Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1978. szeptember 20., szerda H uszonnégy esztendő telt el azóta, hogy az UNICEF (az ENSZ Gyermeksegélyezési Alapja) kezdeményezésére szeptember 20-át, a gyer­mekek világnapjává nyil­vánították. Azóta minden évben világszerte megem­lékeznek erről a napról, mintegy kifejezve a fejlő­dő országok gyermekeiért érzett szolidaritást, felelős­séget. Az UNICEF feladata, logy különböző akciókkal segítsen az ezekben az or­szágokban élő tizenöt éven aluli gyermekek egészség­ügyi, táplálkozási, oktatási és szociális helyzetén: évente mintegy 50 millió dollárt költ erre a célra. Érdemes ezt az összeget összevetni még néhány adattal. A föld jelenlegi népességének csaknem 75 százaléka él jelenleg a fej­ődé országokban, a világ összes jövedelméből azon- >an csak tizenegy százalék az övék, népességük 80 zázaléka nem táplálkozik cielégítően. A segítség tehát nagyon s indokolt. Hazánk 1970 óta vesz részt az UNICEF evékenységében, jelentős részt vállal a fejlődő or- zágok gyermekeit érintő egészségügyi, élelmezési, oktatási, gyermek-család­védelmi gondok enyhítésé­ből. -A magyar kormány- zintű gazdasági segítségek, különböző hosszú lejáratú hitelek, a szellemi export mellett a Vöröskereszt is íathatós segítséget nyújt a ejlődő országok gyerme­keinek. Számottevő, éves viszonylatban 10 millió fo- int értékű az a támogatás, melyet a tragikus esetek­en — háború, elemi ka- asztrófa, éhínség idején — nyújt a Magyar Vöröske­reszt, gyógyszer, ruházat, sátor, élelmiszer küldésé­vel. Legalább ennyire lé­nyeges a folyamatos elmé­leti, szervezési segítség, mert lehetővé teszi, hogy a fejlődő országok kiépítsék saját vöröskeresztes szerve­zeteiket. (Legutóbb például Kolumbia és Líbia kért — és kapott — módszertani segítséget ifjúsági vöröske­resztes szervezeteinek megszervezéséhez.) Hatásuk szinte felbecsülhetetlen: megelőző intézkedésekkel, szervezett egészségügyi fel- világosító munkával, visz- szaszoríthatják a pusztító, fertőző gyermekbetegsége­ket, segélyakciókkal eny­híthetik az élelmezési gon­dokat. Az UNICEF — és ezen belül nazánk — tehát igen jelentős erőfeszítéseket tesz a fejlődő országok gyerme­keiért. Csakhogy amíg az UNICEF évente 50 millió dollárt szán erre a célra, addig a világ 120 milliárd dollárt költ fegyverkezésre, ugyanennyi idő alatt. Ügy tűnik, amíg ez az arányta­lanság létezik, aligha lehet alapvetően javítani a fejlő­dő országokban élő gyer­mekek sorsán. A z ENSZ 31. közgyű­lésén 1979-et a gyer­mekek nemzetközi évének nyilvánította. En­nek keretében jövőre Bu­dapesten nemzetközi, kor­mányszintű tanácskozást rendeznek, amely a világ gyermekeinek jogait vitatja meg. Ez a tanácskozás hi­vatott arra, hogy meg­szabja további teendőinket a gyermekek érdekében, jövőjük érdekében, hogy mély felelősségéfzettel for­dítsa a figyelmet elsősor­ban a fejlődő országokban élő gyermekek felé. Gyermekek világnapja ÉRTÜK Stromfeld Aurél születésének 100. évfordulója alkalmából koszorűzási ünnepséget tartottak a Munkásmozgalmi pante­onban. Képünkön: az MSZMP KB koszorúját Borbándi Já­nos miniszterelnök-helyettes és Rácz Sándor, a KB osztály­vezetője, az MSZMP KB tagjai helyezték eh Pi Frigyes oslói sailótalraciáia (Folytatás az 2. oldalról.) „Az átmeneti megtorpaná­sok ellenére nem vagyunk borúlátóak — mondotta —, mert olyan erőegyensúly ala­kult ki. amelyen változtatni nem lehet, modus vivendit kell találni, ellenőrzött eny­hülés szükséges.” A világban még mindig fennálló válsággócok felszá­molásának szükségességét hangoztatva részletesen ki­tért a közel-keleti helyzetre. Rámutatott, hogy a külön- utas politika nem vezet meg­oldáshoz. Puia Frigyes, az enyhülés komoly akadályának nevezte a pekingi vezetés politikáját, s utalt a harmadik világhá­ború elkerülhetetlenségének kínai tételéből adódó veszé­lyekre. Egy kérdésre válaszolva Púja Frigyes hangoztatta, hogy a helsinki záróokmány összegezi az emberi jogokat, de nem jogosít fel a más or­szágok belügyeibe való be­avatkozásra. Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter kedden, hivata­los norvégiai tartózkodásá­nak második napján udvari­assági látogatást tett a stor­ting (norvég parlament) el­nökénél. Délelőtt a külügyminiszté­riumban folytatódtak a hi­vatalos magyar—norvég tár­gyalások. Púja Frigyes és Knut Frydenlund véleményt cserélt az új gazdasági világ­rend megteremtésének kü­lönböző szempontjairól, majd behatóan foglalkozott a nor­vég—magyar kapcsolatok ed­digi alakulásával, továbbfej­lesztésének távlataival. Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter kedden este az oslói Bristol Szállodában va­csorát adott vendéglátója Knut Frydenlund külügymi­niszter tiszteletére. A vacso­rán megjelent a norvég po­litikai és gazdasági élet szá­mos vezető személyisége. Ott. voltak a helyi sajtó és rádió képviselői is. Fide! Castro tárgyalásai Etiópiában Hétfőn befejezte egyhetes hivatalos etiópiai látogatását s elutazott Addisz Abebából Fidel Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Kubai Államtanács és Mi­nisztertanács elnöke. A nap folyamán Fidel Castro újabb megbeszélést tartott Mengisztu Hailé Ma­riammal. az etiópiai ideigle­nes katonai kormányzó ta­nács elnökével. Az ENA etióp hlrüeynökség jelentése sze­rint a két ország közötti tár­sadalmi, gazdasági, politikai és katonai együttműködés el­mélyítéséről tárgyaltak. El­utazása előtt Fidel Castro fo­gadást adott vendéglátója tiszteletére. Ugyancsak hétfőn befeje­ződtek a hivatalos szovjet— etiópiai tárgyalások. A kül­döttségeket Vaszilij Kuznye- cov, az SZKP KB PB póttag­ja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének első elnökhelyettese, illetve Fikre Szelasszié Vog-Deresz, az ideiglenes katonai kormány­zó tanács főtitkára vezette. A felek véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, valamint a két ország baráti kapcsolatainak és együttműködésének elmé­lyítéséről. A megbeszélések baráti .légkörben, a kölcsönös megértés szellemében zajlot­tak le. Victor Vasarelyt, a neves magyar származású francia művészt Goslar nyugatnémet város munkássága elisméré- séül kitüntető gyűrűvel tisz­telte meg. Magas a vízállás Vélemények, kemientárik Um Basis'll Carter amerikai elnök hét­főn azt állította, hogy az iz­raeli—egyiptomi megállapo­dások az arabok, a paleszti­nok szempontjából is méltá­nyosak. Carter a kongresszus előtt mondott beszédében alig tért ki a különmegálla- podások még vitatott kulcs­kérdéseire, és patetikus hang­vételű beszédében nagy poli­tikai győzelemként jellemez­te az általa közvetített alkut. Begin izraeli kormányfő egy­idejűleg adott nyilatkozatá­ból viszont világosan kitűnt: csak az egyiptomi vezetés engedett, Szadat lényegében Izrael valamennyi követelé­sének eleget tett. Vance amerikai külügymi­niszter kedden Jordániába és Szaúd-Arábiába indult, hogy megszerezze a két Amerika- barát arab rendszer még hi­ányzó támogatását Begin és Szadat különbékéjéhez. Begin izraeli kormányfő, aki közvetlenül a Carter-be- széd előtt nyilatkozott a CBS televíziónak, magabiztosan, érezhetően a győztes helyze­téből fogalmazta meg a szer­ződések izraeli értelmezését — közvetlen ellentmondva mind Carternek, mind Sza- datnak. „Teljesen pontatlan” ame­rikai kormányférfiak kijelen­tése, hogy Izrael kötelezte volna magát: a következő öt évben nem létesít újabb te­lepüléseket a megszállt Cisz- jordániában. Ez „fantaszti­kus” volna, pusztán a kö­vetkező három hónapra, az Egyiptommal való különbé- ke-tárgyalások idejére vállal­tak ilyen kötelezettséget — mondotta. Izrael csak „bizo­nyos egységeket” von majd ki Ciszjordániából, mások maradnak. A terület szuvere­nitásáról „nincs szó” csak önkormányzatról — hangoz­tatta Begin. Begin azt is leszögezte, hogy Jeruzsálem „oszthatat­lan”, azaz a város megszállt arab részét sem adja vissza. Nem fog tevékenyen kiállni az izraeli parlamentben azért, hogy jóváhagyják a Sínai-félszigeten létesített iz­raeli települések felszámolá­sát — közölte. * !„A Camp Davidben létre­jött megállapodások csak ar­ra szolgálnak, hogy megszi­lárdítsák Izrael helyzetét, s egyben megszilárdítsák az Egyesült Államok stratégiai és politikai érdekeinek érvé­nyesítését is a Közel-Kele­ten” — állapította meg kom­mentárjában a Moszkvai Te­levízió a Carter—Szadat— Begin találkozóról. A Szov­jet Televízió kommentárja leszögezte: A Camp David-i keretek­ben csak éppen a két legfon­tosabb problémának nem ju­tott hely. Az alku eredménye egy- résL: nem biztosítja az izra­eli csapatok kivonását min­den megszállt arab területről — ezt csupán a távoli jövőre irányozza elő. A Camp David-i dokumen­tumok ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a palesztin arab nép törvényes jogait, az önrendelkezés és az önálló államalkotás jogát. * Ciszjordániában sohasem lesz más hadsereg, mint az izraeli — jelentette ki a Le Matin keddi számában meg­jelent exkluzív interjújában Menahem Begin izraeli mi­niszterelnök, kifejtve értéke­lését a Camp David-i meg­állapodásokról.- Az izraeli hadsereg, jelen­tette ki, visszavonul majd a meghatározott állásokba, de erőinek zöme Júdeábán, Szamariában (vagyis Ciszjor­dániában) és Gazában marad, őrködjék „Izrael biztonsága fölött”. Lesz-e más állam Ciázjor- dániában? — kérdezte a Le Matin tudósítója Begint, egy palesztin állam létrehozásá­nak lehetőségére utalva. Az izraeli miniszterelnök vála­sza egyetlen szó volt: soha. * A PFSZ Végrehajtó Bi­zottsága hétfőn éjjel Bejrúl- ban rendkívüli ülést tartott. Részt vettek rajta a többi palesztin szervezet, így az „Elutasítási frontba” tartozók képviselői is. Az elfogadott nyilatkozat leszögezi, hogy az amerikai —izraeli—egyiptomi csúcsta­lálkozón létrejött megálla­podások a paleszlinai ellen­állási mozgalom felszámolá­sára irányulnak, arab terüle­tek izraeli megszállásának állandósítását, s gyarmatosí­tásuk véglegesítését szolgál­ják. Szadat és szövetségesei so­ha sem tudják rákényszerí­teni akaratukat a palesztinul népre — hangoztatja a PFSZ nyilatkozata, * Lemondott tisztségéről Mo­hamed Ibrahim Kamel egyip­tomi külügyminiszter, aki végig tevékeny részese volt a Camp Davidben tartott amerikai—egyiptomi—izraeli tárgyalásoknak. Maga Szadat elnök hétfőn az ABC ame­rikai tv-társaságnak adott nyilatkozatában erősítette meg a lemondás tényét és okát, nevezetesen azt, hogy Mohamed Ibrahim Kamel nem ért egyet a Camp Da­vidben létrejött megállapo­dásokkal és az azok nyomán kirajzolódó további szadati politikával. Késik a liszaii hajózsilip revíziós nháia Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatósághoz tar­tozó tiszalöki vízlépcsőnek vízi és parti létesítményei vannak. A vízi létesítmények közé tartozik a vízerőtelep, a duzzasztómű, a hajózsilip és a mederelzáró gátak rendsze­re. A parti létesítmények kö­rében találhatók az irányító­központok. a transzformátor­telep, valamint különböző raktárak. A tiszalöki vízlép­csőt 1954-ben kezdték duz­zasztani. A duzzasztó és a hajózsilip 1959-ben lépett üzembe. A különféle gépi be­rendezések úgynevezett reví­ziós munkálataira ötévenként kerül sor. Jelenleg a hajózsilipet tisz­títják, javítják. Ez azt jelen­ti, hogy az ötévenként sorra kerülő revíziós munkálatok előtt teljes víztelenítésre volt szükség. Ezt követően több mint kétezer köbméter isza­pot, hordalékot kellett rész­ben hagyományos módon, kézzel, részben pedig szivaty- tyúkkal eltávolítani. A ha­józsilip 17 méter széles, 85 méter hosszú és' 12 méter szerkezeti , magasságú. Így egyszerre vagy egy darab 1200 tonnás uszály, vagy két darab 700 tonnás uszály át­emelésére alkalmas. A mé­retek önmagukért beszélnek. Az iszaptalanítás, a tisztítás után körülbelül kétezer négy­zetméternyi felületet kell úgy megtisztítani, hogy a speciá­lis festékanyagokkal megfe­lelő korrózió-védelmet alakít­hassanak ki. A munkálatok augusztus elején kezdődtek és a terv szerint október 15-re kellett volna befejeződniük. Tíz nap­ja azonban a Felső-Tiszán ki­alakult több kisebb árhullám következtében magas a víz­állás a tiszalöki hajózsilipnél is. Ez zavarja, akadályozza, sőt bizonyos értelemben le­hetetlenné teszi ezeket a munkálatokat. A Felső- és a Közép-Tisza között így a ter­vezettnél tovább tart a hajó­zási zárlat, ami a tiszalöki hajózsilip munkálataival kap­csolatos. Egyébként a tiszalöki vízi objektum a jövő évben ün­nepli negyedszázados évfor­dulóját. Ä hajózsilip forgal­ma 1957 és 1977 vége között 11 ezer átzsilipelést könyvel. A vízerőtelep 1956-tól 1977 végéig egymillió-negyven- négyezer megawatt óra villa­mos energia, termelt és adott a népgazdaságnak. A tiszar löki objektum azonban az öntözést is szolgáfta. A duz<- zasztás kezdete, 1954 óta 1977 végéig 14 milliárd köbméter vizet adott a különböző me­zőgazdasági üzemeknek, tér melőszövetkezeteknek. O. J. Mohamed Ibrahim Kamel, volt egyiptomi kiilügynvnisz- ter, aki Szadat elnök kani- tuláns politikája ellen tilta­kozásul lemondott a Camp David-i csúcs után.

Next

/
Thumbnails
Contents