Észak-Magyarország, 1978. október (34. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-20 / 248. szám

1978. október 20., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hasonló mércével r Uszály, uszókotrő és más úszóművek Eisierel, MM, raktárak Mindnyájan tisztában va­gyunk azzal, hogy közérze­tünk fontos részét adja, azt befolyásolja a kereskedelmi munka színvonala. Ha elvo­natkoztatunk személyes ta­pasztalatainktól, akkor is nyilvánvaló, hogy a kereske­delem feladata, munkája na­gyon szervezésigényes és egy­úttal nagyfokú társadalmi- politikai felelősséggel jár! Ahol kicsi a raktár Most nem is annyira az el­látás színvonalát, hanem a kereskedelmi munka techni­kai feliételét vizsgáltuk. Mindezt pedig olyan helye­ken, amelyek távolról sem mondhatók nagyvárosinak, ám a kiszolgálás, a kereske­delem kellő színvonalát eze­ken a helyeken ugyanúgy igénylik, mint bárhol másutt a megyében, az országban. Nézzük hát a kereskedel­mi munka tárgyi feltételeit, mi kell és mit találtunk az üzletekben? Edelényben, a Borsodi ut­ca 42. szám alatti élelmiszer- boltban Hornyák Miklósné az üzletvezető. Az üzlet havi' forgalma 170—190 ezer fo­rint. Az üzlet vagy 5x5 méte­res lehet. Mellette a raktá­ron még szellőző sincs. A 2x5 méteres helyiségben öt polc árválkodik. A rend — hagy még kívánnivalót. Ami nem fér a polcon, az egy­más hegyén-hátán fekszik a földön. A polcokon is egymáson és mellett liszt, paprika, dara­kása és oda nem illően fe­szít a középső polcon négy pálinkáspohár. Bennük ró­zsaszínes nedű szárad a po­hár alján. Kicsi a hely, nem is lepődöm meg, hogy a föl­dön föltornyosuló áruhal­mazból egy létra és két zász­ló is kikandikál. A vödörnek és a felmosórongynak is kell a hely. Árunak már kevés marad — liszt, cukor, csoma­golt sertészsír és zsugorfó­liás befőtt szerénykedik a polcokon. Kinn, az üzletben két ki­sebb Lehel hűtőgép. Előttük L alakban ;a pult. A pult mö­gött a földön tej, kakaó me­legedik. A pulton a készlet, a mérleg mögött: trappista sajt és vadászfelvágott. Hű­tőpult, netán a cseppfertő­zéstől védő üveglap és háló nincs. A kenyér előtt sem, ami szintén olt hever a pul­ton. A laza rend oka: egyedül van az üzletvezető, munka­társa beteg, és így csak zár­óra után tud rendet tenni. Ez igaz lehet, bár'a helyzet régi mulasztásokról is árul­kodik. De az is tény: nagyon kicsi a hely, és erősen hiá­nyosak az árú tárolására szolgáló raktári és üzleti be­rendezések. Ahol nem „nyilatkozhatnak" Valamivel odébb, az ede- lényi Főtéren van a U9-es számú bolt. A 119-es a bolt száma, kinn mégis 408-as névre „hallgat”, ez látható az üzlet feliratán. Az épület­re már ráférne egy kis tata­rozás, és a kirakat berende­zése is igen egyhangú. Benn, az üzletben, úgy tű­nik, minden rendben, az áru- választék is megfelelőnek látszik. A raktárban sajnos, nem nézhettem szét, és az üzletvezetőtől sem tudtam meg semmit, a mások állal hiányosnak mondott raktáro­zási lehetőségekről. Fónagy Ernő -üzletvezető — állítólag — csak igazgatói hozzájáru­lással nyilatkozhat! (Mond- ' hat véleményt!) Ez persze nem von le sem­mit annak értékéből, hogy ebben az üzletben azért gyö­keresen mások a körülmé­nyek. Nagy hűtőgépek, hűtő­pultok és hűtővitrinek szép számmal vannak. A kétmil­liós forgalom meg is érde­mel ennyit. Ahol a KÖJÁL büntet Utunk harmadik állomását, a szuhakállói 545-ös számú húsboltot nehezen találtuk meg. A kurityáni 267-es üz­let. dolgozói csöpp lemosol y- gással. némi fölénnyel mond­ják: — azt a boltot „érde­mes” megnézni! A roskatag, bizalmatlansá­got. árasztó bolt becsukva. A vakon ásító, papírral bera­gasztott ablakban két felirat: arról értesítenek, hogy ez a Borsod megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. 545-ös boltja, és hogy ser­tés- és marhabéi kapható! Nyitva tartási idő, boltve-r zető neve és címe, sehol. Egy arra járó kisfiú mutat az odébb . álló házra, ott la­kik Szobonya János boltve­zető. Délután két órakor, az üzlet nyitási idejére a bolt­vezető még nem érkezett haza. Felesége ismerteti velem első kézből az agg bolt tör­ténetét. Megtudom. hogy csak égj' helyiség van. Az a raktár, a bontó, a göngyö­legraktár — egyszóval min­den. Az üzlet forgalma 130— 180 ezer forint. Két hűtő van, de azok is „selejtesek”. Hogy mit árulnak? Óh, rengeteg mindent. Zsemlét, konzervet, tőkehúst, hentes­árut; disznósajtot, szalonnát, parizert. Sok olj'an dolgot is, aminek tárolási feltételei merőben magasabb szintű követelménj'eket szabnak, mint amilyen technikát, be­rendezéseket itt találtunk. Közben ugj’anis megérke­zett a boltvezető, és átmen­tünk a „megroggyant” hús- boltba. A vitrinben vagy négy-öt száradó kifli sápado- zott, az alsó sorban uborkás üvegek sorakoznak. Néhánj' húskonzerv üdítette még fel a csendéletet. A kis-fogasokon néhány darab fagyasztott hús, a bon­tófogasokat friss, hatalmas sertésdarabok húzták a föld felé. A mázsán még további jelentős mennyiségű áru várt sorsára. A belépő elé táruló lát­ványt csak halványan tudom érzékeltetni. Az biztos, ha én lennék a KÖJÁL ellenőre, naponta megbírságolhatnám, és lehet, hogy megbírságol­nám Szobonya Jánost, amint azf a közelmúltban mások is megtették. Igaz, nem . könnyű, nem egyszerű a kérdés megoldása. A Borsod megyei Elelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat csak bérli az üzletet, a tu­lajdonosa annak Szobonj’a János. Es kézenfekvőnek lát­szana, hogy a tulajdonos ta- taroztassa a boltot. Csakhogy ő már 62 éves, és alig hihe­tő, hogy pénzt fektet egy ilyen „üzletbe”. Valamilyen megoldást azért keresni kellene. A tatarozás, a felújítás — nem tartozik a „jó” befektetések közé. Ám a korszerűbb feltételek meg­teremtése nemcsak a keres­kedelem tárgyi feltételeit je­lentik. E néhány boltban megszer­zett tapasztalatok persze tá­volról sem általánosíthatók. Nem is azért szedtük ezeket csokorba. Csak azért, hogy felhívjuk az illetékesek fi­gyelmét a- nem kívánatos je­lenségekre. Bechert Miklós tellenőrzési tapasztalatok Kevesebb az árdrágítás az előírásokat azonban méj mindig viszonylag sok válla lat megszegi — így összegez lék az árellenőrzések leg újabb tapasztalatait az Or szagos -..nvag- és Árhivatal ban. Az árhatóságok az elsi fél évben több mint 55 00i esetben ellenőrizték az á és a minőség összhangjai az árképzést, továbbá az hogy a választék indokol mértékben cserélődik-e. az ú termékek értéke arányába] áll-e árukkal. • Az egyik legfőbb tapasz tálát, hogy á vállalatok ár politikája tervszerűbbé vál s a hosszabb távra kidől gozott ártervekbcl kitűnil hogy főként a gazdálkodó javításával, s nem indoké lattan áremeléssel i gyeke? nek a szigorúbb közgazdasá gi feltételek mellett is meg felelő nyereséghez jutni. Az Északmagvarország Vegyiművekben főként jobb anyaggazdálkodás nyc , mán még engedményt tudtak adni áraikból. A gét iparban az idei január else jei árrendezést rendben ha; tották végre, s a helyese kiszámított termelői ára érvényesültek. Egyes anyagé árának emelkedése itt megnövelte az árakat, könnyűipari vállalatok is ui stabilitásra törekednek, termékösszetétel változás azonban itt is áremelkedi sekkel járt Okos iiszerek Sikeresen vizsgáztak azok­nak az új műszereknek a mintapéldányai, amelyeket a Magyar Ásványolaj- és Föld­gázkísérleti Intézet kutatói készítetlek. Ezek egyike, egy hordozható berendezés, azt vizsgálja, hogj' a vezetékek­be kevert kellemetlen illatú jelzőanyag a távolabbi fo­gyasztóknál is biztonságosan figyelmeztet-e az esetleges szivárgásra, vágj' nj'itva fe­lejtett gázcsapra. Ugyancsak ennél az intézetnél készült el az a szivárgásjelző, amely a legkisebb gázszivárgás esetén is riasztja a fogyasztókat fisaik javító- és gyártóbázis is Az új üszókotrő vasszerkezeti munkái már elkészültek Laczó József fclv. Nem sokan tudják, hogj' az első tiszai vízlépcsőnél, Tiszalökön, nemcsak vízerő­telep, duzzasztómű, hajózsi­lip, különféle irányítóközpon­tok. raktárak és transzfor­mátortelep van, hanem itt működik az Észak-magyar­országi Vízügyi Igazgatóság hajója'’;tó üzeme is. A szép környezetben levő korszerű­en felszerelt, berendezett kis gyárnak — mint Rácz Imre üzemvezető elmondotta —, elsődleges feladata a vízügyi igazgatóság hajóinak, a jég­törőknek, vontatóknak, az uszályoknak, az úszó munka­gépeknek, a motorcsónakok­nak a kis- és közép-, de ese­tenként nagyjavítása is. Ilyen szempontból az üzem tevé- kenj'sége nélkülözhetetlen a vízügyi igazgatóság részére. A különféle úszójárművek javításán kívül itt végzik el az ÉVIÉIG közúti jármű­parkja felének javítását is. Az ilyen jellegű szolgálta­tás mellett ebben az üzem­ben új úszómüvek — úszó- felszerelések, úszótagok, pon­tonok. hídmezők, uszályok és újabban úszókotró — gj'ár- tása is folj'ik. Az üzemnek saját tervezörészlege van, ők végzik az úszóművek gyár­tásához szükséges ilj'en irá­nyú munkákat, ők készítik el a szükséges dokumentáció­kat. Három esztendeje kez­dődött meg az uszálj'gyártás. Ez idő alatt tulajdonképpen három darab 200 tonnás uszályt készítettek az ÉVI­ZIG részére, az idén kezde­nek hozzá a negyedik gj'ár- tásához. De itt készült a To­kaj nevet viselő tízszemélyes lakhajó és medertisztftó szer- hajó is. Ezeken kívül idegen megrendelésre kisebb átkelő­hajókat és úgynevezett hor- gonj'zó dereglyéket is gyár­tanak. Már folyamatban van az 500 tonna teherbírású uszálj’ tervezése is: az elkép­zelések szerint a jövőben ezeket fogjak gyártani. Az idén új termék előállí­tásához is hozzákezdtek, ez pedig az úgynevezett hidro- mechanizált úszókotró, mely­nek a prototípusa most ké­szül. A terveket szintén a sa­ját tervezőrészleg szolgáltat­ta. A 11 méter hosszú. 2.4 méter széles. 6 decimeter merülésű csalornakotró pro­totípusa a jövő év tavaszán kezdi meg az üzempróbákat. Kotrási szélessége 12 méter, mélysége 4 méter lesz. a za- gj'ot szivattyú segítségével csővezetéken 500 méterre ké­pes maid továbbítani. Kapa­citása óránként 25 tonna lesz. Folj'amatban van egy na­gyobb kapacitású folj'ami úszókotrónak a tervezése is, amelyeknek a gj'ártásához az elképzelések szerint 1980-ban kezdenek hozzá. Az üzemben dolgozó 130 főnek a 85 százaléka szak­munkás. Egy részük több' szakmával is rendelkezik. Ez részben biztosítéka annak, hogy a javító-, szolgáltató tevékenj'ségen kívül gyártási követelményeknek is eleget tudnak tenni. Igen fontosnak tartják a pontos, ' minőségi munkát. Nem idegenkednek az új és egyre korszerűbb technológiától. Ezt segíti majd elő — többek között — a most épülő új üzemcsarnok, amelj' lehetővé teszi a jövő év második negj'edévétől kezdve a termelékenj'ebb technológia bevezetését az úszókotrógyártásban és az uszálygyártásnál, ugyanakkor jobb munkakörülményeket is biztosít az itt dolgozók ré­szére. O. J. TeEefonaufematsR a GELKÁ-nál Van az úgjr néha, hogy este romlik el a rádiónk, te­levíziónk. Az is előfordul, hogj' nem este, csak „későn”. Későn ahhoz, hogy azonnal bejelenthessük a GELKÁ- nak. hisz ott sem dolgoznak éjjel-nappal a szerelők. Ezen segít majd — egj'elöre még nem tudni milyen ered- ménnyel — a GELKÁ-nál a közeljövőben alkalmazásra kerülő technikai újdonság: a telefonautomata. A bejelentő tárcsáz és mintha emberi fülekkel lenne „összekötve” mondja a hibát, a címet, s azokat az adato­kat. amelj'ek bemondása ilj'enkor szokásos. Az auto­mata pedig rözíti ezeket. Az új munkanap a GELKÁ-nál az automaták „kikérdezésé­vel” kezdődik majd. Az első készülékeket a hó­nap végén Miskolcon. Özdon, Leninvárosban helj’ezik üzembe. Űgj? mondják: jövet-menet szól a nóta. Talán csak nem a Gábor Áron rézágyúja? ... Miért ne? Elvégre iskolájuk névadója a híres-neves ágyú­öntő mester. Ha ez a dolog igaz a nó­tával, akkor itt a jókedv sem hiányozhat. — Tínj'leg szívesen csinál­játok? — Miért ne csinálnánk? — néznek ránk kérdően. — Nem is tudom ... Tud­játok. a diákmunkáról egyes írók tollából annj'i negatívu­mot olvastam, hogy így meg úgy .. szóval tényleg jól ér- zitek magatokat Mádon? — Tényleg, tényleg — s összenéznek, úgy nevetnek. Mi mást tehetnék? Hiszek nekik. Nekik inkább, mint másnak. Sőt tanúként felsoro­lom nevüket is. Az I. A- jól Kiss Ilona és Teleki Er­zsébet. a IV. A-bót Szendrey Edit, Szenes Éra. Kerülő Ági, Szabó Erzsébet és Cseh Ibo­lya, * A Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskola 400 tanulója szedi a szőlőt a Danczán. Mád jó borter­melő helye ez, a Rákóczi Szakszövetkezet tulajdona. — Első osztályú terület — így mondja nekem a két fel­nőtt dolgozó, Visóczky József és Majoros István. Ök csak tudják! Tősgyökeres mádiak mindketten. — Na és a diákok munká­ja? Az milyen? — firtatom. — Jó. Én mondom magá­nak, szépen dolgoznak. A mieink sem csinálnák job­ban — bizonygatja Visóczky. Mellettem Csépányi Sán­dor, az iskola igazgatóhelyet­tese — nem mondja, de — gondolom örül. A dicséret 400 ember esetében különö­sen jólesik. És nemcsak a két szövetkezeti tag dicsérte a kohóiparisok munkáját! Ugyanígy vélekedett a másik Visóczky is, Visóczky Lajos, a szákszövetkezet elnöke, meg a főmezőgazdász Szepsy István is. * II óra van. Tűz a nap. Ing­ujjra vetkőzve dolgozik a diáktársaság. Mintha nem is októbert írnánk. Bár a reg­geli. miskolci köd azért fi­gyelmeztető. — Gondoltátok reggel, hogy ma még nyár lesz? A kél elsős közül Teleki Erzsi a bátrabb. — Reméltük. Különben is. a rádió bemondta . .. — S ti hisztek a rádiónak? Nevetnek. — Egy kicsit..' i A tizenkét napos betakarí­tási munkából hat napot a Bodrogközi Állami Gazda­ságban töltőitek. Ott almát szedtek. — Melyiket jobb csinálni? — Ezt. Szőlőt szedni jobb. Többet is keresünk, s. nem kell' válogatni. Aztán a sző­lőt jobban is szeretjük. — De ez most nem nagj'on édes . . . — Elmegy. Ettünk már et­től savanyúbbat is ... Müanyagrekeszbe szedik a vitis viniferát. Egy rekeszbe 10 kilogramm fér. Tiz re kesznyj egy mázsa, ami ke­resetben 30 forintot jelent. Kihordva a szőlősorok közül plusz 10 forint. Vagyis össze­sen 40 forint. — Mennj'it szedtetek ma már? — kérdem a két elsőst. — Negyvenhét rekesszel, — Az is valami! Mi ötven­hármat — replikáz rá fölé­nyesen egy ..odatévedt” srác. Megtudom a nevét: Tirpák Béla. — Mennj'it? — firtatom kétkedve. Elvörösödik. Lám-lám pu­ha az orrod, öcsi! — Csak hamukáztam — mondja bűnbánóan, s aztán indul a szőlősorok közé pó­tolni a hiányzó mennyiséget. * Bebesi Pálnak, az iskola KISZ-lil kápának be sem kell mutatkoznia. A , sötétkék munkaruhába piros cérnával bevarrt neve „árulkodik”. Egyébként a sötétkék mun­karuha a kohóiparisok gya- korlati egyenruhája. Van Jl akin most is ez van, van akin azonban más. A divat itt is hódít. Elsősorban persze a farmer. De akad bőven más „antik cucc” is. A, KISZ-titkár mondja: — Három éve járunk ide Mád­ra. Jó a kapcsolatunk a szak- szövetkezettel. Ök is elége­dettek voltak velünk, mi is velük. Hogy miből tudom? Idén 5 évre szóló szerződést kötöttünk velük. Mi ez, ha nem a két fél megelégedett­sége? * A negyedikeseket kérdem: — Mire kell a pénz? — Hajjaj! — legyintenek a lányok. — Van annak any- nj'i. de annyi helye! Szalag­avató, tabló, bankett, ruha ... Az egyik tanárnő közbe­szól : — Akkor szedjétek szapo­rábban, mert ruhára nem jut! A válasz kapásból érkezik: — Legfeljebb rövid ruhánk lesz. . . A hatás nem marad el. A szőlősorokon végigfut a ne­vetés.' * Aznap tűzött a nap, s a hőmérő higanyszála 20 fok fölé nyújtózkodott A meteo­rológia azt mondja erre: az évszakhoz képest melegebb idő. Aznap a szőlő cukorfoka 0.4 fokkal tovább emelkedett'. (Ráfért!) Aznap aranyősz volt és szüret. Szüret a vidámabbi- kabb fajtából. Hajdú Imre Sí Ősz vem,szüretelünk,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents