Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-12 / 215. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1972. szeptember 12., kedd Eiliinnepség a Zeneaksdímiin Négy év Etiópiában öt évvel ezelőtt, szeptem­ber 11-én Chilében hősi harc közben esett el az elnöki pa­lota ostromakor Salvador Allende chilei elnök. A szep­tember 11-én történt fasiszta puccs következtében, és azóta is, a chilei haza­fiak százai és százai es­tek áldozatul, mert nem tud­ták tétlenül elviselni a Pinochet-rezsim népellenes, haladásellenes gaztetteit. A chilei nép a véres és gyászos emlékű szeptember óta nem adta fel a harcot, küzd el­nyomói ellen és hisz a biztos győzelemben. Szolidaritási gyűlést tartot­tak tegnap, hétfőn délután Miskolcon, a Bartók Béla Művelődési Központban és a politikai gyűlésen megemlé­keztek a chilei forradalom mártírjairól. A Vasas fúvószenekar és a vegyeskar műsora után Luis Schwaner, a Magyarországi Chilei Antifasiszta Bizottság tagja mondott beszédet. — Allende elnök meggyil­kolásával uralomra jutott a fasiszta katonai puccs és ha­zánkban Pinocheték megsem­misítették a dolgozó osztály által elért eredményeket, vív­mányokat — kezdte beszédét Luis Schwaner, majd így folytatta: — Ez alatt az öt év alatt a fasizmus semmiképpen sem tudta elpusztítani a Népi Egy­ség pártjait. A Népi Egység a diktatúra elleni harcában szilárdan összeforrt és egyre erősebb lett. A haladó emberiség aggód­va figyeli a chilei eseménye­ket és szolidáris a szabadsá­gáért küzdő hazafiakkal. Ez­rek emelik fel tiltakozó sza­vukat a Pinochet-rezsim rém­tettei ellen, követelik a be­börtönzött politikai foglyok szabadon bocsátását. A gyűlés résztvevői egy perces néma felállással adóz­tak a chilei forradalom első mártírja emlékének, majd táviratot fogalmaztak és el­küldték a Magyar Szolidari­tási Bizottságnak. A tegnapi politikai gyűlé­sen a Miskolci Nemzeti Szín­ház művészei adtak emlék­műsort a drámai, öt évve) ezelőtti chilei eseményekről. Három évtizeddel ezelőtt, ma már történelmi eseményekre, a wroclawi értelmiségi világ- találkozóra, a Zeneakadémián 1948. szeptember 11-én meg­tartott budapesti értelmiségi nagygyűlésre, és a magyar értelmiség nemzeti bizottsá­gának megalakulására emlé­keztek hétfőn este a Zenemű­vészeti Főiskola nagytermé­ben az Országos Béketanács rendezésében megtartott ün­nepségen. Az eseményen megjelent Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságá­nak elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Pozsgay Imre kulturális miniszter, Ja' ab Sándor és Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osz­tályvezetői, és Sebestyén Nándorné, az Országos Béke­tar ács főtitkára. A Himnusz elhangzása után Boldizsár Iván állami díjas író, a Béke-világtanács tag­ja, az Országos Béketanács alelnöke mondott emlékbe­szédet. Elöljáróban a nemzetközi és a hazai békemozgalom' zászlóbontására, a 30 évvel ezelőtti wroclawi értelmiségi világtalálkozóra, az azt kö­vető budapesti nagygyűlésre és a magyar értelmiség nem­zeti bizottsága megalakulá­sának három évtizedes jubi­leumára emlékezett beszédé­ben Boldizsár Iván. Tiszte­lettel adózott mindazoknak, akik Wroclawban és idehaza az induláskor fényt és hitelt adtak az akkor még a nevét kereső új emberi megmozdu­lásnak, a békemozgalomnak. — A wroclawi értekezlet és folytatása a Béke-világta­nács tevékenysége hozzájá­rult az emberiség közgondol­kodásának megváltoztatásá­hoz. — Az elmúlt évtizedekben a Szovjetunió és szocialista közösség többi tagországa ki­vívta Európa történelmének leghosszabb békekorszakát, és egyben lefogta azok kezét, akik a nukleáris háborút ki­robbantó piros gombot már- r'ár lenyomták. A nemzetközi békemozga­lom kiemelkedő eredményei­nek méltatása után, a hazai békemozgalom három évtize­dét idézte Boldizsár Iván. Eseményekről rövi THEODOR AKISZ BEJELENTETTE <j& Mikisz Theodorakisz._ a világhírű görög zeneszerző és énekes bejelentette, hogy októberben indulni kíván az athéni polgármesteri válasz­táson. A Görög Kommunis­ta Párt Központi Bizottsá­gának Politikai Bizottsága vasárnap közleményben tu­datta, hogy az 51 éves mű­vész a kommunista párt je­löltjeként fog részt venni a választáson. INDIAI VENDÉG @ Krisna Kumar Gojal, az indiai kormány kereskedel­mi, közellátási és együttmű­ködési államminisztere ve­zetésével indiai küldöttség érkezett hazánkba a SZÖVOSZ vendégeként. KENNEDY HAZAUTAZOTT Qt Edward Kennedy ameri­kai szenátor vasárnap reggel elutazott Moszkvából, ötna­pos látogatása alatt részt vett Alma-Atában egy nem­zetközi kongresszuson, majd Moszkvában találkozott Leo- nyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével. KÖZÖS NYILATKOZAT ®> Délkelet-Ázsia legyen a béke, a függetlenség, a sza­badság és a semlegesség övezete — hangoztatja a többi között az a vietnami— thaiföldi közös nyilatkozat, amelyet vasárnap. Pham Van Dong vietnami minisz­terelnök látogatásának záró­napján tettek közzé Bang­kokban. A nyilatkozat elé­gedetten nyugtázza, hogy a két ország — az 1976. augusz­tus 6-i, illetve az 1978. janu­ár 12-i közös közlemény alapján — megteremtette a barátság és az együttműkö­dés új korszakát. ŰJABB PROVOKÁCIÓ © A VNA vietnami hírügy­nökség újabb provokációk­ról adott hírt. amelyeket a kínai hatóságok követtek el Quang Ninh vietnami tarto­mány határmenti körzetei­ben. A kínaiak több mint száz fegyverest küldtek át szeptember 8-án a határon, akik provokálták a szolgála­ti kötelezettségeiket teljesítő vietnami alkalmazottakat és határőröket. A Xuanhoa kommuna körzetében levő kétkilom.éteres határszaka­szon a kínaiak géppiszto­lyokból és karabélyokból tü­zet nyitottak. fi libanoni helyzet Immár harmadik egymást követő éjszaka ropognak a fegyverek Bejrút délkeleti és keleti negyedeiben. A libanoni főváros lakosai a szó szoros értelmében napok óta alig hunyták le szemü­ket és hírügynökségi jelen­tések szerint az utóbbi na­pok harcaiban nyolcán hal­tak meg és százhetvenné­gyen megsebesültek. Libanonnal függ össze a kairói Roz El-Juszef című hetilapban vasárnap megje­lent hír, amely szerint Ca­mille Chamoun, a libanoni Hétfőn délelőtt ötnapos hi­vatalos látogatásra az NSZK- ba érkezett Hafez Asszad Szíriái államfő. A nap folya­mán találkozik Walter Scheel köztársasági elnökkel és konzervatív nemzeti liberális párt vezetője augusztusban titokban izraelben járt és Menahem Begin izraeli mi­niszterelnökkel megegyezett egy maronita törpeállam lét­rehozásáról. A kairói lap „megbízható” washingtoni körökre hivatkozva azt írja, hogy Izrael arról biztosítot­ta a jobboldali libanoni ve­zetőt. hogy a legmesszebb­menő katonai és diplomáciai támogatásban részesítené a jobboldaliak által egyoldalú­an kikiáltandó keresztény szeparatista államot. Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszterrel. Kedden Helmut Schmidt kancellár­ral tárgyal és fogadja az NSZK gazdasági életének vezető személyiségeit. Pénzügyi üolréiiy Kínáin A kínai sajtó nagy teret szentel annak a nagyarányú pénzügyi botránynak, ame­lyet Honan tartományban lepleztek le. A tartományi pártvezetés a 160 millió jüa- nos korrupciós ügy kapcsán számos helyi pártvezetőt megfosztott párttagságától, a pártban és az állami szer­vekben betöltött tisztségétől. A pártból kizárt hat vezető közöt van Honan tartomány Csumatien területi pártbi­zottságának első titkára is. Jelentések szerint mindany- nyiukat bíróság elé állítják. Amint a Honan tartomá­nyi vizsgálat jegyzőkönyvé­ből kiderül, a Csumatien te­rületi és az alá tartozó kör­zeti párt- és állami vezetők több éven át súlyosan visz- szaéltek az állam és a kö­zösség pénzével. összesen mintegy 160 millió jüan (kö­rülbelül másfél milliárd fo­rint) értékű összeget fordí­tottak törvénytelen luxus- építkezésekre, reprezentáció­ra, utazásokra és ajándékozá­sokra. Ennek a hatalmas ösz- szegnek jelentős részét abból a segélyből fedezték, ame­lyet az utóbbi két évben a központi kormány utalt ki az árvízsújtotta terület la­kosságának megsegítésére. A vezetők pénzügyi visszaélései és pazarlásai ellen szót eme­lőkkel szemben kegyetlen megtorlást alkalmaztak, töb- büket letartóztatták, bebör­tönözték és halálra kínoz­ták. Asszad Bonnban Miker láthatók a csillagok? A mezőkeresztesi gyerekek előtt két éve csillant meg a remény, hogy bepillanthat­nak a csillagok közé. Egy véletlen találkozás adta rá az okot. Az iskola igazgató­ja találkozott egy régi tanít­ványával. aki az Uránia Csillagvizsgálóban Kulin professzor mellett dolgozott. A régi tanítvány felajánlot­ta, hogy segít egy iskolai csillagvizsgáló távcső elké­szítésében. Hamarosan más segítők is akadtak, mégpe­dig a keresztesi Aranykalász Termelőszövetkezet gépészeti melléküzemágában dolgozó Ifjú Gárda szocialista brigád. Ez a húsztagú kollektíva évék óta patronálja az ál­talános iskolát. így vállalták hát, hogy elkészítik a táv­csövet is. A brigád egyik tagja, Fodor János az iskola igazgatójával- együtt felke­reste az Urániát, ahol meg­kapták a távcső rajzait és szaktanácsokkal is ellátták őket. Hamarosan hozzáfog­tak a munkához, mértek, rajzoltak, vágtak, forrasztot­tak. Az esztergályosbrigád számára meglehetősen nagy feladat volt a pontos szer­kezet elkészítése. Háromszáz órát dolgoztak eddig, min­denkor a munkaidő letelte után, szabad idejükben. Raj­tuk kívül mások is dolgoz­tak a kis, 150 milliméteres távcsövön. A tükröket példá­ul Kulin professzor csiszol­ta ... De a gyerekek számára még mindig csak remény, hogy bepillantsanak a csilla­gok világába. A távcső ott áll az • egyik osztályterem­ben, de még mindig használ- hatatlanul. Az Ifjú Gárda szocialista brigád vélemé­nye szerint mindössze 16 órányi munka hiányzik ah­hoz, hogy a szerkezet mű­ködőképes legyen. Csakhogy ez a munka meghaladja már a brigád ereiét, tudniillik a precíziós beállításokról van szó. Segítséget vár a brigád és az iskola. Olyan szakembe­rek, vagy szakember segítsé­gét, aki jártas az ilyen ter­mészetű munkában. Kár vol­na, ha ez a társadalmi úton létrejött érték megsemmi­sülne a cél előtt. ' 1. ey. A magyar lapokban megjelent a hír: Győri Imrének, az MSZMP KB titkárának vezetésével párt- és kor­mányküldöttség utazott Addisz Abebába, hogy részt vegyen az etióp forradalom negyedik évfordulóján ren­dezendő ünnepségeken. A rövid közlemény nem véletlenül használja „a forra­dalom” szót, pedig ezzel a kifejezéssel általában ajánla­tos csinyján bánni. Afrikában ez különösen igaz. A nem­zeti felszabadulás nagy történelmi áramlatában sodródó fekete kontinens vajúdó, nagy lehetőségekkel és nagy ve­szélyekkel, mindenekelőtt pedig súlyos örökséggel terhes időszakot él át. Ebben a szakaszban viszonylag gyorsan követik egymást számos helyen a különböző kormányza­tok. A változásokban azonban sok a személyi, nem egy­szer törzsi motívum; gyakran megesik, hogy egy-egy új név feltűnése nem hoz igazi változást. Etiópia nem ez a kategória. Amikor pontosan négy esz­tendeje, 1974. szeptember 12-én Addisz Abebában ország­világnak hírül adták, hogy a császárt, a világ egyik leg­régibb dinasztiájának leszármazottját, „Juda oroszlánját” megfosztották trónjától, már sejteni lehetett, hogy nem egyszerűen a monarchia szűnik meg Etiópiában. Hamar bebizonyosodott, hogy a hatalmat a nép nevében gya­korló fiatal tisztek komolyan gondolják, amit mondanak, hogy valóban új országot akarnak teremteni. Ezt nemcsak az etióp nép, a nemzetközi haladás barátai értették meg, hanem ellenségei is — és nemcsak a hazaiak, a külföl­diek is. Az amerikai diplomácia, szaúd-arábiai dollármilliók se­gítségével ráuszította a kezdet ezernyi nehézségével küz­dő forradalmi Etiópiára a „nagy-szomáliai” ábrándokat dédelgető mogadishui vezetést. Etiópia népe — barátai, a szocialista országok erkölcsi-politikai-anyagi segítségével — a nehéz körülmények között is visszaverte a táma­dást és megértette mindenkivel, akit illet, hogy nem hát­rál. A külső és belső ellenség persze nem teszi le a fegy­vert és az örökség még nagyon sokáig nyomasztóan sú­lyos lesz a földkerekség egyik legszegényebb országában. Egy olyan Afrikában, amelyre éppen most az a jellem­ző, hogy a neokolonialista hatalmak igyekeznek megszi­lárdítani megingott pozícióikat, az etióp fejlődés jelentő­sége túlnő az ország tágas határain. Nagy szeretettel fogadták hétfőn a Moszkva közelében levő Csillagvárosban az idei harmadik nemzetközi űrikí­sérlet részvevőit, Valerij Bi- kovszkijt és Sigmund Jähnt. A szovjet—NDK űrpáros az elmúlt hetet Bajkonurban töltötte, ahol átestek az űr­utazásokat követő alapos or­vosi vizsgálatokon és hozzá­láttak tudományos beszámo­lóik elkészítéséhez. Hétfőn délben űrhajós kol­légák, a Csillagváros vezetői, az Interkozmosz-program al­kotói. barátok és a szocialista országok saitótudósítóinak csooortja fogadta a Moszkva melletti repülőtéren Valerij Bikovszkijt és Sigmund Jähnt, akik jelentették az Állami Bizottság elnökének, hogy a kitűzött programot végrehaj­tották és készen állnak az újabb feladatra. Bikovszkij és Jähn első út­ja a repülőtérről. Jurij Ga- garinnak a Csillagvárosban levő szobrához vezetett, ahol virágcsokrot helyeztek el a világ első űrhajósának em­lékművénél. Ezt követően Csillagváros lakói ünnepi gyűlésen köszöntötték a ha­zatért űrhajósokat. Georgij Beregovoj altábor­nagy, az űrhajós kikéoző központ vezetője arra emlé­kezett, hogy 40 évvel ezelőtt arról a Moszkva környéki repülőtérről indult az Északi­sark átrepülésére Cskalov, ahonnan 1961. áprilisában Jurij Gagarin, ma pedig a testvérországok űrpárosai in­dulnak a kozmoszba. — Csil­lagváros nemzetközivé vált, s ez még nagyobb felelőssé­get ró ránk — hangsúlyozta Beregovoj,-hozzátéve, hogy a teremben itt ülnek további öt szocialista ország, Bulgá­ria, Magvarország. Kuba, Mongólia és Románia űrba- jósjelöltjei, akik ez év már­ciusa óta készülnek felada­tukra. Két hölgy — reflektorfényben Carle« „lekörözi” létiél Trudeau kanadai kor­mányfő és kiöregedő amaro- zó, még alig heverte ki ne­je távozását, a feleség, mint víg szalmaözvegy, férjét el­hagyva — új szerepben tet­szeleg. Nemcsak képletesen, hanem a szó valódi értelmé­ben is. Miniszterelnöknél sze­repét elhagyta, és valóban szerepel — filmen. De nem maradt hűtlen önmagához, mert, ha hinni lehet a Paris Match képes tudósításá­nak — saját életét viszi filmre. Egy magas állású úr szabadulni vágyó nejét ala­kítja, aki magánéletet akar élni, tehát kimegy a közhi­vatalnoki palotából. A ma­gas állású urat — ezt is kép igazolja — egy Jean-Luc Fritz nevű, 32 éves, elvált úr helyettesíti az életben. Együtt láthatóak a strandon, kéz a kézben, valamint szöveg­könyvet olvasva. Persze, e? nem tesz semmit, ha meg­gondoljuk, hogy Trudeaunc’ legjobb barátnője, Jackie — előbb Kennedy, majd Onna sis — második özvegysége óta már nem egy úrral je­lent meg a porondon, de egyiknél sem maradt meg. Közben a másik észak­amerikai „First Lady” ép­pen ellenkezőleg — férje mellett maradva igyekszik feltűnni. Rosalyn Carter, az elnök hitvese, nem hagyja annyiban, hogy férje, Jimmy népszerűsége egyre csökken, — ő lép a sorompóba. Ké­pesriport számol be róla, hogy az elnökasszony a Fe­hér Ház keleti szárnyán lé­vő irodájában családi képek­kel díszítve a falat, íróasz­talánál íródeáknőinek diktál, mint az egészségügyek főin- tézőie. A családi képek sze­repeltetése nyilván jó rek­lám. ilyen könnyzacskókra utazó munkakörben. Tapasz­talatairól férjének is beszá­mol — egy másik kép sze­rint — teniszszünetben. Hí­rek szerint a módszer kezd beválni, és Rosalyn elsősor­ban a nőknél igyekszik visz- szaszerezni azt a néoszerű- séget, amit férje, ide-oda botladozó politikájával — a férfiaknál elvesztett. Remé­li. hogv így az ő népszerű­sége legalább annyit nő, amennyit fériéé csökken. — elvégre; családban marad. Mátc Iván Szoferilisi gfis lishlci CsiüapfoÉn az iparos

Next

/
Thumbnails
Contents