Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-12 / 215. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. szeptember 12., keuü Október 13-án, pénteken Mi (és mi nem) kerül képernyőre? Csendet kérünk ... felvétel... indít... csapó ... tessék . .. ennyi... köszönjük.... — sűrűn hangzottak efféle szavak és félmondatok az elmúlt hét utolsó napjaiban. Televíziós stáb forgatott szűkebb pátriánkban. Két évvel ezelőtt kezdődött meg a televízió „Röpülj páva!” népművészeti vetélkedőjének az előkészítése. Ez év februárjában fejeződött be a képernyőre került' műsorok összemérése, s emlékezhetünk: megyénk a február 10-i versengésben vívta ki a döntőbeli részvétel jogát. És jött a sorsolás: „Borsod-Abaúj-Zemplén csapata október 13-án, pénteken mutatja be újabb műsorát” ... Hogyan készül a molnárkalács? És hogyan a molnárkalács- sütő vasak? Honnan egyáltalán az elnevezés? Ezt rögzítették a kamerák, magnetofonok Borsodnádasdon. Majd Telkibánya következett, mert „régi szokás a Hernád mentén, hogy a legények májusfát állítottak a kedvesüknek”. (Herényi Endre bácsi: „Én magam harmincöt évvel ezelőtt állítottam májusfát... A mostani feleségemnek”). Egy másik napon, Tiszacsermelyen, Horváth Péter és Horváth Sándor mutatta be, hogyan kell a fát a fával „a szívénél kettéválasztani” hogy aztán tekenő készüljön belőle; a paraszti házakban ma is használatos sózótekenő. (Haraszti Zsolt, operatőr: „Amit .csinálnak, még takar egy életformát, és ez a képernyőn ösz- szesen egy-másfél perc lesz. Mindig úgy érzem, sokkal több van a bemutatott anyag mögött, mint ami végül is megörökí- tődik. Örökös lelkesedéssel indulunk mindig, és rettenetesen sajnálom, hogy ennyire redukálódik a bemutathatóság. Egyéb" ként úgy látom, hogy amit a megye „felvezet”, széles népszokásba illeszthető, jól megalapozott”). Akik látták a vetélkedő eddigi szakaszát, emlékezhetnek rá, hogy minden megye műsorát filmre vették és amikor az adás időpontja volt, azon már „segíteni” nemigen lehetett. A döntőn másként lesz, erről beszélt a „Röpülj páva!” népművészeti vetélkedő televíziós szerkesztője, Lengyelfy Miklós: — Október 6-án lesz az első adásnap, s négy egymást követő pénteken mutatja be a tíz, döntőbe került csapat a műsorát. Megpróbáltunk erre érdekes műfajt „kitalálni”. M tői lesz érdekesebb a korábbiaknál? Talán attól, hogy az adás időpontjában a színpadon történik — a budapesti, Pataky István művelődési központban — a produkció és eközben szeretnénk felvillantani a háttéranyagot filmfelvételekkel, diákkal. Bízunk abban, hogy ilyenformán a már rögzített anyag és az élőműsor izgalma további élményt ad ... A televíziósok már elmentek, amikor vasárnap délután a megyei művelődési központ színháztermében a majdan színpadi műsort adó énekesek, táncosok, zenekarok még egyszer próbálni kezdtek. Aztán még egyszer és ismét, befejezésül... Nos, igen: Ezek a pi’óbák, a koránkelést legyűrő nekibuzdulások, szabad időt nem sajnáló lelkesedések nem kerülnek majd a képernyőre. Csak a „produkció”: amit ebben az ösz- szeállításban senki nem magáért — hanem mindenki a csapatért a megyéért csinál. A cigándi és a mezőcsáti gyermekcsoport; a forrói és a garadnai asszonyok; a mezőkeresztesi, az erdőbényei és az emődi férfiak; az Avas Tánc- együttes; Herényi Endre meg Tóth Imre bácsi, meg Murányi Béláné... (És lesz még egy munkáskórus. Már eddig kettőt — a diósgyőri Vasast és Járműjavító férfikarát — kérték fel közreműködésre. A vasárnapi próbáig — mindhiába. Tehát: lesz még egy munkáskórus is. Bizonyosan.) „Nagyon szépen köszönöm az egész napi próbát, az eddigi segítséget” — mondta vasárnap késő délután Stoller Antal, a megyei műsor szerkesztője és színpadra állftója a megyei művelődési központ színháztermében a résztvevőknek. (És aki közel ült hozzá, hallhatta, amint felesége így szólt: „Most már, vedd oda, egy fél percre, a /fiadat is magadhoz”) ... Nos, igen: nem kerülnek képernyőre az ilyen és ehhez hasonlatos pillanatok sem. Háttérben maradnak majd az adás huszonöt perce alatt azok, akik napokat, heteket, hónapokat dolgoztak azért, hogy e vetélkedő országos döntőjén méltón jelen legyünk. (Dr. Bodó Sándor, a Herman Ottó Múzeum igazgatóhelyettese, dr. Fügedy Márta, muzeológus, Vavrinecz András, a zenei felelős. És ne feledkezzünk meg a művelődési központok munkatársairól sem.) ... És még van munkára egy hónap. Amikor, október 13-án este majd oda ülünk a képernyő elé — üljünk ott valamennyien drukkerként, önmagunk értékeinek megbecsülésként, támogatóiként annak a jó szándékú akaratnak és lelkesedésnek, amely hírt adni akar az országnak megyénk népművészetéről. Ténagy József A CSŐSZER 1. SZ. ÜZEME azonnali belépéssel felvesz cső- és központifűtés-szerelőket, minősített hegesztőket, segédmunkásokat. Minden héten szabad szombat, munkásszállást és különélési pótlékot biztosítunk. Jelentkezni lehet: Leninváros, CSŐSZER 1. sz. Üzem (Űj Erőmű), Miskolc, Kabar u. 16. CSŐSZER 11. sz. Főszerelésvezctöség. Ifjú népművészek Hímzett térítők, párnák, kézi csomózású szőnyegek, fafaragások, mázas kancsók, tálak, vázák: mind-mind a népművészet remekei. Aligha találunk olyan lakást, melyet ne díszítene belőlük egy- egy szép darab. Ezek a tárgyak hozzátartoznak mindennapi életünkhöz, de csak ritkán gondolunk alkotóikra, akik között sok fiatal is van. Népművészetünk hagyományait mentette át a jelenkornak az a felismerés, hogy a szövetkezeti mozgalom keretein belül ezek az értékek nemcsak megőrizhetők, hanem tovább is fejleszthetők. Ezért alakították meg huszonöt évvel ezelőtt a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezetek Országos Szövetségét. amely kezdettől fogva fő feladatának tpkinti a szövetkezetek alapszabályszerű működésének segítését, a tagok tulajdonosi érzésének erősítését, a szövetkezeti demokrácia érvényesítését. Ma a HISZÖV-höz 71 szövetkezet tartozik, tagjaik és az alkalmazottak száma meghaladja a 40 ezret. A dolgozók egyharmada 30 éven aluli fiatal. A szövetkezetek választott vezetőségi tagjainák 21 százaléka harminc éven aluli fiatal, s ezt az arányt a jövőben még fokozni kívánják. Az előmenetel lehetősége nyitva áll a népművészetet élethivatásként vállaló fiatalok előtt. Jelenleg 110 Népművészet Mestere és 22 Népművészet Ifjú Mestere címet viselő fiatal dolgozik a szöA legutóbbi negyedszázad alatt kialakultak a HISZÖV tevékenységének, szervezeti életének és szellemi irányításának sajátos formái. A népi iparművészet keretébe tartoznak a szőttesek, a fafaragások, a fazekasság, a népi kerámia, a hímzés és a vaskovácsok, szűrszabók, bőrdíszművesek munkái. A másik csoportba a hagyományos háziipari tevékenység sorolható: a kosárfonás, a szőnyegkészítés, a gyermekruha- varrás. — Somogybán szegényes a kerámiakészítés múltja, nem úgy mint a fafaragásé, ezért a sárközi népi cserepet hoztuk át Kaposvárra — mondja Tamás László, a népművészet mestere, aki a Kaposvári Fazekas Szövetkezet művészeti vezetője és elnökhelyettese. Később felújítottuk a habán fazekasságot és zömében ma is habán edényeket készítünk. Sok fiatalt szeretnénk felkészíteni arra, hogy méltóképpen folytassák a szakmát. Most 26 tanulónk van, szeptemberben 12 fiatalt szerződtetünk. A kaposvári szövetkezetben a tagság 03 százaléka 30 évnél fiatalabb. Rendszeresen foglalkoznak velük, ezért szívesen dolgoznak a szövetkezetben. Azosztályfőnök festő, képzőművész, így a tanulóknak nagyobb lehetőségük van arra, hogy megismerkedjenek a különféle művészetekkel. Kiszel Zsuzsanna, a Békésszentandrási Szőnyegszövő HSZ tagja vetkezetekben. S jó a fiatalok versenyszelleme: soraikból kerül ki a szakmai vetélkedők részvevőinek 90 százaléka. — A Népművészek Háziipari Szövetkezetének félez.er dolgozója van. Tavalyi árbevételük elérte a 43,2 millió forintot — tájékoztat Kelen „A játék olyan cselekvés, amelynek célja szórakoztató, szabad időtöltés. Sajátos feladata van a gyermek életében, annak egyik legfontosabb tevékenysége. A játéknak nagy a jelentősége az iskolai oktató, nevelő munkában, nagy szerepe van abban is, hogy játékos, alkotó módon kiélhesse a gyermek, az ifjú, a benne rejlő alkotó ösztönöket, tanulja meg meglátni a szépet az őt körülvevő világban —. egyszóval tartalmasabb legyen az élete. Játék magas fokon a művészet is — bár nemcsak az... Ezt a szép célt kívánta szolgálni az úttörőházban működő kerámiaszakkör, amelynek 15—20 tagja évek óta boldogan jött össze hétről hétre, hogy K. L. tanárnő festőművész vezetésével kedves, harmonikus közösséget alkotva korukhoz, tehetségükhöz mérten kis szobrokat, színes tálakat formáljanak agyagba, samot.tba, amelyet aztán az LKM-től kapott kis elektromos kemencében kiégettek. Sok örömet szerezve maguknak és azoknak, akik az ajándékká előlépett kis kedves, sokszor még sutács- ka, olykor már érettséget is mutató tárgyaknak mindig örültek, hiszen érezhető volt bennük a tehetség, mint magban a jövendő virág. Ámde jött a nyár. A kis szakkör természetesen szünetelt, az elkészült kis figurákat nem őrizte sem „múzeumőr”, sem ajtónálló ala- bárdos. De minek is tette volna, nem voltak azok aranyból készült trák kincsek, mint a Műcsarnok mostani kiállításán és különben is a kis műhely ajtaján a la- katocska őrizte a falakat. S nem tudni mikor, hogyan, kik. a lakat ellenére bejutottak, s mindent, mindent, amit találtak, kis szobrokat, tálakat, kis fali képeket, de még a fcstékes tégelyeket is ösz- szetörték. Csupán egy kis mogyorót eszegető mókusfigura maradt épen. S aztán még egy újabb játék következett. A szakkörvezetőt súlyos családi gondjai idegenbe szólították nagyon sürgősen, s mielőtt végleges búcsút mondott volna a kis Béla elnök, aki maga is fiatalember. A fővárosi központú szövetkezet az ország egész területén — Debrecentől Zalaegerszegig — foglalkoztat népművészeket. Tagjai közül 21-en a Népművészet Mestere, 69-en pedig a Népi Iparművész címet viselik. Nagy figyelmet fordít a szövetkezet a bedolgozók és a fiatalok foglalkoztatására, helyzetének javítására. Mind kedvezőbbé teszi a munkakörülményeket, ösztönöz a tanulásra, a szakmai továbbképzésre. A szövetkezet tagságának 10 százaléka állami oktatásban vesz részt és sokan látogatják a különféle tanfolyamokat. — A mi fiataljaink a saját hazájukban is próféták lehetnek — mondja Farkas Jenő, a Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet elnöke. — A műszaki gárda és a kiszolgáló személyzet 80 százalékának szövetkezetünk az első munkahelye, sokan az általános iskola elvégzése után kerültek hozzánk. A velük való törődést igen fontos feladatunknak tartjuk. A HISZÖV-höz tartozó szövetkezetekben mind többen vannak a főiskolai és egyetemi végzettségűek. Mindemellett bőven van még tennivaló is. Erre utal az, hogy a fiatalok öt százaléka még az általános iskola 8 osztályát sem végezte el. Ez természetesen gátolja a továbbtanulást. Főként a szövetkezetek vezetői és KISZ- szervezetei tehetnek sokat azért, hogy a fiatalok gyara- píthassák ismereteiket, folytathassák tanulmányaikat. A szakmai fejlődés, a közművelődés elősegítése a népművészetben is bőségesen kamatozik. A népművészeti és háziipari szövetkezetekben még sohasem tevékenykedett any- nyi fiatal, mint napjainkban. Munkájukkal, tehetségükkel jelentékenyen hozzájárulnak az arra érdemes hagyományok ápolásához. S ahhoz, hogy itthon és külföldön egyaránt még népszerűbbek legyenek a kalocsai hímzések, a halasi csipkék, a békésszentandrási szőnyegek, a hódmezővásárhelyi és karcagi cserépedények, hogy csak néhányat említsünk a gazdag választékból, az ő munkájuk is hozzájárul. A fiatalok méltóképpen akarják és tudják folytatni a népművészeti és háziipari •szövetkezetekben mindazt, ami hírneves elődeik hagytak rájuk örökségül. Szenté Erzsébet Ifj. Fazekas István nádudvari népművész műhelynek — elment ott levő szerszámaiért. A leírt szomorú kép fogadta. A romhalmaz közti keresgélésben hallott valami furcsa zajt, de nem volt ideje vele törődni. Dolga befejeződvén, haza akart indulni —, de lám, az ajtó csukva — nem tudott kimenni. Az udvaron vihogó suhancok játszottak azzal, hogy nem engedték ki, s jobb híján, már igazán nem fiatalon kiyergödni kényszerült az ablakon, amely nem volt magasan a földtől. Senki nem volt a suhancok között, aki megérezte volna a „játék” méltatlan voltát. Vaion honnan veszik a példát? — motoszkál bennem a gondolat. A rombolást túlélő kis mókus lakókonyhám virágos pol án eszegeti vidáman, kedvesen a mogyorót. Talán, mire elfogy — egyre többen i lesznek, akik sem gyermekek, sem felnőttek játékait nem törik össze, nem csukjak rá korban tőlük már messze állóra az ajtót : akik ..., akik . . . sok mindent megtesznek és nem tesznek meg, hogy érdemes legyen szépen dolgozni, szépen élni és szépen ját szani. V. Zalán Irén Kulturális körkép ÖSZTÖNDÍJASOK A Szovjetunióban tanuló ösztöndíjasaink nagy többsége olyan szakmákat saj Uít el, amelyekből hazánkban nincs felsőfokú képzés. Sok fiatal választott ilymódon mérnökközgazdász szakot. Először utaztak az idén ösztöndíjasok Moszkvába az orosz nyelv és irodalom elsajátítására. FILMFESZTIVÁL Szeptember 12 és 21 között Veszprémben rendezik meg a I báruli szociális:?! hadseregek filmfesztiválját. A kulturális rendezvénysorozaton a Vu"-.l i Szerződés tagállamai filmjein kívül mongol és kubai, vietnami alkotások is szerepelnek. A dokumentumfilmek a katonaélet mindennapjait, a szolgálat epizódjait, a testvéri szocialista országok hadseregeinek fegyverbarálságát örökítették meg.
