Észak-Magyarország, 1978. szeptember (34. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-15 / 218. szám
1978. szeptember TS., péntek eSZAK-MAGYARORSZÁG 3 lustái tudós Emberek és forintok Naponta beleütközünk ... Látjuk, halljuk, hogy X vagy Y, Kiss, vagy Nagy otthagyta régi munkahelyét. Oj munkahelyén lényegesen magasabb lett a fizetése. Tőle is halljuk, hogy most milyen jól megy sora, és szemünkbe nevetve lobogtatja a fizetési céduláját. Ingerlőén lobog a cédula, vastagabban duzzad a zseb és eltűnődünk... Ennyivel jobban és többet dolgozik új munkahelyén? Csábít az a gondolat is, hogy a munkahelycsere talán a mi pénztárcánkon is kedvező változást hozna. Rám, rád..., ránk férne! Le kire nem férne rá (?), ha igaznak fogadjuk el a szólásmondást, hogy nincsen olyan szekér, amelyikre ne lehetne rátenni még egy villával. Játszunk a gondolattal, de azután rájövünk, hogy sűrűn állást változtatni nem is mindenkinek olyan könnyű, és nem is ildomos... Egyrészt, mert nem biztos, hogy állásváltoztatásunk egybeesik a népgazdaságilag is kívánatos munkaerőmozgás irányával, másrészt, mert állást - változtatni általában csak a kurrens szakmák dolgozói tudnak könnyen. Épp olyan dolgozók, akikre „kulcsfontosságuk” miatt egyes vállalatoknál, szövetkezeteknél stabilan, hosz- szabb távon is biztosan kell számítani! A különböző iparágakban más és más szakma tartozhat a keresett foglalkozások közé. Az építőiparban ilyennek számít a kőműves, a villanyszerelő, a festő és mázoló, a fűtésszerelő és még sok egyéb. A minap az egyik párásban — nem egyedi eset — panaszolták fel, hogy nem egy termelőszövetkezet, vagy vállalat „megveszi” a szakembereket. — Mi neveltük évek óta az egyik dolgozónkat és most, hogy negyedikes (!?) az építőipari szakközépiskolában, jött egy termelőszövetkezet és 2000 forinttal magasabb fizetéssel átvette. Nem akartuk elengedni, de azt mondták : bármilyen munkakönyvi bejegyzéssel átveszik. Halljuk, látjuk, s talán csodálkozunk is. Milyen túlfűtött lehet a kereslet a munkaerőpiacon, ha szakmailag „befejezetlen terméket” is megvesznek. A televízió Jogi esetek című műsorában láthattunk a közelmúltban egy villanyszerelőbrigádot, amely „egységben az erő” gondolat alapján „egyemberként” kilépett egy vállalattól. Elhelyezkedésük a másik cégnél már problémása bbnak bizonyult' —, mint láthattuk akkoriban. „Sajnos”, a bérkérdésben nem tudtak az új munkaadóval megegyezni. Borsod megyében ez aligha fordulhatott volna elő. Itt van olyan hely. ahol egy egész kőművesbrigád lépett ki az egyik építőipari szövetkezettől. Az új munkaadójuk aligha alkudozott, filléreskedett a bérrel. '— Dolgozott itt olyan szakipari müv, :elő — mondták más helyen —, aki jószerinl még a kapott bért sem érdemelte meg. Mostanában meg-megjelenik, fűnek-fának mutogatja fizetési szalagját: dupláját keresi a korábbi bérének. Látjuk, hallgatjuk és tűnődünk. Vajon milyen önköltséggel dolgozhatnak azok a cégek, vállalatok, üzemek, ahol ezek az emberek ilyen magas bért kapnak. A termelési költségnek — ugye — köztudottan része a bérköltség és annak közterhei. Az élő munka termelékenysége viszont az adott technikai színvonal által többé-kevés- bé behatárolt. Ezek ismeretében nehezen lehet követni — ép logikával — a közgazdasági alapismeretek igazságát. Hisz ahol elhelyezkednek — az esetek nagy többségében — még alacsonyabb technikai színvonal található. Tűnődünk, hallgatjuk és látjuk a maszekolás, a fusizás erősen „kézzelfogható” nyomait. A műköves napon- 1a ezer forintot kér és a segédmunkás, aki nem tudta letenni a 1 szakmai vizsgát, ma tanácsi engedéllyel, önálló kisiparosként dolgozik és két év alatt felépített egy félmilliós lakást. Tűnődünk és úgy fizetés- ■ nap táján száinlálgatjuk a forintokat. Budiért Miklós boíirogközi látogatása Hazai, sőt európai viszonylatban is kimagasló eredményt ér el minden évben körtetermésben a Bodrogközi Állami Gazdaság. A györgytarlói kertjében 49 hektárnyi termőültetvénye van, ugyanitt 67 hektár új telepítés nemsokára szintén termőre fordul, további 136 hektár betelepítése pedig most van folyamatban. A teljes termőeröben levő körteültetvényről általában 300—400 mázsát szoktak betakarítani hektáronként, de nem ritka az 500 mázsás rekord sem. A napokban a világ egyik leghíresebb ..körteprofesszora” járt a Bodrogközben. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium vendégeként ugyanis az észak-amerikai Marylandből hazánkba érkezett dr. T. van der Zwei professzor, s az Állami Gazdaságok Országos Központja, a Kertészeti Egyetem, a Gyümölcs- és Dísznövényter- mesztési Kutatóintézet főmunkatársainak kíséretében tapasztalatcsere-látogatást, tett az ország néhány gyümölcstermesztő gazdaságában, így az egyetem soroksári kertjében, a Sasad Tsz. a Siófoki, a Zalaegerszegi, a Nagykanizsai, a Debreceni és a Bodrogközi Állami Gazdaság költéseiben. A Bodrogközben Kiss József, az ÁGOK Borsod—Heves megyei Főosztályának igazgatója, dr. Rudolf Imre állami gazdasági igazgató és Spisák Barna főkertész, a Borsodi Gyümölcstermesztési Rendszer vezetője tájékoztatta a gazdaság gyümölcs- termesztéséről az amerikai vendéget, aki különösen a Papp- és a Kálmán-körte tanulmányozására szentelt hosszabb időt, mivel ezek a magyar körtefajták még ismeretlenek voltak a számára. Meggyőződve bő termésükről, tanácsot adott a további nemesítésükre. Dr. T. van der Zwet professzor elismeréssel szólt a Bodrogközi Állami Gazdaság korszerűen művelt, kiváló körteültetvényeiről, egyszersmind javaslatot tett a szakmai kapcsolatok fenntartására és további kibővítésére. H. J. r 1c fi exportra is... Az új automata műszakonként 6500 kupakot készít. Csupán fel kell tölteni az alapanyaggal..Egy tisztasági fürdő épületében nyolc évvel ezelőtt kezdte meg termelését a Thermoplasztllca Ipari Szövetkezel bükkábrányi üzeme. Nehéz volna felsorolni, mi mindent gyártottak ez alatt az idő alatt. Az üzem gépparkja módot ad a gyakori termékváltásra, így mindenkor azt gyártják, amire éppen a legtöbb megrendelés érkezik a szövetkezethez, amire a legnagyobb szükség van. Talán éppen a gyakori termékváltásnak köszönhető, hogy az üzem munkásnői — a nyolc évvel ezelőtti háziasszonyok — ma már univerzális műanyag-fel dolgozók. A bükkábrányi üzem kollektívája évről évre becsületesen teljesíti terveit, ellátja termelési feladatait. Évek múltak el anélkül, hogy valamely nagyobb esemény történt volna az üzemben. Az idei év hozta az első változásokat. Három nagy teljesítményű gép érkezett: két félautomata és egy automata fröccsöntő. Segítségükkel meggyorsult az égyik tő termék, a KHV-nek gyártott zárókupak gyártása, növekedett a termelékenység. Emelteti újabb, igényes cikkek gyártására nyílt lehetőség. Szappan tartókat, poharakat és újfajta, szögletes tálcákat gyártanak. A szappantartók és a poharak újszerű, svájci matricákkal, játékos ábrákkal készülnek. Mintegy százezer darabot gyártanak ebben az évben. Az új gépek lehetővé teszik, hogy az üzem túlteljesítse terveit. Tavaly 13 millió forint értéket állítottak elő. az idei évre ennél félmillió forinttal többet terveztek. Az első lel év magas — 8 millió 500 ezer forintos — termelési eredménye után ítélve azonban a tervezettnél magasabb, a becslések szerint 16 millió forintos termelési értéket érnek el. Az idei év hozta az első exportot is. A második fél évben százezer darab viráglocsoló kannát exportálnak Lengyelországba. A szép vonalú, több színben készülő kis edényeknek egyébként itthon is sikerük van. nagy mennyiség fogy belőlük a hazai boltokban. A budapesti központú Thérmoplasztika Ipari Szövet kezet beruházásra készül Bükkábrányban. Bővítik az üzemcsarnokot; és tágas raktárhelyiségeket építenek. Ezzel egyidejűleg tovább korszerűsítik a gépparkot is. Az ötmillió forint értékű beruházás előre láthatólag a jövő év végére, vagy 19110 elejére készül el. A bővítés után 35 millió forint értékű termelési érték előállítása várható az első években. 1. RT- Fotó: Szabados Megkezdőit! a kilencvenedik kampány A Szerencsi Cukorgyárba, ahol e hét elején megkezdődött a kilencvenedik répafeldolgozás! kampány, ütemesen érkezik a környék mezőgazdasági nagyüzemeiből a nyersanyag: a cukorrépa. Várhatóan néhány napon belül már teljes kapacitással dolgoznak a gépsorok. Az első idei cukor tegnap, csütörtökön „jelent meg” a finomítóüzem gépsorainak végén. A gyár dolgozóira az idei kampányban az elmúlt évinél nagyobb feladat, lényegesen több cukorrépa feldolgozása vár. A tüzeléstechnika hazai „fellegvárában” Önerőből világszínvonalon OkfinTec téglalap alaIflíSASHlCS, kú épület a miskolci egyetemváros szomszédságában, tetején a felirat: TÜKI. A tüzeléstechnika hazai „fellegvárában” járunk. Zsúfoltság, eltorlaszolt folyosók. Odabent is érezteti nem éppen kedvező hatását a kinti építkezés. — Kibírjuk — mosolyog megjegyzésemre dr. Bíró Attila, a Tüzeléstechnikai Ku- tátó Intézet műszaki igazgatóhelyettese. — Elavultak a laboratóriumaink, nagy szükség van az épületszárnyra. Év végére elkészül, s Közép- Európa egyik legkorszerűbb kutatási intézménye lesz. Ki gondolná: Magyarország a világ országai között harmadikként, a Szovjetunió és Franciaország után kezdte meg a földgáz hasznosítását. Gondot jelentett ugyanakkor, hogy nem rendelkeztünk önálló tüzeléstechnikai iparral. — A hazai tüzeléstechnika alapjainak lerakására hozták létre húsz évvel ezelőtt jogelődünket. a Hötechnik.ü Kutató Állomást. Az alapítás dr. Diószegi Daniel egyetemi tanár nevéhez fűződik. Három szobánk volt mindössze a műszaki egyetem vaskohászati tanszékén, s tizenhetén kezdtünk — említi a jónevű szakember, felidézve a régmúltat. Ma az intézetnek 14 kutatói osztálya, s 420 dolgozója van. A termékek ipari bevezetését két prototípus, illetve nullsorozatgyártó csarnok, s egy lángvizsgáló és égőfej- lesztö üzem segíti. A kívülállók 1;0',csp.t tudnak az intézet munkájáról. Jómagam is felkapoVn a fejemet, amikor hallom: az idén 150 millió forintos értéket állít elő. — A Kohó- és Gépipari Minisztérium báziskutató intézete vagyunk — magyarázza a műszaki igazgatóhelyettes —, a tüzeléstechnika és az energiagépgyártás területén. A földgáz és kőolaj Üzemeltetésű ipari égők és tüzelőberendezések kutatásával, fejlesztésével, . gyártásával foglalkozunk. Az intézet által előállított sok ezer fajtájú égőt, kemencét országszerte alkalmazzák. Korábban ezeket valutáért kellett importálnunk. Egy gázüzemelésű kazánégő 20 ezer, egy olajégő 30 ezer dollárba kerül. Hazai előállítási áruk csak 400—500 ezer forint, Saját erejére támaszkodhat. tehát fejlődő népgazdaságunk. A kutatóintézet gárdája tervezést nem vállal, nem ez a feladata. Egyedi berendezéseket gyárt, valamint újszerű megoldásokat alkalmaz. Az első berendezéseket a szakemberek sajátkezűleg üzembe helyezik. Ha valamelyik vevő idővel" reklamál, ugyanis az ő berendezése elmarad a várakozástól, udvariasan megkérik: menjen el tapasztalatcserére. A TÜK1- nél a világszínvonal a mérce! — Legalább harminc szabadalmunk van önálló termékre — mondja dr. Bíró Attila. — Több alkalommal nyertünk BNV-díjat. A Kohászati Gyárépítö Vállalat hét lieencünk alapján gyárt ipari égőket, berendezéseket, de amerikai és nyugatnémet cég is megvette már a találmányunkat. Kedvező véleménnyel vannak termékeinkről Finnországban, az NDK- ban, a Szovjetunióban. Iránban. Ausztráliában. A közeljövőben közvetve exportálunk majd Törökországba és Algírba is. Kérdezem dr. Bíró Attilát: milyen gyártmányukra a legbüszkébbek? Hosszas töprengés után kitérő választ ad: — Nem volna helyes egyet kiemelni. Jó munka az NSZK-ban is gyártott kazettás rekuperátor, az előregyártóit elemekből összeállítható kemence, a nagy teljesítményű védőgáz-generátor. A paraméterek újszerű megválasztásával kedvezőbb hatásfokot értünk el egyes égőknél. mint a nyugatiak, s a hengerműi revemenles tolókemencénkben minimális az acélveszt eseg. A kuíatóiuíézct gyártmányai nélkül ma már elképzelhetetlen országunkban nagyberuházás. A HCM- nek innen szállították a füstgázgenerátorokat. A bélapátfalvi cementgyárban is a TÜKI-ben gyártott szárítóberendezéseket alkalmazzák majd,, A 8,5 milliárdos alumíniumprogram keretében hét kemencét készítenek a székesfehérvári KÖFÉM-nek. Kettőt már leszállítottak az úgynevezett hőmérséklet egyenletes kemencékből, amelyeknek minősége jobb az angol berendezésekénél. Az intézmény kutatóinak tevékenységét idehaza és külföldön egyaránt elismerik. Személyesen képviselik hazánkat a nemzetközi konferenciákon. s kiveszik részüket a KGST közös szabványok. ajánlások készítéséből. A TÜKI-nek kaposo'ata van szovjet, lengyel, NDK-beli kutatóintézetekkel. egyetemekkel. Az intézet jelenleg öl közös kutatás kimunkálásán fáradozik a szovjet partnerrel. Az is ritkaságszámba megy hazánkban, hogy egy kutató- intézet önellátó legyen. A Tüzeléstechnikai Kutató Intézet úgyszólván állami támogatás nélkül dolgozik. Az uj laborszárny átadásával, az LKM területén 1980-ra felépítendő, új lángvizsgáló üzembe helyezésével még csak erősödik a tudományos háttér, javulnak a feltételek. — Hogyan határozná meg az elkövetkezendő húsz év tennivalóit? — kérdezem dr. Bíró Attilától. Most íMW minőségi szakasz következik kutatóintézetünk életében — feleli. — Szeretnénk elősegíteni, hogy a magyar tüzeléstechnikai kultúra tovább hódítson az országhatárainkon kívül. Arra törekszünk, hogy növekedjek kutatóink képzettsége, s csökkenjen a kutatások átfutási ideje. Kolaj Lászli
