Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-26 / 227. szám

1978. szeptember 26., kedd GSZAK-MAGYARQRSZAG 3 Cél: A kivitel növelése H / "Jl^j ^j*1 || A 45 milliárd forinton kí­vül is van még lehetőség a konvertálható export-áruala­pok termelésének elősegítésé­re. beruházásokra és fejlesz, tésekre. Ez az egyik legfon­tosabb tény azok közül, amit a közelmúltban a megyei pártbizottságon, a gazdaság­politikai és szövetkezeti bi­zottság ülésén hallottunk. Ötven százalékkal növelni!­Mindannyian jól emlék­szünk arra, hogy az V. ötéves tervidőszakra a kormány 45 milliárd forint hitelkeretet biztosított, amely a konver­tálható export-árualapok bő_ vítésére szolgál. A kiváltó ok ismeretes: hazánkban jelen­tős struktúra-, gyártmány­szerkezet átalakításra, a ter­melés fokozására és a minő­ség javítására van szükség! Ezek az átalakítások főként csak korszerű technikával oldhatók meg, ami megfelelő nagyságü importot tesz szük­ségessé, ám ugyanekkor en­nek ellentételét — az expor­tot is biztosítani kell. A má­sik ok, ami elkerülhetetlen­né teszi konvertálható ex­port-árualapok bővítését az az, hogy az elmúlt esztendők­ben felvett kölcsönök törlesz­tése lassan esedékessé válik. Ahhoz, hogy ezeknek a kö­vetelményeknek eleget tud. junk tenni, az exportot leg­alább 50 százalékkal — első­sorban tőkés vonatkozásban kell növelnünk! Gazdasági fejlődésünknek a körülmé­nyekhez igazodó új feltételeit igen alaposan tárta fel, és egyben a feladatokat is meg­jelölte a Központi Bizottság 1077. október 20-i határozata. A hosszú távú külgazdasági politikáról és a termelési szerkezet fejlesztéséről szóló határozatot a Központi Bi­zottság december 1-én, illet­ve 1978. április 19—20-i ülé­sén a gazdasági építőmunka kérdéseiről szólva még in­kább aláhúzta. Csak egy milliárdot Ezért indokolt többek kö­zött, hogy. mostanában, ami­kor a tervidőszak középső évének vége felé tartunk, is­mét áttekintsük megyénk helyzetét is ebben a tekin­tetben és szol, ejtsünk a kon­vertálható export-árualap bővítő beruházások alakulá­sáról. A 45 milliárd forint­ból ez év- június 30-ig mint­egy 1 milliárd forint hitelt vettek igénybe a megyei vál­lalatok, szövet kezelek. Igaz, a vállalatok és a szö­vetkezetek ennél lényegesen többet, mintegy 7 milliárd fo­rintot igényeltek. A hitel­igény nagyobb része azonban nem felelt meg a hitelpoliti. kai irányelveknek: a terve­zett fejlesztés három év alatt nem térült volna meg, és számos esetben pedig az esz­közarányos nyereség mértéke maradt el a kívánt szinttől. Jelentős hiteleket vett igénybe a két vegyipari vál­lalat. a TVK és a BVK. A mezőgazdasági üzemek is élénken érdeklődtek a hitel iránt, és főként a termelési rendszerek bővítése érdeké­ben igényeltek, export-áruala- , pót bővítő hitelt. Ezek a tapasztalatok nagy. jából meg is felelnek az ob­jektív lehetőségeknek, vagyis annak, hogy a gyors export­fejlesztés és az ezzel össze­függő devizaszerzés legjobb feltételei: a vegyipar tovább­feldolgozó kapacitásának bő­vítésében és az élelmiszer- ipar, valamint a mezőgazda, sági termelés fejlesztésében találhatók. Ez az aranyigazság min­denfajta közgazdasági okfej­tés nélkül mindenki szántára érthető, ismerve egyrészt vegyiparunk fejlődését, más­részt a mezőgazdasági termé­kek, például a kukorica vagy épp a húskészítmények köny- nyű értékesíthetőségét. Ezért mondható jónak és dicséretre méltónak például azoknak a mezőgazdasági termelőszövet­kezetéknek a kezdeményezé­se is, amelyek sertéstelep bő­vítésére, vágj’ épp a juhászat fejlesztésére vettek fel hitelt. A hitelkonstrukció beveze­tése óta eltelt idő tapasztala­tai pozitív és negatív jelen­ségeket is tartalmaznak. Egy­felől jelentősen emelkedett a megyében a dollárviszonyla- tú export, és bővültek a pia­ci kapcsolatok. Másfelől vi­szont az a veszély is íenj'e- get, hogy az exportálható üzemek a hitelajánlatokban ígért devizatöbbletet teljes egészében nem tudják bizto­sítani. Ösztönzőleg hatott A tervezettnél alacsonyabb devizahozam — az eddig ta­pasztaltak szerint — a mező- gazdasági üzemeknél: főként a kedvezőtlen időjárással, s nem egy esetben a piaci fel­tételek módosulásával ma. gyarázható. Kiesést okozott az exportfejlesztő beruházá­sok határidőre történő átadá­sának meghiúsulása. A gyors megvalósítást gátolta, hogy itt sem jobbak a beruházási feltételek, mint más helyen. Kapacitáshiány miatt, gép- szállítási késedelem, vala­mint szervezési és technoló­giai problémák következté­ben fordultak elő határidő- csúszások. Azért, hogj' a konvertálha­tó export-árualap növelő fej­lesztések befejezése után, az ajánlatok szerint várható többlet devizahozam ne csök­kenjen, ahhoz minden esz­közzel törekedni kell az ígért hozamok biztosítására. Annak ellenére — vagy pontosabban éppen azért —, mert ismertek a felmerült problémák, megállapítható, hogy a hitelkonstrukció ösz­tönzőleg hatott az export, kapacitások bővítésére. A Ma­gyar Nemzeti . Bank állás­pontja padigaz, hogy a hitel- konstrukciót továbbra , is fenntartja és szükség szerint bővíti. Még nyitott a kapu... Lehetőség van tehát arra, hogy a vállalatok, a szövet­kezetek 'további konvertálha­tó export-árualapot bővítő hitel igénj’bevételével élje­nek. Ehhez persze a vállala­tok és az üzemek vezetőinek „vállalkozó” kedve is kell. Még nagyon sok helyen fel lehet és fel is kell tárni azo­kat a módokat, lehetősége­ket. amelyekkel a vállalatok igénj’be vehetik a fejlesztési hitelt. A hitelnek ez a formája a vállalatok és a mezőgazdasá­gi üzemek számára elönj’ös feltételeket tartalmaz. Ugyan­akkor azonban azzal is tisz. tában kell lennünk, hogy a népgazdaság belső egyensúlyi helyzete és a világpiaci kö- velelmények fokozódása szük­ségessé teszik, sőt jogosan igénylik a hitel-igénj’bevétel feltételeinek szigorúságát. Ha Borsod megye ipari po­tenciálját tekintjük, akkor különösen szembetűnő, hogy az eddig igénybe vett 1 mil­liárd forint az országos 45 milliárdhoz képest viszony­lag milyen kevés. A hitel igénybevételének kapuja még nincs teljesen zárva. Közös érdekünk, hogy akik lehetik, akik vállalhatják — okvetle­nül éljenek a felkínált lehe­tőséggel. A Magyar Nemzeti Bank feltételei mellett ott áll az MNB segítsége is. A szemléleti-cselekvési egy­ségnek, mind a segítségnyúj­tás. mind pedig a kockázat- vállalás nélkülözhetetlen ele­me és mindannyiunkra néz­ve „kötelező”! Buchert Mikié« A tsrinelékenyséi »ívelésével Vetnek a kevesli határban Az építőanyag-ipar 1,4 %- kai teljesítette túl az V. öt­eves tervben előirányzott időarányos termelési lelada- tát A vállalatok többsége a termelés növelését a terme­lékenység fokozásával érte el. Alapvető építési anyagokból — mint például a mész, kü­lönböző falazna nvaeok. ce­ment. padló- és falburkoló­anyagok, hengerelt síküveg — a választék tovább bővült és a szocialista importból származó termékekkel együtt ellátási egj’ensúlj’ alakult ki. Hazánkban a cementterme­lés — 1975 és 1978 között — évenként 10 százalékkal, a padlóburkolólap előállítása 9.7 százalékkal, míg a húzott síküveg gyártása 15.2 száza­lékkal növekedett. Társadalmi munka a MÁV-nál A MÁV Miskolci Igazga­tóságának munkahetein ha- gj’ománya van a közhasznú társadalmi munkának. A pá­lyafenntartási szákszolgálat szocialista brigádjai ez évi vállalásukban két kommu­nista műszak szervezését ajánlották’ fel. Az elsői áp­rilisban tartották, a másodi­kat az őszi szállítási felada­tok zavartalan lebonj’olítása érdekében vállalták, ugyanis a megnövekedett teherforga­lom nagyon megviseli a pá­lyatestet. Főként az eger— bélapátfalvi vonalszakaszon vált szükségessé a fenntartá­si munka mielőbbi elvégzé­se. Az igazgatóság építési és pálj’afenntartási oszlálj’ának Lenin szociálista brigádja volt a kezdeménj’ező, s a fel­hívás nyomán a pályafenn­tartási főnökségek egj’más után jelentették be csatlako­zásukat, Soron kívül elkészí­tették az elvégzendő mun­kák tervét, megszervezték az anyagellátást és a személy- szállítást, biztosították a biz­tonságos munkavégzéshez szükséges feltételeket. Részvételüket jelezték a hatvani, a miskolci és a sá­toraljaújhelyi pályafenntar­tási főnökségek szocialista brigádjai is. A társadalmi munkások között, voltak két­kezi dolgozók, technikusok és mérnökök, hogy eleget te­gyenek vállalásuknak. Hi­dasnémetiből és Jászapátiból hajnali négykor indultak az autóbuszok, hogj’ időben a kijelölt munkaterületre érje­nek. De Berentén. Olaszlisz- kán, Vámosgyörkön és Kecs­kén is korán keltek ezen a szombat reggelen. Ragj’ogö őszi napsütés és jó levegő várta a brigádokat, amelyek derekas munkát végeztek. Kicseréltek több mint hat­száz vasbetonaljai, elrendez­tek kilométernyi hosszú zú­zott kőágyazatot, földet la­pátoltak, bozótot irtottak, hidmedret takarítottak. Es amikor elérkezett a déli ti­zenkét' óra, kellemes megle­petésben volt részük. A ven­déglátó pálj’afenntartási fő­nökség ízletes ebéddel viszo­nozta a kommunista műsza­kon résztvevők munkáját. Javítják a síneket. Az elmúlt héten megkezdődött az őszi búza vetése megyénk legnagyobb termelőszövetkezetében, a mezőkövesdi Matyó Tsz-ben. A kövcsdi gazdaságban az elkövetkezendő napok­ban több mint kétezer hektáron kerül földbe a jövő évi ke­nyérnek való. Képünk a Zsellérföld elnevezésű táblán ké­szüli, ahol a Partizánka fajtát vetik a szövetkezet dolgozói. Kozák Péter felvétele A TESZOV versesyfelhívása az őszi mnakák sikeréért A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Szövetségének el­nöksége az őszi munkák si­kere érdekében, versenyfelhí- vással fordult megyénk me­zőgazdasági termelő- és szak- szövetkezeteihez. A felhívás célja, hogj’ a mezőgazdaság idei eredménj’ei és a jövő esztendő terméseinek alapo­zása szempontjából rendkívül fontos őszi munkákat, a szo­cialista munkaverseny szelle­mében, a szocialista brigá­dok mozgósító erejére tá­maszkodva, a legjobb mun­kaszervezéssel. optimális időben és jó minőségben vé­gezzék el megyénk szövetke­zel ei. A TESZÖV őszi munka- verseny-felhívásában megje­lölte az egj’es munkálatok el­végzésének optimális. az eredménj’ek értékelésénél számításba vett határidejét. A legfontosabb őszi teendők befejezésének optimális ha­táridői a következők: burgo­nyabetakarítás október 10.: a fő vetésű silókukorica betakarítása október 10.: napraforgó-betakarítás októ­ber 20.; az őszi búza vetésé­nek határideje október 25.; a kukorica betakarítása no­vember '20.; a cukorrépa be­takarítása a gyárral megál­lapított határidő végére: a szőlőszüret Hegj’alján no­vember 20.: szüret Bükkal- ján és más területeken no­vember 10.: gyümölcsbeiaka- rítás október 30.; zöldségbe- takaritás (téli káposzta és karfiol nélkül) október 25. s végül az őszi mélj’szántás december 1. Az értékelésnél, amennyi­ben a versenyhez csatlakozó szövetkezel az optimális idő­höz viszonyítva kevesebb, vágj’ több napot használt fel az adott munka elvégzésére, naponta 10 pontot írnak jó­vá. illetve vonnak le. A TESZÖV a versenyben legjobb eredményt elérő öt termelőszövetkezetet oklevél­lel és serleggel jutalmazza. Az őszi munkaversenj’hez való csatlakozások bejelenté­sét legkésőbb október 10- ig várja a szövetség. A me­gyei értékelésre és a díjak átadására december 31-ig kerül sor. Megyénk mezőgazdasági szövetkezeteiben, ahol már teljes lendülettel folj’nak az őszi munkák, bizonj’ára nagy visszhangra talál a TESZÖV munka versen jr-f el hí vasa. Élelmiszeriparunk eredményei és gondjai A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar fejlődé­sének köszönhető, hogy ha­zánkban évek óta — néhány apró. egy-egj’ termékben je­lentkező zökkenőtől eltekint- \’e — kiegyensúlyozott, folj’a- matos ellátás biztosítható. A legfontosabb élelmiszeripari termékekből az idén is a ke­resletnek megfelelő a kíná­lat. A fejlődés másik örven­detes eredménye, hogy a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar gazdasági életünk egj’ik igen jelentős exportra termelő ágazata lett.. Termé­kei általában minden piacon értékesíthetők. A zömmel konvertibilis valutáért vevő­re találó élelmiszergazdasági cikkeink évente mintegy 50 milliárd forint értéket képvi­sel nek. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar hazánkban elvá­laszthatatlanok, hiszen elju­tottunk a fejlettség olyan fo­kára, ahol a mezőgazdasági termelés növekedésének üte­mét alapvetően befolyásolja az élelmiszeripar színvonala. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének célkitűzései az V. ötéves terv során csak akkor hozhatják meg a várt eredménj’t, ha a termékek és termények túlnyomó többsé­gé korszerűen feldolgozva, te­hát az élelmiszeripar útján kerül a hazai íogj’asztókhoz, s még inkább fennáll ez a kö- vetelmény, ha az exportot vesszük figyelembe. Nem véletlen, hogj’ jelen­legi ötéves tervünk a mező­gazdasági termelés évenkénti 3.4 százalékos, míg ugyanak­kor az élelmiszeripari terme­lés évi átlagos 5 százalékos növekedésével számol. Elen­gedhetetlenül szükséges ugj’anis az élelmiszeripar gyorsabb fejlesztése, nehogy gátjává váljon a mezőgazda­sági termelés növekedésének. Az élelmiszeripar helyzeté­ről, eredménjeiről és gond­jairól tartott sajtótájékoztató­jában, Kovács Sá ndor, mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelj’ettes elmondta, hogy az idei terv az iparág­tól 4.7 százalékos termelés­növekedést vár. s ez anieny- nyiben egy aránylag kedvező ősz lehetővé teszi a mező- gazdaságban megtermelt „nyersanyagok” betakarítá­sát. teljesülni is fog. Az év eddig eltelt időszakában a keresletnek megfelelő volt az élelmiszeripar kínálata a leg­fontosabb termékekből. A forgalomba hozott hús és húskészítmény mennyisége a tervezettet meghaladta. Vá­góbaromfiból az év folyamán a tavalj’ihoz képest tízezer tonnával többet • értékesíte­nek. A tervezett szinten ala­kul a tej- és tejtermék fo­gyasztás. Viszont a tervezett­nél alacsonyabb lesz a kon­zervért ékesités. Részben azért, mert a kereslet sem éri el a tervezett szintet, más­részt azért is. mert például gj’ümölcskonzerveknél a kí­nálat is szegényesebb. A cu­koriparban várhatóan meg­valósul a cukortermelési terv. Sörből a termelés 7.3 millió hektoliter lesz. s az import is meghaladja az 1.3 millió hek­tolitert. ennek ellenére a ke­resletet maradéktalanul így sem sikerül kielégíteni! Ami a nyersanyagellátást illeti: az élelmiszeripar leg­több ágazatában, így a tej­iparban. növényolajiparban, söriparban, húsiparban, cu­koriparban elegendő nyers­anyagot termelt a mezőgaz­daság, de a konzervipar és a hütőipar a kedvezőtlen idő­járás miatt nem kaphatja meg sem a kellő mennyisé­get, setn a választékot. Kaj­sziból például a leszerződött mennyiségnek csak 50 száza­léka került be a feldolgozó üzemekbe, de málna és cse­resznye is kevesebb állt ren­delkezésre. Gondot okoz az is, hogj’ főként a hő- és nap­fényigényes zöldségekből. így paradicsomból és paprikából a számítottnál kevesebb ter­meti. Emiatt a konzervipar tervezett 750 ezer tonnás áru­termelése nem valósítható meg s valószínű, hogj’ csak 665 ezer tonnát képes gj’ár- tani. A belföldi ellátás ezt nem fogja megsínj’leni. ellen­ben az iparág exportja saj­nos kevesebb lesz. Az élelmiszeripar fejlesztési terveiről és gondjairól is szó esett a sajtótájékoztatón. Gond például az állandóan csökkenő munkaerő s ez a jelenleginél is gyorsabb mű­szaki fejlesztést igényelne. Nem kielégítő az élelmiszer- ipar hazai gépellátottsága sem. Még mindig gj’enge a különböző csomagolóanya­gokkal való ellátottság, nem megfelelő ezek minősége. Pe­dig a növekvő exportlehető­ségeket is csak akkor tudjuk kihasználni, ha nemcsak az élelmiszeripar által termelt áruk minősége javul, hanem csomagolásuk is jelentősen korszerűsödik. De sajnos az élelmiszeriparnak égj’ sor már beígért új, jobb csomagoló­anyaggal is adósak a partner iparágak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents