Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-20 / 222. szám
T97S. szeptember 20,, szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 " t ! I Utasok és autóbuszok Az ősz „hivatalosan” csalt most köszöntött be, de a velejáró, fokozott tennivalókat már jó előre kiszabta a több mint 6000 főt számláló Volán 3-as számú Vállalatára. A teherszállításnál rendkívül feszített tempóval számolnak. Megnőtt a termelő vállalatok igénye, s az alma, cukorrépa betakarításával nem lehet késlekedni. Az iskolai év megkezdésével pedig megnőtt az utazók, az iskolákba be- és hazajáró diákok száma, Dr. Juhász György igazgató így sűríti a szállító szervezet tennivalóit: — Célunk, a személy- és az. áruszállítási igények kielégítése, a szolgáltatás minőségének javítása, a közlekedési ágak közötti munkamegosztás hatékony továbbfejlesztése és a közlekedési dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása. * Közismert, hogy az iparosítás kihatásaként erőteljesen megnőtt, s tovább növekszik a városok lakóinak száma, ugyanakkor csökken az aprófalvak lélekszámú. A településhálózatban végbement és végbemenő változás eredményei, gondjai kihatnak a közlekedésre is. Ugyanis ahol a településfejlődés dinamikus volt, ott harsányan, erőteljesen jelentkeztek és jelentkeznek az utazási igények, s van, ahol ez csökken. A fejlődést jól jellemzi, hogy amíg 1968-ban a vállalat autóbuszai 65 millió utast szállítottak, tavaly már 110 milliónál tartottak, s ez évben további 9 százalékos növekedéssel számolnak. Gondot okoz, hogy az említett időszak alatt közel 70 százalékkal nőtt az utazó emberek száma, de az autóbuszállomány mindössze 25,5 százalékkal fejlődött. Az adatok Hűen tükrözik a közösség nagy tennivalóit, így például naponta 7198 járatot indítanak, amelyen 300 ezer ember utazik. Ennek 60 százaléka ipari üzemekbe, s műszak után otthonába megy. Az utasok 10 százaléka tanuló és ugyancsak 10 százaléka veszi igénybe a szerződéses és a különjáratokat. Az áramlás fő központja: a megye szíve. A miskolci Búza téri autóbusz-pályaudvar napi utasforgalma meghaladja a 30 ezret. Sajnálatos, hogy a növekedést az érdekelt szervek figyelmen kívül hagyják, hiszen a sok éves ígérgetések után ma sem r----------------------------------------A Volán a gondok megoldására új lehetőséget, módszereket keres. Gondolnak például arra. hogy ahol lehetséges. a tanulószállításba bevonják az állami gazdaságok. tsz-ek autóbuszait. Tárgyalnak nagyüzemekkel a lépcsőzetes munkakezdés megvalósítása végett. Kazincbarcika. Ózd. Leninváros helyi közlekedésének zsúfoltsága például csakis az idetelepült nagyüzemekkel való együttműködésben. lépcsőzetes munkakezdéssel csökkenthető. Kisebb üzemekhez azonos községekből külön-kü- lön indítanak járatokat. Itt az azonos munkakezdés az előnyös, mert egy autóbusz esetleg több üzem dolgozóit tudja a munkahelyéhez, illetve onnan otthonához szállítani. Az előrejelzések alapján a jövő évtized elejére befejeződik a Volánnál az autóbusz rekonstrukció. Előre vetíti azonban árnyékát az utak várható nagy zsúfoltsága, a leálló sávok, a fordulóhelyek, a fedett várók hiánya, kivi- lágítatlansága. Gondot okoz, hogy az új lakótelepeken a közlekedési úthálózat kiépítésével nem nagyon sietnek. Emiatt egyes telepeket nem tudnak bekapcsolni a közlekedési érhálózatba. No és bőven van tennivaló új autóbusz -pályaudvarok, telepek építésében, bővítésében, a telepek korszerűsítésében. A szállítás, ezen belül a la- J kossági, személy-, a munkás- ' és a tanulószállítás közös Csurrant, cseppent. Hol nekilódult, s percek alatt át- nedvesitette az inget, hol alattomosan szitált észrevétlen áztatta át a ruhát, hol pedig egyszerűen elállt. Ezen a napon aligha áldhatták a földeken dolgozók az eget. Szürke, nyomasztó felhők, a munkát- ijesztő eső egy perc nyugtot nem hagyott. A gyalogmunkás, aki a kövér cseppek elől a pótkocsin felállított kunyhó felé menekült, irigyelte vízhatlan fülkéje mögött a traktorost. Amikor a menedékhez ért, elállt az eső. Most a traktoros kezdte sajnálni önmagát, hiszen a felázott talajon pörögni kezdett a kerék, s bosszús tekintetet vetett a visszafelé igyekvő asz- szonyokra. A répa sárcsomóvá változott. A vetögépek fél órát álltak, amig a szél, úgy ahogy, felszántotta a talajt. Akik tárcsáztak, talán még örültek is az esőnek. A munkagép levelei könnyebben omlasztották szét a rögöket. Egészen addig, amig újból eleredt. Az asszonyok megint kifelé igyekeztek. A vetögép megint leállt. Azután a talaielőkészitő erőgépek is. A Szerencsi Állami Gazdaság jajhalmi kerületének tábláin ismét várni kezdték az esöszünetet kezdték el a pályaudvar második szakaszának építéséi. * A megye sajátos helyzetéből adódóan az autóbuszjáratoknak több mint a fele 10 kilométertől rövidebb útvonalon, s 85 százaléka ipari területen közlekedik. Az utóbbinál túlnyomó részben a háromműszakos üzemek igényeit elégítik ki, s ez kihat a teljesítményre is. Vannak autóbuszok, amelyeknek átlagos napi teljesítménye alig 100 kilométer körül van. Így az említett körülmények és forgalomszervezési okok következményeként a jármüvek intenzív kihasználása a tröszti szint alatt van. Az autóbuszoknak több mint a fele korszerű Ikarus 200 típusú jármű. Ez örvendetes. hiszen ezzel javultak a kulturált utazás feltételei. N,yomasztó viszont, hogy az autóbuszok 10 százaléka tíz évnél már öregebb, illetve a gépállomány sok típusból áll. s ez műszaki és forgalmi szempontból sok gond forrása. A személyszállítási tarifák lényegesen eltérnek a ráfordítástól. A költségek nagy részét árkiegészítés fedezi, amely népgazdasági szinten eléri a 11 milliárd forintot, s ebből a Volán 3-as számú Vállalata ez év első felében 37 millió forintot kapott. Van egy sor ellentmondás, megoldandó gond. így a közületi autóbuszok számának növekedése meghaladja a Volánét. E járműveket nem használják ki megfelelően, emellett olyan embereket köt le. akikre a hivatásforgalomban nagy szükség lenne. Általában mérséklődött a tömeg- közlekedés zsúfoltsága, csökkent a dolgozóknak az utazással eltöltött ideje, de a csúcsforgalomban az tríazas kulturáltsága kritikus. Az autóbuszjáratok közel 52 százaléka háromműszakos. Az utasszámlálás azt mutatja, hogy a második, s főleg a harmadik műszakban a kocsi kihasználása rendkívül alacsony. Gyakran előfordul, hogy szombaton, vasárnap a 40—60 személyes autóbuszon három-öt bányász utazik munkahelyére. Nagyrészt ezeknek a következménye, hogy a vállalat személyi forgalma állami támogatás ellenére tavaly veszteséges volt, s ez évben sem számíthatnak nyereségre. „Ez a tény — olvasható az igazgató elemzésében — a továbbiakban arra ösztönöz ügy, amely a megye valamennyi termelő és szolgáltató vállalatát, intézményét, az ott dolgozókat érinti. A Volán 3-as számú Vállalata önmaga a legnagyobb erőfeszítéssel sem képes a gondokat megoldani. A vállalatnál számítanak az érdekeltek segítségére. — Meggyőződésem — hangsúlyozza az igazgató —. hogy az igények és lehetőségek egybevetése alapján, azonos szemlélettel, egymás megértésével a megye területén most és a. jövőben is ki tudjuk elégíteni a személyszállítással kapcsolatos jogos igényeket. Csorba Barnabás Fajtaminősítés a mezőgazdaságban A hazai búzatermesztés évtizedes elmaradását pótolta, hogy ma már rendelkezünk olyan új alapanyagokkal, és fajtajelöltekkel, amelyek versenyképesek a legjobb külföldiekkel. Lehetőség lesz arra, hogy a választékot, a következő években hazai nemesítésből származó fajtákkal! gazdagítsuk. A magyar búzatermesztés az elmúlt más. fél évtizedben jelentősen fejlődött, a termésátlag megkétszereződött. Kenyérgabona-szükségletünket 1963-tól a korábbi évtizedekhez viszonyítva. csökkentett termelőterületről is biztonságosán ki tudjuk elégíteni, és jut belőle exportra Is. Búzatermesztésünk fontos feladata, hogy a jövőben a fogyasztók. az egész népgazdaság igényeit jobb minőségben elégítse ki. A termelési tapasztalatok egybehangzóan bizonyítják az eddigi fajtapolitika helyességét, szükség van azonban a választék bővítésére. Viszonyaink között a termésbiatonság egyik alapja, a korábban érő fajták nagyobb arányú felhasználása. Az idei több. mint 4tl hazai bolgár, francia, jugoszláv, oiasz. szlovák és szovjet minősített fajtákkal végzett kísérletek alapján az előző évekhez képest a ko- raérésü fajták termőterületét kívánják növelni. A fajtaválaszték módot ad arra. hogv a búza-vetésterületének 85 százalékát, mind a belső fogyasztás. mind az export követelményeinek megfelelő, ió sütőipari tulajdonságú fajtákat termesszünk. Kuji István és Majoros Balázs vezeti ezt a két nagy teljesítményű erőgépet, amelyek tárcsái az őszi búza alá készítik elő a talajt. A már sáros talajon nem irigylésre méltó a francia gyártmányú Herriau cukorrépakombájn gazdájának Pustai Ferencnek munkája. bennünket, hogy az utazási igényekhez jobban , igazodó forgalomszervezést valósítsunk meg. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlenül szükséges, a helyi part- és tanácsi vezetés megértő támogatása." Több mint 12 méteres szélességben veti az IHC erőgép mögött a három Lajta vetőgép az őszi káposztarepcét. Ha oz idő kedvező, egy nap akár 60 hektárral is végeznek. Ismét az ózdi számítóközpontról 191i Ü9 !I|Í? A mellékelt kép, ábra. tábla mögött az Ózdi Kohászati Üzemek még mindig épülő számítóközpontja van. A számítástechnikai kormányprogram keretében a munka- és üzemszervezés korszerűsítése érdekében évekkel ezelőtt lehetőség nyílott arra, hogy ez a nagy vállalat önálló számítóközpontot hozzon létre. A számítóközpont létrehozása nem lermelőjellegű beruházás, de üzemelésével lehetővé válik a termelő és kiszolgáló berendezések kapacitásának jobb kihasználása, a korszerű termelésirányítási és információs rendszer kialakítása. A vállalat a számítóközpontot elsősorban termelésirányítási problémák megoldására kívánja felhasználni. A termelőkapacitás jobb kihasználása megköveteli a korszerű irányítási módszerek széles körű alkalmazását. a munka- és üzem- szervezési tevékenység színvonalának további javítását. A korszerű irányítási módszerok alkalmatosának egyik feltétele az információs rendszer fejlesztése, amely egyrészt szervezési, másrészt adatfeldolgozási feladatot jelent. Az ilyen irányú korszerűsítés mellett és ezzel együtt az önálló számítóközpont létrehozásával további termelési tartalékok feltárása is lehetővé válik. A közvetlen termelésre vonatkozó adatok feldolgozásán kívül az önálló számítóközpont tevékenysége kapcsán figyelemmel kísérhető a vállalat árbevételalakulása, a bank- és a vevőkapcsolatok stb. Fontos szerepel; tölthet be az anyag- és a készletgazdálkodás területén, valamint a kialakítható beszerzési, eladási feladatok szervezésében. A számítóközpontnak tehát közvetve nagy szerepe van a vállalat várható többlettermelésének alakulásában. Csupán néhány számot Idéznénk annak érdekében, hogy mennyire szükség van ■i jelenlegi szigorú, igényes költséggazdálkodás követel-« menyei között az önálló szá- 1 mítóközpont tevékenységére. A nagyvállalat az idén a tervek szerint közel 10 milliárd forint értéket produkál. Forgóeszköz-állománya megközelíti a 2 milliárd forintos értéket. Munkájához, tevékenységéhez több mint 40 ezer anyagféleséggel kell dolgozn i a, készárutermékei- nek méret- és minőség szerinti csoportosítása több százra tehető. Es még egy példa, egy negyedév alatt körülbelül 8 ezer rendelést kell kielégíteni. Ezeknek az adatoknak a számon tartása, az adatokból levonható következtetésekhez, döntésekhez a regi. hagyományos, manuális eszközökkel már nem biztosítható. Mindenféleképpen indokolt tehát az önálló számítóközpont létrehozása. Az előkészítés után 1976. negyedik negyedévében meg is kezdődött a számítóközpont beruházásának realizálása. Több esetben foglalkoztunk ezzel a témával éppen annak kapcsán, hogy a kivitelezés nem az elképzeléseknek megfelelően haladt és halad. Egyik cikkünkben felhívtuk a figyelmet arra. hogy a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat késett, illetve késve kezdett tiozzá a vasbeloníö- dém-szerkezetek elkészítéséhez. Ez hátráltatta a generál- kivitelező Fémmunkás Vállalatot is a munkájában. Aztán később arról adtunk hírt, hogy a Fémmunkás nem rendelkezik elegendő munkaerővel ahhoz, hogy folyamatosan dolgozhassanak. Időközben problémák adódtak a beruházónál, az Ózdi Kohászati Üzemeknél is a megfelelő pénzügyi háttér megteremtése szempontjából. Ez kihatott a tervezésre, az importgépek beszerzésére és a kivitelezésre is. Elvi döntés ugyan volt a számítóközpont finanszírozását illetően, de sok volt a huzavona a hitel- kérelem realizálása körül, többek között éppen az Ózdi Kohászati Üzemekben folyó, államilag kiemelt nagyberuházások miatt is. És ha már itt tartunk, talán meg lehet kockáztatni azt a megállapítást, hogy a több milliárdos nagyberuházások „árnyékában” kissé elhalványult ennek a — jelenleg közel másfélszáz millió forintos — beruházásnak a realizálása. E megállapításunkkal kapcsolatban a beruházás vezetői elmondották, hogy éppen olyan precízen foglalkoztak a számítóközpont építésével is. mint az ózdi példaként emlegetett többi államilag kiemelt részben gyorsításra kijelölt nagyberuházás kivitelezésének szervezésével, lebonyolításával. A tény az, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek számítóközpontja a tervezett határidőre, 1978. július 30-ra nem készült el, nem lépett üzembe. A legújabb és feltehetően az üzemelés legutolsó határideje 1979. március 31. A határidő eltolódása több káros következménynyel jár. Elsősorban nagymértékben 30—40 százalékkal megnövekedtek időközben a számítóközpont létrehozásának költségei. A vállalatvezetés így csak jóval később tudja hasznosítani a számító- központ tevékenységét, amely igen fontos lenne a még fontosabb döntések megalapozása szempontjából. A beruházó. az Ózdi Kohászati Üzemek bizonyos — viszonylag nagy mennyiségű — pénzeszköze tulajdonképpen ott „hever” mindenféle haszon nélkül és ugyanakkor a kivitelező vállalat számára sem volt előnyös ez a munka. Tény az, hogy az épület kész, de még számos bélső szerelési feladatot kell megoldani. A számítóközpont gépparkjának megrendelése, szállítása — az illetékesek véleménye szerint — nem telik sok időbe. A gépparkot azonban a helyére kell szerelni és egy ideig üzemi próbának kell alávetni. Ha a legoptimálisabban nézzük ezt a problémát, akkor az 1976. negyedik negyedévétől megkezdett beruházás megvalósítása. illetve üzemszerű tevé- kenvsége csak a jövő év II. negyedévétől várható. O. J.
