintegy 15 ezer harcos. Éppen; ezért, amikor október 23-üh, szerdán, a császári előcsapatok. Király Albert erdélyi. Homonnai István magyar és Ruszwurm Hermann német hadai állást kerestek a patak mentén, Dsafer basa részéről heves ellenállásba ütköztek. Azonban hiába volt a basa bámulatos hősiessége, hadtestét visszaverték, s a császáriaknak sikerült állást foglalniuk. Másnap, csak kisebb csatározások voltak, különösebb eredmény nélkül. Harmadnap megérkezett Eger alól a szultán és a török sereg derékhada, mely azon nyomban harcba bonvo- lódott. Mint azt Acsády Ignác írja: „A török intézkedések oly hiányosak voltak, hogy maga a szultán is aki. rályiak lőtávolába került, s jó ideig életveszélyben forgott”. A török hadrend felállása azon a pénteki napon a következő volt: elöl mentek Csigalezáde Szinán és Murád basák, utánuk Szokoloviers Hasszán budai basa, majd Ibrahim nagyvezér. Őket a szultán követte a janicsárokkal, s végül az anatóliai és ruméliai hadtestek következtek. A császáriaknál a jobb szárnyon Teuffenbach, balszárnyon Miksa főherceg és Báthory hadai foglaltak helyet. A csata végig hullámzott. Mindkét részről sok volt az elesett. Végül ugyan a török meghátrált, azonban a helyzeti előnyt Miksa nem használta ki. Estefelé az eső is eleredt, mire mindkét fél a táborába vonult vissza. Ugyancsak Acsády írja: „A királyi vezérekre a kétnapi siker különböző benyomást tett. Egy részük azt ajánlotta, hogy nem kell újra támadni mert a megfélemlített török magától eltávozik, s akkor Egert teljes biztonsággal vissza lehet foglalni, Pált Tv és mások ellenben azt vitatták, hogy ki kell a helyzetet aknázni, a diadal biztos, s ők másnap a szultán sátrában akarnak megvacsorázni”. Másnap, a végzetes napon, október 26-án, szombaton újra csatarendben állt a két sereg. A Csinosé bal'partján a török, a jobb partján a császáriak. A csata lefolyásáról Borovszky Samu, a következőket írja: „Három óra volt délután, amikor a kot ellenfél összecsapott. Különösen vitézül viselték magukat az erdélyiek; víssza- nyomlák a törököket, a pos_ vánvokba, Király Albert meg székely csapataival a tatárokra rohant. Viszont a patakon mind sűrűbben át- kellő törökök a császáriak jobb szárnyát támadták meg. Ekkor rohant előre a középen Báthory Zsigmond erdélyi hada, s oly ellenállhatatlan erőt fejtett ki, hogy áttörve a' török első harezvonalát, visszaszorította a patak túlsó partjára”. Ekkorára már felnyomultak Pálfly és Teuffenbach csapatai is, s a török szégyenszemre megfutamodott. Menekült a szultán is, meg sem állt Szolnokig, A győzelem - biztos tudatában levő császáriaknál pelig felbomlott a hadrend. A zsoldosok, hajdúk megrohanták a szultán és a basák üresen hagyott sátrait, és fosztogatni kezdtek. Teljesen elvesztették a fejüket, különösen amikor rátaláltak a szultán kincstárára, a 70 láda aranyra. S ez a fegyelmezetlenség lett a vesztük. „Egyszerre csak előrohan rejtőkéből egy szpdett-vetett csőcselék had, s megrohanja a mit sem sejtő fosztogatókat. Csakhamar több és több török kerül elő, köztük a még cl nem széledt janicsárok, a zsákmánnyal megra. kodottak, a kiket le nem vágnak, eszeveszetten menekülnek”. Mindössze egy negyedóra telt talán el, a császári hadsereg mely már kezében tartotta a győzelmet, kénytelen volt futva menekülni. 111. Mohamed cs k Szolnokon értesült róla, hogy tulajdonképpen legyőzte a császáriakat. Nem véletlenül írja erről a csatáról Homan Bálint T eljes erővel folyik a mezőkeresztes: Aranykalász Termelőszövetkezetben a napraforgó-betakarítás. Igen fontos, hogy ez az ipari növény is mihamarabb a szárítóba, magtárakba, illetve az olajütőkbe kerüljön. A közös gaz- ' daság kombájnosai mostanában arról panaszkodnak, hogy a sokáig tartó reggeli ködös Időjárás miatt csak a szokásosnál később kezdhetik meg a munkát, így nem tudják a nagy értékű betakarító gépeket megfelelően kihasználni. Felső képünk a tsz egyik 90 hektáros napraforgótáblájáról készült, ahol kombájnnal takarítják be a termést. Az aratócséplőgépből (alsó képi szaporán hull a mag a teherkocsiba. Szabados György fele. ► Közlekedők és utak Az üzemeken belüli forgalom biztonsági előírásait legtöbb helyen a ' vállalati n unkavédelmi szabályzatba foglalták. Van ahol térkép készült az útvonalak veszélyes helyeiről, továbbá megszabták a szondázás, az okés Szekfű Gyula:' „Az 1596-i mezőkeresztesi csatából mindkét fél úgy távozott el, hogy nem tudta, ki a győző”. A vereség után Borsod vármegye egy csapásra a török birtokába jutott. Mindössze három hely, a fallal körülkerített Diósgyőr, Önöd és Szendrő őrizte meg függetlenségét. A török romboló útjába került települések, szinte teljesen elhamvadtak. Különösen a megye déli része vált való ságos romhalmazzá. De Magyarország egészét tekintve sem volt kedvezőbb a kép. Mezőkeresztes után voltaképpen már céltalanná vált a 15 eves háború. A tehetetlen Habsburg vezérek kezéből kicsúszott a kezdeményezés. Gyakori volt á várak elfoglalása és visszafoglalása anélkül, hogy az erőviszonyokban lényeges eltávolodás következett volna be. Anrn részeredményekért 11 ! * igen súlyos áldozatokkal fizettünk: Magyar- országot a törők és a zsoldosok fosztogatták, járványok pusztították. Nem véletlen, hogy az 1606-ig tartó hosszú küzdelmet úgy emlegetik, a törökökkel vívott háborúk sorában, mint a magyarországi termelőerőkben legnagyobb pusztulást okozó időszakot. Hajdú Imre tatás, a vetélkedők, az apya- i és erkölcsi ösztönzés, a balesetek elemzésének tennivalóit. A gépjárművezetők biztonságtechnikai vizsgáztatása három-négy éven ként megtörténik. Egyes vállalatoknál az a helyes gyakorlat alakult ki, hogy a beérkezett gépkocsikat megvizsgálják, kijavítják és a másnapi mú- •zakkezdésre már üzemképes állapotban van. A „Vezess baleset nélkül” mozgalomban minden gépkocsivezető részt vesz, ennek alapján számosán részesülnek különböző kitüntetésekben. Sajnos, a gépjárművekkel okozott halálos és súlyos balesetek nem csökkennek. . / elmúlt három év alatt 29 halálos üzemi balesetből húsz gázolás és ütközés miatt következett be. hét esetben pedig borulás történt'. Gyakran visszatérő okok, amelyek balesetet idéznek elő: h gyorshajtás, a szabálytalan előzés, a helytelen összekapcsolás, a követési távolság be nem tartása. Sajnos. a vállalatoknál a szondázást csak kisebb mértékben alkalmazzák, mint ahogy az ndckolt lenne. A vállalatokon belüli közlekedési utakat vizsgálva meg kell 'állapítani, hogy igen változó a helyzet, több üzemben megfelelőek az utak, de . bőven találni gondozatlan területeket KRESZ-'áblákkal is csak hiányosan vannak ellátva a vállalati belső utak. Helyes törekvésnek tartiuia azokat a tendenciákat, amelyek biztosítják, hogy a dpl- gozók megismerjék a közlekedési szabályokat. A munkavédelmi oktatás keretén belül !s foglalkoznak a közúti baleset-elhárítás kérdéseivel. Nagyobb mennyiségű gépjárművek esetében forgalombiztonsági tanácsol hoznak iétre vállalatonként. •
