Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-05 / 209. szám
1978. szeptember 5.; kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kiegyensúlyozottabb vállalati gazdálkodás Érkezik a főid „sója” Nagy a forgalom ezekben a napokban az olaszliszka—folesvai vasútállomáson, ahová vagonszámra érkezik a hegyaljai gazdaságok által megrendelt műtrágya, a földek nélkülözhetetlen „sója". A képen: a TVK-ból érkezett vagonokat ürítik. (Fotó: Sz. G.v.) Kockázatvállalás az exportban Mit mutat a megye , vállalatainak, szövetkezeteinek első félévi gazdálkodási mérlege? Erről tájékozódtunk Mang Bélától, a PM Bevételi Igazgatóság vezetőjétől. — A megye vállalatainak és szövetkezeteinek 19711. I. félévi gazdálkodási mérlegéről ha szólunk — kezdte a tájékoztatást az igazgató — fontos kiemelni, hogy az értékeléshez az alapot a mérlegadatok elemzésének tapasztalatai, a pénzügyi-gazdasági ellenőrzések megállapításai, a közgazdasági témavizsgálatok feltárásai adják számunkra. Ezeket figyelembe véve. a gazdálkodás fontosabb területeiről szólva elmondható, hogy a megyében működő vállalatok és szövetkezetek 19711. I. fél évben 17,19 százalékkal több termelési értéket állítottak elő. az előző év azonos időszakához képest. Kedvező és a hatékonyabb gaz- , dálkodásra utal az, hogy a j termelési érték nagyarányú j növekedésének egyik fő oka | a termelékenység íókozódá- , sa, az új kapacitások belépése és az áremelkedés mellett. Az árbevétel alakulására a 13 százalékos növeke- i dés mellett jellemző, hogv i számottevő változás történt í szerkezetében elsősorban az exportárbevétel 10,5 százalékos visszaesése miatt. Az árbevétel növekedése legjelentősebb volt a villamosener- gia-iparban, az építőanyagiparban, a kohászatban, mérsékeltebb a bányászatban, a j vegyiparban és a kiskereskedelemben, visszaesés tapasztalható a termelőeszköz, nagykereskedelem területén. | A vállalatok szövetkezetek I. félévi eredménye 4,2 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az egyes ágazatokat tekintve számottevően növelte eredményét a kohászat, az építőanyag-ipar, a könnyűipar tanácsi szektora, jelentősen visszaesett az élelmiszeripar, de nem érte el báziseredményét a villamosenergia- és a vegyipar sem. Az eszközgazdálkodásra is a növekedés a jellemző, mely az üzembe helyezett új beruházásokkal van összeíügJubileumi munka verseny A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére munkaversenyre hívta fel az I-es műszak előfonó üzemrészében dolgozó arany- koszorús „Rózsa” szocialista brigád a miskolci pamuttb- nó valamennyi szocialista brigádját. A szeptember 1-én kezdődött kéthónapos jubileumi munkaverseny időszakára a „Rózsa” brigád vállalta, hogy 0.5 százalékkal túlteljesíti éves,' 104 százalékos termelési célkitűzését, s a fonal minőségének további javítása érdekében elérik a 4,íi-es kötözési átlagot. Ezen kívül egyéb kulturális, s társadalmi munkaíelajánlást is tettek. A brigád tagjai egyben felszólították a többi brigádot az éves termelési ten' 2.5 százalékos túlteljesítésére, s az első osztályú termékek részarányának 52,5 százalékra történő emelésére. Javasolták továbbá, hogy a vállalati fonaltermelés teljesítése érdekében az év hát- 'ralevő időszakában is segítsék létszámmal testvérgyáraikat. Az új szociális létesítmény, a leánvszálló mielőbbi átadása érdekében pedig mintegy 4200 társadalmi munkaóra ledolgozását javasolták. A versenyfelhívást támogatják a Pamutlönóipari Vállalat. Miskolci Gyárának gazdasági és társadalmi vezetői is. , gésben. Ezek közül, jelentős a Tiszai Hőerőmű, a Borsodi Vegyikombinát és az Ózdi Kohászati Üzemek egyes beruházásainak üzembe helyezése. Az állóeszköz-gazdálkodás terén negatív jelenség, hogy gyors ütemben növekszik az elhasználódott, de a termelésben még részt vevő állóeszközök részaránya, ugyanakkor kedvező, hogy a népgazdasági célokkal összhangban mérséklődött a befejezetlen beruházások növekedésének üteme. Az állammal szembeni befizetések teljesítése fokozódott és körültekintő gazdálkodásra utal. Itt a növekedés 14,4 százalékos, mellyel párhuzamosan az igényelt támogatások nem emelkedtek, sőt minimálisan, csökkentek. Tény az is, hogy a befizetések növekedését elsősorban a termelési tényezők változása idézte elő. Összességében a központosított társadalmi tiszta jövedelem nagy arányú növekedése, valamint a vállalati nyereség szerényebb mértékű emelkedése megyénk gazdálkodására olyan hatással "olt, hogy a vállalati nyereség támogatásának tartalma mintegy 3 százalékkal csökkent. A megye gazdálkodó szervei által megtermelt ösz- szes társadalmi tiszta jövedelem pedig 15 százalékkal a népgazdasági átlagot meghaladó mértékben növekedett. A gazdálkodás értékelése mellett fontos szólni a pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasztalatéiról. Megállapításaink azt mutálják, hogy 1 jellemzőbbé vált az újabb hibatípusok feltárása. Ez azt jelenti, hogy a korábbi szabálytalanságokat igyekeznek megszüntetni, azonban több területen újabb hibák elkövetésére került sor. Ez ösz- szefüggésben van azzal is, hogy ellenőrzéseink is következetesebben fogják át a vállalati munka széles területeit. Továbbra is jellemző, hogy a vizsgált egységek nagyobb százalékánál módosítani kellett a mérleg szerinti eredményt, és ezzel párhuzamosan az érdekeltségi alapokat is. A befizetések Megyénk utóbbi években jelentősen fejlődő nagyüzemi juhászatainak egyik fontod bevételi forrása a „bunda- pénz”, azaz a gyapjúért ka- /pott forintok. A gyapjútermelés mennyisége és minősége jelentős szerepet játszik az ágazat jövedelemzöségé- nek alakulásában. Az idei gyapjútermelés „mérlege” — bár néhány nagyüzemtől még négy vagon gyapjút várnak —. lényegében már elkészült a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat miskolci kirendeltségén. — A felvásárlás tapasztalatai azt bizonyítják — tud-, tűk meg Aflócs Bélától, a ki- rendeltség vezetőjétől —, hogy az idei gyapjútermelést , kedvezőtlenül befolyásolta az esős tavasz és nyárelő, a magas páratartalommal terhelt időjárás. Országosan a gyapjú minősége némileg elmaradt az elmúlt évitől, viszónt a mennyiség mintegy 10 .százalékkal növekedett. Az időjárás megyénkben sem kedvezett a gyapjútermelésnek. azonban a minőséget illetően itt mégis kedvezőbb a helyzet. A kirendeltség „gyorsstatisztikája” szerint az elmúlt évi 83 vagonnal szemben — már eddig — 87,5 vagon gyapjút vásároltak fel megyénk juhászataitól. A még várható négy vagonnal együtt tehát, mintegy 8—8,5 vagon lesz a többlet. teljesítése, a támogatások szabályszerű igénybevétele területén is még gyakoriak a mulasztások. Tapasztalatunk az. hogy a r én züg.v i -gazdá 1 kodási 1 egyelem javítását segíteni tudjuk azáltal, hogy a vizsgálatok végzése mellett ez évtől már átfogóan értékeljük á vállalatok szabályszerűségi — a jogszabályi előírások érvényesülését. a pénzügyi gazdálkodási fegyelmet —munkáját és megítéljük a gazdálkodási tevékenységüket. A szabályszerűség értékelésénél a megállapításainkat több évre visszamenő tapasztalatokkal hasonlítjuk össze, és értékeljük fejlődésében a vállalat helyzetét, szabályszerűségi munkáját. Másik oldalról közgazdasági vizsgálatainkat is felhasználva adunk megítélést, a vállalati gazdálkodás általunk ismert és vizsgált területeire. a pénzügyi-gazdasági tartalmú központi határozatok végrehajtására, a szabályozó rendszer működésére. Az értékelések, megítélések rendszeresen tartalmaznak javaslatokat. útmutatást a gazdálkodási munka javítása érdekében. Értékelésünket alapul véve elmondható, hogy több a kedvező pozitív tapasztalat és értékelés, mint a negatív jelenség, elmarasztalás. Az átfogó jellegű szabályszerűségi értékeléseinket és a gazdálkodás megítélését tartalmazó anyagainkat a vállalati, szövetkezeti vezetők és a felügyeleti szervek —1 akik az értékelésen is jelen vannak — rendszeresen megkapják, munkájukban a gazdálkodás javításában tapasztalataink szerint érzékelhetően jól hasznosítják. Gyorsabb ütemű javulás szükséges a számviteli bizonylati rend területén, ahol szintén jellemző az újabb hibák előtérbe kerülése. Ennek javítására belső ellenőrzés útján is nagyobb gondot kell fordítani. Összességében elemezve a vállalatok, szövetkezetek 1. félévi tevékenységét, a gazdálkodás területe további javulást mutat, mely biztosíték az év sikeres befejezéséhez. — A minőség' szerény javulását pedig az bizonyítja, hogy az elmúlt évi kilónkénti 96 forint 67 filléres átlagár helyett az idén 97 forint. 63 filléres egységárat sikerült elérniük a juhásza- toknak. Voltak természetesen gyengébb, 70—80 forint körüli gyapjúk, de olyan gazdaság is akadt, ahol a kiváló minőség kilónként 115 forintos átlagárat eredményezett. Nagyon jó minőségű gyapjút termelitek többek között a szentislváni, az olaszliszkai. a putnoki, a nemesbikki tizekben, vágy például a Léhi Állami Gazdaság juhászatá- ban. — Akad tehát olyan birka. amelyről három kiló 75 forintos és olyan is. amelyről öt kiló 110 forintos gyapjút nyírnak? — Sajnos ilyen különségek is találhatók a gyapjú termelésben. pedig egyetlen gazdaság számára sem lehel mindegy, hogy egy-egy juha 550 forint, vagy pedig 225 forint árbevételt biztosít-e gyapjúból. — Melyek megyénk juhászaiéiban a jobb minőségű gyapjú termelésének legfontosabb előfeltételei? — A legjobb juhtenyésztő gazdaságok eredményei bizonyítják. hogy mind a hozamok tekintetében, de még inkább a minőség javításában sok a tartalék. A juhászainkban mindenütt ismerik a gyapjútermelés „tizFőpróba a cukorgyárban Ma. kedden hajnalban a cukorgyártási idényt mindig megelőző fontos esemény: kampány előtti főpróba kezdődik a Szerencsi Cukorgyárban. A gyár csaknem száz szocialista brigádja a több tízmillió forintos nagyságrendű karbantartási munkák pontos elvégzésével es a rekonstrukció esedékes beruházásainak m egval ós í t á sá - val ismét valósággal újjávarázsolta a 89 esztendős gyárat a gyártási idény kezdetére. A két napig tartó főpróba után — várhatóan az elmúlt évinél korábban — kezdik meg Szerencsen a cukorrépa feldolgozását. A termésbecslések szerint a tavalyinál több nyersanyagot várhat a gyár a körzetéhez tartozó mezőgazdasági üzemektől. parancsolatát”, s ezeket a jobb minőség érdekében be is kellene tartani. A gyakorlat igazolta a korai nyírások előnyét, az őszi-téli vetett legelők szükségességéi. a szakszerű takarmányozás, tartáskörülmények és a gyapjúkezelés fontosságát. A jóminőségű gyapjú termelésének számos előfeltétele közé tartozik a juhnyírók munkája is. Megyénkben sajnos alig van gazdaság, ahol saját juhnyíró brigáddal rendelkeznének. A juhnyírók így bizonyos monopol helyzetbe kerültek, s alig lehet munkájukkal szembén minőségi ’ követelményeket támasztani. És a nyírás időpontját is az dönti el, hogy milyen időpontra sikerül nyíró brigádot szerződ tét ni. Az idei gyapjú kereken mintegy 90 millió forint árbevételt jelent megyénk iu- hászatainak. Ez a 90 milliónyi. a tavalyinál mintegy 10 százalékkal több „bunda- pénz” a gyapjútermelés idei országos tapasztaltaihoz viszonyítva nem rossz eredmény. A juhtenyésztésben élen járó, az. ágazatra következetesen odafigyelő gaz.da- . ságok eredményei azonban arra figyelmeztetnek, hogy az átlagokkal még korántsem lehetünk elégedettek. (l>. s.) Ä December 4. Drótművek sajátos helyzetben van. az. ország egyetlen drótkötélgyára. Miután kohászati vállalat, gazdálkodása a „maradék”- elvre épül: elsődleges a belföldi piac ellátása, s ami marad. azt lehet, külföldön ériékesíteni.'A hazai kötelezettségek fokozott teljesítése, a tőkés import visszaszorítását célozza, s ez a legfontosabb. Ne kelljen behoznunk olyan termékeket, amelyeket gazdaságosan a drótgyár is elő tud állítani. Egy vállalat számára fontos követelmény, az export bővítése is. A „maradék"- elv sajnos behatárolja a drót- gyáriak exporttevékenységét, hiszen a világpiacon monopolhelyzetet teremthet az, áréi bő választékkal jelentkezik, diktálhatja aZ árakat, s adott időszakban egyáltalán nem biztos, hogy a felkínált drót- gyári termékeket, a tervezett, illetve még gazdaságos áron lehet értékesíteni. Ennek ellenére a December 4. Drót- müvek 10 év alatt — a nép- gazdasági és a vállalati érdekekkel összhangban — 400 ezer dollárról 6.8 miilio dollárra emelte tőkés exportját, s a szocialista országokkal jelenleg 2.5 millió rubel értékű kereskedelmet bonyolít le a külkereskedelmi, vállalatok révén. A kockázatvállalás egyre in. kább előtérbe kerül. Jelenleg a kábel- és a horganyzott huzal a keresett termék. A szerződéseket azonban nemcsak ezekre az árukra kötötték, s a vashuzalra, sodronykötélre vonatkozó megrendeléseket is teljesíteni kell. hiszen egy odahagyott piacra visszatérni szinte lehetetlen. A világpiaci kereslet változásaira gyorsan reagálni csak átváltható kapacitásoiíkal lehet, s erre a feltételek a drótgyárban többnyire adottak. A hegesztett háló például két év alatt meghódította a piacot. Ismeretes azonban, hogy a drótgyári alapanyag, a hengerhuzal ára 28 százalékkal emelkedett, s ezt a belföldi árváltozást a világpiacon, a végtermékben realizálni igen nehéz. Ebben a helyzetben úgy tűnik, bizonyos termékek exportálása, most nem kifizetődő. A szocialista országokkal hosszú távú szakosodás segíti a kereskedelmi tevékenységet. Ez tarlós piaci kapcsolatokat biztosit. A Szovjetunióval termékcserére kötöttek szerződéseket. amelyek révén egy tonna laposkötélért, 5 tohna alapanyagot, azaz hengerelt árut kapnak cserébe. Miután a December 4. Drótművek nem rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal. s a lökés exportra Szánt termékeket is csak a népgazdasági érdekeknek megfelelően választhatja meg. a mindenáron való exportbővítés nem lehet érdeke. Nincs biztosíték arra. hogy a világpiac változása, egy most megkötött előnyös szerződést az értékesítés során is kedvezően befolyásol. A kockázatvállalás többnyire a termelő vállalatnál csapódik le. Egy-egy árváltozás az ő gazdálkodásukat nehezíti meg. esetleg csökkentheti az exportérdekeltségeket. Ezt a bizonytalanságot a jelenlegi kapcsolatok megtartásával. illetve újabb tarlós felvevő piacokkal lehet ellensúlyozni. A drótgyáriak idén várhatóan Iránból és Szíriából nagy tételű megrendelésekei kapnak, amelyek ösztönzően hatnak majd az exporttevékenységre. Továbbra is dinamikus szinttartásra törekednek, tehát elsődleges a belföldi piac ellátása, s néhány százalékos évi emelkedés az exportban. A fejlesztési feladatok közt. első helyen szerepel a hazai importigény visszaszorítása, hagyományos és új termékek révén. Karosi Imre Kilencvenmillió forint „Mapénz”
