Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

1978. szeptember 12., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ismét fogy a karamella Nehéz hónapokat élt át a Szerencsi Csokoládégyár Kotrógépek dolgoznak a Sajóban, Sajószentpcter térségében. A l'olyó medrében vezetik át az ivóvízcsövet az Észak-ma­gyarországi Regionális Vízimi szakemberei. A Sajóban így a csöveknek „árkot” ásnak a gépek. Szőlőtermesztési rendszer Jűniusban beszámoltunk a Szerencsi Csokoládégyár ér­tékesítési nehézségeiről. A gyár vezetői elmondták ak­kor, hogy dolgozóiknak ide­gen vállalatoknál kerestek ideiglenes munkahelyet, mi­vel le kellett állni a cukorka és a karamella gyártásával. Tervezték akkoriban, hogy több mint 200 főt elbocsáta­nak. Igen súlyos volt a hely­zet, hatalmas almatárolókban helyezték el az eladhatatlan édességet, mert minden rak­tár megtelt. Június végéig 220 vagon áru halmozódott fel a gyárban. A Magyar Édesipar és a szerencsi gyár vezetői keresték az okokat, keresik ma is. Teljes bizo­nyossággal még ma sem tud­ják, mi idézte elő a kereslet ilyen arányú csökkenését. Az értékesítési gondok alól nem mentesültek a többi gyárak sem, de mivel a cukor és a karamella vált ideiglenesen eladhatatlanná, ezeknek a termékeknek a „gazdája”, a Szerencsi Csokoladégyár ke­rült, a legnehezebb helyzetbe. Most, három hónap után egészen más a hangulat Sze­rencsen. Kezdenek megnyu­godni a kedélyek, az élet las- san-lassan visszatér a régi kerékvágásba. Július elején érkeztek az első megrendelé­sek, augusztusban pedig már egeszen élénk volt a kereslet. Az almatárolók kiürültek, el­fogytak a felhalmozott kész­letek. JVIint ahogy nem tud­ták kideríteni a kereslet lanyhulásának okait, nem tudni, mi okozta ezt a hirte­len igénynövekedést... De mi történt közben a gyárban, hogyan vészelték át a kritikus időket? Megpró­bálták menteni a menthetőt. Kevés csokoládégyári mun­kás mondhatja el, hogy a megszokott munkáját végez­te ezen a tavaszon. Gyako­riak voltak a munkaerő-át­csoportosítások. Akik azelőtt cukorkát,. karamellát gyár­tottak, most csomagoltak. 11)65 óta először fordult elő, hogy Szerencsen is készítet­tek mikulásfigurákat. Ezek­nek a figurális termékeknek a gazdája a gyár diósgyőri gyáregysége.' itt készül az or­szágban kapható összes kará­csonyi és húsvéti csokoládé- figura. A szerencsi „segítség­nek” köszönhető, hogy né- -hány hét múlva megkezdik a húsvéti figuráknak a gyártá­sát Diósgyőrött: hamarosan elkészülnek az exportra szánt karácsonyi árukkal is. Újra kezdték gyártani a roppant munkaigényes kézi desszerteket. Több mint négy évig nem foglalkoztak ezzel, valamennyi desszertféleség gépi eljárással készült. Már tavaly is foglalkoztak a gon­dolattal, hogy „felélesztik” ezt a terméke) hiszen valamikor éppen a kézi desszertek ré­vén ismerte meg a Szerencsi Csokoládégyárat a világ. Be­bizonyosodott, hogy itthon is keresik, hiányával szegé­nyebb lett az ajándékozási cikkek listája. A 25 dekás Lotle-desszerttel éledt fel a kézi dosszertgyártás. A IV. negyedévben megjelenik a boltokban a 30 dekás Souve­nir és az igen szép kivitelű, 30 dekás Gourmand-desszert is. A kézidesszert-készités mellett újfajta elfoglaltság volt a Negró-gyártás. Az egyik társgyártól átvállalták 50 vagon Negró cukorka gyártását. A különböző intézkedések és a munkaerő-átcsoportosi- tások eredményeképpen el­kerülhetővé vált a tömeges elbocsátás. Ötvenkét munkás­tól köszönt el a gyár, de lé­nyegesen kevesebb munka­könyvét kellett kiadni, mint amennyit korábban tervez­tek. Az elbocsátandók kivá­lasztásánál jelen voltak a pártalapszervezetek, a KISZ- szervezetek, a szakszervezet is. Közrejátszottak a kivá­lasztásnál a szociális körül­mények. de közrejátszottak a munkafegyelmi ügyek is. Ha­zánkban manapság nemigen hallani munkáselbocsátások­ról, így megdöbbentő, szokat­lan a hír. Szerencsen és kör­nyékén azonban nem keltett feltűnést az intézkedés, az itt elök évtizedeken át idény­munkások voltak a csokolá­dégyárban és a cukorgyár­ban. Intenzív a környéken a háztáji gazdálkodás, fejlett az állattenyésztés, ma sem ritka a hosszabb íizetetlen szabadságot kérő csokoládé­gyári dolgozó. A termelés fo­kozása egyébként elöbb-utobb lehetővé teszi a most elbo­csátottak többségének mun­kába állását. A gyár terveit időközben módosítani kellett. Mintegy 30 százalékkar kevesebb édes­séget gyártanak ebben az év­ben. Mennyiségileg keveseb­bel, de nagyobb választék­ban. A legkritikusabb idő­szakban sem szűnt meg a kí­sérletező kedv. A már emlí­tett desszertféleségeken kívül meg jó néhány szerencsi új­donság kerül az év hátralevő részében az üzletekbe. Ha­marosan megjelenik két puna karamella, amelyhez hason­lót mindeddig csak a lengyel importáruk között találhat­tunk. Az egyik különleges, mogyorós ízesítéssel készül. Már csak a zacskók elkészül­tére várnak, és kibocsátják a szerencsi Pufit, valamint há­rom darabáru, a Suli, a Babi es a Palkó is megjelenik a IV. negyedévben. Emellett egy töltetlen, mézízű és egy citromizű töltött cukorka gyártására is készülnek. Ebben az évben egyébként nagy gondot fordítanak a csomagolásra. Desszerles dísz­dobozaik minden versenyt kiállnak, ezek csomagolásá­nál nem sajnálják a drága, importanyagokat. De egyre tetszetősebbek az olcsó kara­mellák, cukorkák és csokolá­dék csomagolóanyagai is. A celofán helyett ma már a „kipróbált” műanyagokat al­kalmazzák, ezek tartósabbak. Igen jó partnerre találtak a Tiszai Vegyikombinátban. A vegyigyár a csokoládégyár igényeit figyelembe véve, korszerű gépeket vásárol, így a jövőben maratott, színes csomagolóanyagokat tud elő­állítani. A zacskók, a papí­rok díszítését a csokoládé­gyár grafikusa tervezi. Egyre több játékos figurával, egyre vidámabb színekkel. Lévay Györgyi A tokaj-hegyaljai szőlőter­mesztés fejlesztése, nemkü­lönben a tokaji bor világhíré­nek megóvása és öregbítése már eddig is szükségessé tette a nagyüzemi gazdaságok bi­zonyos fokú együttműködését és a kistermelők támogatá­sát. Ez azonban még nem mondható kielégítőnek, és csak egyes tevékenységekre szorítkozott. Az integrációs törekvések legeredményesebb gyakorlati megvalósulásának bizonyult eddig a néhány év­re létrejött Tokaj-hegyaljai Növényvédelmi Társulás. A történelmi borvidék ér­dekelt gazdaságai azonban ennél tovább kívánnak lépni. Ezért már 11)77 nyarán hoz­záláttak Tokaj-Hegyalja va­lamennyi állami, szövetkezeti gazdaságát és szakszövetkeze­tét magában foglaló szőlő­termesztési rendszer megala­kításához. Ezt a kétségkívül nagy jelentőségű elgondolást a Termelőszövetkezetek Terü­leti Szövetsége is felkarolta és megvalósítását támogatja. Első lépésként — a bor­ulOST IS — mint máskor oly sok esetben — induljunk ki a számok ténytartalmábóL Megvallom, szeretem ezt a fogódzót, Az ok pedig egy­szerű. Kerülnek minden bo­nyodalmat, kuszaságot, mel­lébeszédet. A számok legtöbb esetben tényszerűek, cáfolha­tatlanok. s ami nem lényeg­telen, sokat mondanak. Bizonyságul íme: A rnúcso- nyi Új Élet Termelőszövet­kezetben 1975-ben egy tehén tejtermelése 2421 liter volt. Ez 1976-ban 2915 literre, 1977- ben pedig 3615 literre emel­kedett. Az idei esztendő ada­tai szerint ez az átlag tovább növekszik, s az év végére várhatóan eléri a 4006 litert. (Az első hat hónap után ugyanis 2066 liter volt az át­lag.) Lám, csupán négy esztendő tejtermelésének átlagszámai, négy szám, s mégis világo­san, közérthetően tükrözik egy gazdaság tehenészeti ága­zatában bekövetkezett gyö­keres változásokat. Más gaz­daság szakemberei számára sokat mondanak, de a nem szakmabeli is olvas belőlük. A számok azonban csak fo­gódzók, s az eredményesség útját végül is a szavak ma­gyarázzák. Jelen esetünkben — a számadatok ismeretében — a kérdés adott: mi a mú- csonyi tejtermelés titka? A hogyan-ra várjuk a szavak magyarázatát. * Az elhatározás — ezt a szá­mok is érzékeltetik — nem ma született. Az alapállást objektív tények indokolták. Kincsem János elnök mondja: — Szövetkezetünk adottsá­gai a növénytermesztésre — kombinát irányításával — ki­dolgoztak egy gazdasági együttműködési programot, majd ezt továbbmunkálva, elkészítették a termelési rendszer társasági szerződé­sét. Ebben a rendszer fő fel­adataként jelölték meg a ter­melés mennyiségének, első­sorban pedig minőségének a fokozását, az új ültetvények telepítésének és a régi szőlő- földek korszerűsítésének egy­séges elvek szerint történő megoldását. Szerepel továbbá a szerződésben a gépesítés és a termelés adta lehetőségek összehangolt, együttes meg­valósítása, valamint építke­zések. beruházások közös lét­rehozása. A társasági szerződést a TESZÖV, a borkombinát, az állami, szövetkezeti gazdasá­gok és a szakszövetkezetek áttanulmányozva elfogadták, s két tsz és két szakszövet­kezet kivételével máris vala­mennyien bejelentették csat­lakozásukat a megalakítandó tokaj-hegyaljai szőlőtermesz­tési rendszerhez. elsősorban áru-növényter­mesztésre gondolok — nem jók. Kevés a szántónk. Mú- csonv — nyilván az előbbi ténnyel összefüggésben — régen is állattenyésztő község volt ... Ilyen meggondolásból az Üj Élet Tsz fő profilja tehát az állattenyésztés lett. Azon­ban mindjárt hozzá kell ten­nem. az adottság önmagában még nem garantálja az ered­ményességet. Csupán lehető­séget biztosit. A TEJTERMELÉS közép­pontba állítása országosan, lökést adott Múcsonyban is. Újra számok: tavaly egy li­ter tej előállítási költsége öt forint 46 fillér volt. Ugyan­akkor árbevétel gyanánt, li­terenként kaptak 5.70 alap­árat, plusz 1,40 dotációt és 2,50 tejértékesítési prémiu­mot, Ez összesen 9.60 forint. Az éves árbevételük megha­ladta a 9 millió forintot. A közgazdasági ösztönzők tényleg ösztönöztek, de a tej nem folyik úgy, mint csapból a víz. Nem elég az óhaj, hogy legyen sok tejünk. Két szólás-mondás is eszembe jut: szájáról tejel a tehén. aztán meg az, hogy amelyik tehén sokat bőg, kevés tejet ad. Ügy bizony, a jószág elő­ször kapni szeret (és nem is akármit), s csak azután ad. Kovács István tehenészeti telepvezető: — Az állatte­nyésztésben. így a tejterme­lésben is a takarmányozás kulcskérdés, mind a mennyi­séget, mind a minőséget ille­tően. A takarmányozás kihal mind a tejtermelés mennyi­ségére, mind pedig az előál­lítási költségek alakulására. Nálunk a növénytermesztés A számszerű eredmények igazolják, hogy népgazdasá­gunkban ne. újítómozgalom fellendülőben van. Általános tapasztalat, hogy emelkedett a hasznosított újítások szá­ma. 1975-ben nem egészen 122 ezer, tavaly már 132 ezer újítást nyújtottak be. Borsod­ban 1977-ben löbb mint 7000 szocialista brigád tízezren fe­lüli újítást nyújtott be, amely­ből több mint hatezret hasz­nosítottak. A gazdasági ered­mény megközelíti a 200 ezer forintot, örvendetes, hogy nőtt a hasznosított újítások száma is. Általánossá vált nálunk az „Egy brigád — egy bevezetett újítás” mozgalom. Továbbra is meghatározó a szocialista brigádok szerepe, mivel az újítások háromne­gyed részét ők adják be. Me­gyénkben a középtávú újítói verseny első két évében 46 ezer dolgozó nyújtott be újí­tási. Ez 800 millió forint gaz­dasági eredményt jelentett. A fiatalok és a nők újítási te­vékenységében kedvező fej­lődés bontakozott ki. Gond még a javaslatok ügyintézé­sének lassúsága, a műszakiak szélesebb körű bevonása. A Diósgyőri Gépgyárban sokféle termelési probléma vár megoldásra. Ehhez a ve­zetés fokozottan igénybe ve­szi az újítók támogatását. Újításokra igyekeznek moz­gósítani a technológusokat és Az Ózdi Kohászati Üze­mekben mar huzamosabb idő óta példamutatóan gon­doskodnak a nyugdíjasokról, a nyugdíjba menőkről. Jól szervezett munkával odahat a szakszervezeti tanács, hogy idős dolgozóik nyugdíjba menetelét megkönnyítsék az­által, hogy az ilyenkor szo­kás adminisztrációs munkát meggyorsítják. Ne kelljen utánajárkálni a dolgozónak, hogy idejét: igazolhassa. Ezt az állattenyésztés .,kiszolgá­lója". Gyakorlatilag minden takarmányból önellátók va­gyunk ... Május elejétől szeptember elejéig, közepéig a közel 300 tehén legelőn van. Az olcsó és jó étrendi hatású fű mel­lett naponta két kilogramm szálas takarmányt is kap a jószág, valamint abrakot. Ez utóbbit a tejtermelés függ­vényében kapja az állat, mi­nél több tejre képes, annál több abrak illeti meg. (Tíz liter tej fölött, literenként fél kiló abrak jár.) Szájáról tejel a tehén, de.. Vagyis tehén és tehén között ugyanolyan takarmányozás mellett is van különbség. A múcsönyi eredményesség kö­vetkező titka az évek óta tu­datosan végrehajtott szelek­ció. Kincsem János elnök: — Mi bizony elmentünk a Du­nántúlra is vásárolni előhasi üszőket, ha szükség volt rá. Ha úgy láttuk megéri, nem sajnáltuk érte a pénzt. Az ilyesmin nem „takarékoskod­tunk” ... (Csatlakozva az elnök gon­dolataihoz. általában ott vesz­tünk el milliókat, ahol meg­takarítunk ezreket.) A MÜ CSONTI tehenészeti telep állománya zömében magyartarka, mindössze 25 darab a magyartarka Hol­stein—Fríz keresztezésből származó Fi utód. Ez a tény a tejtermelésük értékét csak to­vább növeli, s növeli azoknak az embereknek az értékét is, akik nap mint nap ezekkel a jószágokkal bánnak. Mert a titok következő nyitja ma­ga az ember. Lelkiismeretes munkájuk száz literekben mérhető. A tsz vezetősége a konstruktőröket is, akik közül az utóbbi időben vi­szonylag kevesen vállaltak munkakörükön kívüli kötele­zettségeket. Fokozott bekap­csolásukhoz jó a légkör, az újítómozgalomnak a gyárban jó hagyományai, s az utóbbi időben jó eredményei van­nak. Az idén már több mint ezer újítási javaslatot nyúj­tottak be. s az év eddigi sza­kaszában bevezetett újítások­kal évente 8 millió forintot takarítanak meg. Szeptem­ber 1. és november 30. kö­zött újítási negyedévet tarta­nak. A Pamut fonóipari Vállalat gyáraiban, köztük a miskolci fonodában is rendszeresen újítanak a dolgozók. Több újító kollektíva összefogásá­nak eredménye, hogy ládák helyett most már zsugorfóliás csomagolási rendszert alkal­maznak. Ez nemcsak olcsóbb, hanem ládák ezreit lehet megtakarítani. Feltétlenül meg kell emlí­teni. hogy a dolgozók szelle­mi alkotó kapacitása az ered­mények ellenére sincs még kellőképpen kihasználva. Nem mindenütt ösztönöznek újí­tásra. Az is probléma, hogy még mindig kevés a beruhá­zások gyorsítását, a munka- és üzemszervezés javítását, a kelendő új termékek kialakí­tását szolgáló javaslat. szeretettel veszik a kohászati dolgozók, nemcsak a nyug­díjba menők, hanem a fia­talabbak is, mert látják, hogy ilyen irányban is törő­dik a szakszervezet tagságá­val. Az ózdi példát érdemes követni, megtudni tőlük, hogyan szervezték meg ezt a tevékenységet. Jó dolog, amikor a nyugdíjba ment dolgozó, minden várakozás nélkül a következő fizetés alkalmával megkaphatja nyugdíját. rendszeres ellenőrzések mel­lett anyagi ösztönzőkkel sza­bályozza a munkafegyelmet. A fejők az alapbér mellé minden .kifejt liter után 5 fillér tejprémiumot, 3,7 szá­zalék zsírtartalom mellett pe­dig ugyancsak 5 fillér pré­miumot kapnak. Az első osz­tályban értékesített tejérv, fejő és gondozó, literenként újabb 5—5 fillér pluszt kao. Általában 4—5 ezer forint között keresnek a tehenészet dolgozói. A magas fizetés el­lenére fiatal mégis alig vál­lalja ezt a munkát, s ahogy az idősebbek nyugdíjba men­nek, úgy csökken a dolgozók létszáma. A JÖVÖ? Például az em­berpótló gép. technológia. Ez egyben a további szintemelés záloga is. Múcsonyban ugyan­is érzik, tudják, koránt sin­csenek még a csúcson. (Egy­általán van-e itt csúcs?) A termelés fokozásában többek között segít majd a korszerű fejőház. Ha megépül, meg­szűnik a jelenlegi standfejés, egy dolgozó több állatot és hamarabb fej meg. követke­zésképp az állat több időt tud a legelőn tölteni, több takarmányt tud értékesíteni. Az előrelépés útja a további keresztezés is a nagyobb ho­zamú Holstein—Fríz egye- dekkel. És még valami... Kovács István: — Növény- termesztésünk kezében nagy ütőkártya van. A tejterme­lésünk gazdaságosságának, eredményességének legfőbb kritériuma a takarmányter­mesztésünk színvonalának 1"^ vábbi emelése. Még olcsóbb és még jobb minőségű tömeg- takarmányokra van szüksé­günk! Ha.idu Imre a gondoskodási jó szív-vei és Mitől jó egy tehenészet? Szájáról tejel a tehén, de... Példamutató gondoskodás Újítók a Hite menetének javításáért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents